Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-07 / 82. szám
I960, április 7. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A gazdaság vezetője politikai vezető is Amikor hazatért az értekezletről, öten is várták az igazgatót a ge&ztenyexák alatt. Érdeklődtek, tájékoztatást vártak tőle. A gazdaság irodaépületében van egy kis szoba, ahol meg szokták vitatni a számukra érdekes politikai eseményeket. Itt minden előzetes szervezés nélkül, kötetlenül szó esik a gazdaság termelési gondjairól, a bérezés problémáiról, az új ötéves tervről, a gazdasági mechanizmusról, a Szovjetunió kül- és belpolitikájáról és egyebekről. A beszélgetéseiken a vélemények sokszor szenvedélyesen is összecsapnak. Az igazgatót a gazdaságban, de a járásnál is úgy ismerik, hogy társadalmunk iránt odaadó ember. Szerény, egyszerű, határozott egyéniség, aki világnézetileg és tetteiben is a szocialista értelmiség pártos képviselője. Ezek a mások által elmondott kitüntető jelzők mutatják igazi értékeit. Nemrégiben szekszárdi fiatalok panaszát hallgattam. Elmondták, hogy náluk, a kisebb ipari üzem vezetőméi tartja magát az a nézet, hogy a „komoly” beosztás nem egyeztethető össze a fiatalok közti mozgalmi munkával. Azt mondják, hogy a politikai munka nem az ő asztaluk. így aztán — amint mondják — az úgynevezett komoly beosztásúak nem is vesznek részt a KISZ-munkában. A napokban kötötték meg a kivitelezési szerződést az ÁFOR és a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, júniusban pedig megindul az építkezés Dombóvár északi bejáratánál, a Dombóvár— dunaföldvári út mellett. Uj, korszerű benzinkutat, üzemanyag- töltő állomást kap a község. A beruházás már régóta esedékes, a községben levő benzinkút forgalma igen nagy, egyre neheA Éomádi Állami Gazdaság igazgatója, Tolnai István, az ezernyi napi gonddal, nehézséggel járó, valóban komoly beosztását egyezteti össze a mozgalmi munkával. Szakember, gazdasági vezető. de az ő asztala a politizálás is. Nála szinte el sem választható a kettő, állásfoglalásai, tettei is ezt tükrözik. Munkájában szinte egybefonódik a gazdaság és a politika. így van ez akkor, ha a környező termelőszövetkezetek közgyűlésein vitázik. Tapasztalatait elmondva tanácsokat ad a gazdasági és politikai munkához, vagy a helytelen nézetekre reagál a gazdaságban. Nem azért teszi, mert tagja a járási párt vb-nek és a gazdaság pártvezetőségének. A gazdasági vezetés és politikai munka szoros kapcsolata nála mindenekelőtt szemlélet dolga. A kulturált környezettel bíró Fo-mádi Állami Gazdaság egyik szobájában, néhány kérdésre várok feleletet a kommunista igazgatótól. — Miben mutatkozhat meg a gyakorlatban az, hogy egy gazdasági vezető politikai vezető is? Mi a véleménye erről? •— kérdezem. — A gazdasági vezetőnek igenis vannak politikai feladatai — feleli. — Nem tártom ezt ellentétesnek a pártszervezet, a kommunisták szerepével. Sőt. A pártszervezebben tudja ellátni a dombóvári és környékbeli gépjárműveket üzemanyaggal. A tervek szerint a több, mint egymillió forintos építkezést még az idén befejezi a kivitelező, a jövő évben tehát már működik az új üzemanyagtöltő állomás. A neonreklám-berendezést a helybeli vegyesipari ktsz készíti el és szereli fel. zetnek pértirányító és ellenőrző feladata van. Meg kell egyezzen a kettő. Konkrétan mire gondo-' lak? Nem tesz helyesen a gazdasági vezető — bármilyen szervről is van szó — ha csak szigorúan a gazdasági dolgokkal foglalkozik. Bizony, az embereikkel való megbeszéléseken nem lehet kitérni a politikai kérdések elől sem. Ne is tegye azt senki. Részt kell vennünk a tájékoztatásban, a megbeszéléseken és az összejöveteleken. Támaszkodnunk kell a politikai szervekre, azok vezetőire, hiszen azok tömeget mozgósító erőt képviselnek. Nálunk a legtöbb vezetőtársam részt is vesz a különböző politikai feladatok megoldásában. Persze, ehhez az kell, hogy tájékozottak is legyenek. így sok szakemberünk hasznát veszd a marxizmus—lentniz- mus esti egyetemének. így volt ez a népgazdasági szemléletért, vagy a bérdemagógia ellen folytatott vitánkban. — Hogyan futja erejéből mindenre? — Megosztható a munka. Ha bizalommal vagyunk egymás iránt, akkor futja is. Ritkán, de megesik, hogy összejön sok értekezlet. Ennek ellenére, jut az embernek $rra, amire kell jusson, hiszen itt. élünk és köztük, velük együtt cselekszünk, — Nincs-e túl sok funkciója? Van ilyen jogos panasz több helyen. — Vigyáztam arra, hogy túl sok ne legyen. — feleli mosolyogva. — Ebben a járási elvtársak is segítettek. Amikor egy újabb, állandó megbízatásra kértek meg, munkatársaim közül javasoltam magam helyett. így nálunk, vezető társaimnak mintegy felét bevonták a különböző szakmai-politikai bizottságokba. Azt tartom, a mozgalmi munka nagyon is fontos nevelő erő, és nálunk is hasznát vesszük a közösségért máshol végzett társadalmi munkának. — fejezi be válaszát Tolnai István igazgató. SOMI BENJAMINNÉ Korszerű üzemanyagtöltő állomást kap Dombóvár ASSZONYVENDÉGEK Kisdorogon Jegyzetek egy tsz-látogatásról MANAPSÁG már ritkábban hallunk tsz-látogatásról, úgy tűnik, mintha ez már kiment volna a divatból. Pedig a gyengébb eredményeket elérőknek van mit és van kitől tanulni. A kisdorogi Március 15 Tsz-be április 5-én tsz-asszonyok látogattak. A látogatók azokból a völgységi községekből jöttek át tapasztalatcserére, ahol, bár azonosak a természeti és egyéb adottságok, gyenge eredménnyel zárták az elmúlt évet. Cikó, Báta- apáti, Grábóc, Mórágy és Mő- csény községből érkeztek a vendégek. A kisdorogiak vendégszeretettel fogadták a látogatókat. Jakab Albert, a tsz elnöke, mielőtt kimentek volna megnézni a majort, a gazdaságot, tájékoztatót tartott. — Nálunk is az átalakulás úgy zajlott le, mint a környéken, bármely községben. Az emberek tele voltak az újtól való félelemmel, tartózkodással. Siker és sikertelenség, jó és kevésbé jó eredmények követték egymást. A fejlődés nem volt ugrásszerű. Ügy gyarapodott a tsz és vele együtt a tagság jövedelme, ahogy javult a munkamorál és ahogyan nőtt a közösség vagyonáért érzett felelősség. Az első évben 23 forintot ért a munkaegység. 1965-ben majdnem negyvenet. Az elnök beszédét a vendéglátó kisdorogi asszonyok kiegészítették. A sertéstenyésztésben három asszony dolgozik, s ők elmondták, hogy mindegyiküknek külön-külön megvolt a havi 2700 forint jövedelme. A vendégek sok kérdést tettek fel. Kik vannak a vezetőségben, milyen időközönként tartanak vezetőségi ülést, közgyűlést, mire költik a szociális alapra megszavazott pénzt, stb. A kérdésekre kimerítő választ kaptak: — A mi tsz-ünkben sem mennek simán, gond nélkül a dolgok. Nagy a család, nagyók gondjaink is, de úgy dolgozunk, hogy ezeken úrrá legyünk. Évente négyszer hívjuk egybe a közgyűlést, közös dolgaink széleskörű megvitatására. Kevés kivétellel minden tagunk megteszi a magáét, da kiemelhetem az asz- szonyok munkáját, akikre minden körülmények között számíthatunk — válaszolt a kérdésekre a tsz-elnök. A VENDÉGEKNEK igen tetszettek a válaszok, amelyeket a szociális kérdésekre kaptak. Azok a fiatalok, akik legalább két éve a tsz-ben dolgoztak és továbbra is ott szándékoznak maradni, a tsz-től házassági segély címed 2500 -forintot kapnak. A szociális keretből szülési segélyt adnak. Egy évre 8000—12 000 forintig kamatmentes kölcsönt folyósítanak azoknak a részére, akik házat akarnak építeni. Amióta a segélyezésnek ezt a módját bevezették, hatan vették igénybe a házépítési hitelt. Az új háztulajdonosokat a faluhoz köti a saját otthon, s nein hagyják el falujukat. A tsz biztos ‘keresetet és rendes megélhetést biztosít a tsz tagságának. Aki szorgalmasan dolgozik, legyen az idősebb, vagy fiatalabb, nő, vagy férfi, megkeresi azt a pénzt, amit a környező állami gazdaságban, vagy más munkahelyen kapott. A biztos jövedelem visszavonzza azokat a fiatalokat is, akik néhány évvel ezelőtt otthagyták a falut. Legalább negyven fiatal dolgozik a kisdorogi Március 15 Tsz-ben. A tsz-irodában kapott tájékoztatás után a gazdaságot nézték meg a vendégek, utána megbeszélték a látottakat. A tapasztalatcsere, amelyet a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a nőtanács szervezett, megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak. Az asszonyok elismerésüket fejezték ki, s egybehangzóan arról beszéltek, hogy a tapasztalatokból náluk is alkalmazni lehetne egyet, s mást. Akár a községek tájadottságait, akár a, lakosság ösz- szetételét nézik, sok azonosság van. Ami Kisdorogon jó és bevált, Cikón, Mőcsényben és másutt is meg lehetne valósítani. TÖBBEN úgy vélekedtek, „sok hasznos tapasztalatot szereztünk. Hazaérve elmondjuk, amit láttunk, tapasztaltunk, de nem ártott volna, ha ezen a látogatáson az elnökök is részt vettek volna, miután a jó gazda holtig tanul”. P. M. Egészségügyi világnap A z Egészségügyi Világ- *1 szervezet (WHO) ez évben az április 7-i egészségügyi világnap témájául „Az ember és városa” címmel az urbanizációs kérdéseket tűzte napirend- ' re. Az elmúlt évekhez hasonlóan az egészségügyi világnap alkalmából az egészségügyi intézményekben az egészségügyi szakszemélyzet, orvosok, középkáderek részére megemlékezéseket, előadásokat tartanak. Az előadások tárgya az urbanizáció hazai egészségügyi vonatkozásainak ismertetése, s ennek az egészségügyi felvilágosításban történő felhasználiíAz elmúlt 150 év egyik mind nagyobb problémát jelentő eredménye a világ összlélek- számának egyre jobban felgyorsuló növekedése. Az orvostudomány fejlődése ugyanis különösen a legújabb időben — az egyes ember életidejét mind hosszabb tartamra tudja biztosítani. (150 évvel ezelőtt például a születéskor várható életkor — még Európa leghaladot- tabb országaiban is — 30 életév körül mozgott. Jelenleg ez számos országban eléri, sőt meghaladja a 70 évet.) Érdekes statisztikai adatokat közöl dr. Bakács Tibor ezzel kapcsolatban. „Az urbanizáció néhány hygienes problémája” című tudományos fejtegetésében. „Az emberiség összlélekszámának megduplázódása — ha időszámításunk kezdetétől indulunk ki — először 1500 évig tartott; 1850-től 1950-ig már csak 100 év kellett ehhez (1950-re az 1850-ben volt 1,2 milliárdos összlélekszám 2,4 milliárdra szaporodott), és a jelenlegi (1960-as) 3 milliárdos lélekszám megkettőződéséhez már csak 40 év kell (2000-ben a Földön ezek szerint már 6 milliárd ember él.) z adatokhoz kapcsolódik > az urbanizációs (városiasodási) folyamat. A városlakók száma az utóbbi időkben milliókra duzzadt. A városok népességének gyai-apodása állandóan gyorsul. 1960-ban « világ össznépességének 20 százaléka a városokban él, ugyanakkor a falusi lakosság lélek- száma csökken. A városodás, amely feltartóztathatatlan, tömérdek és egészen új hygienes problémát von maga után. Ivóvíz, szennyvíz, levegőszennyeződés, közlekedés fokozásából származó ártalmak. Ide tartoznak még egyéb dolgok is, kórházi ágytöbblet, iskolai tanteremigény, útviszonyok javítása, stb. Megyénkre vonatkoztatva, a fenti megállapításokat magának Szekszárdnak, a megye székhelyének nincs nagyvárosi jellege. Iparosodásának vonzó hatására az utóbbi néhány évben mégis jelentősen növekedett a lakosság aránya. A statisztikai adatok szerint 1949- ben 16 317, 1960-ban 19 347, 1964-ben 21 318 lelket számláltak Szekszárdon. Tehát megyénkben is érezhető a város szívó hatása. A tények ismeretében adva vannak a tennivalók, mégpedig a falusi, lakosság életkörülményeinek javítása. A falusi életet kell elviselhetőbbé tenni ahhoz, hogy a városok szívó hatását ellensúlyozzuk. A környezet egészségeseb■** bé, szebbé tételét a tanácsok és egészségügyi szervei hatásosan segítik elő. Az elmúlt tíz év alatt a megye 35 községében törpevízmű épült. Jelenleg a megye lakosságának 46 százaléka vízvezetékes vizet kap. A vízvezeték-hálózat 1970- re annyira felfejlődik, hogy a lakosság 70—75 százaléka vízvezetékről nyeri a vizet. A vízvezeték-hálózat fejlesztése maga után vonja a szennyvíz- elvezetés megoldását, s ilyen vonatkozásban is vannak kezdeményezések. Az országban Bonyhádon elsőnek alakult meg a szennyvíztársulás. Mintájára Tamásiban, Gyönkön és Dombóváron vannak hasonló törekvések. A járási székhelyek, nagyobb községek városiasodásának vagyunk tanúi. A községek központja rendezett, a köz- tisztaság fenntartására intézkedések történtek. Az elmúlt tíz év alatt a járda- és az útépítés is fellendült. Nincs a megyének olyan községe, faluja, ahol legalább a főutcán ne építettek volna járdát. A hygienes környezet megteremtése, az egészségügyi ártalmak megelőzése nem csupán a tanácsi és az egészségügyi szervek feladata. Maga a lakosság a városi, a községi és kisebb települések lakói is sokat tehetnek a tiszta környezet megteremtéséért, azért, hogy az ott lakók élete egészségesebb, szebb és boldogabb legyen. Több mint tízezer új traktoros Több mint 10 000 új traktoros állt, illetve áll munkába a mezőgazdaság tavaszi idényében. A felnőtt dolgozók részére csaknem 300 tanfolyamot szerveztek a tél folyamán. A géppark jobb kihasználását, zavartalanabb üzemeltetését szolgálja a gépjavító szakembergárda bővítése is. Az iparitanuló-intézetekből több mint 1000 fiatal mezőgazdasági gépszerelő kerül ki, a felnőtt dolgozók gépészképző tanfolyamain pedig csaknem 600-an kapnak szakmunkás-bizonyítványt. Az új mezőgazdasági gépszerelők többsége a gépjavító állomásokon, kisebb részük a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgozik majd. Csomagolt sajt gyártására készülnek a tejipari A Tolna megyei Tejipari Vállalat ez évi műszaki fejlesztési tervében szerepel a műanyag zacskóba csomagolt sajt gyártásának bevezetése. Először a trappistánál vezetik be az új technológiát, amelynek lényege az, hogy a sajtot még a tejüzemben műanyag zacskóba csomagolják, a levegőt kiszivattyúzzák a zacskóból és így érlelik, majd forgalomba hozzák. Az új módszer jelentős előnynyel jár. Jelenleg ugyanis hagyovállalatnál mányos módszerrel érlelik a sajtot, az érlelési veszteség több százalékot tesz ki, és olyan kéreg képződik a sajton, amit nem lehet elfogyasztani. Ha a sajt a levegőtől elzártan érlelődik, ezek a veszteségek kiküszöbölődnek. Az új technológia bevezetéséhez szükséges berendezést már megrendelték, ennek legfontosabb része, az olasz gyártmányú „Cryovac” csomagológép a második negyedévben érkezik meg. I
