Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-31 / 127. szám
fSGü: mií5»s Sí. fm.v\ wrcrrt vfiPOrsto S Fejlődik a termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátása Június 1-én életbe lépnek az új rendelkezések A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése óta eltelt néhány évben a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításában jelentős eredményeket értünk el. Az elmúlt két évben azonban mindinkább nyilvánvalóbbá vált, hogy a termelő- szövetkezetek további fejlődését néhány tényező kedvezőtlenül befolyásolja. Ezért foglalkozott az MSZMP Központi Bizottsága 1965. decemberi ülésén — többek között — a mezőgazdasági felvásárlási árak egy részének rendezésével, valamint a termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának továbbfejlesztésével, mint olyan kérdésekkel, melyek megoldásával jelenlegi viszonyaink között meggyorsíthatjuk a termelőszövetkezetek fejlődését. A Központi Bizottság decemberi határozatában indítványozott fontos intézkedések ez évben kerülnek megvalósításra. A termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának továbbfejlesztésére vonatkozó rendelkezések június 1-én lépnek életbe. Fontos, hogy a tsz-parasztság kívánságának és az ország anyagi teherbíró képességének megfelelő rendelkezéseket az érdekeltek megismerjék. A most érvénybe lépő rendelkezések értelmében a betegségi ellátásban a társadalombiztosítótól a tsz-tagok által igénybe vehető ingyenes és kedvezményes természetbeni szolgáltatásokat ki kell egészíteni a gyógyfürdőkezeléssel és fogpótlással is. • A betegségi segélyt a betegség miatt keresőképtelen tagok részére továbbra is közvetlenül a termel ős zövetkezetek adják, szociális-kulturális alapjuk terhérz. A betegségi segélyt a keresőképtelen tag előző évi egy hónapra jutó átlagos részesedése alapján célszerű megállapítani. A betegségi segély javasolt napi összege az így kiszámított egy napra jutó részesedés 50—75 százaléka, A tbc-ben megbetegedett termelőszövetkezeti tag részére — állami forrásból — a betegség tartamára rendszeres anyagi támogatást kell nyújtani. Ha a termelőszövetkezettől kapott betegségi segély az olyan tagnál, akinek eltartásra szoruló családtagja is van, nem éri el a napi 40 Ft-ot, az olyan tagnál pedig, aiki- nak eltartásra szoruló családtagja nincsen, a napi 30 Ft-ot, a betegségi segély összegét napi 40, illetőleg 30 Ft-ra kell kiegészíteni. A támogatás összege azonban napi 6 Ft-ná3 több nem lehet. A szülési segélynél a társadalombiztosítótól járó dnyasági segély feltételeit az általános szabályokkal összhangban állapították meg. Annak a nőnek, aki a munkaviszonyban álló nők anyasági segélyének feltételét — 270 napi biztosítási idő a szülést megelőző két éven belül — a termenépi ülnököt választottak tegnap i szekszárdi járási tanácsülésen 69 a lőszövetkezetben végzett mimikával teljesíti, ugyanolyan összegű anyasági segélyt kell adni, mint amennyi a munkaviszonyban álló nőknek jár. (Első szülésnél 700, második és további szüléseknél 600 Ft.) A jelenlegivel azonos összegű — 500, illetve 400 Ft — anyasági segély jár annak a nőnek, aki az előző két évben 150 napon át: két, vagy ennél többi 10 éven aluli gyermek gondozása esetén legalább 50 napon át, részt vett a közös ' munkában. A termelőszövetkezetekben tagként dolgozó nők szülési szabadságát a munkaviszonyban állókéval azonosan, 20 hétben kell megállapítani. A terhességi-gyermekágyi segélyt helyettesítő szülési segélyt továbbra is a termelőszövetkezetek fizetik. Azoknak a szü lő nőknek, aikik a közös munkában az előző évben legalább 150 (8 órára átszámított) munkanapot dolgoztak, a szülési szabadság idejére az előző évi átlagos részesedésük arányos részét kell folyósítani, az ennél kevesebbet, de legalább 100 napot dolgozó nők a szülési szabadság minden hónapjára előző évi átlagos havi részesedésük 75 százalékát kapják. A szülési szabadságra járó segély legkisebb összege napi 30 Ft lehet A módosító rendelkezés értelmében igen jelentős az előrehaladás a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának kiterjesztésében. A termelőszövetkezeti tagok jelenleg családi pótlékot három, 10 éven aluli gyermek után kapnak. A családi pótlék összege 210 Ft, s ez minden további gyermek után 70—70 Ft-tal emelkedik. Az idevágó határozat előírja, hogy Bányász a föld felett Az enyhén ereszkedő dombok lábánál álmosan nyújtózik Kismányok.Bányászok élnek üt, akik életük egy részét a föld alatt töltik: viaskodnak a szénnel, a természet erőivel. Bábát, öröm egyaránt megtalálható itt: bánat a családi katasztrófák miatt, amelyek ma már szerencsére mind ritkábbak és örömök, mert egyre szebb, egyre boldogabb a bányász élete is. — Valamikor nagyon nehéz volt a bányász élete — ‘meséli Loósz Henrik. — Dolgoztunk, mint az álhit, s a pénzt is bizony kiskaríállal mérték, A precíz rendű, kertes kis családi házban új, modern bútorok, a házigazda mélyet szippant a tiszta levegőből. — A munka persze most sem könnyű. Különösen nem a vájároknak. Nekem most már könnyebb, mert gépkezelő vagyok. Ezért ni! — és mutatja a feltúrt ingujjá bal karját. A lcaron nagy törés helye látszik. — Visszagurult egy csille. Szinte feküdt a tenyerem a kezem szárán. Egyébként az egészség még szolgál valahogy. Ha nem fulladnék néha, rá se hederítenék az életre. De a szilikózis időnként fullaszt. Mert mi gondom lenne nekem? A havi átlagom megvan úgy 220% a karomért is kapok fravi nyolcszázat... Poharat vesz elő. 33öU. — Saját termés! Koccintunk. — Öröklődik-e a szakma? Halkan koppan a pohár az asztalon. — Nem. Pedig wem ellenezném. A fiam Boriyix'tdort gimnazista, a lányom meg most hetedikes. Mosoly bujkál a szemében. — Nem fél a mélyben, Henrik bácsi? — Nem kell ott félni. Olyan az. mint egy gyá*. Csakhogy a mélyben van. — Igen, de... — Hát néha izgalmasabb, az biztos. — Ezt bizonyítja a kartörés is. -I — Az nem is volt olyan nagy dolog. Egyszer leestem az egyik aknába, Két bordám eltörött. A társaim kimentettek. Néhány másodpercen múlott az életem. Vigyázunk mi nagyon egymásra. És segítjük is egymást. Szóval: bányászok vagyunk... Azt kérdi, hogy szeretem-e a bányát? Erre csak azt válaszolhatom: nem tudnék megtenni nélküle. Az utcáról vidám beszélgetés hallatszik. Moziba mennek az emberek. Szépen kiöltözve, úgy. ahogy egy mai bányászhoz illik VARGA JÓZSEF Minden szintű és hatáskörű bíróság 1949 óta első fokon egy szakbíróból és két népi ülnökből álló tanácsban tárgyal, a tárgyalás anyaga alapján hozza meg határozatát, oly módon, hogy a részt vevő népi ülnökök azonos jogokat gyakorolnak a tanácsokat vezető szakbírókkal. A járásbírósági népi ülnököket utoljára 1963. májusában választották meg. Megbízásuk ebben az évben lejárt. A szekszárdi járási tanács három évvel ezelőtt 70 ülnököt választott meg a szekszárdi járás- bírósághoz. Jelenleg is ' 69 ülnököt terjesztettek elő a következő hároméves időszakra, melyet a tegnap délelőtti járási tanácsülésen megválasztottak. A választásokat jelölések előzték meg, melyek a járásbíróság területén működő üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyes lakóterületek dolgozói részéről történtek. A népi ülnökök kiválasztása és jelölése munkáiban részt vettek a járás- bíróság bírái, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront és a járási tanács dolgozói. A korábban megválasztott 70 népi ülnökből mintegy 55 fő ismételt megválasztásra került, 14 személyt pedig új jelölés alapján választottak. A választás ismét három évre szóló megbízást jelent, Az új ülnököket, ütemterv szerint, a járásbíróság elnöke hívja majd be évenként egyszer, egy-egy hónapig tartó munkára. A jogszabályok értelmében ez a munka további időre is áthúzódhat olyan visszatérő ügyekre, amelyeket egy hónap alatt nem sikerül elintézni. A bírósági elnök a lehetőségek keretei között figyelembe veszi az ülnökök elfoglaltságát és lehetőleg olyan időszakra hívja be őket, amikor a termelő-, vagy hivatali munkában való részvételük nélkülözhető. Változatlanul sok a tanulóbaleset Az iskolában még mindig a tornaóra a legveszélyesebb A most záruló tanévben csaknem 27 ezer baleset után fizetett az Állami Biztosító kisebb-na- gyobb kártérítést a diákoknak, illetve szüleiknek a tanuló-balesetbiztosítás alapján; a néhány forintos biztosítást az elmúlt tanévben csaknem másfél millióan kötötték meg. Az iskolában továbbra is a tornaóra jelenti a legtöbb baleseti veszélyt; több mint 3500 sérülés történt a testnevelési órákon, és sportoktatás közben, — az összes iskolai balesetek csaknem 45 százaléka. Megnyugtató viszont, hogy a politechnikai oktatás keretében — mivel az oktatók betartják és a gyerekekkel is betartatják a munkavédelmi előírásokat — alig egy-két sérülés adódott, Igen elterjedt, a biztosítás az ipari tanulók körében, kevesebben kötik meg viszont az egyetemisták, főiskolások; pedig őket is elég sok baleseti veszély fenyegeti, elsősorban a saját járművel való közlekedés közben, másrészt az üzemi gyakorlatokon. Az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatósága tájékoztatása szerint 488 tanulónak fizettek ki kártérítést 89 300,— Ft értékben. Az iskolákban különben ezekben a napokban lehet megújítani az 1966—67-es tanévre az 5 forintos (az egyetemeken és főiskolákon szemeszterenként 10 forintos, s az iparitanuló-iskolákban is félévenként 10 forintos) tanulóbalesetbiztosítást, amely már a szünidei balesetekre is kiterjed. június 1-től a termelőszövetkezeti tagoknak két gyermek után is jár családi pótlék, a korhatár pedig tíz évről tizennégyre emelkedik. A családi pótlék összege továbbra is gyermekenként 70—70 Ft. A termelőszövetkezeti tagok egészségügyi és szociális ellátottságának továbbfejlesztése népgazdásági szinten, éves viszonylatban igen jelentős, mintegy 300 millió forint többletjuttatást jelent. „Elfújta a szél” a horgászversenyt A Szekszárdi Horgászegylet va- csúnya időjárás közbe nem szól. sárnap délelőttre nagyszabású A Duna vizét korbácsoló szél horgászversenyre készült fel, me- olyan hullámokat kavart a vízen, lyet a taplósi holt Duna-ágban hogy a versenyt egy későbbi időakartak megrendezni. A verseny- pontra kellett Halasztani. A hor- re mintegy 200 szekszárdi hor- gászegylet vezetősége úgy hatá- gász nevezett és igen érdekesnek rozott, hogy jövő vasárnap tehát ígérkező küzdelemnek lehettek júnuis 5-én rendezik meg a pecás- volna szemtanúi a nézők, ha a küzdelmet. 1Hinditek, akik iáini tanulnak — A jobb lábat térdben meghajlítjuk. A balt előrenyújtjuk. Egy, kettő, három, négy... — hangzott a vezényszó, de annyira halkan, hogy csak azok hallották, akiknek szólt, a bordásfal mellett állók. Kosztolányi Zsuzsi gyógytornász vezényel, ő adja az utasításokat. Akiknek szól, nyögve, verejtékezve tornásznak. A bordásfalon végzett gyógytornát néhány perces pihenés követi, majd újra ismétlődnek az utasítások; térdhajlítás, egy, kettő, három, négy... A szekszárdi fürdőben néhány év óta bevezették a reumagyógykezelést, az iszappakolást, gyógy- masszázst. Elkészült a súlyfürdő is. Üzemeltetését rövidesen megkezdik. Sokan nem tudják, hogy a fürdőben a gyógytornát is igénybe vehetik a rászorulók. Kosztolányi Zsuzsi gyógytornásznak jelenleg nyolc-tíz olyan sérültje van, kiknél az orvos részéről befejeződött a gyógyítás. A tört testrész, a láb. a kar, összeforrt, a seb begyógyult, de a bal- esetes még erősen biceg, sántikái, vagy arról panaszkodik, hogy a keze erőtlen, nem tud fogni, ujjait nem tudja mozgatni. Az ilyen sérülteket gyógytornára írják ki, hogy az izmok, idegek funkciói teljesen helyreálljanak. A gyógytornászát, mint foglalkozás, nem nagyon ismert. Zsu.si úgy tudja, hogy vei? együtt 45-en végeztek a gyógytornász-szakon A megyében egyelőre egyedüi dolgozik ezen a területen. Egyébként a megyei kórház állományában van, s amikor ott ledolgozta munkaidejét, siet a fürdőbe, ahol várják i,betegei”. Az ő dolga, hogy az orvosi gyógykezelés befejezésével utókezelésben részesítse a sérülteket. Megtanítja a betegeket járni, mozogni, hogy a sérült visszakerülve munkahelyére, ismét dolgozhasson. A gyógytornát az orvossal történt megbeszélés szerint alkalmazza. Kezdetben elővigyázatosan, egyszerűbb mozgásgyakorlatokat végeznek. Később módosulnak a gyakorlatok és időben is hosszabbodnak. Zsuzsi szereti betegeit, de a be tegek is ragaszkodnak hozzá. Gyakran kap tőlük virágot, de a legjobban annak örül, amikor t gyógyulás jeleit látja, azt, hogy betegei mind élénkebben mozog nak a gyógytornán. Marika Bony- hádról utazik be hetenként háromszor. Gizi néni a világért sem hagyna ki egyetlen ^nőnapot'1. (Hetenként háromszor, hétfőn, szerdán és pénteken van a nők részére gyógykezelés.) — Elsősorban a saját érdekünkben tartjuk be az utasítást, meit észrevesszük, hogy a tornáztatás után jobban érezzük magunkat — mondják a betegek. Zsuzsi halk hangon vezényel, hogy ne zavarja a pihenőket. — A jobb lábat térdben meghajlítjuk, a bal lábat előrenyújtjuk. Feszítjük, majd lazítjuk az izmokat, egy, kettő, három, négy... A néhány perces torna után a pihenés és a szokásos kérdések következnek. — Mit gondol Zsuzsika, rendbejön a lábam annyira, hogy nem fogok bicegni? — Rendbe jön Gizi néni — hangzik a megnyugtató válasz. — Ha továbbra is ilyen állhatatos és kitartó lesz, annyira rendbe hozzuk a lábát, hogy hibátlanul eljárhatja a csárdást a fia lakodalmában. Zsuzsi most is halkan, hatás- keltés nélkül beszél. Mégsem maradt el a hatás. A Gizi néninek szólított asszonnyal valamennyien együtt derültünk. POZSONYI IGNÁCNE
