Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-15 / 88. szám
T3Ö6. április 15. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Á tervteljesítés hétköznapjai a regölyi Népakarat Tsz-ben „A törvényesség' szigorú betartásával99 Tanácskoztak a munkaügyi döntőbizottsági elnökök A tamási járás közös gazdaságaiban az idén a tervek végleges jóváhagyását a szokottnál is gondosabb elemző munka előzte meg. A járási vezetők javaslatára a közös gazdaságokban, az adott tsz viszonylatában 1966-ban több új módszert alkalmaznak, vagy vezetnek be és terjesztenek el. Az a cél, hogy az adottságok jobb kihasználása, a nagyobb jövedelem elérése érdekében egyszerűbb, áttekinthetőbb és átfogóbb legyen üzemi méretekben az irányítás, s ennek következményeként hatékonyabb legyen a közös munka. Ez a felfogás érvényesül a járás egyik eddig elég gyenge termelő- szövetkezetében, a regölyi Népakarat Tsz-ben is. A változások miatt a tagok és a vezetők a Népakarat Tsz-ben nagy várakozással és bizakodással néznek az idei tervteljesítés elé, Ez tükröződik egyebek között a naponként megtartott munkaelosztás felelősségteljes és átgondolt légkörén. E hét elején részt vettünk egy ilyen munkaelosztáson. A latolgatás, fi szá- mítgatás, a lehetőségek és az eshetőségek taglalása velejárója ennek a fontos napi megbeszélésnek. Úgy érzi az ember, érvényesül az a felfogás, hogy egy- egy ilyen alkalommal a terv 365-öd része forog kockán. Nincs olyan nap, amelyik ne befolyásolná pozitív, vagy negatív irányban a tervek teljesítését. Mindent írásban rögzítenek. Réti Pál főagro- nómus ugyanúgy, mint a brigádvezetők. Érvényesül bizonyos fontossági sorrend. Ebben a mezőgazdasági üzemben is a hangsúly a gépcsoporton van. Ennek megfelelően, a munkaelosztás központi alakja Schmidt József gépcsoportvezető, aki a traktorosokat, az erő- és munkagépeket irányítja, s szervezi. Ebben a tavaszi kampánymunkában a lehető legnagyobb felelősség nyugszik a traktorosok vállán. Elsősorban tehát Réti Pál főagronómus Schmidt József gépcsoportvezetővel tárgyal. Jelenleg „a gépesek” munkájával, helytállásával nincs semmi probléma. A főagronómus mégis ideges, miután a hatezer holdas gazdaság mindössze harminc erőgéppel rendelkezik — ez elég kevés — s ebből is néhány naponta kiesik a munkából. Ez a körülmény váratlan s nehéz helyzeteket teremt, megzavarhatja az ütemet és a tervszerűséget. Eddig még nincs baj. Bizonyos munkáknál rátartással dolgoznak, s ezért nincs elmaradás. A kalászosok fejtrágyázását A „rátartással” akarják biztosítani azt is, hogy a kukorica optimális időben kerüljön a földbe. A vetést még a múlt héten pénteken megkezdték, s így a kezdés időpontjához képest, három napot nyertek, a várható esős időjárás okozta munkakiesés pótlására. Sajnos, indokolt a főagronómus félsze, mert éppen a munkaelosztás ideje alatt érkezett az irodára egy traktoros, aki közölte; Gumiköpenyhiány miatt másnap két erőgép fog leállni. Nemcsak a regölyi Népakarat Tsz-ben, más közös gazdaságokban is, sok gond elé néznek a vezetők és a tagok, ha az idén újból megismétlődik a gumiköpeny-, vagy az alkatrész- hiány. A kezdeti lendületre rossz hatással van az ilyesmi. Pedig 1966- ban a kezdeti lendület kimondottan jó. A növénytermesztési brigádvezetők, — Riba Antal, Hanák Péter, Schmidt György — megelégedéssel újságolták, hogy az idén a kora tavaszi hónapokban annyi szerves trágyát hordtak ki a földekre, mint máskor két-há- rom év alatt. Azt is elmondtak, egyáltalán nem okoz nehézséget kellő számú munkaerőt biztosítani. Még a nehéz fizikai munkát igénylő tennivalókhoz is van bőven jelentkező. A munkaértekezleten hosszasan latolgatták a burgonyaültetés megkezdésének időpontját. Arról volt szó, hogy másnap, vagy harmadnap kezdjenek. Végül abban maradtak, hogy nem csütörtökön, hanem pénteken kell kezdeni, hogy a tagok, akik főleg asszonyok, folyamatosan és zavartalanul dolgozhassanak. „Arra nagyon ügyeljünk elvtársak, hogy ne legyen szervezetlenség, ne forduljon elő, hogy az emberek kimennek, s másfél óra múlva haza kénytelenek menni.” — hangsúlyozta a főagronómus. A növénytermesztési brigádvezetők mindent pontosan feljegyeztek, majd indultak, a másnapi tennivalókat megszervezni. Réti Pál elmondta, az idén a brigádvezetők feladata és felelőssége megnövekedett. Tavaly a Népakarat Tsz-ben két üzemegységre tagolódott a gazdaság. Ezt az idén megszüntették, s ezzel együtt a függetlenített brigádvezetők száma csökkent. Ezzel a vetés minőségi javult, átfogóbb és hatékonyabb az úgynevezett középirányító munka. A szövetkezeti gazdák munkakedvére, szorgalmára jó hatással van a^ hogy a tsz rátért a kész- pénzfiZetéses rendszerre. A tagok tehát előre, pontosan tudják, hogy milyen munkáért mennyi fizetséget kapnak. A vezetőség felelőssége ezzel párhuzamosan hatványozódik, de vállalják a kezdeti rizikót. Érdemes vállalniuk, mert a feladatok elvégzésére, ahogy mondani szokás, mindig van kit mozgósítani. A főagronómus úgy véli, a tervteljesítés egyik legfontosabb előfeltétele ezzeí biztosítva van. Ebben a helyzetben mór valóban többet foglalkozhatnak a lehetőségek és az adottságok még jobb kihasználásával. Például az állat- tenyésztésben a tenyésztői munka színvonalának növelésével. Egyébként a tejtermelés jelenlegi szintje is olyan, hogy itt még rengeteg a rejtett tartalék. Tavaly a tehenészetben mindössze 2200 liter volt a fejési átlag. Itt még jócskán kell és lehet előremenni. A közös gazdaság vezetői ezt természetesen jól tudják és pontosan ott kutatják az előrejutás feltételeit, ahol legjobban szorít a cipő. Sok és összetett feladat vár az idén a Népakarat Tsz gazdáira és vezetőire. A vezetők minden intézkedésükkel a tagok bizalmát akarják visszaszerezni, a tagok viszont szorgalmas munkával, a tervek túlteljesítésén fáradoznak már most. Tegnap délelőtt a városi tanács nagytermében tartotta munka- értekezletét a Tolna megyei munkaügyi döntőbizottság, melyen részt vett Schrottner Károly, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöke és Nagy László, a Munkaügyi Minisztérium munkaügyi osztályvezetője is. A megye területéről közel százhúsz vállalati munkaügyi döntőbizottsági elnök jelent meg. A beszámolót Lőrincz János, a Tolna megyei munkaügyi döntő- bizottság elnöke tartotta. — A tavaly, év elején megszűnt egyeztető bizottságok, fennállásuk óta eltelt 14 év alatt jó munkát végeztek — kezdte beszámolóját Lőrincz János. — Működésük alatt rengeteg tapasztalatot szereztek, amelyek alapján a későbbiek folyamán szükségesnek bizonyult a munkaügyi viták rendezésének megváltoztatása. Az elmúlt év elején hatályba lépett az új rendszer és megalakultak a vállalati és megyei munkaügyi döntőbizottságok. Az új jogszabály alapján az egyeztető bizottságok helyett 140 munkaügyi döntőbizottságot hoztak létre megyénkben, melyeknek létszáma póttagokkal együtt, több mint hétszáz fő. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a munkaügyi döntőbizottságok megalakítása helyesen történt meg. A megválasztott elnökök 55 százaléka, a tagoknak pedig 80 százaléka tíz évnél hosszabb ideje dolgozik vállalatánál, így jól ismeri a dolgozókat. 1965. január 1-től december 31- ig ezek a bizottságok 1824 ügyet tárgyaltak és kezdeti jó munkájukat dicséri, hogy ebből csupán 412 ügy kei-ült fellebbezésre. — A munkaügyi döntőbizottságok olyan tevékenységet folytatnak, amely szervesen összefügg népgazdaságunk számos problémájával — mondotta a bizottság elnöke. — Meg kell találniuk az egyéni és társadalmi érdek összhangjának megteremtését, az elébük kerülő ügyekben az igazság kiderítését. Bármilyen ügy elbírálásánál abból kell kiindulni, hogy a jogszabályok a szocialista társadalom akaratát fejezik ki. A társadalmi tulajdon szándékos megkárosításával kapcsolatos fegyelmi ügyek többségénél a bizottságok helyesen jártak el. Általában már az első esetben a fegyelmi elbocsátást alkalmazták, súlyosbító körülménynek értékelték az ismételt, vagy folytatólagos fegyelmi vétségeket és a korábban kapott fegyelmi büntetéseket. A munkaügyi döntőbizottságok elé kerülő ügyeknek legnagyobb hányadát a kártérítésre kötelezés; panaszok teszik ki. A bizottságok a társadalmi tulajdont megkárosító dolgozó felelősségre vonásában, törvényeink szerinti kártérítésre kötelezésében általában helyesen jártak el. Sok esetben azonban meglehetősen liberálisak, indokolatlanul mérsékelték a kártérítés összegét. Ha például egy dolgozó vállalatának több ezer forint kárt okoz, a legtöbb esetben 80—200 forintig terjedő kártérítésre kötelezik* Nem vizsgálják meg teljes körültekintéssel az ügyeket és a formális döntések ezekből fakadnak. — Amikor pártunk és kormányunk a dolgozókra bízta a munkaügyi viták elintézését, nemcsak jó elvtársi légkör kialakítására gondolt, amelyben könnyebb, gyorsabb az ügyek tisztázása, hanem arra is, hogy minden egyes döntőbizottsági tag részese legyen az üzemekben uralkodó légkör megjavításának, a fegyelem megszilárdításának. Minden panasz elbírálásánál arra kell törekedni, hogy részrehaj’ás nélkül, a társadalmi követelményeknek megfelelően, de a dolgozók jogos érdekeinek szem előtt tartásával döntsenek mindenkor a törvényesség szigorú betartásával. Ezután Lőrincz János köszönetét mondott a döntőbizottsági elnökök eddig végzett jó munkájáért. A beszámolót élénk vita követte. Sz. P. Nagyobb önállóságot kapnak a földmtívesszöveikezelek a tervnek megfelelően, befejezték. A rátartás itt úgy érvényesült, hogy főleg azokon a területeken, ahol kockázatos a gépek üzemeltetése, ott kézi erővel is szórták a műtrágyát. A borsó és a zabosbükköny fej trágyázásál hasonlóképpen megosztva, kézi és gépi erővel végzik. Ez alkalommal a termelőszövetkezet elnöke Péti József nem vett részt a munkaelosztó megbeszélésen, Szekszárdon járt, munka- gépbeszerzés ügyében. Mayer István elnökhelyettes ott volt és a háztáji fogatszükséglet okos, igazságos kielégítésére hívta fel a növénytermesztési brigád vezetők figyelmét. 240 millió a Sió és a Nádor csatorna szennyeződésének csökkentésére Az utóbbi években egyre súlyosabb gondot okoz a Sió és a Nádor (Sárvíz) szennyeződése. Számos ipari üzem szennyvize kerül a két csatornába és annak ellenére, hogy több üzem már deríti szennyvizét, még most is igen súlyos a helyzet. Különösen a Veszprém megyében működő vegyi üzemek szennyvize okoz súlyos károkat. Általában havonta eresztik a Nádorba a felgyülemlett szennyvizet és ekkor néha több, mint egy hétig tart, amíg ez a víz levonul a Dunába, pusztítva a halállományt, akadályozva a víznek bármilyen célra (öntözés. strandolás stb) való felhasználását. Mint arról a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál tájékoztattak bennünket, a most kezdődött harmadik ötéves tervben gyökeres változások lesznek. A Veszprém megyei üzemek — már amelyek „érdekeltek” a Nádor csatorna szennyezésében — kétszáznegyven millió forint beruházást végeznek öt év alatt szennyvizeik tisztításának megoldására. Ebből az összegből száznegyven millió forintra már a kivitelezési tervek is elkészültek. A beruházás során megoldják a különféle szennyvizek tisztítását, lesz olyan is, amit csak elgőzölögtetéssel, illetve elégetéssel tudnak megsemmisíteni. Ülést tartott a MÉSZÖV választmánya Több mint nyolcvanezer földművesszövetkezeti tag képviseletében az idén első alkalommal ülésezett a tömegszervezet megyei irányító szerve, a MÉSZÖV választmánya. A választott testületet Szendy Pál, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke tájékoztatta a földművesszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának eredményéről, a tömegszervezeti jellegű célkitűzések megvalósításáról és vázolta az idei év legfőbb feladatait. Mint az egyik legjelentősebb eredményt, kiemelte a földművesszövetkezetek társadalmi vezetőinek aktivitását, a tagság nagy tömegeinek részvételét a célkitűzések megvalósításában. Ennek kapcsán elmondotta, hogy a hazánk fel- szabadulásának 20. évfordulójára indított verseny mozgalom a földművesszövetkezeteknél ebben az évben is folytatódott, s nagy sikert hozott. Kiemelte, hogy az április 4. tiszteletére indított nagytakarításban az idén mintegy 35 ezer földművesszövetkezeti tag vett részt, akik közel másfél millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá az egységek csinosításához. Harmadik ötéves tervünk első évének feladatairól szólva kiemelte a falusi lakosság vásárlási igényeinek jobb kielégítését. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi dolgozók az eddigieknél bátrabban tolmácsolják a vásárlók véleményét az áruellátással kapcsolatban. Ne nyugodjanak bele például abba, hogy nagyon kevés a fürdőszoba-berendezés, a falun jelentkező igényeknek csak mintegy 20 százalékát tudják kielégíteni. A beszámolót követő vitában felszólalt Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnök- helyettese is, aki az egész falu lakosságát érintő kérdésekkel kapcsolatban több, az új gazdasági mechanizmussal is összefüggő bejelentést tett. Elmondotta, hogy a kialakult nagy körzeti földművesszövetkezeteknek és a középirányító szerveknek fokozatosan nagyobb önállóságot kíván biztosítani a SZÖVOSZ. Ezzel kapcsolatban máris több rendelkezés jelent meg ... Korábban a földművesszövetkezet választott vezetősége a saját hatáskörében egységenként 24 ezer forint felújítást, illetve beruházást végeztethetett évenként, — de a rendelet kimondta, hogy csakis egységenként szabad ezt az összeget felhasználni, sőt azt is előírták, hogy milyen jellegű lehet a munka. Az új rendelkezés értelmében ezeket az úgynevezett kis beruházási összegeket a földművesszövetkezetek vezetői sa ját hatáskörükben összevonhatják és arra használják fel, amire a legjobbnak látják. Egy dombóvári szövetkezet esetében ez azt jelenti, hogy több mint egymillió forintra nem kell beruházási engedélyt kérnie. Ebből az összegből akár egy új boltot is építtethet a szövetkezet. Hozzátette ehhez a SZÖVOSZ elnökhelyettese, hogy ez csak a kezdet, a földművesszövetkezetek hatáskörét minden területen fokozatosan szélesíteni kívánják. A gyakorlati megvalósításra az ország tíz fmsz-énél — a többi között Dunaföldváron — folynak kísérletek. A cél az, hogy a megyei és járási irányító szervek főként gazdasági elemző munkát végezzenek, ellenőrizzék a rendeletek és határozatok betartását, a politikai és szervező munkában adjanak segítséget, ne utasításokkal, körlevelekkel irányítsanak. A SZÖVOSZ elnökhelyetteséhez hasonlóan a választmányi ülés valamennyi felszólalója a jobb ellátás érdekében emelt szót, s kérte a MÉSZÖV igrr.-- ■•'-ágát.' hogy ezt minden tőle telhető módon segítse elő. R. É.