Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-09 / 84. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPCJSÁG 1066. április 9. Véget ért az SZKP XXIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) dett. E tekintetben egyre jobban növekszik a KGST szerepe. A határozat rámutat, hogy a testvérpártok sokoldalú és két­oldalú találkozásai, az állandó vé­leménycsere és az időszerű kér­dések elvtársi megvitatása hasz­nos gyakorlatnak és ugyanakkor jó útnak bizonyult a kommunista mozgalom tömörítéséhez. Az SZKP fellép a kommunista mozgalomban minden egyedural­mi törékvés ellen, valamennyi párt igazi egyenjogúságáért és testvéri viszonyáért a proletár internacio­nalizmus elveinek alapján. A kommunista világmozgalom további előrehaladásának igen fontos feltétele, hogy a marxista-leninista elmélet alapján alkotó módon dolgoz­zuk fel a nemzetközi esemé­nyek menete és a forradalmi mozgalom gyakorlata által felvetett új problémákat. A határozat hangsúlyozza, hogy a békés együttélés elve elfogad­hatatlan az elnyomó és az elnyo­mottak, a gyarmatosítók és a gyarmati elnyomás áldozatai vi­szonyában. A határozat előirányozza a test­véri szocialista országok és a fejlődő országok gazdasági kap­csolatainak további erősítését, a kapitalista országokkal való köl­csönösen előnyös kereskedelem fejlesztését. A kongresszus rámutat a mező- gazdaság fejlesztésének elsőrendű jelentőségére. A kongresszus jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának in_ tézikedéseit, amelyek a párt szer­vezeti tevékenységének további tökéletesítését, a kommunisták és a dolgozók körében végzett ideo­lógiai munka kiterjesztését, a párton belüli demokrácia fejlesz­tését szolgálják. Az SZKP XXIII. kongresszusának nyilatkozata az Egyesült Államok vietnami agressziójáról Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa, kifejezve a szovjet kommunisták és az egész szovjet nép akaratát és érméseit, haragos felháborodással elítéli az Amerikai Egyesült Államoknak a testvéri vietnami nép ellen el­követett barbár agresszióját. A dél-vietnami hazafiak ellen folytatott bűnös háborúban mint­egy negyedmillió amerikai katona vesz részt. Az amerikai imperia­listák azzal, hogy agresszív há­borújukba bevonják a különböző katonai tömbökbéh részt vevő szövetségeseiket, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetik más or­szágok biztonságát és szuveréni- tását. A Szovjetunió, a többi szocia­lista ország és a világ kommu­nista és munkásmozgalma a viet­nami népnek állandóan nagy és sokrétű' segítséget és támogatást nyújtott és nyújt. Az egész párt, minden szovjet ember nevében a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusa erélyesen követeli a Vietnam ellen irányuló amerikai ag­resszió megszüntetését és az összes intervenciós csapatok kivonását Vietnamból. Ennek az agressziónak a foly­tatása, amelyet az amerikai mili­taristák megpróbálnak kiterjesz­teni más délkelet-ázsiai orszá­gokra is, a világbéke szempontjá- ' ból a legveszedelmesebb követ­kezményekkel járhat. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusa le­szögezi, hogy a vietnami kérdést csakis a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya és a Dél-vietnami Nemzeti fel- szabadítási Front jogos kö­vetelései elismerésének alap­ján lehet megoldani. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa ünnepélyesen testvéri szolidaritá­sát nyilvánítja a hős vietnami néppel, a Vietnami Dolgozók Párt. jával, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Fronttal és felhí­vással fordul az összes kommu­nista- és munkáspártokhoz, hogy még kitartóbban törekedjenek az akcióegységre a vietnami ameri­kai agresszió elleni harcban, a harcoló vietnami • népnek szóló hatékony segítség és támogatás megadásában. Ma jobban, mint valaha, lénye­ges az, hogy a szocialista országok, az ösz- szes kommunista pártok tel­jes mértékben kifejezésre jut­tassák internacionalista fele­lősségérzetüket, egységes ak­ciókban fogjanak össze és tömörítsék maguk körül az összes haladó, demokratikus és békeszerető erőket az im­perialista agresszió megszün­tetése érdekében. Az egész világ kommunistái, a haladás és a demokrácia összes hívei, mindazok a becsületes em­berek, akik szívükön viselik a béke, az igazságosság, a népek szabadságának és függetlenségé­nek ügyét, emeljék fel tiltakozó szavukat, még aktívabban lépje­nek fel az amerikai imperialis­ták vietnami agresszív cselekede­tei ellen! — hangzik a határozat. A szervezeti szabályzatba be­iktatott új paragrafus szerint két pártkongresszus között a Közpon­ti Bizottság a sürgősen eldönten­dő pártpolitikai kérdések meg­vitatására országos pártkonferen­ciát hívhat össze. Hasonló párt­konferenciákat tartottak Lenin életében és később 1940-ig. A jövőben a felvételi ajánlás­hoz szükséges párttagsági időt három évről öt évre emelik. A fiatalok 23 éves korukig csak a Komszomolon keresztül léphet­nek a pártba. (A korhatár koráb­ban 20 évnél végződött.) A kong­resszusi határozat szerint a párt­építéssel összefüggő módosítások azt célozzák, hogy a pártba csak a legkiválóbbak kerülhessenek és a pártszervezetek megnöveke­dett felelősséggel kezeljék ezt a kérdést. L. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken találkozott az SZKP XXIII. kongresszusán Todor Zsivkov ve­zetésével részt vett bolgár párt­küldöttséggel. Az SZKP főtitkára szintén a pénteki napon találkozott a jugo­szláv kommunisták szövetségének küldöttségével, amely Alekszan- dar Rankovics vezetésével részt vett az SZKP XXIII. kongresz- szusán. Fogadós a külföldi küldöttségek tiszteletére Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsága pénteken a Kremlben fogadást adott a párt XXIII. kongresszusán részt vett külföldi küldöttségek tiszteletére.. A fogadáson részt vettek 86 or­szág kommunista, munkás^, nem­zetidemokratikus és baloldali szocialista -pártjainak képviselői, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai, a Központi Bi­zottság tagjai és póttagjai, a Köz­ponti Revíziós Bizottság tagjai és póttagjai. A fogadás a marxizmus—le- ninizmus alapján álló testvérpár­tok egységének jegyében szívé­lyes, baráti légkörben folyt le — hangzik a hivatalos közlemény. Drótakadályok Saigon utcáin Módosítások az SZKP szervezeti szabályzatában Moszkva (TASZSZ) A XXIII. pártkongresszus a Központi Bi­zottság beszámolójában kifejtett javaslatokra határozatot fogadott el az SZKP szervezeti szabályza­tának részleges módosításairól. A módosításoknak megfelelően a jövőben az SZKP Központi Bi­zottsága a központi bizottsági ülések közötti pártmunka irányí­tásának végrehajtására Politikai Bizottságot választ az elnökség helyett, amely eddig a plénumok között irányította a Központi Bi­zottság munkáját. A Központi Bizottság megválasztja az SZKP Központi Bizottságának főtitká­rát. Hazaérkezett távol-keleti útjáról a magyar szakszervezeti küldöttség Mintegy 30 000 kilométeres re­pülőút és 28 napi távoliét után pénteken hazaérkezett a Brutyó János vezette szakszervezeti dele­gáció, amely baráti látogatást tett a Vietnami Demokratikus Köz­társaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A delegációt a Ferihegyi repülő­téren Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, továbbá a SZOT titkárságának tagjai fo­gadták. Péntek reggel óta egyetlen ame­rikai jármű sem haladhat el a saigoni buddhista intézet előtt ve­zető főúton. A környező utcák­ban ugyanis „Amerikaiak taka­rodjatok” feliratok jelentek meg a falakon. Az intézet bejárata előtt és a „szövetséges” csapatok — déL koreai, ausztráliai, ujzélandi egy­ségek — közelében lévő központi irodái előtt drótakadályok zárják el a közlekedést. Az intézkedés közvetlenül azzal a két incidenssel áll összefüggés­ben, amely huszonnégy órán be­lül zajlott le, és az Amerika- ellenes hangulat éleződését jelzi: a buddhista intézet^közelében egy polgáriruhás amerikai tisztviselőt támadott meg körülbelül 30 főből álló csoport, Az amerikait kövek­kel dobálták meg, motorkerékpár­ját felgyújtották. Az éjszaka fo­lyamán a rendőrjárőr mentette meg egy másik amerikai polgárt személy életét, akinek taxiját egy fiatalokból álló csoport feltartóz­tatta, az amerikai utast kirángat­ta a kocsiból és ütlegelte. A tün­tetőket a rendőrség szétszórta. Változatlan a helyzet Huéban is, amely gyakorlatilag a kormány ellen tüntető diákok uralma alatt áll. A diákság — a hűéi rádió szerint — változatlanul a Ky- kormány haladéktalan lemondá­sát követeli. „Nem akarunk kompromisszumot, nem akarunk három, négy, vagy éppen hat hó­napig várni” — jelentette ki a hűéi diákszervezetek szóvivője. A szóvivő nem tett említést a kor­mány és a buddhisták között csü­törtök este létrejött kompromisz- szumos egyezményről. A város elszigeteltsége folytán valószínű­leg még nem értesült a Saigon­ban folyó politikai párbaj leg­újabb részleteiről. A helyzet továbbra is Da Nang. ban a legfeszültebb. Az első had­test főhadiszállása csütörtök este óta riadókészültségben van. A légierő két Sky raider gépe körö­zött igen alacsonyan a város fö­lött és időnként a főhadiszállást vette célba, anélkül azonban, hogy fedélzeti fegyvereit használta vol­na. A főhadiszálláson mint isme­retes Nguyen Van Chuan tábor­nok az első katonai körzet pa­rancsnoka folytatja megbeszélé­seit Nguyen Huu Co helyettes' miniszterelnökkel. A főhadiszállás őrségét megerősítették, a központi épületet légelhárító különítmé­nyek őrzik. A nyilvánvalóan meg­félemlítésnek szánt manőverezés pénteken délelőtt szűnt csak meg. A főhadiszálláson folyó tárgya­lásról nem sok szivárgott ki. A megfigyelők megállapítása szerint Csuan tábornok, igen ügyesen tár­gyal és tölti be a pillanatnyi hely­zetben nélkülözhetetlenül szüksé­ges közvetítő szerepet. A legújabb saigoni jelentések szerint Thich Tri Quang a budd­histák radikális szárnyának ve­zetője a buddhista intézet kül­döttségének élén a kormány különrepülőgépével elhagyta Sai­gont, hogy Da Nang-ban és Huéban kifejtse a kormánnyal kötött megállapodás lényegét és lecsillapítsa a kedélyeket. A hírügynökségek Da Nang-i jelentései szerint pénteken reg­gel tiszti küldöttség jelem meg a Da Nang-i sajtó- központban, ahol manifesz- tumot adott át. A szöveg, ame­lyet állítólag Co és Chuan tá­bornok egyaránt jóváhagyott, az amerikaiakat arra szólítja feh segítsék a vietnami népet abban, hogy megszabadulhasson a sai­goni kormánytól, amely nem képviseli már Dél-Vietnam né­pét. A harci helyzetről kevés je­lentés érkezik továbbra is. A Reuter és az AP a dél-vietnami katonai szóvivőre hivatkozva je­lenti, hogy a gerilla erők meg­támadtak és felgyújtottak egy katonai őrállást, 24 kilométerre Saigontól. A kis létszámú kor­mányegység megerősítésére csa­paterősítést küldtek. A rádió- összeköttetés megszakadt az őr­állással. A dél-vietnami politikai válság­ban pénteken újabb fordulat kö­vetkezet^ be: a buddhisták gya­korlatilag újból hadat üzentek Ky tábornoknak. Az AFP jelentése szerint a buddhista főpapok közöl­téli, hogy megalakult „a kormány elleni harc bizottsága”. Nem sokkal később Saigonban újra kezdődtek a kormányellenes tüntetések és ezúttal minden ed­diginél hevesebbek voltak. KÖZÜLÜK KETTEN „Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a fel- szabadulás 21. évfordulója al­kalmából április 2-án délelőtt fogadást adott a megyei tanács kistermében... A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa ne­vében, s megbízásából Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke köszöntötte és kitüntetést adott át azoknak a Tolna megyei dolgozóknak, akik érdemes és eredményes munkájuk elisme­réséül a Munka Érdemrend arany-, ezüst- és bronzfokozata kitüntetésben részesültek". (Tu­dósítás a Tolna megyei Nép­újság április 3-i számában). * J ól tudjuk, mindenki tudja, a kitüntetésnek is megvan a maga mechanizmusa. Az át­adást megelőzi a felterjesztés. A felterjesztési okmányon a bé­lyegzők és az aláírások fölött ott a géppel írt ajánlás, amely a mi jelenünkben soha nem nélkülözi a konkrétumokat. Mázsák, ton­nák, tervteljesítések, számok, adatok, — leginkább ezekből áll a felterjesztés. A magamfajta ember azt leg­feljebb csak sejti, hogy a múlt­ban viszont ki miért szolgált rá a címre és a rangra, azt azonban mindannyian pontosan tudjuk, hogy a nép szolgálata a Horthy­rendszerben nem volt és nem is lehetett érdem. A Tolnai Világ­lapja jóvoltából gyakran magam előtt látom a díszmagyarban pompázó, érdemkeresztekkel, vi­tézi jelvényekkel teleaggatott nagyurak képeit. Jelkép volt raj­tuk minden: a kizsákmányolás, a gőg, a dölyf jelképe. Elfojthatat­lan a káröröm, hogy lomtárba kerültek keresztestől, medáliás- tól. szalagostól, mindenestől. * jtz idegen és hideg csillogás' Y” hozzánk mindig messze volt. A közelünkben lévő esemé­nyek pedig csak a szolgasors meg- változhatatlanságát próbálták szentesíteni, megalázó aktussal. 1941-berv a kalocsai érsek 99 majorságának egyikén, József- háza pusztán húsvét másnapján Jámbor Miklós kommenciós cse­léd oklevelet és 15 pengő jutal­mai kapott, mert ötven eszten­deig volt engedelmes és hűséges szolgája az érseki birodalomnak. A kápolna előtt sorakoztak fel a kocsisok, a gulyások, a kaná­szok, s Jámbor Miklós kalapját kezében tartotta és vigyázzba me­redve állt valami papféle ember elé, aki megáldotta őt. Az ispán szivarral kínálta meg Jámbor Miklóst és kezetrázott vele. Jám­bor Miklós, az öreg cseléd pedig a piszkafasovány egyházi ember­nek kezet csókolt. Hogy nem szakadt le az ég! * ha itt most, a hozzánk ' ** közel lévő emberekről van szó, akkor éppen a párhuzam készteti az embert arra, hogy a múltat idézve lássa a jelent. Gondolom, akik nem ismerik Horváth Istvánt, a tengelici Pe­tőfi Tsz elnökét, azoknak nem sokat mond, hogy a felszabadulás évfordulóján a Munka Érdem­rend aranyfokozata kitüntetést kapta, Horváth Józseffel, a Bölcs­kei Gépjavító Állomás igazgató­jával együtt. Nálunk sok a Hor­váth, s ők ketten gondolom nem rokonok, csak névrokonok. Horváth Istvánról, a tengelici Petőfi Tsz elnökéről ismeretsé­günk ideje óta két maradandó gyorsfényképet őrzök magamban. Nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért éppen ezt a kettőt. Talán azért, mert számomra ez a két epizód adja legteljesebben Hor­váth Istvánt, az agrárproletárból felnőtt vezető embert. Egyszer, valami két esztendővel ezelőtt aratás idején eredtem a nyomába, hogy valahol a határ valamelyik szegletében utolérjem, összetalálkoztunk és egy fa alá telepedve beszélgettünk. Meg­viselt, Tiborc-arcával, mi tagadás, meglepett. Mértéktartó bölcsessé­gével még inkább. Mintha csak azokban a percekben ballagott volna át a más tarlójáról a szó-

Next

/
Thumbnails
Contents