Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-13 / 86. szám
Í966. áprilisi 13. TOLNA MEGYEI NftPŰJSÁG U Néhány számadat Tolna megye tanácsainak tavalyi gazdálkodásáról A múlt esztendő gazdálkodási mutatói a Tolna megyei városi, járási, községi tanácsok bevételeinek és kiadásainak összehasonlítása azt mutatja, hogy a költségvetési tervek végrehajtásához a pénzfedezet rendelkezésre állt. Év közben sem merültek fel olyan pénzügyi problémák, amelyek akadályozták volna az előre meghatározott terv végrehajtását. A megye tanácsainak összesített költségvetése több mint 440 millió forint volt. Ennyi pénzből sok minden nélkülözhetetlen és fontos beruházásra tellett, de a megvalósításra váró feladatokból bőven jutott a további évekre is. Nézzünk néhány konkrét számadatot arról, hogy a múlt évi költségvetési és községfejlesztési összeget mire használták. MEZŐGAZDASÁG A mező- és erdőgazdaságban több mint 61 millió forintot használtak fel. A megyében 49 állatorvosi körzet, a bonyhádi és a szekszárdi állategészségügyi ambulancia működött a múlt évben. Jelentős összeget — több mint 4 millió forintot — fordítottak az állategészségügyi akciókra, kártalanításokra. A termelőszövetkezetek közel 52 millió forint támogatást kaptak, többek között 3367 kataszteri hold rét- és legelőjavítási, valamint 1262 kataszteri hold talajjavítási és talaj- védelmi munkálatok elvégzéséért, vízrendezési munkákért. * A közlekedési és hírközlési számlán közel húszmillió forint szerepel. Ebből 19 millió forintot az utak, hidak karbantartására és felújítására fordítottak. Több fahíd helyett betonhidat építettek. Ebből a pénzből működtették a paksi és a gerjeni kompot is. zetek, az üzemegészségvédelmi és körzeti orvosi szolgálat működését. * Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemre közel 15 millió forintot költöttek a megye tanácsai. Ebből az összegből biztosították a paksi és a dombóvári szülőotthonok működését. Az állandó bölcsődék 653, az idénybölcsődék pedig 340-es létszámmal működtek. Egy bölcsődei helyre eső költség, a felújítási kiadások nélkül 9800 forint volt, míg az erre eső bevétel 1600 forint körül mozgott. * Óvodák fenntartására 23 millió forintot költöttek. Ez az ösz- szeg 7283 óvodás, 247 óvodai foglalkozási csoport és 9 idénynapközi foglalkozási csoport működését fedezte. Az óvodai felszerelések kiegészítésére, pótlására közel egymillió 300 ezer forintot, az óvoidai épületek felújítására pedig 759 ezer forintot fordítottak. A hőgyészi, a faddi, a bonyhádi és a zombai nevelőotthonok, valamint a gyönki gyermekvédő otthon működése 9 és félmillió forintba került. • Az ipari tanulók oktatására több mint ötmillió forintot használtak fel. A múlt évben 322 termelőszövetkezeti és 371 mezőgazdasági tanulót szerződtettek. A Lengyel! Mezőgazdasági Szakiskola 11 osztállyal, 285 tanulóval működött. A kereskedelmi tanuló- iskolába 192-en, az építőipariba 167-en iratkoztak be. A kengyeli Mezőgazdasági Szakiskola épületét és gépparkját 550 ezer forintért újították fel és 55 ezer forintos egyéb beszerzéssel fejlesztették az intézetet Az 5088 középiskolai diák iskoláztatása 22 millió forintba került. A középiskolai és diákotthoni épületek felújítására egymillió 700 ezer, iskolai felszerelési tárgyak beszerzésére pedig közel egymillió forintot fordítottak. * A megyében összesen 116' könyvtár működött. A népművelési ismeretterjesztő előadások száma 2284 volt v A megyében három múzeumot tartanak fenn. A könyvtári, múzeumi és művelődési otthonok épületeinek felújítása közel 3 millió forintba került. A népművelési intézmények * Vízgazdálkodási feladatokra közel 5 és félmillió forintot fordítottak. Ebből az összegből 1614 közkút és három kis vízmű karbantartásáról és üzemeltetéséről gondoskodtak többek között. EGÉSZSÉGÜGY A bonyhádi és pincehelyi kórházak átlagban 1245-ös ágykihasználással működtek. Az egy kórházi férőhelyre eső költség a felújítási kiadások nélkül 43 880 forintot tett ki. A járóbetegek ellátására közel 22 millió forintot fordítottak. Ebből az összegből OKTATÁSÜGY Tolna megyében 37 403 általános iskolai és 669 zeneiskolai tanuló van. Az általános iskolákban 1217 tanulócsoport és 12 gyógypedagógiai tanulócsoport működött. A 134 általános iskolai napköziotthoni csoportba több mint 5000 tanulót vettek fél. Az iregszemcsei gyógypedagógiai intézetben 110 gyereket helyeztek el. A megyében Decsen, Faddon és Gyönkön működött, összesen 170-es létszámmal általános iskolai diákotthon. Iskolai épületek felújítására több mint 7 millió forintot fordítottak. Az alsófokú fenntartására összesen valamivel több, mint tízmillió forintot fordítottak. KÖZSÉG FEJLESZTÉS A községfejlesztési alapból közel 15 millió forintot fordítottak járdaépítésre, közvilágítási hálózat kiépítésére. A lakosság ivóvízellátására 5 és félmillió forintot fordítottak, a községfejlesztési alapból, melynek keretében közel két és félmillió forintot fizettek ki törpevízmű- társulások támogatására. A korszerű nevelés jegyében Xenon-lámpás fényszóró Az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárában már készül a Budapesti Nemzetközi Vásárra három darab, egyenként 20 kilowatt teljesítményű xenon-lámpás fényszóró. A vásár főterén egy 30 méter magas alumínium torony tetején lesznek elhelyezve a lámpák, amelyeknek fénye egyenként megfelel 500 darab 100 wattos izzó fényének. («Fotó: Wormser.) Ápilis 9-én, a MŰM iskola nevelési értekezletén Jeszensziki László tanár tartott értékes előadást „A 'korszerű nevelés” címmel, amelyben rámutatott a szak. mai munkaközösség pozitív szerepére az isikdia oktató-nevelő munkájában. Az előadás a következő témákról szólt: Az oktatás tartalmának korszerűsítése, az oktatás szervezési formáinak megjavítása, az oktatás folyamatának és módszereinek megjavítása és fejlesztése. Rámutatott, hogy a korszerű nevelés jegyében a legfontosabb cél az, hogy a tanítása órákon és a gyakorlati munkában a tanulók aktivitása az eddiginél nagyobb legyen: biztosították a rendelőintézetek, a oktatás pedig 82 millió forintjába tüdő- és nemibeteggondozó inté- került a tanácsoknak. Tallózás a tamási földmiivesszövetkezet eredményei között Néhány nappal ezelőtt rendezte küldöttközgyűlését a Tamási és Vidéke Földművesszövetkezet, ahol az elmúlt egy év munkáját összegezték. Néhány jellemző adatot érdemes ebből kiragadni, annál is inkább, mivel az elmúlt év nem éppen szerencsésen kezdődött. A szövetkezethez tartozó hét község ugyanis az állatbetegség miatt jó darabig el volt zárva. Ez meglátszott a tervteljesítésen is. Az első negyedévi mérlegben például a vendéglátóipari tervet mindössze 60 százalékra tudták teljesíteni, s a nyereségtervből is közel félmillió forint kiesés volt. Ilyen indulás után érték el, hogy az éves tervet szinte minden vonatkozásban túlteljesítették. Az összüzemági nyereség például több mint 600 ezer forinttal volt nagyobb, mint 1964-ben. Érdemes részletesebben is tallózni a tervteljesítés számadatai között. A kiskereskedelmi üzemág az összes bevételi forrás legnagyobb, mintegy 77 százalékos arányával áll az első helyen. Forgalma közel hárommillió forinttal több, mint 1964. évben. Itt az élelmiszerforgalom emelik-dő jellege dominált, s figyelemre méltó, hogy ezen belül is a drágább élelmiszerek aránya nőtt. Jelentős az eltolódás a tartós fogyasztási cikkeik forgalmánál. Csökkent például a televízió- és motorkerékpár-értékesítés, de lé. nyegesen fellendült a hűtőszekrények, gáztűzhelyek, olajkályháik vétele. A televízió-, mosógépeladás csökkenése érthető, hiszen bizonyos fokú telítettség érezhető belőle. Nagykónyiban például a felmérések azt mutatják, hogy minden harmadik családnak van mosógépe. Tamásiban minden három és fél családra jut egy-egy televízió. A felvásárlási üzemágnak is sok problémával kellett megküzdenie, hogy tervét 186,1 százalékra teljesítse. Ezt úgy oldották meg, hogy szőlőből, meggyből kiesést más termelvónyek felvásárlásával pótolták. Természetesen még sokáig lehet, ne sorolni a szövetkezet eredményeit, lehetne szólni a még meglévő hí ányosságokról is. A küldötteik ezt edvégezték, s hazamenve hozzáfogtak a munkához, hogy ez év még jobban záruljon. Segíti ezt a versenymozgalom is, amelyben az elmúlt évben is 12 egység érte el a Kiváló egység, 21 dolgozó a Kiváló dolgozó megtisztelő címet. Hét szocialista brigád címért küzdő kollektívából négy nyerte el ezt a kitüntetést, <*=■*> PEDAGÓGUS. vagy mindenes ? • •* Tizennégy éve tanít Hegedűs Károly Nagykónyiban. A falu apraja-nagyja ismeri a tanító urat, aki az iskola kapuján kilépve szinte minden szabad idejét a közösség javára fordítja. Életeleme a közösségért való munkálkodás, s ettől még az sem riasztja vissza, ha néha úgy érzi, túl sokat vállal magára. Az elmúlt évben például nem kevesebb, mint 14 funkciója volt. Ma már „csald’ tíz van, mert négyet sikerült leadni. Igaz erre is csak azért kerülhetett sor, mivel tavaly kinevezték az iskola helyettes igazgatójának. Alacsony termetű fiatal ember a tanító úr. Ruganyos léptei rendszeres sportolásról árulkodnak. Lassan, megfontoltan pergeti a szavakat. — Előrebocsátom, nem panaszkodni akarok, de őszintén meg kell mondanom, nehéz a falusi pedagógus helyzete. Sajnos, sok helyen — beleértve Nagykónyit is —, uralkodik egy helytelen szemlélet, miszerint: falun csak a pedagógusok képviselik az értelmiséget. Pedig ez tévedés. Termelőszövetkezetünkben például négy olyan fiatal értelmiségi dolgozik, aki ugyan becsülettel elvégzi kötelességét, de azon túl, a közösségért, jóformán semmit sem tesz. Itt egy pillanatra megakad a beszélgetés. A tanító úr papírt, ceruzát vesz elő és szép sorjában egymás alá írja a funkciókat: járási úttörővezető, megyei TS-tag, labdarúgóedző, szakosztályvezető, KISZ-vezető, takarékszövetkezeti felügyelő, MHS-vezető és sorolhatnám még tovább. Kérdést sem várva folytatja: — Szinte észrevétlenül szaporodtak a megbízatások. De azt hiszem, így van ezzel sok falusi kollégám is. Most, hogy a közelmúltban kineveztek helyettesnek, megbeszéltük az igazgató úrral, hogy a jövőben újabb megbízatást már nem vállalok, sőt, ha lehet, még a meglévők közűi is néhányat leadok. * Igaz, mondhatná joggal valaki: falun elsősorban a pedagógusokra lehet számítani. Ezt már számtalan alkalommal bizonyították az elmúlt két évtized alatt. Az is igaz, hogy a jövőben is szükség lesz Hegedűs Károlynak és társainak áldozatkész munkájára. Van azonban az éremnek egy másik oldala. Önkéntelenül is felvetődnek a kérdések: vajon mennyi szabad ideje van Hegedűs Károlynak? Jut-e elég idő az önképzésre, a családra? Fizikailag bírja-e a megerőltető hajszát? — Szabad időmben, s itt elsősorban a késő esti órákra gondolok, olvasok, tévézek. Moziba csak akkor jutok el, ha együtt megyek a gyerekekkel. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy feleségem is itt tanít. Ű vezeti a kézimunkaszakkört, tánctanfolyamot. Ezek után azt hiszem, szinte természetes, hogy hatéves kislányunkat a nagymama neveli. Jövőre azonban már haza kell hoznunk őt is, mivel iskolás lesz. így minden eddiginél nehezebb lesz a helyzetünk — mondja a fiatal, mindössze 31 éves pedagógus. Szavait figyelve arra gondolok: mennyire találóan nevezte Gárdonyi Géza „lámpás"-nak a falusi tanítót. Ma is helytálló ez az elnevezés, hiszen ezeknek a lámpásoknak világító fénye teremt új, minden eddiginél kulturáltabb életéi a falu emberének. Éppen ezért kell vigyázni rájuk és megbecsülni őket. Hegedűs Károly, egy a sok falusi pedagógus közül, akinek a nap szinte minden órájában jut egy-egy feladat a közösségért. És ö fáradhatatlanul, lelkiismeretesen végzi a megbízatásokat, immár közel másfél évtizede. Nem zúgolódik, nem tiltakozik, csupán abban reménykedik — sok falusi kollégájával egyetemben — hogy közel van már az a nap, amikor a falusi pedagógus nem lesz „mindenes” — ahogy ő mondta. (szigetvári) )
