Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-15 / 114. szám

Í96S. május 15. TÖÉNft OTECÍTEI ftEPtSJläiB A kommunisták felelőssége a pártépítésben A pártszervezetekben mind " gyakrabban esik szó a párt belső életéről, szervezeti megerő­sítéséről, a pártépítésről. A kong­resszusra való készülődés együtt jár a kommunisták fokozott akti­vizálásával. Az alapszervezetek munkája, a szervezeti élet fejlődése folyama­tos. A vezetőségi ülések, taggyű­lések, pártnapok tartása rendsze­rezettebb. A pártrendezvényeken ismertetett beszámolók a kollek­tív munka jegyeit viselik magu­kon. A párttagok és a tagjelöltek fel­vétele, amely a párt tömegkapcso­latának egyik érzékeny és sokat­mondó fokmérője, az alapszerve­zetek mindennapi munkájának szerves, elválaszthatatlan része. A pártszervezetek többsége rendsze­resen foglalkozik azokkal a pár- tonkívüliekkel, akiket szakmai, társadalmi munkájuk, politikai képzettségük, feddhetetlen maga­tartásuk alapján javasolnak, majd felvesznek tagjelöltnek. A párttá, gokat, tagjelölteket — munkáso­kat, parasztokat, értelmiségieket és más területen dolgozókat — tömegszervezetékben, szocialista brigádmozgalomban, termelőszö­vetkezetekben végzett gazdasági és politikai munkájuk alapján bí­rálják el. A pártalapszervezeték- ben észreveszik és szívesen fogad­ják azt a munkást, tsz-tagot, ér­telmiségi munkakörben dolgozót, alkalmazottat, aki képes többet adni annál, mint amennyit általá­ban, adnak az emberek. Mulasz­tást követett volna él a pártszer­vezet, ha nem veszi észre a bri­kettgyári munkás, a tsz-elnök, a traktoros, az orvos, az agrármér­nök fáradozásait, buzgalmát, azt a többletmunkát, amit önös célok el. érése - nélkül, önzetlenül a közös­ségért végzett. A pártszervezetek szem előtt tartják, hogy olyano­kat vegyenek fel tag és tagjelöl­teiknek, akik magukévá teszik, helyeslik, értik a párt politikáját, képesek és alkalmasak a párt po­litikájának megvalósítására. A pártépítés terén pozitív elő­jelű a fejlődés megyénkben. Nö­vekedett a munkások, a tsz-pa- rasztok aránya, közeledtek a párt­hoz a műszaki és agrárértelmisé­giek, a pedagógusok, az alkalma­zottak. A tag- és tagjelöltfelvétel ko­moly és felelősségteljes politikai munka. Ilyen szempontból vizs­gálva, a pozitív fejlődés mellett az árnyoldaláról is beszélni kell. Helyenként nem kielégítő, másutt ötletszerű a tagjelöltek nevelése, a velük való foglalkozás. Árnyé­kot vet néhány pártalapszervezet munkájára a tagjelöltfelvétélnél tapasztalható úgynevezett köny- nyedség, de még inkább a félélős­FelyéteK hirdetmény Ápolónőképző iskolánkban 1966 szeptember hóban új évfolyam indul. Az iskola bentlakásos, ingyenes* általános betegápolói szakképesítést nyújt. Felvételi feltételek: érettsé­gi, vagy legalább jórendű VIII. osztályos iskolai bizo­nyítvány. Alsó korhatár 17 év. A kérvényhez melléke­lendő iratok: utolsó iskolai bizonyítvány, születési anya­könyvi kivonat, pályára va­ló alkalmasságot igazoló bi­zonyítvány, önéletrajz, ki­mutatás a szülők kereseté­ről, 2 (kettő) darab fénykép. A kérvények beadási határ­ideje 1966 június 30. Cím: ORVOSTOVÁBBKÉP- Zö INTÉZET Egészségügyi Szakiskolája, Budapest, IV. Erkel u. 26. «35) ség hiánya. Mázán felvettek olyan jelentkezőt, akiről tuditák, hogy magatartásával baj van. Ha szesz­hez jut, nem ismer mértéket* Uiba, hogy egyes alapszerve­* * zetek rendkívül alacsony mércét állítanak fél, vagy nem nézik meg kellő alapossággal, hogy a tagjelölttel valóban erősö­dik-e a párt. Helyenként a sta­tisztika „emelésére” megindul a tagjelöltfelvételi „kampány”; Az ilyen esetekben az adminisztratív módszereket alkalmazzák. Felké­szítés nélkül veszik fel a tagje­löltet. aki nincs tisztában a párt­tagsággal járó legelemibb követéi, menyekkel sem. Az adminisztra­tív módszerekkel felvett tagjelölt­nél hiányzik a politikai tisztán­látás. Nem ismeri a párt célkitű­zéseit, s egy-egy külpolitikai ese­mény hamar megingatja. Kilép a pártból, törlését kéri, vagy egy­két éven belül a pártszervezet ki. zárásra javasolja, mert nem vesz részt a pártrendezvényeken, és legelemibb kötelességét, a tagdíj- fizetést is elhanyagolja. Vannak egészen szélsőséges, egyedi esetek. Bonyhád egyik pátalapszervezete nemrég tagje­löltet vett fel. Az üzemben az volt az általános vélemény, az illető jó munkás és rendes ember. Az ajánlók ilyen indokkal ajánlották. A tagjelölt felvételével a járás is egyetértett, de végső soron még­is el kellett utasítani. A tagjelölt, ségét kérő, saját miaga bizonyítot­ta be párttagságra való alkalmat­lanságát. A párttag egyik legjel­lemzőbb tulajdonságával, az őszin. teséggel maradt adós, félrevezette a pártot. Elhallgatta — bár a kér­dőíven van erre utaló figyelmez­tető kérdés: „Volt-e már pártnak tagja, mikor és miért szűnt' meg párttagsága?” A kérelmező a kér. désre szándékosan nem adott vá­laszt. Sajnos ez az alapszervezet fiigyeimét is elkerülte. El lehetett volna kerülni a hibát, ha annyi fáradságot vesznek maguknak, hogy az illetőről régebbi munka­helyén tudakozódnak. Ez nem tör. tént meg, s így az alapszervezet a felettes szervek útján szerzett tu­domást arról, hogy a tagjelölt két esetben ki volt zárva a pártból, súlyos hibák elkövetése miatt. Nem könnyű az elkövetett hibák­ról beszélni. Nem könnyű kitárul­kozni, de éppen a taggyűlésen, amely a párttagok, tagjelöltek ne­velésének fóruma, nemi szabad titkolózni. Sok félreértést, hibát el lehetne kerülni, ha a taggyűlésen a párttagok, a maguk munkáját saját, vagy mások ' magatartását, amennyiben ez hibás, szemtol- szemibe bírálfták, mérlegelnék. A kommunisták bíznak az ” emberekben. Az ajánlók ebben az esetben is bizalmat elő­legeztek. Az ajánlók— a Szerve­zeti Szabályzat II 5. pontja sze­rint — „Teljes felelősséggel tar­toznak az ajánlott politikai, em­beri magatartásáról adott véle­ményükért.” Nem jó, ha a párt- taggyűlésen elfogadják az olyan szűkszavú javaslatot, amely úgy szól: „gazdasági munkája alapján javasoljuk.” Az igaz, hogy a fel­vétel elbírálásának a gazdasági munka egyik nagyon fontos, de nem egyetlen követelménye. Nem biztos, hogy aki jó szakember, megfelel a párttag egyéb követel­ményeinek. A példaként említett pártalapszervezet vezetősége a tagjelöltséget kérőnél elsősorban a gazdasági munkában való helyt­állást nézte. Az ajánlók ezenkívül a másfél éves ismeretségre hivat­koztak. Ez nem mindig nyújt biz. tosítékot — példánk is igazolja —, hogy egy év, vagy másfél év leforgása alatt kellően megismer­jék az illetőt, különösen, ha más megyéből jött. Az ismeretség le­het felületes, ilyen formában visz. sza is üthet az előlegezett biza­lom. Az őszre összehívják az " MSZMP IX. kongresszusát. Az üzemek, termelőszövetkezetek, s az egyéb munkahelyek dolgozói munkavállalással készülnek a kongresszusra. A készülődés együtt jár a kommunisták foko­zott aktivizálásával. A készülődés jegyében mérlegre tesszük« mun­kánk eredményeit és megvizsgál­juk, hogyan oldottuk meg az el­múlt időszak problémáit. Levon­juk a jövőre vonatkozó következ­tetéseket, tanulságokat. A kong­resszusra való készülődés idősza­kában a párt belső helyzetével is behatóbban foglalkozunk. A párt­építés nem csupán a tag- és taig- jelöltfelvételi munkára korlátozó­dik, de annak jelentős része. Cik­künk azt a célt szolgálja, hogy a pártmunfca egyik igen fontos terü­letére irányítsa a figyelmet. P. M. A májusi pártnapok előadói Bonyhádi járás: Mázán, május -20-ám, 19.00 óra: du Tóth Bálint MB-osztály vezető, Bonyhádom, május 27-én, 19.00 óra: Karsai La­jos, KB. Külügyi Osztály munka­társa, Hőgyészen, május 27-én, 19.00 óra: Kerekes Miklós, megyei párt-vb-tag, osztályvezető, Felső- nánán, május 27-én, 19.00 óra: Ta. •tár Lajos MB-munkaitárs, Nagy- mányokon, május 30-án, 19.00 óra: Perecsi Fenencné MB-tag. Dombóvári járás: Dombóvár MÁV Ép. Főnökség, Szertár, PFT május 18-án 15.00 óra: Dudás An. bal MB-osztályvezető, Dombóvár pedagógus, összevont május 19-én 17.00 őré: Virág István MB-titkár, Dombóváron tanács, fmsz, hivata­lok május 25-ón, 18.30: Várkonyi Péter, KB. Iroda munkatársa, Dal- mandon, május 27-én 18.00 óra: Nagy János, megyei párt-vb-tag, az Állami Gazdaságok igazgatója. Paksi járás: Dunaszentgyörgyön. május 20-án 19.00 óra: Garamvöl. gyi József, KB. kulturális osztály helyettes vezetője, Dunaföldváron, május 20-án 19.00 óra: Pollák An­dor MB-munkatárs, Pakson, má­jus 20-án 19.00 óra: Kaszás Imre országgyűlési képviselő, Kajdacs Aranykalász Tsz-nél, május 23-án 19.00 óra: Báli Zoltán, megyei párt-vb-tag, országgyűlési képvi­selő. Tamási járás: Simontomyán, május 25-én 19.00 óra: Méth Sán­dor, Kossuth Kiadó igazgatóhe­lyettes, Regölyben, május 26-án 19.00 óra: Hunyadi Károly megyei párt-vb-tag, országgyűlési képvi­selő, Gyönkön, május 27-én 19.00 óra: Bauer József, Esti Egyetem igazgatója, Varsádon, május 27-én 19.00 óra: Csajbók Kálmán MB- munkatárs, Tamásiban, május 30. án 19.00 óra: Virág István MB-. titkár. Szekszárdi járás: Bátaszéken; május 20-án 19.00 óra: Vass Hen­rik, Párttörténeti Intézet igazga­tója, Bogyiszlón, május 20-án 19.00 óra: Fenyvesi Ferenc MB-munka­társ, Bátán, május 20-án 19.00 óra: K. Balog János, MB-munka­társ, Kölesden, május 20-án 19.00 óra: Balogh István* MB-munka­társ. Szekszárd város: Bőrdíszmű Vállalatnál május 20-án 14.30 óra: Benke Valéria MSZMP KB-tag, országgyűlési képviselő, Vasipari Vállalatnál május 23-án 15.00 óra: K. Papp József, MB. első titkár. Városi Tanács, Tejipari Vállalat, Állatforgalmi Vállalat, KSH. ÁFTH május 26-án 15.00 óra: Kol­lár Ernő megyei kieg.-parancsnok. Gépjavító Vállalatnál május 30- án 14.30 óra: Asztalos Lajos KB. Ipari Osztály vezetője, Építőipari Vállalatoknál május 30-án 15.00 óra: Somi Benjámin MB-titkár, A tájékoztatás helyzetéről tárgyalt az MSZMP Szekszárd Városi Végrehajtó Bizottsága Május 13-i ülésén a tájékoz­tatás helyzetét és tapasztalatait tárgyalta az MSZMP Szekszárdi Városi Végrehajtó Bizottsága. Az előadó dr. Péter Szigfrid, a párt- bizottság titkárhelyettese. Megállapította, hogy Szek- szárdon az elmúlt esztendőben mind a pártbizottság, mind pe­dig az alapszervezetek nagyobb gonddal és jobb eredményt el­érve foglalkoztak a politikai tá­jékoztatás megjavításával. Az alapszerveknél ez elsősorban a rendszeresen megtartott párt­taggyűléseken és pártnapokon történt. Többet törődtek ebben az időszakban a választott testü­letek — pártbizottsági és végre­hajtó bizottsági tagok és alap­szervi pártvezetőségek — tájé­koztatásával is. A havonta rend- szeresc’és esetenként tartott rend- I kívüli titkári értekezleteken tájé­koztatást adtak az aktuális párt- politikai feladatokról, a bel- és külpolitikai eseményekről. A párton kívüli dolgozók tájé­koztatásának javítása érdekében harminc főnyi előadói csoportot szervezett a pártbizottság.. Eitek az előadók az alapszervezetek­nél havonta, kéthavonta tarta­nak pártnapokat. Felkészülésük­höz szóban és írásban kapnak se­gítséget. A végrehajtó bizottság megál­lapítása szerint sokat javult a tájékoztató munkát tartalmilag is könnyítő pártkiadványok ter­jesztése. A vitában elhangzottakkal ki­egészítve az előterjesztést, a vb- ülésen megszabták, a Politikai Bizottság ' határozatának meg­felelően, a város sajátosságai sze­rint a további tennivalókat. Ifjúsági brigád — bronzplakettel A héten délelőttösök, kettőkor lejár a műszak. Ezért tartják most a brigádgyűlést, ugyanis négyéves tapasztalat bizonyítja, hogy a legalkalmasabb időpont délután kétóra-negyedhárom. Az ebédlő egyik sarkában ülik körül az asztali, hogy meghallgassák a brigádvezető értékelését, elmond­ják véleményüket, megbeszéljék a következő hónap tennivalóit. Most azonban a szokásostól kicsit elüt a napirend. Két rend­kívüli esemény miatt is. Az egyik: Két fiatal kéri felvételét a brigádba és erről csak a kol­lektíva dönthet. A másik: A me­gyei KISZ-bizottság megjutal­mazza a Tolnai Selyemgyár Braun Éva szövőbrigádját, abból az alkalomból, hogy negyedízben nyerték el folytatólagosan a szocialista brigád címet és ezzel — az ifjúsági brigádok közt első­ként — megkapták az SZMT el­nöksége által adományozott bronzplakettet. Két, látszólag egy­mástól független napirendi pont, mégis van kapcsolat köztük. A jelentkezők nem valamiféle rá­beszélésre kérték a felvételüket, hanem azért, mert szeretnének a gyárban már nagynevű kollek­tíva tagjai lenni. A brigádvezető, Kaposvári Fe- rencné felolvassa a brigádválla­lást és minden egyes pontnál kis szünetet tart, majd végül fel­teszi a kérdést: El tudod-e vál­lalni ezeket? Eoggd-e teljesítem? A megkérdezett, Eötvös Edit ki­csit elfogult, bizonytalankodik. És ebben bizony „besegít?’ a se­gédművezető is. Mert úgy áll a dolog, hogy Editnek az egyik gépén nagyon nehéz anyag „fut”, a Suzanne, tisztaselyem, aminél nehéz tartani a minőséget. Már­pedig a brigád vállalásának egyik legfontosabb pontja, hogy jóval a norma felett teljesíti a minő­ségi előírásokat. — Majd segítünk, hogy job­ban menjen. — És ezzel brigád­tag lett Eötvös Edit, pár perccel később pedig Pesti Borbála is. A kérdések, a „pontok” közül az egyik elgondolkoztat. A „je­löltektől” ugyanis azt is meg­kérdezték, hogy hány könyvük van és milyenek. Úgy látszik, a válasz mindkettőnél elfogadható volt, mert Eötvös Edit könyv­tára 85, Pesti Borbáláé pedig 120 darabból áll. De miért tartozik ez a brigádra? Mert nemcsak a termelést tart­ják fontosnak, hanem a műve­lődést is. Az előbbiről tanúskodik az a sok elismerés, kitüntetés, amit kaptak a négy év alatt — kilencük közül hétnek van kiváló dolgozó jelvénye, vagy oklevele, — az utóbbiról inkább a brigád­napló tanúskodik. És ez a mai esemény is. Megnézem a könyveket, a me­gyei KISZ-bizottság . ajándékát, amiből egyet-egyet kapnak a régi brigádUmak, Ami vagyok kíván­csi, mit írtak a könyvekbe Szek- szárdon. Valahogy ilyesformán képzeltem: „X. Y. elvtársnőnek, a szocialista brigádmozgalomban végzett kiváló munkájáért...” Ezt azonban hiába keresem. Csak egy-egy kártyát találok mind­egyikben, azon van a szöveg. — Régóta elfogadott elv ná­lunk — mondja Gébért Katalin KISZ-titkár, hogy jutalomkönyv­be nem írunk semmit. Mert soha sem lehet tudni, hogy a megjutal- mazottnak nincs-e már meg az a könyv. És ha olyat kap, ami­ből már van egy, hogyan cserél­hetné ki a könyvbizományosnál? A brigádgyülések mindegyikén elhangzik egy-egy beszámoló egy elolvasott könyvről, vagy meg­nézett filmről. A beszámoló — az olvasott könyv rövid tartalma — bekerül a naplóba is. Néha még egy-egy vers is. A tavaly márciusi brigádgyűlé­sen született meg a döntés, hogy a következő brigádgyűlésre min­denki megtanul egy verset. A fiatalok napokig bújták a verses­könyveket, lapokat, folyóiratokat, hogy ki talál szebbet. Szava ló­versenyre készült a KlSZ-szerve- zet és brigádokon belül döntötték el, hogy ki képviselje a kollek­tívát a vetélkedőn. A brigádgyűlésnek vége, egy hónap múlva az új tagok mun­kájáról is beszélgetnek. m »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents