Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

ISKíti. április 9. TOLNA MFGYFT VfPŰJSAO 3 Nem sikerült az amerikai Atlas-Centaur hold rakéta-kísérlet IDŐBEN KELL CSELEKEDNI Cape Kennedy (MTI). Nem si­került a többszöri halasztás után pénteken hajnalban, magyar idő szerint 0,2 órakor végrehajtott Atlas-Centaur amerikai rakéta- kísérlet, amely egy „Surveyor” holdrakéta fellövése főpróbájá­nak készült. A rakéta fellövésekor úgy lát­szott, hogy a kísérletet siker ko­ronázza, de nem egészen másfél óra múlva az űrkutatási hivatal bejelentette, hogy a rakéta máso­dik fokozatának két hajtóműve közül csak az egyik lépett mű­ködésbe és az is csak rövid ideig. Ilyen módon a holdrakéta ma­kettje nem jutott el a kitűzött pályára, hanem a rakéta második fokozatával együtt egy Föld körüli pályán kering. Ha a hajtóművek rendben tel­jesítették volna a feladatukat, a „Surveyor” makettjének el kellett volna jutnia egy bizonyos pon­tig, amely a Holdat jelképezte, majd utána elliptikus pályára kellett volna kerülnie, amelynek két szélső pontja a Földtől 160, illetve 800 ezer kilométernyire lett volna. A kísérlet feladata az Megyénk útjait járva, nagyobb méretű földmunkálatokra figyel fel az idegen, a Kurd—Csibrák közti országúton. Az út mentén alapozzák a fúrótorony helyét. Bent, Kurd községben áll már az ötvenkét méteres, drótköte­lekkel kifeszített fúrótorony, ki­emelkedve, messzire hirdetve az itt végzett jelentős munkálato­kat. Milyen bíztató előzmények voltak? A falu lakossága, a köz­ségi tanács örömmel értesült arról, hogy a geológusok — végzett talajvizsgálatok és mű­szereik jelzése nyomán — arra a megállapításra jutottak: itt olaj lehet a föld méhében. Az idei tél folyamán, a leg­hidegebb, zord időjárás ellenére is kitartóan dolgoztak a fúró­torony szerelői, amíg elkészül­tek a toronnyal. Érdeklődünk a községi tanács­nál, milyen stádiumban van az olajfúrás. A tanács vb-titkára örömmel újságolja, hogy a na­volt, hogy előkészítsen egy ké­sőbbi kísérletet a 'Holdra való sima leszállásra. A kísérletet abból a szempont­ból is igen fontosnak tartották, hogy meggyőződjenek róla, sike­rült-e végre nyolc évi küzdelem után megbirkózni a folyékony hidrogén üzemanyag felhasználá­sának a súlytalanság állapotából eredő problémáival. Az Atlas-Centaur kudarca nagy csalódást keltett amerikai űr­kutatási szakértők körében — írja az AFP, majd hozzáteszi, hogy a csalódás csak elkeserítőbb azután, hogy röviddel előtte a Szovjetunió a Luna—9 és a Luna—10 holdrakétákkal törté­nelmi jelentőségű eredményeket ért el a Holdra való sima leszál­lás és a Hold-központú mester­séges bolygó pályára bocsátása terén. A történtek után kétséges, hogy Cape Kennedyn időben végre tudják-e hajtani az idén májusra, vagy júniusra tervezett tényleges kísérletet: az első ame­rikai laboratórium felbocsátását, amelynek sima leszállással kell megérkeznie a Holdra. pókban megkezdték a csőrend­szer szállítását. A szakemberek tervei szerint öt részen keresik majd az értékes kincset: négy kijelölt helyük van Kurd köz­ségben, egy pedig Kurd és Csib­rák között, az országút mentén. A tervek szerint 1500 méternyi mélységig fúrnak. A vb-titkár elmondja még, hogy a lakosságot és a község vezetőit nagyon foglalkoztatja, milyen eredménnyel zárulnak a kísérletek. Amennyiben nem leírónak olajat. hanem meleg vízre bukkannak, a tanács saját erejéből megvásárolná az üze­meléshez szükséges berendezést, a csőrendszert. Melegvízű stran­dot, fürdőt létesítenének a köz­ség lakói számára. Ha elegendő mennyiségű hévízre lelnek, le­het szó arról is, hogy a termelő- szövetkezet kertészete is hasz­nosíthassa azt. —i — é A KOMMUNISTÁKAT a többet vállalás mellett az is jellemzi, hogy társaik érdekében cseleksze­nek. Ehhez hozzá tartozik az, hogy észreveszik egymás eré­nyeit, de az is, hogy időben fel­ismerik a hibát — amíg még nem nagy a baj — és elvtársi, baráti szóval, de határozottsággal segí­tenek társuknak a hiba kijavítá­sában. Ezt teszik még akkor is, ha vele is küzdeni kell emiatt. Nem az jelenti az igazi barátsá­got, hogy megvárjuk, amíg úgy elhatalmasodik a baj, hogy már nem lehet visszautat lelni. A Fomádi Állami Gazdaságban is az emberre irányul a pártszer­vezet figyelme, őket nevelve, raj­tuk keresztül igyekeznek befolyá­solni a termelést is. De hogyan? Az állami gazdaság párttaggyűlé­sén a termelés és a helytállás volt napirenden. Megállapították, hogy az utóbbi időben baj van a hízó­marhák súlygyarapodásával és bi­zony nem mintaszerűen végzi ott mindenki a dolgát. A taggyűlés után maga a párt- szervezet támogatta a dolog tüze­tes megvizsgálását, a kommunista brigádvezető kérésének eleget té­ve. A gazdaságvezetéssel közösen tartott vizsgálatban részt vett két pártvezetőségi tag, az üzemi bi­zottság titkára, egy korábban ugyancsak brigádvezetői beosztás­ban működött dolgozó és két szak­ember. Ez a bizottság megállapította, hogy Barnai Károly kommunista brigádvezető sokat törődik a dol­gozók ügyes-bajos dolgaival. Fel­tárta azonban a hízó marhák gon­Balló István nagy sikerű előadása Szekszárdon Április nyolcadikén Szekszár­don, a megyei, pártbizottság nagy­termében a megye politikai, gaz­dasági és kulturális vezetőinek nagy sikerű előadást tartott Balló István elvtárs, a Központi Bizott­ság osztályvezető-helyettese az ideológiai harc kérdéseiről és az ezzel kapcsolatos feladatokról. Olaj után kutatnak Kurdon és környékén vetkezeti világba, ez a régi arcú, de egészen új felfogású ember. Hozták neki a hírt, hogy egy bi­zonyos személy az egyik megyei intézettől keresi és bent az iro­dában várja. „Azt üzenem neki, menjen el, és ide ne is jöjjön többet vissza. Ha dolguk van ve­lem, küldjenek helyette mást” — mondta Horváth István. Cselédje volt valamikor annak, akit el­küldött. Megbocsájtani lehet, de felejte­ni ... Egy másik alkalommal a me­gyei pártbizottságon ankét volt. A közösségi élet gondjai, problé­mái szerepeltek napirenden, s ilyenkor a mondanivaló rendsze­rint túl sok, az idő meg nagyon kevés. Rég elmúlt ebédidő, ko­rogtak a gyomrok, amikor Hor­váth István másodszor kért szót. Arra kérték, ha lehet, álljon el a felszólalástól, tekintettel arra, hogy az idő előrehaladt. „Nem, ez még fontos” — mondta, s beszél­ni kezdett. Eltelt öt perc, negyed óra, félóra még mindig csak mondta. Segítséget kérőén inte­gettünk a szomszédjának, hogy húzza már meg Horváth István kabátja ujját. Nem ért ez semmit sem, mert Horváth István az új paraszti életről mindig, mindent el szeretne mondani. Amikor ün­neplőbe öltözik, nyakkendőt köt, Orkán kabátot vesz fel, szóval külsőségekben is korszerű, ember. Horváth István, az elnök. * a szorgalmas újságolvasónak ” is észre kellett vennie, hogy az elmúlt években, a nagy munkában a versenyző traktoro­sok legjobbjai között bölcskeivel mindig találkozhattunk. Aratás idején nem ritkán, a szó legtelje­sebb értelmében erről a gépállo­másról diktálták az egész megyé­nek az iramot. S a nagy munka­sikerek egy-egy jelentős állomá­sa az élüzemavató-ünnepség volt. A Bölcskei Gépjavító Állomáson igazgató a másik Horváth, a Jó­zsef. A megfoghatatlan általánossá­gok, a szóvirágok és a közhelyek sematikus figurává silányítanák, holott pontosan azok közé tarto­zik ő is, akiknek a magatartásá­tól, viselkedésétől éppen a sema­tizmus a legidegenebb. Fanyar tekintetű, szívós és kitartó em­ber. A két műszak megszervezése volt éppen napirenden, amikor éjszaka elindultunk vele egy haj­nalig tartó ellenőrzésre. Duna- földvár határában úgy éjfél után bóbiskolva, szótlanul ültünk egy­más mellett, igazság szerint po­kolba kívántuk már az egész éj­szakai ellenőrzést. Az igazgató meg különöskép­pen únhatta, hiszen az őszi sze­zonban ez volt neki a kilencedik éjszakája. Szóval, cseppet sem lelkesedett, de ment, s pontosan teljesítette feladatát éjjel-nappal. Átkozódott a két műszak meg­szervezésének a nehézségei miatt, de csinálta, mert tudta, hogy minden a két műszakon múlik. Még éjjel, de jóval később, Duna- kömlőd alatt egy éjszakai mű­szakos traktoros dideregve rá­gyújtott és megjegyezte: Én elv­társ most hazamegyek és délig úgy fogok aludni, mint a bunda. De ő nem alhat, mert mire ma­guk elmennek, nyakára jönnek a nappali kiküldöttek. Azt hittem, a traktoros megjegyzését Horváth elvtárs nem hallotta meg. „Na és? Aki egész éjjel a trak­toron ül, annak mennyivel köny- nyebb, mint nekem?” — mondta az igazgató hazafelé, s jót, egész­ségeset ásított. * * tudat legmélyén rejtőző " agrárproletár énem lehet az oka annak a ma már nem mindig illendő, kicsit valóban szirupos meghatódásnak. Ez az évekkel, esztendőkkel betakart én kifelé már keveset árul el, de belül ujjongó örömmel reagál osztályos társai, a volt nincstele­nek kiemelkedésének, ha botlado- zástól nem is mentes, de mégis szép és magabiztos felemelkedé­sének. Meg-megújuló élmény a kitüntettek névsorában az isme­rős nevekkel találkozni. A ki­tüntetés, úgy érzem, számon tar­tás. Ha ezt szavakkal fogalmaz­nák meg, akkor valahogy talán így kellene megfogalmazni: Hor­váth elvtárs, a nép állama szá­mon tart, mert mindig számít­hat rád. A kitüntetéssel nem rangot és tekintélyt kapsz, a Mun­ka Érdemrend aranyfokozata azért illet meg, mert helytállásod­dal, tudásoddal, tehetségeddel a rangot és a tekintélyt dolgozó­társaid előtt már kivívtad magad­nak. SZEKUL1TY PÉTER dozása, ápolása, a takarmány- mérés, keverés és etetés terén ta­pasztalt szakmai fogyatékosságo­kat, a brigádvezetői ellenőrzés hiá­nyosságait, a vezető felelősségét, és megjelölte a tennivalókat. Néhány nap múlva, január vé­gién pártvezetőségi ülésen tárgyal­ták meg e problémákat. Ne higy- gye azt senki, hogy ott Barnai Károly tetemrehívásáról volt szó, de bizony volt neki egy-két na­gyon meleg perce. Nem annyira az előírások be­tartásáról, mint inkább a helyt­állásról volt szó. Elsősorban a hozzá intézett kérdésekkel gon- dolkoztatták el a brigádvezetőt. Milyen kérdéseket kapott? Né­hányat ebből: Mi az oka annak, hogy gorombán reagál a fő­állattenyésztő figyelmeztetéseire? Mondja meg, mikor nem kapott fogatot az ellenőrzéshez? Miért nem egyformán igényes a beosz­tottaikkal szemben, miért tesz ki­vételt? Milyen állattenyésztési szakkönyvet olvasott el az utóbbi időben? MI TAGADÁS, bizony meg­megakadt Barnai Károly, nehezé­re esett a választott testület előtt válaszolnia. Korábban, amikor a mai brigád- vezető ügyintézői munkakörben dolgozott, még tanult a palánki technikumban. Később abbahagy­ta, holott jelenlegi beosztásához nagy szüksége lenne a nagyobb szakmai tudásra. Akkoriban még, egy levelében ezt írta a pártveze­tőségnek: „Mi nem elégedhetünk meg azzal, hogy valaki belenő a vezetői munkakörbe, hanem kép­zett is kell legyen!” Feleségével" együtt kezdett tanulni. Az asszony kiváló eredményekkel büszkélked­het, idén fog érettségizni. Ezen a megbeszélésen a pártvezetőség utalt ezekre az ellentmondásokra, majd javasolta Barnai Kárólynak: folytassa és fejezze be tanulmá­nyait. Két évet el is végzett már, nem idős, hisz még csalj, harminc­hat esztendős. Érthető, hogy a brigádvezető nem hagyta el jókedvűen a párt­vezetőségi ülést, ahol elmondták erényeit, de határozottan szóvá tették tennivalóit is. Egy hónap elteltével mégis felkereste Kesz­tyű Sándor párttitkárt: — Te Sanyi! Mondanék én na­ked valamit... Most teszem szóvá, amikor már jelentősen javultak a brigád eredményei és azt hiszem javult az én munkám is. Sokat gondolkoztam ám én, és be kel­lett látnom, hogy ha másként csi­nálom, jobban megy a munka Örülök annak, hogy „felráztatok” a vezetőségi ülésen. Magamba néztem és most már másként lá­tok sok mindent. Tanultam a do­logból — fejezte be. KI TÖRŐDJÖN egy kommunis­ta nevelésével, ha nem a pártszer­vezet? Mennyivel jobb az, ha idő­ben felfigyelnek a problémákra. Mivel nekik kell elsősorban fog­lalkozni vele, hallgatás helyett megfelelő időben napirendre is tűzték a tennivalókat. A fomádiak kommunistaként, okosan cselekedtek. SOMI BENJAMINNÉ Á múlt éyi gazdálkodási tapasztalatokról, s az 1966-os év feladatairól tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt a megyei ta­nács első emeleti termében tar­totta ülését Tolna megye Taná­csának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen megjelent Virág István, a megyei pártbizottság titkára. Az első napirendi pontban Szabópál Antal, a végrehajtó bizottság elnöke tette meg jelen­tését a végrehajtó bizottság jog­körében hozott intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-hatá- rozatok végrehajtásáról. Ezután a végrehajtó bizottság tagjai megvitatták és jóváhagyták az április 28-án megtartásra kerülő megyei tanácsülés anyagát. Majd Tolna megye tanácsainak 1965. évi költségvetési és községfej­lesztési alapjának felhasználásá­ról készített zárszámadást, vala­mint az 1966. évi költségvetés végleges megállapítását vitatták meg az üléá résztvevői. Ennek a napirendi pontnak előadója dr. Gyugyi János vb-elnökhe- lyettes volt. Jelentésében töb­bek között beszámolt arról, hogy 1965-ben közel 444 millió fo­rintot használtak fel külön­böző gazdasági, szociális, egészségügyi, kulturális, rend- és jogbiztonsági, va­lamint igazgatási célokra a megye területén működő tanácsok. Megállapította, hogy a bevéte­lek és kiadások teljesítésének összehasonlítása azt mutatja, hogy a költségvetés maradék­talan végrehajtásához a pénz­fedezet egész évben rendelke­zésre állt. Ennek ellenére a mó­dosított tervezetet 94 százalékos eredménnyel sikerült teljesíteni, s így az év végére valamivel több mint 28 millió forint ma­radt felhasználatlanul. Ez abból adódott, hogy a tanácsi szervek több helyen figyelembe vették az időközben megszülető taka­rékossági intézkedéseket, de sok helyütt kapacitási hiányba, vagy a természeti csapások okoz­ta veszteségekbe ütközött az elő­zetes tervek végrehajtása. Tolnai Ferenc, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese ez­után a termelőszövetkezetek 1965. évi gazdálkodásának tapasztala­tairól számolt be. Jelentésében elmondotta, hogy megyénkben az országos átlagot meghaladó ter­melési feltételek vannak, s en­nek alapján legalább az orszá­gos előirányzatok megyei telje­sítését kell mezőgazdaságunknak feladatául tekintenie. 1964-ben a termésátlagok általában megha­ladták az országos eredménye­ket, ezért a növénytermelésben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964. de­cemberi határozatában előírt termelésnövelés előirányzata csak mérsékelt, mintegy 0,5—1 száza­lékos volt. A számok azt igazolják, hogy a célkitűzésnél magasabb eredmények születtek. A részletes jelentésből csak néhány számadatot ragad­junk ki: Például az őszi búza átlagtermése 17,4 szá­zalékkal, az őszi árpáé 21,4, a kukoricáé 0,1, a burgonyáé 2,4, a cukorrépáé pedig 0,1 százalékkal haladta meg az elmúlt évi átlagot. A későbbiekben a jelentés be­számolt arról, hogy a megyében 132 mezőgazdasági termelőszö­vetkezet, három tsz-közi társu­lás és két halászati tsz készí­tett zárszámadást. Az előző év­hez viszonyítva sem a tsz-ek számában, sem területében, de a dolgozó tag létszámnál sem történt lényeges változás. Ezután a végrehajtó bizottsági tagok különböző bejelentéseket vitattak meg, és hoztak határo­zatot a2 ügyek elintézésében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents