Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-25 / 122. szám

TOLNA iVTFGYFI NÉPCJSAG líKití. május 25. Harcok Vietnamban A VNA jelenti, hogy a fel­szabadító erők Binh Dinh tarto­mányban két rajtaütésszerű tá­madást intéztek az amerikai heli­kopteres mozgócsapatok ellen és súlyos károkat okoztak az ellen­ségnek. Megsemmisítettek egy ak­navetőállást és csaknem teljesen harcképtelenné tettek egy lövész­századot. Az An Khe-től északkeletre folyó harcokban, ahol a „Crazy Horse’’ (Bolond ló) fedőnevű amerikai hadművelet folyik, egy hét alatt igen súlyos amerikai veszteségekről adtak hírt. Az AP keddi jelentése ezzel azt az ame­rikai katonai közlést állítja szem­be, hogy az amerikai csapatok az őserdő sűrűjében, trópusi eső­ben egy hét alatt 240 „partizánt” öltek meg. Az amerikai haditengerészet bombázói Saigontól nyugatra mindössze tizenhat kilométernyi­re egytonnás bombákat szórtak a Tan Son Nhut légitámaszpont közelében állítólag rejtőző geril­lákra. Az UPI szerint a partizá­nok beásták magukat, s ezért nem érkezett jelentés a bombá­zás eredményéről. Romok, pusztulás Da Nang-ban Colin Gibson, a Reuter Da Nang-ba küldött tudósítója meg­rázó képet fest az egykor élénk kikötőváros levertségéről. A budd­histák hősi ellenállásának vérbe- fojtása után mindenfelé törme­lék és rom borítja az utcákat. Az egyik pagodában harminchét férfi, nő és gyermek holttestét terítették ki, zokogó asszonyok és gyerekek siratják halottaikat a vörös pagodatető alatt. Hallgata­gon nézik a szívettépő búcsúzást a szürkeruhás szerzetesek. A kormány csapatok a jelek szerint úrrá lettek a helyzeten, de a falakat mindenfelé a láza­dók jelszavai tarkítják — írja a tudósító. „Mindez komoran em­lékeztet arra, hogy a város nem törődik bele sorsába”. Huéban is megadták magukat a buddhisták Az AFP gyorshírben közli, hogy Huéban is megadták magu­kat a buddhista felkelők, s a „lá­zadó” csapatok soraiban helyre­állt az engedelmesség. A Reuter korábbi jelentése szerint Nguyen Chanh Thi, a március 10-én elűzött zendülő tábornok kijelentette: Da Nang elestével megszűnt ugyan a ka­tonai válság, de most kezdődik Dél-Vietnamban a legsúlyosabb politikai válság, amelyhez fogha­tó mindeddig nem fordult még elő az ország történelmében. Kevés jelentés érkezik a fog­lyul ejtett buddhista harcosok sorsáról. Az AP Da Nang-ban csak annyit tudott meg, hogy a hozzátartozóknak megengedték élelmiszercsomagok és cédulák beküldését. Új polgármester Da Nang-ban A Da Nang-i ellenállás leveré­se után a Ky-kormány Le Chi Cuong ejtőernyős őrnagy szemé­lyében új polgármestert nevezett ki a város élére. A saigoni kormány 24 órás ultimátumot intézett azokhoz a katonákhoz, akik Da Nang váro­sában még mindig szemben áll­nak a kormány egységeivel. A Júniusban összeül a legfelső indonéz törvényhozó szerv Suharto tábornok, Indonézia katonai diktátoréi, kedden ki­jelentette, hogy júniusra tűzték ki a legfelső törvényhozó szerv, az ideiglenes népi tanácskozó gyűlés összehívását. Ezt megelőzően jobboldali diák­tüntetők vonultak Sukamo elnök rezidenciájához és követelték a gyűlés mielőbbi összehívását. Az Antara hírügynökség közli, hogy legutóbb képviselőházi veze-_ tőkből álló delegáció járt Sukar-’ -nónál és „ajánlásokat” nyújtottak át az elnöknek a gyűlés össze­tételének megváltoztatására vo­natkozóan. Azt is „ajánlották”, hogy a gyűlés júniusban üljön össze, s a baloldaltól megtisztított kongresszusban kapjanak helyet ,.az ifjú nemzedék” képviselői is. Az Antara hozzáfűzi, hogy a kép­viselők tájékoztatták az elnököt: joguk van törvényjavaslatot be­nyújtani a parlamenti összetétel „kiigazításáról”. Négyórás vita után Sukarno elfogadta a dele­gáció javaslatait. Nyugat-jávai politikai csoportok azt nyilatkozták, hogy a gyűlés összehívásának elhalasztásán ,,a régi rend mesterkedik”, szüksé­gesnek tartják az 1945-ös alkot­mány előírásainak betartását, ami új elnök és alelnök megválasztásá­val jár. A nyugat-jávai „akció­frontok” közös nyilatkozata a két funkcióra a következő jelöl­teket ajánlja: dr. Mohammed Háttá Hamengku Buwono szul­tán és Nasutiön tábornok. Sukarno, volt legközelebbi munkatársának, Subandriónak a feleségét is eltávolították kor­mánytisztségéből, Dr. Srustiati Subandrió egészségügyi miniszter volt. Férjét, az egykori minisz­terelnök-helyettest és külügy­minisztert a katonai hatóságok börtönbe vetették, és orvosnő­felesége is eltűnt. Indonézia és Malaysia- újabb közeledéséről is hírt ad ~z \ntara. Malik külügymlr’^zter '--dden kijelentette, hogy indonéz futárt menesztettek Malaysiába, aki fel­kereste Abdul Razakot és olyan üzenetet adott át, hogy Malik haj­landó találkozni malaysiai kollé­gájával. Malik és Abdul Razak értekez­letére a thaiföldi Bangkokban ke­rül sor. Malik szerint az indo­néz—malaysiai egyezményt még ebben a hónapban tető alá hoz­zák. kormány teljes megadást követel tőlük. A VNA Hanoiból keltezett je­lentése arról számol be, hogy Quang Ngai, Can Tho, Sa Dec dél-vietnami megyékben a DNFF helyi bizottságai szabadon bocsá­tották a saigoni bábkormány 58 foglyul ejtett katonáját. A csa­ládjaikhoz visszatérő katonák megígérték, sohasem fogják szol­gálni az amerikaiakat saját hon­fitársaik ellen. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint U Thant, az ENSZ főtitkára Atlantic Cityben egy gyűlésen rámutatott arra, hogy a vietnami háborút „ma már nem lehet úgy feltüntetni, mint a kommunizmus és a libe­rális demokrácia közötti harcot”. Egyre világosabban kitűnik, — mondottá, — hogy annak a so­kat hangoztatott jelszónak, amely szerint Vietnamban „harc folyik a demokráciáért”, ma már alig vari köze a tényleges helyzethez. Lippmamt az amerikai kilátásokról Walter Lippmann, az ismert amerikai publicista kedden meg­állapítja: rövidesen bekövetkez­het az az időszak, amikor az — időközben 400 ezer főre növelt — amerikai expedíciós haderő mindenféle helyi támogatás nél­kül folytatja a vietnami háborút. Lippmann rámutat, hogy Dél- Vietnamban széthullóban van a kormány és a hadsereg, s a jelek arra mutatnak, hogy ez a folya­mat a jövőben még inkább kiter­jed. Az ismert újságíró ennek alapján ismét sürgeti az Egyesült Államok vietnami politikájának felülvizsgálatát. Nem egyesek büszkeségével, vagy az ország te­kintélyével kell törődnünk, hanem a valóságos helyzettel. — hangoz­tatja cikkében. amelyben alapve­tő hibának minősíti az amerikai csapatok harcbavetését. A Johnson-kormány azonban a jelek szerint a vietnami háború folytatását és kiszélesítését ter­vezi, Sajtóvélemények szerint az elnök, akit felbőszítettek a viet­nami háború népszerűtlenségéről közzétett közvéleménykutaitási adatok „ellentámadást” tervez és követelni fogja a belső ellenállás megszüntetését Is^mmwh sorokban Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Joszip Broz Titót, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnökét, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének főtitkárát 74. születés­napja alkalmából. ♦ Kedden Athén és több más gö­rög város vasutasai 48 órás sztrájkba léptek. Annak ellenére, hogy a kormány a sztrájkolok kényszermozgósítására adott uta­sítást, senki sem jelentkezett munkahelyén. Pireusban 200 sztrájkoló, bezárkózva egy épület­be, éhségsztrájkot kezdett. * A KGST magyar—lengyel bel­kereskedelmi munkacsoportja a két ország belkereskedelmi mi­niszterének vezetésével Budapes­ten megtartotta alakuló ülését. A munkacsoport elősegíti majd a magyar és a lengyel kereskedel­mi árucseréket. * A Kanadai Kommunista Párt most véget ért 19. kongresszusa több határozatot fogadott el az ország belső helyzetéről és a párt politikájáról. Egyik határozatában felhívta a kanadai dolgozókat, fogjanak össze a békéért, a nemzeti szu- verénitásért és az amerikai im­perializmus ellen vívott küzdel­mükben. * A szíriai sajtó kedden sürgette a közép-keleti és afrikai arab kormányokat, hogy szakítsák meg diplomáciai kapcsolataikat az Egyesült Államokkal. Az A1 Thawra kormánylap szerint „ez az egyetlen megfelelő válasz az amerikai fegyverszállításra Izra­elnek”. Egy jordániai katonai szóvivő bejelentette, hogy hétfőn a jor­dániai hadsereg visszavert egy izraeli támadást a két ország ha­tárán. A szóvivő szerint az izrae­li katonák megpróbáltak felrob­bantani egy katonai épületet. Ugyanakkor Tel Avivban az iz­raeli hadsereg szóvivője közölte: egy kis izraeli egység tévedésből került át Jordánia területére, s amikor tüzet nyitottak rájuk, a tüzelés viszonzása nélkül vissza­tértek Izraelbe. * Olasz háborús rokkantak ked­den délelőtt hatalmas tüntetést rendeztek Rómában. Több ezer hadirokkant hosszú sorokban vo­nult fel az olasz főváros utcáin egészen a szenátus épületéig, ahol tüntettek a kormány nyugdíj­politikája ellen. Az olasz hadirok­kantak már húsz éve várják anyagi helyzetük megjavítását. * Kedden megérkezett Lusakába Judith Hart, a nemzetközösségi ügyek államminisztere, akit Wil­son elnök küldött, hogy tárgya^ lásokat folytasson Kaunda elnök­kel és a zambiai kormány tagjai­val a két ország közti fagyos kap­csolatok megjavítására. * Az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Németország egyez­ményt írt alá Washingtonban arra vonatkozólag, hogy a jövő­ben a két ország közös űrkísérle­teket végez. A hatodik amerikai tengerész­flotta Istanbulba érkezett. A flot­tához tartozik tíz hajó és egy repülőgép-anyahajó. Az amerikai hajók június 1-ig maradnak az istanbuli kikötőben. Újabb földrengés Taskentben Kedden magyar idő szerint <i óra 51 perckor újabb nagy erejű földrengés rázta meg az utóbbi időben sorozatos földrengésektől sújtott Taskent városát. Erőssé­ge elérte a 7 ballt. Ezt később két kettes, majd egy négyes erőssé­gű földlökés követte. A TASZSZ értesülései szerint a városban további régi típusú épü­letek rongálódtak meg. A föld­rengéstől sújtott városrészekbe késlekedés nélkül kivonultak a mentők és orvosi segélyben ré­szesítették a sebesülteket. Gennagyij Sxaviesev: 2. I A VILÁG KÖRÜL A lemerülés után azonnal a normális kerékvágásba lendült az élet. Különleges életrend ez, amely nem hasonlít a parti szol­gálati szervezésre. A legénység váltásokban végzi a szolgálatot Mától kezdve külön váltásokban reggeliznek, ebédelnek és vacso­ráznak, pihennek, képezik magu­kat vagy filmet néznek. A legelső tiszti ügyeletet Ro­bert Putyilov tengerészkapitány adta. A feladatról meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott: — A feladat természetesen nem könnyű, szokatlan. Nem tréfa­dolog végighajózni az összes szé­lességeken. Tisztjeink legtöbbjé­nek már nem újság az önálló ha­józás. Minden rendben lesz. Később megtudtam, hogy nem Putyilov volt az egyetlen a ha­jón, aki Diesel-tengeralattjárón szerzett tapasztalatokat. Megjegy­zendő, hogy az atomtengerészek a legnagyobb tisztelettel véleked­nek „Dieseles” bajtársaikról, mert azt mondják, hogy aki a Diesel­tengeralattjárókon kapott iskolát. az könnyebben teljesíti szolgá­latát atomhajón. Átmentem a következő szelvé­nyekbe és megismerkedtem az első váltás több tagjával. A hajó­orrban Vlagyimir Koval másod- osztályú őrvezető teljesített szol­gálatot. Több bonyolult gépezet­re felügyelt. Csinos vékony arcú legény volt kackiás fekete ba­jusszal. Nem is gondoltam, hogy behívása előtt kovács volt. In­kább tisztviselőfélének látszott. Elképzeléseinkben még máig is élnek a hatalmas termetű ková­csok, akik kezükkel játszi köny- nyedséggel meghajlítják a pat­kot. Az idő azonban változik. S az idő úgy látszik a régi foglalko­zásokról alkotott elképzeléseken is változtat. Az alacsony, nem túl­ságosan erős kötésű Koval behí­vása előtt vagongyárban dolgo­zott. Sajtológépen végezte mun­káját. Ennél többet nem mondott magáról, még az útról is lakoni- kus rövidséggel csupán így nyi­latkozott: megtesszük, ami szük­séges. Égy másik tengerésszel, Nyiko- laj Zsukovval már részletesebben, behatóbban sikerült beszélgetnem — őszintén szólva — mesélte Zsukov —, amikor megtudtam, hogy atomhajón kell szolgálnom, inamba szállt a bátorságom. Tud­ja, ezekről a hajókról odahaza a falunkban mindenféle, ostobasá­gokat fecsegtek. Most már har­madik évemet szolgálom, és ál­landóan atomhajón. Kitűnően ér­zem magam, sőt, jobban, mint a szárazon. — És az úttal megbirkózik? Nem csekélység! — Miért ne? — csodálkozott a tengerész, majd közelebb hajolt és suttogva folytatta —, már ré­gen ilyen útról álmodom. Ha már megyünk, járjuk körül a Földet. Hiszen tudom mire ké­pes a hajónk! A technikailag kitűnő atom­tengeralattjáró iránti bizalom ér­ződött ki a legénység minden egyes tagjának szavaiból. Hatal­mas távolságot kellett megtenni, de a távolság, mint például az előbb említett Triton útja alkal­mával, itt nem jelentett öncélt. A Triton útja szenzációhajhászás, a fölény fitogtatása volt, hogy ennek révén az imperialista erő­politika bajnokai diktálhassák fel­tételeiket az akkor küszöbön- álló kormányfői értekezletnek, Mellesleg ekkor történt az U—2 Szovjetunió feletti dicstelen kém- repüiése is. Az atomhajók legénysége jó) tudta feladatát: az akciót nem önmagáért hajtják végre, hanem azért, hogy megoldhassanak és feldolgozhassanak egy sor harci és politikai feladatot. Az út során a tengerészek különböző körül­mények között vizsgálták a gépe­zetek működését, elemzéseket ké­szítettek, bizonyos eredményeket foglaltak össze, tapasztalatokat gyűjtöttek. A lehetőség adva volt, hiszen nem gyakran nyílik alka­lom az összes éghajlati és hidroló­giai övezet áthajózására. Nem mondhatnám, hogy a hajó belsejében szűkén lettünk volna. Az atom-tengeralattjáró egysze­rűen paradicsom a Diesel-moto­ros tengeralattjárókhoz képest. Ugyanakkor azt sem állíthatnám, hogy túlságosan tágasan voltunk. A huzamosabb tartózkodáshoz bizonyos mértékig megvolt a ké­nyelem, de hát mi volt ez a meg­szokott, normális életkörülmé­nyekhez képest! A koszt, a tengervízből nyert ivóvíz kitűnő, ízletes volt. A bel­ső hőmérsékletet valamennyi szé­lességi fokon körülbelül azonos szinten tartották, s a mélység­ben teljesen simán siklott hajónk. Látszólag tehát ideális feltételek voltak. Persze az embernek nem­csak ételre, italra, és alvásra van szüksége. Időnként fel kell emel­nie a fejét, látnia kell a csillago­kat. Csillagok pedig nem voltak a fejünk fölött.

Next

/
Thumbnails
Contents