Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-06 / 106. szám

19C6. május 6. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 3 220 tonnás billenőautó A Lipcsei Nemzetközi Vásáron szerzett aranyérem bizonyítja legjobban az új szovjet billenőplatós gépkocsi sikerét. A „BELAZ —540" jelzésű 27 tonnás jármű,— amelynek sorozatgyártását ta­valy szeptemberben kezdték meg a zsogyinszki üzemben, Belo­russziában, — nem csupán teherbíró képességével, hanem általá­nos kihasználási lehetőségével vonta magára a szakemberek fi­gyelmét. Egyaránt kipróbálták építkezéseknél, heg/yi utakon és az erősen ingadozó hőmérsékletű övezetekben. Mindenütt igazolta a várakozást. A zsogyinszki üzem 15 országba exportálja termékeit, s a több külföldi céget érdeklő „BELAZ—540” nem csekély szerepet játszik abban, hogy az üzem külföldi megrendelései 1966-ban 32 százalékkal növekedtek. Ez a billenőautó nem az üzem egyetlen újdonsága. Elkészül­tek a 65 tonna teherbíróképességű „troli-vonat” kísérleti példá­nyai, amelynek előnyei közé tartozik, hogy egyaránt működik a hagyományos Diesel-motorral és — a trolibuszhoz hasonlóan — hálózati árammal. Az SZKP XXIII. kongresszusának irányelvei között szerepel, hogy a szovjet ipar a jelenlegi ötéves tervben 65 tonna teherbírású és annál is nagyobb gépkocsikat gyártson. A zsogyinszki üzem tervezői most olyan hatalmas tehergépkocsik gyártási eljárását dolgozzák ki, amelyekhez képest a legutóbbi típusok is törpének tűnnek. A sorozatgyártás kezdetét még nehéz lenne megmondani, de teherbíró képesség tekintetében a cél: 110 tonna, 160 tonna, 220 tonna... Jubileum a bonyhádi gimnáziumban Egy a „BELAZ” óriáscsalád tagjai közül: a „BELAZ— 531”. Teherbírása: 40 000 kilogramm. A Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium most ünnepli fenn­állásának 160. évfordulóját. Eb­ből az alkalomból ünnepség- sorozatra kerül sor, amelyre szétküldték már az ország min­den részébe a díszes meghívó­kat. Május 6-án este fáklyás fel­vonulást rendeznek a diákok, 7-én és 8-án pedig öregdiák-ta­lálkozóra kerül sor. A jubileumi ünnepséget összekapcsolják a ballagással is. Erre 7-én kerül sor. Hetedikén reggel ünnepé­lyes KISZ-gyűléssel kezdődik a program, majd 10 órakor a ha­gyományos ballagás következik, délután 3 órakor pedig megnyit­ják a szakkörök kiállítását. Az irodalmi színpad, szavalókórus és a KISZ-zenekar is fellép 7-én. Vasárnap, május 8-án tartják a jubileumi megemlékezést a gim­názium udvarában, rossz idő esetén pedig a művelődési ház­ban. Délután sportünnepély, este pedig ballagási bál lesz. gazdasági terv is reálisan számol. Az idei beruházások átlagosan 6,4 százalékkal növekednek (az ötéves terv időszakában 47 száza­lékkal), ezen belül a mezőgazda­ságé 15,6, a gépiparé 13, a könnyű­ipar beruházásai pedig 22 száza­lékkal emelkednek 1966-ban a ta­valyi szinthez képest. öt év alatt a fogyasztási ala­pok 36—39 százalékkal növeked­nek az előző öt évhez hasonlítva. A fogyasztási alapok évi gyara­podása így H milliárd rubel lesz, az előző év 6,5 milliárd ru­belével szemben. Az ipari ter­melésen belül — az életszínvonal emelésével, a fogyasztás ^szerke­zetének megváltozását előre ter­vezve —, különösen gyorsan nö­velik a tartós fogyasztási cikkek gyártását. A tv-készülékek gyár­tása több mint kétszeresére, a hűtőszekrényeké több mint há­romszorosára, a személygépkocsi­gyártás csaknem négyszeresére növekszik öt év alatt. (Korszerű személygépkocsi-típusok gyártását kezdik meg, nyugati — valószí­nűleg FIAT — licenc alapján). A mezőgazdaság a halászati, illetve az élelmiszeripar, a várható ke­resletnövekedésnek megfelelően gyorsan fejleszti a zöldség, gyü­mölcs, a hús és a fehérjetartalmú élelmiszerfélék termelését. A Szovjetunió ötéves, nagy­arányú munkaprogramja olyan időszakban valósul meg. amikor a vállalatok széles körben áttér­nek az új irányítási és anyagi ösz­tönzési rendszerre. Már az idén több élelmiszer- és könnyűipari ágazatban új feltételek között dolgoznak a vállalatok s 1968-ban befejeződik az új tervezési és anyagi ösztönzési rendszer be­vezetése az egész iparban. így a népgazdasági terv párosítja a központi irányítás előnyeit és le­hetőségeit a társadalmi demokra­tizmussal, az egyes munkakollek­tívák anyagi érdekeltségével és kezdeményezéseivel. Ezeknek az elveknek megfelelően most elő­ször a Szovjetunió valamennyi vállalata is elkészíti saját ötéves tervét. Az új gazdálkodási elvek alap­ján a vállalati nyereség összegétől függő anyagi ösztönzési alapot hoznak létre az iparban, az épít­kezéseken, a közlekedésben dol­gozók egyéni és kollektív ered­ményeinek díjazására. Érdemes megjegyezni, hogy a tervezett nagyarányú béremelés egy részét fordítják csupán az alacsony ke­resetű dolgozóik alapbéremelésére. A munkások és alkalmazottak egyéb csoportjainál a végzett munka mennyiségével és minősé­gével arányosan növekszik a ke­reset, illetve a prémium. Az élet- színvonal emelése tehát párosul az anyagi ösztönzési rendszer tö­kéletesítésével, a személyi érde­keltség fokozásával. így az új öt­éves terv közvetlen érdekeltséget teremt a gazdasági eredmények és az életszínvonal emelése kö­zött. Mindebből következik, hogy az anyagi jólét emelésére kitűzött feladatok tulajdonképpen mini­mális programot jeleznek. Aho­Szakember-ellátottság I A fiatalokkal szemben bizalmatlanok ? Kevesebb a reklamáció A határidők betartása kétoldalú kötelezettség és gépjavítás Nincs abban semmi túlzás, hogy a megye termelőszövetkezeteinek mindegyike megfelel a gépesített­ség fokát figyelembevéve egy ki­sebb gépállomásnak. A fejlődésre, a műszaki ellátottság javulására jellemző, hogy 1964-ben a Tolna megyei közös gazdaságok 1387 kü­lönböző típusú erőgéppel rendel­keztek és mégvolt az ehhez szük­séges munkagépmennyiség is. Ta­valy az erőgépek száma 1318-ra nőtt és az idei tervek szerint év végéig 2033 erőgép lesz a terme­lőszövetkezetek tulajdonában. Ez tehát azt jelenti, hogy a tsz-ek te­vékenysége és felelőssége ilyen szempontból is hatványozódott. A traktorok megkívánják á megfe­lelő karbantartást és bizonyos elhasználódás után a közép)-, ille­tőleg a főjavítást. Ezek a drága gép>ek kizárólag akkor használha­tók ki maximálisan, ha megfelelő a velük való törődés. Miként van ez biztosítva? Erről a kérdésről beszélgettünk Puszpán Istvánnal, a megyei tanács vb. mezőgazda- sági osztálya gépesítési előadójá­val. Elmondotta, a gépállomás erő- gépp»arkja a megyében 300 alá zsugorodott. Végeznek még ugyan talajművelést és növényápolást, de fő tevékenységük már nem eb­ből, hanem a javításból áll. A termelőszövetkezetek nagyszámú erő- és munkagépét részben má­tok a közös gazdaságok, részben a gépjavító állomások javítják. A termelőszövetkezetek több­sége megfelelő javítóbázissal nem rendelkezik, s jelenleg még kevés a közös gazdasá­gokban az irányító munkát megfelelően ellátni tudó mű­szaki szakember. Puszpán István azonban hangsú­lyozta, hogy több tsz-ben a régi és tapasztalt szerelők, mint gép- csopjortvezetők legalább úgy meg­állják a helyüket, mintha techni­kusok, vagy mérnökök lennének. Ennek ellenére gépésztechnikus­ból és gépészmérnökből több kel­lene. A jelenleg meglévő erőgé­gyan javul a társadalmi munka hatékonysága, a termékek, a gyár­tás korszerűsége, s növekszik a munka szervezettsége és termelé­kenysége, úgy emelkedik majd a vállalatok anyagi ösztönzési alap­ja és ezzel együtt a dolgozók jö­vedelme. A vállalati kezdeményezésekre, a helyi erőforrások és lehetőségek hasznosítására ezért építhet mész. szemenóen az új ötéves terv. A korszerűbb, ésszerűbb és haté­konyabb munka mindenütt az életszínvonal emelésének legfőbb forrása. Jellemző, hogy a terv 1970-re az új gazdasági rendszer­rel összhangban előirányozza több mint nyolcmillió tonna hen­gerelt áru, 85 millió tonna üzem­anyag, 40—50 milliárd kilowatt­óra villamos energia fajlagos megtakarítását. Mindez pvárosul majd az állóalapok jobb kihasz­nálásával, a termékek korszerű­ségének és minőségének lényeges javításával, a munkatermelé­kenység gyors emelésével. A szovjet népgazdaság mennyi­ségileg gyors, minőségileg pedig igen intenzív fejlődésének ötéves munkaprogramját vázolták tehát az SZKP XXIII. kongresszusán. Ez a nagyszabású terv nem csu­pán a kommunizmust építő szov­jet nép életében rendkívüli jelen, tőségű, hanem egyben nagy hozzá-| járulás a szocializmus, a béke és a haladás erőinek gyarapításához, a marxista—leninista eszmék tér­hódításához, világszerte. KOVÁCS JÓZSEF p>ek számát és az ehhez kapcso­lódó feladatok nagyságát tekintve vitathatatlanul gyenge a tsz-ekben a szakember-ellátottság, hiszen je­lenleg a közös gazdaságok a gé­pesítési vonalon a megyében mindössze öt gépészmérnökkel és két gépésztechnikussal rendelkez­nek. A legközelebbi cél, hogy a 20—30 erőgépes tsz legalább gépésztechnikust, a 30-nál több erőgépes tsz pedig gépész- mérnököt alkalmazzon. Puszpán István elmondotta,' a fia­tal mérnökök és technikusok ré­széről van érdeklődés. Sokan szí­vesen mennének termelőszövetke­zetbe, viszont a közös gazdaságok többségében idegenkedés tapasz­talható a fiatalokkal szemben. Ál­talában az alkalmaztatásnál ki­kötés a 4—5 éves gyakorlat. Ilyen okai is vannak annak, hogy a szakember-ellátottság technikusi és mérnöki szinten nem nevezhető jónak. Jelenleg 7—8 erőgépre jut egy szerelő. E téren jobb a hely­zet, hiszen jelenleg is folyik a gépészképzés és az a cél, hogy 4—5 erőgépre jusson egy szerelő. Puszpán István, elmondotta, sok szempont indokolná a műszaki Vezetés színvonalának a növelé­sét. Egyebek , között az a ta­pasztalat is, hogy számos terme­lőszövetkezetben a karbantartá­sokat elhanyagolják. Néhány kö­zös gazdaságban kimondottan rossz a helyzet, a gép>ek műszaki állapota kritikán aluli. Április 25-én Bonyhádon egy műszaki ta­nácskozás alkalmával ezek a kér­dések is napirenden szerepeltek. Mórágy, Szálka, Nak, Koppóny- szántó, Pincehely rossz példaként került szóba. Nemrég Pincehelyen 7 súlyos sérülés történt, éppen az elégtelen gépkarbantartás miatt. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a napi és a heti karbantartások elhanyagolása már nem is annyi­ra a hozzáértésen, inkább a fele­lőtlenségen és az irányítás lazasá­gán múlik. Ezekben a hetekben a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályán dolgoznak egy tervezeten, amit majd elkészülte után a tsz- ek rendelkezésére bocsátanak. Ebben a karbantartások rendjéhez kapnak útbaigazítást a közös gaz­daságok. Szóba került a termelőszövetke­zetek és' a gépjavító állomások együttműködése. Tapasztalatokkal a megyei tanács vb. mezőgazdasá­gi osztályán ezzel kapcsolatban már rendelkeznek. A gépesítési előadó elmondotta, hogy a tipizált gépjavítási módszer bevált. Ahol a gépjavító állomás vég­zi a termelőszövetkezetben a • • Ösztönző bérezés A Hőgyészi Állami Gazdaság ürgevári üzemegységében az éves tervben háromezer-ötszáz li­ter juhtej fejése szerepel. Ebben az üzemegységben a juhászok máris teljesítették az éves tervet, sőt, ellentervük szerint 1966-ban tizenkétezer liter juhtejet adnak a népgazdaságnak. Ismert, hogy korábban éveken át nagy gon­dot okozott a juhtej termelésé­nek növelése, mert a juhászok húzódoztak a fejőstől. Miben kereshető ennek a gyors, nagvon is szembetűnő változás­nak az oka? Elsősorban abban, hogy ez évre kidolgozták és al­kalmazzák a gazdaságban az ösz­tönző bérezést. Anyagilag érde­keltté tették a fejesben a juhá­szokat és emiatt ilyen jelentős a fejlődés. Meghirdették a gaz­teljes műszaki kiszolgálást, ott a korábbi állapotokhoz képest az erő-, valamint a munka­gépek műszaki állapota javult, a gépkiesések száma, vala­mint az anyag és az alkat­részfelhasználás mértéke csök­kent. Az elmúlt javítási idényben, te­hát tavaly novembertől 1966. áp­rilisának a végéig 512 termelő­szövetkezeti erőgépet javítottak ki az állomások. Feltétlenül figyel­met érdemel, hogy a tipizálás nyomán az átfutási idő rövidebb, a főjavítások minősége jobb. A tipizálás egyébként azt jelenti, hogy egy-egy állomás meghatáro­zott géptípusok javítását végzi. Az idényjelleg megszűnt. A kö­zép»- és a főjavítások folyamato­san történnek, tehát az úgyneve­zett téli gépjavítás ennek megfe­lelően egész esztendőben meg­oszlik. Az állomások munkájára jellemző, hogy a korábbiakhoz képest kevesebb a tsz-ek részéről a reklamáció. A DT-k és az U— 28-asok még elég sok ideig van­nak javítás alatt, ez viszont abból adódik, hogy ezeknél a géptípu­soknál még mindig jelentkezik al­katrészprobléma. Összességében el lehet mondani, hogy l a gépjavító állomások mun­kája megfelel a várakozásnak és a tipizálás beváltotta a hozzáfűzött reményeket, bár kezdetbe^ ettől a módszertől eléggé idegenkedtek a termelő- szövetkezetek érdekelt vezetői. Jellemző a gépjavító állomások munkájára a szerződésben vállalt határidők betartása. Ez azonban nem mindig mondható el a ter­melőszövetkezetekről. Előfordult, hogy a Bonyhádi Gépjavító Állo­más a szerződésben meghatározott időre 14 erőgép fogadására készült fel és a közös gazdaságokból mind­össze csak négy érkezett meg. Az ilyesmi feltétlenül zavart okoz, kihat a tervszerűségre, indokolt tehát a tsz-eknek jobban alkal­mazkodni a leszállítási határidők­höz. A termelőszövetkezetekben és az állomásokon ezekben a hetek­ben a kombájnok, az aratógépek, a cséplőgépek és a rendrearatók javítását végzik. Nincs elmaradás. A téli munkákhoz hasonlóan ér­vényesül az ütemszerűség. Június elején a nyári felkészülés minő­ségét gépszemléken ellenőrzik. A megyei tanács gépesítési előadója úgy véli — az eddigi tapasztala­tok alapján — hogy a nyári fel­készülés is meg fog felelni a vá­rakozásnak. Sz. I’. — több juhtej daságban a legtöbb tejet fejő juhásznak járó hatszáz forintot, míg a másodiknak a négyszáz forintot jelentő célprémiumot. Ugyanakkor nem kis mértekben az is ösztönzi őket a több tej biztosítására, hogy a rendes já­randóságon felül, a juhoktól fejt tejért, literenként egy forintot kapnak. Van olyan dolgozó eb­ben az üzemegységben, aki ha­vonta nyolcszáz forint többlet- jövedelemhez is jut. Ezzel az .ösztönző bérezési rendszerrel kettős érdeknek tesz­nek eleget. A gazdaság is jól jár — mert literenként, a zsír- tartalomtól függően négv-nyolc forintot fizetnek a juh tejért —, de a dolgozónak is érdeke, hogy minél több tejet fejjen a rábízott juhoktól.

Next

/
Thumbnails
Contents