Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-29 / 100. szám

Éljen a IX. kongresszusára készülő Magyar Szocialista Munkáspárt! r •• KILENCEDSZER ELUZEM A pártszervezet munkája a kísérleti gazdaságban Az Állattenyésztési Kutatóinté­zet alsótengelici kísérleti gazda­sága 1958-ban nyerte el először az élüzem-címet. Azóta ez nyolc­szor megismétlődött. Az 1965-ben elért eredményeik alapján a cím elnyerése kilencedszer is kilátás­ban van, olyannyira, hogy a párt, a szakszervezet már megtette az előkészületeket a kilencedik él- iizemavató ünnepségre. A gazdaság, bár a követelmé­nyek nagyobbak, az elmúlt évek­hez hasonlóan, teljesítette az él- üzem-cím elnyerésére meghatáro­zott feltételeket. A kutatók ered­ményesen kísérleteztek. A gaz­daság dolgozói évről évre emelték a termelékenységet. Több irányban kísérleteznek Az alsótengelici kísérleti gazda­ságban több irányú mezőgazda- sági kutatást végeznek az állat­tenyésztésben és a növényter­mesztésben. A gazdaság maga tenyészti ki állatállományát. Egyik tehén­istállóban ugyanattól az apaállat­tól 80 leszármazottat tartanak nyilván. A borjúneveléssel az igazgató elgondolása szerint fog­lalkoznak. A ligettel körülvett istállóban 167 borjút nevelnek, meghatározott takarmány-felhasz­nálással. Többféle kísérletezés folyik a hús tömegének, a tej ho­zamának, és zsírszázalékának nö­velésére. Szívós kutatómunka eredménye 330 tehénnél a több esztendő átlagában elért 4200 li­teres tejhozam.' A növénytermesztésben évek óta folyó fajtakísérletek, az el­múlt évben mázsában jelentkez­tek. Búzából 19 mázsa 70 kiló, fajtaborsóból 16 mázsa 61 kilót takarítottak be holdanként. Mindig készenlétben vannak Sok látogató fordul meg a gaz­daságban. A látogatók belföldi és külföldi mezőgazdasági szakembe­rek. Bőven van látni-, tapasztalni való és Czapáry László, a gazda­ság állami díjjal kitüntetett igaz­gatója szívesen kalauzolja a láto­gatókat. A gazdaság dolgozóit so­ha nem érheti váratlanul látoga­tás. Mindig készenlétben vannak. Nem kell szégyenkezniök, akár Keletről, akár Nyugatról érkezik is a látogató. A négyezer holdas gazdaságban bárhova megy, bár­melyik gazdasági épületbe, istál­lóba toppan be valaki, rendet, tisztaságot lát. A szakemberek irányítása mellett az állat- tenyésztők, a növénytermesztők pontos, lelkiismeretes munkájával találkoznak a látogatók. Miben segít a pártszervezet ? A küszöbönálló eseménnyel, a kilencedik élüzem-cím elnyerésé­vel kapcsolatban kerestük meg a gazdaság pártszervezetének titká­rát, Haág Istvánt. Afelől érdek­lődtünk, a pártszervezet — éppen a gazdaság speciális helyzetéből adódóan — milyen segítséget ad a gazdaságvezetésnek? — A kutatás, a kísérleti célok meghatározása, a módszerek ki­dolgozása, a szakemberek dolga. A pártszervezet a célok végrehaj­tását segíti — mondta. A hétköznapok munkájára le­fordítva, arról beszélt, hogy a gazdaságvezetés igényli a párt- szervezet segítségét, politikai munkáját. Időközönként az igaz­gató, az agromómus, vagy üzem­egység-vezető beszámol taggyűlés előtt a gazdaság munkájáról. A pártvezetőségi tagokat, párt- csoport-bizalmiakat az üzemegysé­gekben, szinte valamennyi ter­melési ágban meg lehet találni. Munkahelyükön tekintélyük, sza­vuk van. Amikor a termés, vagy egy-egy kísérleti parcella termé­Másodszor élüzem a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Megyénk egyik legnagyobb vállalata a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat elnyerte az élüzem címet, a tavalyi ered­mények alapján. Első alkalommal 1963-ban lett élüzem. Kenyérgabona-felvásárlási ter­vét az elmúlt esztendőben 119,9 százalékra teljesítette. A szövet­kezetekből 6777 vagonnal vásá­rolt fel. A termelékenységi terv­teljesítés 106,97 százalék, a re­latív bérmegtakarítás 2,48 szá­zalék, a költségszintjavulás 0,92 százalék. Üzemi eredménytervét (nyereségtervét) 117,9 százalékra teljesítette a vállalat. A terve­zettnél több gabonát őrölt és több takarmánytápot állított elő, így 104,93 százalékot ért el a termelési értékterv teljesítésében. Csökkent a balesetek száma 1964- hez viszonyítva. Az ezer főre jutó balesetek miatt kiesett munkanapok száma országosan a legkedvezőbben alakult a Tolna megyei vállalatnál. A műszaki fejlesztésben ugyancsak jók az eredmények, a tervfeladatánál többet valósított meg a vállalat, s ezzel nagyban hozzájárult a termények gyors átvételéhez. Ja­vult a szociális ellátás, például már minden üzemben van zu­hanyozó. Végül még egy ered­mény: az újítási mozgalomban országosan második helyezést értek el. A vállalatnak tegnap délután 6 órakor adták át a kitüntetést Szekszárdon, a Garay Szálló nagytermében rendezett ünnep­ségen, amelyen részt vett Virág István, a megyei pártbizottság titkára. Az élelmezésügyi mi­niszter és az ÉDOSZ vörös ván­dorzászlaját Korányi György, a Gabonatröszt vezérigazgató-he­lyettese nyújtotta át Farkas László igazgatónak. Ugyancsak a vezérigazgató-helyettes adta át a Tamási Malomnak a „Szocialista Munkaüzem” kitüntetést. A vál­lalatnál tizenöt brigád érte el a szocialista címet, megkapták az ünnepségen az oklevelet és a vállalat pénzjutalmát. Tizen­hét dolgozónak adtak „Kiváló Dolgozó” jelvényt és a vele járó kétheti fizetésének megfelelő pénzjutalmat, 52 dolgozó kapott „Kiváló Dolgozó” oklevelet és egyheti fizetésnek megfelelő pénz­jutalmat A kitüntetett vállalatnak ösz- szesen 800 dolgozója van, mun­kájának jelentőségére jellemző, hogy évente 15 ezer vagon az ipari termelése, ami főként liszt­készítés és takarmánytáp elő­állítása. sének gyors betakarításáról van szó, a gazdaságvezetők elsősorban a párttagok segítségét kérik. Ko­moly munkát végzett a pártszer­vezet a ragadós száj- és köröm­fájás elleni védekezés során is. Taggyűlésen külön napirendi pontként foglalkoztak a tenni­valókkal. A párttagok, amellett, hogy maguk példát mutattak, ha­tásosan agitáltak a dolgozók kö­zött: ne járkáljanak át egyik ma­jorból, vagy istállóból a másikba, mert ezzel is elejét vehetik a fer­tőzésnek. Az intézkedés hatásos volt, a gazdaságot nem érintette a súlyos fertőző állatbetegség. || Kialakult a törzsgárda A gazdaság vezetői és dolgozói között többen hosszú évek óta együtt dolgoznak. Kialakult a törzsgárda. Czapáry László igaz­gató tizenhat éve, Volk János fő- agronómus tizennégy éve irányít­ja a gazdaság munkáját. A párt­tagok közül is többen a törzsgár­dához tartoznak. A párttitkár kovácsi pari tanulóként kezdte, Czigler György traktor- és kom­bájnvezető, pártvezetőségi tag, húsz évvel ezelőtt ült először gépre, háromszoros kiváló dolgo­zó. Lehoczki Mihály, Cseh József, Triber Mihály párttagok neve szintén a kitüntetettek között sze­repéi. A gazdaságban szép szám­mal vannak kitüntetett dolgozók, s közöttük tizenhét a párttag. Az Állattenyésztési Kutatóinté­zet alsótengelici kísérleti gazda­ságának dolgozói a szakvezetés, a párt- és a szakszervezet, a nagy napra a kilencedik élüzemavató ünnepségre készül. A maga terü­letén mindenki megtette ami tőle tellett, A szakvezetők helyesen határozták meg a kutatások cél­ját. A pártszervezet a célok vég­rehajtásában segített. Politikai, szervező munkája mozgósítóén, ösztönzően hatott a dolgozókra, így lett részese a szép eredmény­nek, amely az idén már kilenced­szer ölt testet az élüzem-cím elnyerésében. POZSONYI IGNACNÉ Hegyei tanácsülés a megyeházán A Tolna megyei Tanács tegnap délelőtt a megyeháza nagytermé­ben tartotta ülését. A tanácsülé­sen részt vett Virág István, a párt megyei bizottságának titká­ra. Az ülésen kilenc napirendi pontot tárgyaltak meg. Szabópál Antal a vb elnöke többek között tájékoztatta a tanácstagokat a megye továbbfejlesztésének poli­tikai bizottsági és megyei párt végrehajtó bizottsági határozatá­ról. Az ülésen megtárgyalták a me­gye tanácsainak elmúlt évi költ­ségvetési és községfejlesztési zárszámadását és az 1966. évi ta­nácsi költségvetést. Egy követ­kező napirendi pontban a végre­hajtó bizottság 1965. évi tevé­kenységét, az MSZMP KB de­cemberi határozatának végrehaj­tási tapasztalatait vitatták meg. A termelőszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának tapasztala­tairól Tolnai Ferenc vb-elnökhe- lyettes számolt be, melyet ugyan­csak megvitattak. Az utolsó napi­rendi pontként a tanácstagok in­terpellációkat terjesztettek elő. Tapasztalatcsere a Tamási Gépjavító Állomáson Szerdán tapasztalatcserét ren­dezett a Tamási Gépjavító Állo­máson a Gépjavító Állomások Főigazgatóságának műszaki cso­portja és a Tolna megyei Gépi- állomások Központjának műszaki fejlesztési csoportja. A tapaszta­latcserén öt megye — Baranya, Heves, Hajdú, Csongrád és Tolna — illetékes szakemberei vettek részt azzal a céllal, hogy tanul­mányozzák a hidraulikai beren­dezések javításának legújabb módszereit. A gépállomások tipi­zálásának egyik fázisaként ugyan­is tavaly a Tamási Gépjavító Ál­lomást specializálták a hidrauli­ka-berendezések javítására. A hidraulika alkalmazása a gépállomási fejlesztés során mind­inkább előtérbe került, s ennek természetes következménye, hogy megnövekedtek a javítási felada­tok is. A javítással azonban min­denütt külön foglalkoztak. Per­sze sem megfelelő szakember, sem felszerelés nem volt hozzá legtöbb helyen, alkatrészeket sem lehetett beszerezni, ezért sok zök­kenővel járt sokszor a legapróbb hiba elhárítása is. Ezért vált szükségessé Tamásiban egy kor­szerű hidraulikajavító üzem meg­teremtése. Az üzemet természe­tesen nagy körzet ellátására lé­tesítették — egész Dunántúl hid­raulika-berendezéseit itt javítják — mert csak így lehetett a tech­nikai és emberi erőket gazdasá­gosan összevonni. Az üzem már hónapok óta működik, s most a tapasztalatokat értékelték. A kez­deti tapasztalatok igen biztatóak. Amint Sass Ferenctől, a gépjaví­tó állomás igazgatójától megtud­tuk, máris többoldalúan meg­mutatkozik a kezdeményezés hasznossága. Először is sikerült áthidalni a hidraulika-alkatré­szekkel kapcsolatos nehézségeket, mert itt az üzemben úgyszólván minden alkatrészt el tudnak ké­szíteni. Az alkatrészek önköltsé­ge ráadásul alacsonyabb, mintha a hagyományos módon szereznék be. Egy 4000 forintos darabot például 2500 forintért tudnak elő­állítani. A hidraulika-berendezés javítá­si ideje az új módszer szerint jóval kevesebb, mint volt. Ebből következik, hogy kisebb a mező- gazdasági gépek üzemkiesése. Si­kerül egy csomó importanyagot is megtakarítani. Nem kétséges, milliós népgazdasági haszonnal jár ennek a módszernek a be­vezetése, s most ezt tanulmányoz­ták a közvetlenül érdekelt Tol­na és Baranya megyei szakembe­reken kívül az alföldi megyék­ből érkezett szakemberek. b. Ankét a tsz-tagok családi pótlékának folyósításáról A megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya és a Társadalom­biztosítási Igazgatóság közös rendezésében a tsz-főkönyvelők részére ankétot tartottak Szek­szárdon. Az ankéton a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány 1003/1966. (III. 13.) számú határo­zatát ismertette Bakos Ferencné, igazgató, amely a tsz-tagok csa­ládi pótlékának kiterjesztéséről intézkedik. „A családi pótlék fel­tételei aként módosulnak, hogy a családi pótlék 2 gyermek után is jár. A gyermekek korhatára pedig tíz évről 14 évre emelke­dik. A családi pótlék összege gyermekenként 70—70 forint.” A határozat július elsejével lép életbe, a családi pótlék folyósí­tására pedig augusztus elsejével kerül sor. A felkészülést indo­kolttá teszi az a tény, hogy az előzetes számítások szerint a csa­ládi pótlék az eddigi igényeknek nyolcszorosára emelkedik me­gyénkben. Az ankéton a családi pótlék igények bejelentésével kapcsolatos tennivalókról tájé­koztatták a tsz-főkönyvelőkel, ügyintézőket. A Társadalombiztosítási Igaz­gatóság részéről megtették a szükséges előkészületeket, ötven­három termelőszövetkezetben vé­geztek felmérést. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz-ben az eddigi rendelkezések szerint nem volt családi pótlékra jogosult. Az érvénybe lépő határozat szerint huszonkettő lesz. A faddi Lenin Tsz-ben huszonnyolc jogosult volt, és lesz száztizenhét. A de- csi Uj Élet Tsz-ben mindössze egy volt. s huszonkilenc lesz. A paksi Vörös Sugár Tsz-ben volt hat, s 119-re szaporodik a csa­ládi pótlékra jogosultak száma. A rendelkezés értelmében csa­ládi pótlékra jogosultak azok a tsz-tagok, akik — férfi esetében legalább 120, nők esetében pedig 80 — munkaegységet teljesítettek az előző évben. Az újonnan be­lépett tsz-tag részére attól az időponttól kezdik folyósítani a családi pótlékot, amikor eléri a 120, illetve a 80 munkaegységet. P. M. •« Ünnepi műszak Dombóváron ünnepi műszakkal köszöntik a dombóvári vasutasok május el­sejét, a munka ünnepét. Hétjön korán reggel röpgyüléseket tar­tottak, megtették felajánlásaikat az egy hétig tartó ünnepi mű­szakra. Vállalták az esedékes ter­vek pontos teljesítését, illetve túlteljesítését, a különféle terv- mutatók javítását. A fűtőház mozdonyjavító fiókműhelyének dolgozói például arra vállalkoz­tak, hogy a programon kívül a héten három mozdonynak a rész­legvizsgáját és javítását végzik el. A röpgyűléseken megemlékez­tek a dominikai nép imperialista­ellenes küzdelméről is, kinyilvá­nították szolidaritásukat a domi­nikai dolgozókkal.

Next

/
Thumbnails
Contents