Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-03 / 79. szám
TOLNA MEGYEI* <mM m&mmm . ***1 NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA •elnök I I A bátaszéki tsz véleménye 3. o. Belépés csak az olvasónak (Képes riport az 5. oldalon.) Szekszárdi Dózsa — Pécsi EAC 2:1 & « XVI. évfolyam, 79. szám ÁRA: 60 FILLER Vasárnap, 1966. április 3. Tanácskozik az SZKP XXIII. kongresszusa Gromiko felszólalása a Központi Bizottság beszámolójának vitájában Moszkva (TASZSZ) A XXIII. pártkongresszus szombat délelőtti ülésének első felszólalója, Ivan Kebin, beszámolt köztársaságának sikereiről. Elmondotta, hogy Észtországban 1965-ben az ipari tirmelés 1940-hez képest tizenki- lencszeresére emelkedett. A kongresszus szombat délelőtti ülésén a második felszólaló Gromiko volt. A szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy napjainkban egyetlen politikus sem tagadhatja a szocialista államok külpolitikájának mind jobban növekvő jelentőségét, ha csak szemet nem huny a reális helyzet felett. A szónok aláhúzta: ez a politika arra irányul, hogy megakadályozzák az új háború kirobbanását és csapást mérjen az agresszív erők cselszövéseire. Gromiko megjegyezte, hogy az SZKP és a szovjet kormány a jövőben is mindent elkövet a szocialista államok testvéri együttműködésének további erősítéséért. A szocialista államok befolyása a világ eseményeinek menetére növekedni fog — mondotta Gromiko. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szovjet állam külpolitikája megfelel valamennyi nép érdekeinek. A taskenti találkozót Gromiko az utóbbi idők egyik legnagyobb eseményeként, a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének elismeréseként értékelte. Kijelentette, hogy a két külpolitikai irányzat — a békeszerető és az agresszív — ellentéte különösen a vietnami eseményekkel összefüggésben éleződött ki. Az Egyesült Államok eljárása Vietnamban egy imperialista nagyhatalom által kirobbantott agresszió. A külügyminiszter megemlítette: Leonyid Brezsnyev az SZKP kongresszusán kijelentette, hogy a Szovjetunió mind nagyobb támogatást nyújt Vietnamnak. r.nnak érdekében, hogy véget érjen a háború Vietnamban — folytatta Gromiko — az Egyesült Államoknak ki kell vonnia onnan csapatait, haladéktalanul be kell szüntetnie a VDK elleni rablótámadásait. Tiszteletben kell tartania továbbá az Indokínával kapcsolatos genfi megállapodásokat, valamint a nemzetközi jog elemi szabályait. Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió teljes egészében támogatja a vietnami helyzet rendezésének programját, amelyet a VDK kormánya vetett fel, valamint a Dél-Vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front platformját. A Szovjetunió ellen folytatott burzsoá propagandát érintve a külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok szilárdan tart egy sajátos rekordot^ „Egyetlen más kapitalista országban sem termelnek négyzetméterenként a Szovjetunióra és annak külpolitikájára, a kommunizmusra szórt annyit rágalmat, mint az Egyesült Államokban”. Gromiko hangsúlyozta, hogy még ebben a helyzetben is fel kell vetni a megérett problémádat és törekedni kell megoldásukra. „A Szovjetunió nem maradhat közömbös a földkerekség bármely térségében kialakult helyzet iránt. Mindaz, ami a nemzetközi békének, a népek szabadságának és függetlenségének érdekeit érinti, a Szovjetunió érdekeit is érinti” — jelentette ki a miniszter. Gromiko kijelentette, hogy., a Szovjetunió külpolitikai tevékenységében különleges hely jut Európának. A német kérdés az európai biztonság egyik fő problémája. A külügyminiszter rámutatott, hogy a Szovjetunió volt szövetségeseinek letérése a potsdami egyezmények elveiről megbosz- szulja magát. Olyan követelésekbe torkollik, hogy rajzolják újra Európa térképét, azt eredményezi, hogy növekszik a nyugatnémet fegyveres erő. Gromiko hangsúlyozta, hogy a potsdami egyezmények elárulását jelenti a nyugati hatalmaknak az a készsége, hogy a Német Szövetségi Köztársaságot az atomfegyverraktárakhoz engedik. A Szovjetunió és barátai soha nem békéinek meg azokkal a tervekkel, amelyek értelmében az NSZK-t atomfegyverekhez juttatnák. Az a jegyzék, amelyet a közelmúltban az NSZK kormánya a Szovjetunióhoz intézett, újra csak elsősorban a jelenlegi európai határok revíziójának igényét tartalmazza. „Az európai határok kérdése végérvényesen megoldást nyert” — hangoztatta a küldöttek nagy tapsa közepette Andrej Gromiko. Andrej Gromiko után Julia Fi- linova, a szaratovi terület volszki kerületi bizottságának titkára szólalt fel. Szergej Pavlov a Komszomol iránti nagy bizalom jeleként értékelte az SZKP Központi Bizottságának azt a javaslatát, hogy a 23 éves korhatár alatt a fiatalokat csákis a Komszomolon át vegyék fel a pártba. Max Reimann, a Német Kommunista Párt első titkára felszólalásában kijelentette: „Az európai biztonság Brezsnyev által javasolt rendszerének megteremtése lehetővé tenné az európai feszültség enyhítését, a bizalmatlanság felszámolását, a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés megteremtését az államok között”. A feszültség enyhítése pedig megkönnyítené a két német állam közeledését és lehetővé tenné, hogy előbbre vigyük az újraegyesítés ügyét. Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártja küldöttségének vezetője hangoztatta, az Egyesült Államokat kormányzó imperialisták a vietnami nép ellen viselt barbár, szennyes háborújukkal megszentségtelení- tették az amerikai nép büszke hagyományait. Kijelentjük észak- és dél-vietnami testvéreinknek, hogy harcukat és harcunkat a közös ellenséggel vívott egységes küzdelem részének tekintjük, ■— mondotta Henry Winston. Winston sürgette a kommunista mozgalom egységének megszilárdítását az 1957. és 1960. évi nyilatkozatok elvei alapján. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja küldöttségének vezetője ismertette annak az üzenetnek a szövegét, amelyet Gus Hall intézett az SZKP XXIII. kongresszusához. Gus Hall nem tud személyesen részt venni a kongresszuson, minthogy 1959 óta ez év júniusában első ízben tart nyilvános országos kongresszust az Egyesült Államok Kommunista Pártja. Henry Winston meghívta a Kreml kongresszusi palotájában képviselt valamennyi testvérpártot, küldje el delegációját az Egyesült Államok Kommunista Pártjának kongresszusára. A kongresszus nőküldöttei vörös és fehér szegfűket kaptak ajándékba a francia szövetkezeti dolgozóktól. Az elnöklő Dmitrij Usztyinov felolvasta a kongresz- szus elnökségéhez eljuttatott feljegyzést, amelyben a nők köszönetét mondanak a francia elvtársaknak a virágokért. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János Minszkben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az SZKP XXIII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője szombaton reggel egynapos látogatásra vonaton Minszkbe, a Belorusz Szocialista Szövetségi Köztársaság fővárosába érkezett. A magyar párt vezetőjét útjára elkísérte Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete, a magyar pártküldöttség tagja: és Sz. Pritickij, Beloruszia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. Kádár Jánost a minszki pályaudvaron Beloruszia Kommunista Pártjának és a belorusz köztársaságnak a vezetői fogadták. Az MSZMP első titkára helyi idő szerint délelőtt 10.00 órakor látogatást tett Beloruszia Kommunista Pártja Központi Bizottságában, ahol megismerkedett a köztársaság életének legidőszerűbb problémáival, a gazdasági és kulturális fejlődés távlataival. Ezt követően városnézésben vett részt. A délután folyamán a minszki autógyárban nagygyűlésre került sor, este Kádár elvtárs részt vett az április 4-e tiszteletére rendezett belorusz ünnepségeken. Hosszabb időt töltött a magyar párt első titkára a város égjük kis múzeumában, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja alapító kongresszusának állít emléket. Kádár János a látogatás végén a következőt jegyezte be a múzeum emlékkönyvébe: „Az SZKP XXIII. kongresszusán részt vevő magyar küldöttek tisztelettel emlékeznek' az OSZDMP megalapítására”. Pártunk vezetője a déli órákban a minszki gépkocsigyárba látogatott. Közel félórát töltött az 1. számú szerelőműhelyben, elbeszélgetett több munkással és mérnökkel. A látogatás befejező aktusa a dolgozók ünnepi nagygyűlése volt. A gyár udvarán mintegy hétezren gyűltek Össze, hogy meghallgassák Kádár János beszédét. Kitüntetések, április 4-e alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hasúink felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából különféle munkaterületek dolgozóinak kitüntetéseket adományozott. A Munka Érdemrend aranyfokozatát 144-en, a Vörös Csillag Érdemérmet nyolcán, a Munka Érdemrend ezüstfokozatát 695-en, a Munka Érdemrend bronzfokozatát 1045-en kapták. A fegyveres testületek 98 tagjának Kiváló Szolgálatért Érdemérem kitüntetést adományozott az Elnöki Tanács. A kitüntetettek egy csoportjának szombaton délben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át a kitüntetést. Az ünnepségen jelen volt Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottság tagjai, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari és dr. Lé- várdi Ferenc nehézipari miniszter. Dobi István a kitüntetések átadásakor beszédet mondott. Koszorúzási ünnepségek felszabadulásunk évfordulóján Szombaton a főváros számos kerületében bensőséges koszorúzási ünnepséget tartottak a felszabadító harcokban elesett szovjet katonák emlékműveinél. A nemzeti színű és vörös zászlókkal díszített emlékműveknél díszőrséget álltak a fegyveres testületek tagjai, lerótták kegyeletüket Budapest lakói, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Koszorúzási ünnepség volt Osz- tapenkó Budaörsi úti emlékművénél, a Gellért téri emlékműnél, az albertfalvai emléktáblánál, a Gellért-hegyi felszabadulási emlékműnél. Az István téri emlékműnél az újpestiek, Steimecz kapitány emlékművénél a pestiórinciek és a hős parlamenter hozzátartozói rótták le kegyeletüket. Ünnepség volt a Kerepesi temetőben, Csepelen, Kispesten* Óbudán és másutt. Harkányban a bolgár hősök emlékművénél, Pécsett a központi temetőben a jugoszláv hősök sírjánál rendeztek koszorúzási ünnepséget. A felszabadulás évfordulója alkalmából megkoszorúzták a rákosligeti temetőben se román hősök síremlékét, s ünnepélyes koszorúzást tartottak a solymári angol katonai temetőben is, valamint az amerikai katonák Budaörsi úti emlékművénél. Emlékünnepség Simontornyán A simontornyai temetőben tegnap délelőtt ünnepséget tartottak, melyen leleplezték Dékány Jánosnak, a párt régi harcosának síremlékét. Ünnepi beszédet Dékány János egykori harcostársa, Léber István, a Bőripari Dolgozók Szakszervezete K. V. tagja mondott, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a szakszervezet nevében méltatta Dékány János érdemeit. Szabó István az MSZMP tamási járási bizottságának első titkára a járás kommunistáinak nevében emlékezett meg Dékány Jánosról. #
