Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-06 / 106. szám
19C6. május 6. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 3 220 tonnás billenőautó A Lipcsei Nemzetközi Vásáron szerzett aranyérem bizonyítja legjobban az új szovjet billenőplatós gépkocsi sikerét. A „BELAZ —540" jelzésű 27 tonnás jármű,— amelynek sorozatgyártását tavaly szeptemberben kezdték meg a zsogyinszki üzemben, Belorussziában, — nem csupán teherbíró képességével, hanem általános kihasználási lehetőségével vonta magára a szakemberek figyelmét. Egyaránt kipróbálták építkezéseknél, heg/yi utakon és az erősen ingadozó hőmérsékletű övezetekben. Mindenütt igazolta a várakozást. A zsogyinszki üzem 15 országba exportálja termékeit, s a több külföldi céget érdeklő „BELAZ—540” nem csekély szerepet játszik abban, hogy az üzem külföldi megrendelései 1966-ban 32 százalékkal növekedtek. Ez a billenőautó nem az üzem egyetlen újdonsága. Elkészültek a 65 tonna teherbíróképességű „troli-vonat” kísérleti példányai, amelynek előnyei közé tartozik, hogy egyaránt működik a hagyományos Diesel-motorral és — a trolibuszhoz hasonlóan — hálózati árammal. Az SZKP XXIII. kongresszusának irányelvei között szerepel, hogy a szovjet ipar a jelenlegi ötéves tervben 65 tonna teherbírású és annál is nagyobb gépkocsikat gyártson. A zsogyinszki üzem tervezői most olyan hatalmas tehergépkocsik gyártási eljárását dolgozzák ki, amelyekhez képest a legutóbbi típusok is törpének tűnnek. A sorozatgyártás kezdetét még nehéz lenne megmondani, de teherbíró képesség tekintetében a cél: 110 tonna, 160 tonna, 220 tonna... Jubileum a bonyhádi gimnáziumban Egy a „BELAZ” óriáscsalád tagjai közül: a „BELAZ— 531”. Teherbírása: 40 000 kilogramm. A Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium most ünnepli fennállásának 160. évfordulóját. Ebből az alkalomból ünnepség- sorozatra kerül sor, amelyre szétküldték már az ország minden részébe a díszes meghívókat. Május 6-án este fáklyás felvonulást rendeznek a diákok, 7-én és 8-án pedig öregdiák-találkozóra kerül sor. A jubileumi ünnepséget összekapcsolják a ballagással is. Erre 7-én kerül sor. Hetedikén reggel ünnepélyes KISZ-gyűléssel kezdődik a program, majd 10 órakor a hagyományos ballagás következik, délután 3 órakor pedig megnyitják a szakkörök kiállítását. Az irodalmi színpad, szavalókórus és a KISZ-zenekar is fellép 7-én. Vasárnap, május 8-án tartják a jubileumi megemlékezést a gimnázium udvarában, rossz idő esetén pedig a művelődési házban. Délután sportünnepély, este pedig ballagási bál lesz. gazdasági terv is reálisan számol. Az idei beruházások átlagosan 6,4 százalékkal növekednek (az ötéves terv időszakában 47 százalékkal), ezen belül a mezőgazdaságé 15,6, a gépiparé 13, a könnyűipar beruházásai pedig 22 százalékkal emelkednek 1966-ban a tavalyi szinthez képest. öt év alatt a fogyasztási alapok 36—39 százalékkal növekednek az előző öt évhez hasonlítva. A fogyasztási alapok évi gyarapodása így H milliárd rubel lesz, az előző év 6,5 milliárd rubelével szemben. Az ipari termelésen belül — az életszínvonal emelésével, a fogyasztás ^szerkezetének megváltozását előre tervezve —, különösen gyorsan növelik a tartós fogyasztási cikkek gyártását. A tv-készülékek gyártása több mint kétszeresére, a hűtőszekrényeké több mint háromszorosára, a személygépkocsigyártás csaknem négyszeresére növekszik öt év alatt. (Korszerű személygépkocsi-típusok gyártását kezdik meg, nyugati — valószínűleg FIAT — licenc alapján). A mezőgazdaság a halászati, illetve az élelmiszeripar, a várható keresletnövekedésnek megfelelően gyorsan fejleszti a zöldség, gyümölcs, a hús és a fehérjetartalmú élelmiszerfélék termelését. A Szovjetunió ötéves, nagyarányú munkaprogramja olyan időszakban valósul meg. amikor a vállalatok széles körben áttérnek az új irányítási és anyagi ösztönzési rendszerre. Már az idén több élelmiszer- és könnyűipari ágazatban új feltételek között dolgoznak a vállalatok s 1968-ban befejeződik az új tervezési és anyagi ösztönzési rendszer bevezetése az egész iparban. így a népgazdasági terv párosítja a központi irányítás előnyeit és lehetőségeit a társadalmi demokratizmussal, az egyes munkakollektívák anyagi érdekeltségével és kezdeményezéseivel. Ezeknek az elveknek megfelelően most először a Szovjetunió valamennyi vállalata is elkészíti saját ötéves tervét. Az új gazdálkodási elvek alapján a vállalati nyereség összegétől függő anyagi ösztönzési alapot hoznak létre az iparban, az építkezéseken, a közlekedésben dolgozók egyéni és kollektív eredményeinek díjazására. Érdemes megjegyezni, hogy a tervezett nagyarányú béremelés egy részét fordítják csupán az alacsony keresetű dolgozóik alapbéremelésére. A munkások és alkalmazottak egyéb csoportjainál a végzett munka mennyiségével és minőségével arányosan növekszik a kereset, illetve a prémium. Az élet- színvonal emelése tehát párosul az anyagi ösztönzési rendszer tökéletesítésével, a személyi érdekeltség fokozásával. így az új ötéves terv közvetlen érdekeltséget teremt a gazdasági eredmények és az életszínvonal emelése között. Mindebből következik, hogy az anyagi jólét emelésére kitűzött feladatok tulajdonképpen minimális programot jeleznek. AhoSzakember-ellátottság I A fiatalokkal szemben bizalmatlanok ? Kevesebb a reklamáció A határidők betartása kétoldalú kötelezettség és gépjavítás Nincs abban semmi túlzás, hogy a megye termelőszövetkezeteinek mindegyike megfelel a gépesítettség fokát figyelembevéve egy kisebb gépállomásnak. A fejlődésre, a műszaki ellátottság javulására jellemző, hogy 1964-ben a Tolna megyei közös gazdaságok 1387 különböző típusú erőgéppel rendelkeztek és mégvolt az ehhez szükséges munkagépmennyiség is. Tavaly az erőgépek száma 1318-ra nőtt és az idei tervek szerint év végéig 2033 erőgép lesz a termelőszövetkezetek tulajdonában. Ez tehát azt jelenti, hogy a tsz-ek tevékenysége és felelőssége ilyen szempontból is hatványozódott. A traktorok megkívánják á megfelelő karbantartást és bizonyos elhasználódás után a közép)-, illetőleg a főjavítást. Ezek a drága gép>ek kizárólag akkor használhatók ki maximálisan, ha megfelelő a velük való törődés. Miként van ez biztosítva? Erről a kérdésről beszélgettünk Puszpán Istvánnal, a megyei tanács vb. mezőgazda- sági osztálya gépesítési előadójával. Elmondotta, a gépállomás erő- gépp»arkja a megyében 300 alá zsugorodott. Végeznek még ugyan talajművelést és növényápolást, de fő tevékenységük már nem ebből, hanem a javításból áll. A termelőszövetkezetek nagyszámú erő- és munkagépét részben mátok a közös gazdaságok, részben a gépjavító állomások javítják. A termelőszövetkezetek többsége megfelelő javítóbázissal nem rendelkezik, s jelenleg még kevés a közös gazdaságokban az irányító munkát megfelelően ellátni tudó műszaki szakember. Puszpán István azonban hangsúlyozta, hogy több tsz-ben a régi és tapasztalt szerelők, mint gép- csopjortvezetők legalább úgy megállják a helyüket, mintha technikusok, vagy mérnökök lennének. Ennek ellenére gépésztechnikusból és gépészmérnökből több kellene. A jelenleg meglévő erőgégyan javul a társadalmi munka hatékonysága, a termékek, a gyártás korszerűsége, s növekszik a munka szervezettsége és termelékenysége, úgy emelkedik majd a vállalatok anyagi ösztönzési alapja és ezzel együtt a dolgozók jövedelme. A vállalati kezdeményezésekre, a helyi erőforrások és lehetőségek hasznosítására ezért építhet mész. szemenóen az új ötéves terv. A korszerűbb, ésszerűbb és hatékonyabb munka mindenütt az életszínvonal emelésének legfőbb forrása. Jellemző, hogy a terv 1970-re az új gazdasági rendszerrel összhangban előirányozza több mint nyolcmillió tonna hengerelt áru, 85 millió tonna üzemanyag, 40—50 milliárd kilowattóra villamos energia fajlagos megtakarítását. Mindez pvárosul majd az állóalapok jobb kihasználásával, a termékek korszerűségének és minőségének lényeges javításával, a munkatermelékenység gyors emelésével. A szovjet népgazdaság mennyiségileg gyors, minőségileg pedig igen intenzív fejlődésének ötéves munkaprogramját vázolták tehát az SZKP XXIII. kongresszusán. Ez a nagyszabású terv nem csupán a kommunizmust építő szovjet nép életében rendkívüli jelen, tőségű, hanem egyben nagy hozzá-| járulás a szocializmus, a béke és a haladás erőinek gyarapításához, a marxista—leninista eszmék térhódításához, világszerte. KOVÁCS JÓZSEF p>ek számát és az ehhez kapcsolódó feladatok nagyságát tekintve vitathatatlanul gyenge a tsz-ekben a szakember-ellátottság, hiszen jelenleg a közös gazdaságok a gépesítési vonalon a megyében mindössze öt gépészmérnökkel és két gépésztechnikussal rendelkeznek. A legközelebbi cél, hogy a 20—30 erőgépes tsz legalább gépésztechnikust, a 30-nál több erőgépes tsz pedig gépész- mérnököt alkalmazzon. Puszpán István elmondotta,' a fiatal mérnökök és technikusok részéről van érdeklődés. Sokan szívesen mennének termelőszövetkezetbe, viszont a közös gazdaságok többségében idegenkedés tapasztalható a fiatalokkal szemben. Általában az alkalmaztatásnál kikötés a 4—5 éves gyakorlat. Ilyen okai is vannak annak, hogy a szakember-ellátottság technikusi és mérnöki szinten nem nevezhető jónak. Jelenleg 7—8 erőgépre jut egy szerelő. E téren jobb a helyzet, hiszen jelenleg is folyik a gépészképzés és az a cél, hogy 4—5 erőgépre jusson egy szerelő. Puszpán István, elmondotta, sok szempont indokolná a műszaki Vezetés színvonalának a növelését. Egyebek , között az a tapasztalat is, hogy számos termelőszövetkezetben a karbantartásokat elhanyagolják. Néhány közös gazdaságban kimondottan rossz a helyzet, a gép>ek műszaki állapota kritikán aluli. Április 25-én Bonyhádon egy műszaki tanácskozás alkalmával ezek a kérdések is napirenden szerepeltek. Mórágy, Szálka, Nak, Koppóny- szántó, Pincehely rossz példaként került szóba. Nemrég Pincehelyen 7 súlyos sérülés történt, éppen az elégtelen gépkarbantartás miatt. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a napi és a heti karbantartások elhanyagolása már nem is annyira a hozzáértésen, inkább a felelőtlenségen és az irányítás lazaságán múlik. Ezekben a hetekben a megyei tanács mezőgazdasági osztályán dolgoznak egy tervezeten, amit majd elkészülte után a tsz- ek rendelkezésére bocsátanak. Ebben a karbantartások rendjéhez kapnak útbaigazítást a közös gazdaságok. Szóba került a termelőszövetkezetek és' a gépjavító állomások együttműködése. Tapasztalatokkal a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályán ezzel kapcsolatban már rendelkeznek. A gépesítési előadó elmondotta, hogy a tipizált gépjavítási módszer bevált. Ahol a gépjavító állomás végzi a termelőszövetkezetben a • • Ösztönző bérezés A Hőgyészi Állami Gazdaság ürgevári üzemegységében az éves tervben háromezer-ötszáz liter juhtej fejése szerepel. Ebben az üzemegységben a juhászok máris teljesítették az éves tervet, sőt, ellentervük szerint 1966-ban tizenkétezer liter juhtejet adnak a népgazdaságnak. Ismert, hogy korábban éveken át nagy gondot okozott a juhtej termelésének növelése, mert a juhászok húzódoztak a fejőstől. Miben kereshető ennek a gyors, nagvon is szembetűnő változásnak az oka? Elsősorban abban, hogy ez évre kidolgozták és alkalmazzák a gazdaságban az ösztönző bérezést. Anyagilag érdekeltté tették a fejesben a juhászokat és emiatt ilyen jelentős a fejlődés. Meghirdették a gazteljes műszaki kiszolgálást, ott a korábbi állapotokhoz képest az erő-, valamint a munkagépek műszaki állapota javult, a gépkiesések száma, valamint az anyag és az alkatrészfelhasználás mértéke csökkent. Az elmúlt javítási idényben, tehát tavaly novembertől 1966. áprilisának a végéig 512 termelőszövetkezeti erőgépet javítottak ki az állomások. Feltétlenül figyelmet érdemel, hogy a tipizálás nyomán az átfutási idő rövidebb, a főjavítások minősége jobb. A tipizálás egyébként azt jelenti, hogy egy-egy állomás meghatározott géptípusok javítását végzi. Az idényjelleg megszűnt. A közép»- és a főjavítások folyamatosan történnek, tehát az úgynevezett téli gépjavítás ennek megfelelően egész esztendőben megoszlik. Az állomások munkájára jellemző, hogy a korábbiakhoz képest kevesebb a tsz-ek részéről a reklamáció. A DT-k és az U— 28-asok még elég sok ideig vannak javítás alatt, ez viszont abból adódik, hogy ezeknél a géptípusoknál még mindig jelentkezik alkatrészprobléma. Összességében el lehet mondani, hogy l a gépjavító állomások munkája megfelel a várakozásnak és a tipizálás beváltotta a hozzáfűzött reményeket, bár kezdetbe^ ettől a módszertől eléggé idegenkedtek a termelő- szövetkezetek érdekelt vezetői. Jellemző a gépjavító állomások munkájára a szerződésben vállalt határidők betartása. Ez azonban nem mindig mondható el a termelőszövetkezetekről. Előfordult, hogy a Bonyhádi Gépjavító Állomás a szerződésben meghatározott időre 14 erőgép fogadására készült fel és a közös gazdaságokból mindössze csak négy érkezett meg. Az ilyesmi feltétlenül zavart okoz, kihat a tervszerűségre, indokolt tehát a tsz-eknek jobban alkalmazkodni a leszállítási határidőkhöz. A termelőszövetkezetekben és az állomásokon ezekben a hetekben a kombájnok, az aratógépek, a cséplőgépek és a rendrearatók javítását végzik. Nincs elmaradás. A téli munkákhoz hasonlóan érvényesül az ütemszerűség. Június elején a nyári felkészülés minőségét gépszemléken ellenőrzik. A megyei tanács gépesítési előadója úgy véli — az eddigi tapasztalatok alapján — hogy a nyári felkészülés is meg fog felelni a várakozásnak. Sz. I’. — több juhtej daságban a legtöbb tejet fejő juhásznak járó hatszáz forintot, míg a másodiknak a négyszáz forintot jelentő célprémiumot. Ugyanakkor nem kis mértekben az is ösztönzi őket a több tej biztosítására, hogy a rendes járandóságon felül, a juhoktól fejt tejért, literenként egy forintot kapnak. Van olyan dolgozó ebben az üzemegységben, aki havonta nyolcszáz forint többlet- jövedelemhez is jut. Ezzel az .ösztönző bérezési rendszerrel kettős érdeknek tesznek eleget. A gazdaság is jól jár — mert literenként, a zsír- tartalomtól függően négv-nyolc forintot fizetnek a juh tejért —, de a dolgozónak is érdeke, hogy minél több tejet fejjen a rábízott juhoktól.
