Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-14 / 87. szám
19o6. április 14. __________________.________________________________ ' TOtWA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 M ilyen a munkások ellátása az építőipari vállalatoknál ? Nem használják ki a lehetőségeket A Tolna megyei NEB üléséről jelentjük Az építőipar felé fordul a köz- érdeklődés. Látványos, mindenki által könnyen ellenőrizhető munkát végeznek, legalábbis a bírálók többsége építési ellenőrnek képzeli magát. S ebből következik, hogy több bírálat is éri az építőipart. A felületes szemlélődés ez esetben is káros, mert a felszín alatt sok-sok gond, megoldatlan probléma húzódik. Az egyik leglényegesebb az építőipari munkások körében: az ellátás kérdése. Amikor bíráljuk az ipart, legtöbb esetben nem jutunk el addig, hogy számon kérjük: a munkásoknak van-e hol étkezniük, öltözőlehetőségük, mosdójuk, ahol lemossák munka után magukról a munka porát, szennyét? És van-e hol aludjanak? Mennyit utaznak? Hogyan élnek az építőipari munkások. Az építőipari munkásnak második otthona az építkezés. Nyolc-tíz órát dolgoznak naponta átlagosan, és a munkahelyre való utazás ugyancsak két órát elvesz, a ■jobbik esetben a munkásszállásnak kell otthont nyújtania. 1 } Milyen a munkások | ellátása ? A szerteágazó bonyolultságot az első pillanatban meg kell állapítani; legfőképpen azt, hogy itt sokkal nehezebb a dolga a munkásellátással foglalkozóknak, de magának a vállaltnak is, mint egy zárt üzemben. A munkahelyi szociális normákat rendeletek írják elő. Minden építkezésen kell létesíteni szociális helyiségeket. Ezek építése, üzemeltetése az építkezés szerves része. Az építési költségek magukban foglalják az új szociális létesítmények költségeit, a létszámnak megfelelő mértékben. Az Építésügyi és a Munkaügyi Minisztérium rendeletéi világosan meghatározzák a teendőket. A megyében működő két nagy építőipari vállalat, a Tolna megyei Tanácsi és az É. M. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál a munkásellátás vonatkozásában még nagyon sok a teendő. Egyik vállalatnál sem használják ki a lehetőségeket. A tanácsiaknak nehezíti a kérdés megoldását, hogy kevés pénz áll rendelkezésre a szociális normák biztosításához, ugyanakkor több mint száz munkahelyen kellene gondoskodni a dolgozókról. Az állami vállalatnál rendelkezésre áll ugyan megfelelő mennyiségben pénz, de itt akkor építik fel a munkásellátáshoz szükséges épületeket, amikor arra idő van. Legutóbb a szakszervezet részéről vizsgálatot folytattak, és megállapították, hogy: a munkahelyek döntő többségében nem építettek öltözőt, fürdőt, étkezdét Amennyiben készítettek felvonulási épületet, azt raktárnak, irodának használják. A múlt évben egyetlen építkezésnél lévő létesítmény sem felelt meg a Tegnap délelőtt Szekszárdon, a TIT előadótermében a Magyar Hidrológiai Társaság Középdunántúli Csoportja előadói ülést rendezett. Karászi Kálmán elnök megnyitó szavai után Philipp István főmérnök, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság helyettes vezetője tártott előadást „A Siótorkolati árvízkapu vízgazdálkodási jelentősége és tervezési problémái” címmel. Ismertette a Sió szabályozásának több, mint másfél évezredes történetét, a csatorna jövőjével kapcsolatos elképzeléseket, majd részletesen foglalkozott a harmadik ötéves rendeletekben előírt szabványnak. Az állami vállalatnál gyakorlattá vált, hogy a készülő épületben jelöltek ki egy-egy szobát öltözőül. Megtiltották ezt a gyakorlatot, és most már kötelezték a munkavezetőket, hogy || a szociális épületeket legelőször készítsék el. E szigorú utasítás ellenére is van kifogás bőven. A paksi és a bátai építkezésen, de még a szekszárdi bérház- és gimnáziumépítkezésen sem kielégítő a munkások elhelyezése. A munkahelyi vezetők felelősségét még csak súlyosbítja, hogy rendelkezésre áll a berendezés, minden felszerelés, pénz is, sőt a karbantartáshoz a vállalatnak külön kis brigádja van — csak éppen e lehetőségeket nem használják ki. A tanácsiaknál szomorúbb a helyzet. Ennél a vállalatnál 1964- ben szociális célokra 573 ezer forintot költöttek, 1965-ben csak 472 ezer forintot irányoztak elő, de a felettes szerv mindössze 288 ezer forint felhasználását engedélyezte. S nem csoda, ha az összes ágyfelszerelés 70 százaléka matrac helyett csak rossz szalmazsák és a takarók több mint negyven százaléka selejtezésre érett. Ugyanakkor a dolgozók kilencven százalékának nem tudnak öltözőszekrényt adni, sem a munkahelyen, sem a szálláson. Ugyanakkor az állami vállalatnál az udvaron ázik nagy- mennyiségű szállásfelszerelés. A munkások jelentős része a szállásokat nem veszi igénybe, szívesebben utaznak mindennap, csakhogy otthon, családjuk körében pihenjenek. A vállalatok nagy gondot fordítanak arra, hogy kulturált körülmények között utaztathassák munkásaikat. A tanácsi vállalatnál a múlt évben csaknem kétszázezer forintot költöttek e célra, míg az állami vállalatnál ennek négy-ötszörösét. Mindkét vállalatnál nagy gond a mezőgazdasági építkezéseken a szociális normák biztosítása. A legtöbb ilyen munkahelyen tizenöt-húsz ember dolgozik. S távol a munkahelytől, a faluban van a szállásuk, étkezésüket nem lehet egységesen megszervezni, öltözőt, fürdési lehetőséget nagyon nehéz teremteni. Évek óta húzódó, s belátható időn belül nem valószínű, hogy megoldódó kérdés a kisvolume- nű építkezések felvonulásai típusépületei terveinek elkészítése. Néhány próbálkozástól eltekintve más nem történt, a tanácsi és az állami építőknél készítettek már hordozható, szétszedhető munkásszállásokat, ezek felszerelése jónak mondható, azonban az építési költséget a felvonulási költség terhére nem számolhatják el. Ipari tevékenységnek számít ilyen hordozható tervben megépítendő Sió-torkolati árvízkapuval kapcsolatos kérdésekkel, a beruházás lehetséges variációi tekintetében végzett vizsgálatokkal. Az előadást vita követte, melyben elmondta véleményét két, előre felkért hozzászóló, Barna Aladár, az Országos Tervhivatal főmérnöke és Csecskedy Géza, a Vízügyi Tervező Iroda mérnöke is. Bokor Mihály, az Országos Vízügyi Főigazgatóság árvízvédelmi főosztályának vezetője a főigazgatóság álláspontját ismertette. szállás építése, és ezért is húzódik talán évek óta az ügy közmegelégedésre történő elintézése. || Az üzemi étkeztetés kiterjesztése ma már nemcsak az építőiparban központi téma, hanem mindenütt. Itt sok-sok nehézség órán, nagyobb költségekkel lehet csak a nemes célt megvalósítani; hogy minden munkás legalább naponta délben főtt ételhez jusson. Elsősorban a kis létszámú építkezéseken dolgozó munkások adják a nagy feladatot: hogyan, s mivel juttassák el hozzájuk az ételt a központi konyháról? Költséges, ha a tanácsi vállalat mind a száz építkezésére például naponta küldené az ebédet. A munkahelyhez közel lévő fmsz-vendéglők- ben nem mindenütt van lehetőség tizenöt-húsz ember étkeztetésére. Ügy látszik azonban, az április 1-én életbe lépett munkahelyi pótlék pillanatnyilag leveszi a napirendről a munkások étkeztetésének gondját a vállalatokról, de még a munkások szállításáét is. Mert a vállalati térítés — munkahelyi pótlék — körülbelül a költségek fedezésére elégséges. De ez nyilván a mostani helyzetre érvényes. Mert minden valószínűség szerint két- három hónap után a munkások ismét kérik, követelik a teljes szociális normák érvényesítését, minden munkahelyen. Érdekes viszont, hogy a termelési tanácskozásokon ma már mind kevesebbszer esik szó a szociális és ellátási kérdésekről. Míg a múlt évben a tanácsi vállalatnál több mint húszszor tettek fel az ellátással kapcsolatos kérdéseket, az idei termelési tanácskozásokon mindössze nyolcszor. Az építőipari munkások ellátásával a vállalatoknál jól szervezett apparátus foglalkozik. I A szakszervezet ellenőrzése, a rendeletekben előírtak biztosítása, nyilván fontos akadálya lesz a munkásvóndorlásnak is. El kell érni, hogy a szociális normákat mindenütt egyformán betartsák, így elejét lehet venni a munkáscsábításnak, már amennyiben csábításnak lehet azt mondani, ha valamelyik vállalat tökéletesebb ellátást biztosít munkásának. A járható út azonban a jövőben feltétlenül az lesz, hogy a szociális ellátás állandó tökéletesítésével megtartsák dolgozóikat az építőipari vállalatok. Mert az építőipar előtt nagyok az idei feladatok. Nem mindegy, hogy a munkások milyen kedvvel, mennyit, hogyan, s milyen minőségben termelnek. — Pj Vetik a kukoricát a tolnai Aranykalász Tsz-ben A tolnai Aranykalász Tsz-ben jó ütemben végzik a tavaszi munkát. A tavasziak vetésével 10 nappal ezelőtt végeztek. Burgonyából 60 hold van elvetve, a kukoricát április 13-án kezdték vetni. A kertészetben 5 holdon ki van ültetve a korai káposzta. A tsz 10 holdon termel korai paradicsomot, s kiültetésre vár a tápkockás palánta, amely már bimbót hozott. A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság április 13-án, szerdán megtartott ülésén három összefoglaló jelentést vitatott meg. Ezek: az 1965. évi exporttervek teljesítése; a sportegyesületek gazdálkodása; az É. M. Tolna megyei Építőipari Vállalat és a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat fontosabb beruházásának alakulása. Hat állami vállalat export- terv-feladatainak teljesítését vizsgálta a bizottság, s megállapította, hogy egy kivételével — a Tolna megyei Tejipari Vállalat — eleget tettek exportterv-kötelezettségeik- nek. Sőt az előző évekhez viszonyítva mind mennyiségben, mind pedig értékben növekedett a vállalatok exportterv-teljesítése. Mindez azonban csak éves viszonylatban mondható el. Ugyanis a cikkenkénti teljesítés ütemessége eléggé hullámzó. Az összefoglaló jelentés részletesen tárgyalta a tapasztalt hiányosságokat, amelyek megszüntetésére határozati javaslatot terjeszt az illetékes vállalat, valamint felettes hatóság elé. A sportegyesület gazdálkodásának vizsgálata összesen 19 sportkörre terjedt ki. A területi sporttanácsok irányító és ellenőrző tevékenységét vizsgálva megállapították, hogy a legtöbb hiányosság a tamási járásban van. Itt ugyanis a sportkörök többsége nem ismeri, vagy helytelenül értelmezi az OT határozatát. Kevés a szakember a megyében, s ez elsősorban a kis községekben érezteti káros hatását. Igen gyenge a megye sportlétesítményben való Az egészségügy minden területét felölelő beszámolót Esküdt Lajos- né, a Vöröskereszt szekszárdi járási titkára ismertette. A beszámoló a párt VIII. kongresszusa által meghirdetett nagyszerű program és a Vöröskereszt II. kongresszusának célkitűzéseinek tükrében vizsgálta az elmúlt két év munkáját. A Vöröskereszt II. kongresszusa az egészségügyi oktatást, a tisztasági mozgalmat, a véradást, a csalódvédelmet, a polgárvédelmi munkát jelölte meg többek között az alapszervezetek számára. A feladat végrehajtásáért az alapszervezetek tagjai, a Vöröskereszt aktívái sokat tettek. A felvilágosító propagandamunkát segítik a kiadványok, a megyei sajtó ás azok az előadássorozatok, amelyeket a tél folyamán majdnem minden községben megszerveztek. Tavaly a megyei Vöröskereszt támogatásával Tengelicen és Tolnán egészségügyi témájú kis- film készült A véradómozgalom is szélesedett a szekszárdi járásban. Az orvostudomány fejlődésével emelkedik az emberek gyógyításában oly nélkülözhetetlen vér. A megyei kórház 1965-ben 4453 palack teljes vért és nagy meny- nyiségű vérplazmát használt fel. A tennivalók között súlyának megfelelően kapott helyet a véradómozgalom szélesítése. — A tisztasági mozgalom új színnel gazdagodott. A sárközi községek a közegészségügy javítására és a sárközi napok előkészítésének jegyében fokozott gonddal foglalkoznak az utcák, járdák rendezésével, a házak, porták belső rendjével, tisztaságával. A mező- gazdasági egészségügyi helyzet javítása terén még sok a tennivaló ellátottsága — állapítja meg többek között az összefoglaló jelentés. A vizsgálat megállapította azt is, hogy nem egy esetben hiányosak az egyesület gazdasági elszámolásai. Éppen ezért a jövőben a számvizsgáló bizottságoknak az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani az ellenőrzésre. A hiányosságok megszüntetése érdekében fogalmazott határozati javaslatot az ülés résztvevői, kisebb módosításoktól eltekintve elfogadták. A megye két építőipari vállalatának munkáját vizsgálva megállapították, hogy a kérdéses 8—8 beruházási létesítmény egyike sem készült el a kitűzött határidőig. Ennek okai: a vállalatok nem teljesítették termelékenységi tervüket; az elmúlt évben nagymérvű műnk ásván d orl ás történt mindkét vállalatnál; az állami építőipari vállalat nem valósította meg komplex gépesítési tervét, s a rendelkezésre álló géppark kapacitását sem használta ki eléggé, stb. Az is az igazsághoz tartozik, hogy mindkét vállalat munkáját, károsan érintette az előző évről áthúzódó befejezetlen létesítmények nagy száma. így például a tanácsi építőipari vállalatnál nem kevesebb mint 56 ilyen áthúzódó építkezésről volt szó. Végeredményben az összefoglaló jelentés megállapítja, hogy az elmúlt évben több olyan intézkedést vezettek be, amelynek kedvező hatása ebben az évben minden bizonynyal érezhető lesz mindkét építőipari vállalat tevékenységében. A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ezen vizsgálatai, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság országosan végrehajtott vizsgálatának szerves része. — állapította meg az előadó7 majd az iskolai Vöröskereszt, a tiszta iskola, egészséges ifjúság mozgalommal foglalkozott. Az elmúlt évben a szekszárdi járásban 132 osztály í's 6 iskola kapta meg a tiszta osztály, illetve a tiszta iskola címet, Az üzemegészségügy keretében a munkahelyi ártalmak elhárításával, a védőfelszerelések használatával, s a szociális ellátottsággal foglalkozott. Megfelelő súlyt kapott a beszámolóban a tbc elleni küzdelem, a családvédelem s az alkoholizmus elleni küzdelem. A beszámoló feletti vitában tizennégyen kértek szót. Az MSZMP járási bizottsága részéről Rácz János, a pártbizottság titkára vett részt az értekezleten. Felszólalásában a párt végrehajtó bizottság köszönetét tolmácsolta azoknak a vöröskeresztes aktíváknak, akik önzetlenül fáradoznak a közegészségügy javításáért, a falvak szépítéséért, a tisztasági mozgalomért, Dr. Pánczél Gézáné, a Vöröskereszt megyei titkára felszólalásában a nemrég lezajlott vezetőség- választásokról és a feladatokról beszélt. — A Vöröskereszt a szocializmus építésében igen szép feladatot kapott. A nép egészségvédelméért munkálkodni nemes, lelkesítő feladat, — mondotta, majd három jól dolgozó aktívának átadta a Vöröskereszt Kiváló Dolgozója 'kitüntetést. Kitüntetést kapott Ádám Jánosné szedresi Vöröskereszt- titkár, dr. Csitóry László tengelici és dr. Károly László mözsi körzeti orvos. A küldöttértekezleten újraválasztották a Vöröskereszt 30 tagú járási vezetőségét. Az értekezlet az elnöklő dr. Kosztolányi György zárszavával ért véget. Vita a Sió-áivízkapuiól Egészséges néppel, békés, boldog jövőnkért Járási Vöröskereszt-értekezlet Szekszárdon /
