Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-27 / 98. szám

I960, április 27. ■ ii I ............ T OLNA MEGYEI NfiPÜJSÄG 3 «u Éljen és virágozzék szakad szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság! Formálni a szocialista embert Tanácskozásra gyűltek össze a paksi járás propagandistái A cél az volt, hogy megvonják a nemrégiben befejeződött 1965— 1966-os pártoktatási évad mérle­gét, elemezzék a járás ötvennyolc, különböző tematikájú pártszemi­náriumának munkáját, tapaszta­latait. Mindezt a járási párt- bizottság határozatainak, célkitű­zéseinek előrebocsátásával és figyelembevételével tették. Talán még egyik esztendőben sem adhattak ilyen sokoldalúan pozitív értékelést a pártoktatás­ról, mert az idén sokféle ideoló­giai, politikai probléma foglalkoz­tatta a propagandistákat és a szemináriumok résztvevőit. A párt előtt álló legfontosabb ideológiai és politikai témákat szervezett pártoktatásban ebben a járásban mintegy .másfél ezren tanulmá­nyozták. A beszámolót Gyuricza Imre, az MSZMP paksi járási bizottsá­ga ágit. prop. osztályának veze­tője tartotta. A tájékoztatóban — érintve az előkészületeket és a szervezési kérdéseket — elsősor­ban a tartalmi problémákkal fog­lalkozott, főként így adva számot a járás pártoktatásáról. „A pártoktatás elsősorban a kommunisták eszmei színvonalá­nak növelését, a világnézeti neve­lést, a magas színvonalú közgaz­dasági propagandát tűzi ki célul” — mondotta többek között. A hangulat, a légkör a szemi­náriumokon a célkitűzéseknek megfelelően nyílt volt, a hallga­tók szabadon elmondták vélemé­nyüket. A propagandisták a leg­több esetben helyes, kielégítő vá­laszokat adtak a vitatott kérdé­sekre, jól felkészültek. Ezt bizo­nyítják a járási propagandista­szemináriumok is, még inkább ilyen tapasztalatokat szereztek^ a járási ellenőrző bizottság tagjai a helyszíni ellenőrzés során. A jó tapasztalatok ellenére, helye­sen tették a járás vezetői, hogy ezt a megbeszélést, és ezt a be­számolót is felhasználták arra, hogy kihangsúlyozzák, tisztázzák újra, mi a párt álláspontja a vi­tatott kérdésekben. Milyen ideológiai-politikai kér­dések foglalkoztatták élénkebben ebben a járásban a pártoktatás résztvevőit? Az egyik, a párt és a munkásosztály vezető szerepé­nek helyes és helytelen értelme­zése. A másik, hogy némely he­lyen primitív értelmezést kapotl a munkás-paraszt szövetség. Nem­csak a pártoktatásnál tapasztal­hatók helytelen nézetek e téren. Az egyik véglet képviselői fele-* lőssé tették a munkásosztályt azért, mert még kevés a gép, vagy az alkatrész a mezőgazda­ságban. A másik végletet vallók, a mezőgazdaság eltartottságáról beszéltek. Sokat segítettek a párt- propagandisták. Dicséretes, hogy elvi-politikai oldalról, a leegysze­rűsítés ellen állást foglalva, vilá­gították meg sokoldalúan a mun­kásosztály, a párt vezető szere­pét, a munkás-paraszt szövetség Elkészült a hordozható cserépkályha prototípusa Régóta hiánycikk a megyében a hordozható cserépkályha, noha sokan keresik, mert egyesíti a cserépkályhának már eddig is ismert előnyeit a vaskályháéval. Ugyanis nincs fixen beépítve, ■könnyebben tisztítható és bár­hol, ahol kémény van, felállít­ható. »A megyében azonban azért nem árusítottak ilyen kályhát az üzletek, mert ez a gyártó vál­lalatoknak nem volt kifizetődő. Ezek ugyanis távol vannak Tolna megyétől, a jogszabályok szerint a szállítási költségek a termelőt terhelik. A cserépkályha pedig súlyos és terjedelmes áru, szál­lítása ezért költséges. A Tolna megyei Építőanyag- ipari Vállalat Szekszárd-csatárj kerámiaüzeme többek közt ezért kezd foglalkozni a hordozható cserépkályha gyártásával. Nem­csak egyedi lakossági megrende­lésre készítenek majd cserép­kályhát, hanem a kereskedelem részére is. A prototípus már el­készült, a napokban várják a KERMI szakembereit, akik a bevizsgálás után — ha a kályha megfelel a szabványoknak — javasolják a gyártási engedély kiadását. így várható, hogy még az idén, a fűtési idény előtt meg­jelennek az üzletekben a Szek- szárdon gyártott hordozható cse­répkályhák. lényegét és erősítésének tenni­valóit. A legszenvedélyesebb viták a szocialista hazafiság, proletár nemzetköziség témaköréből valók. Esetenként itt is kísértett a szűk prakticizmus, a gyakorlatiasság A tájékoztató szerint helyesen tisztázódtak ezek a kérdések, a torz nézetekre — mind a jobbol­daliakra, mind pedig a baloldali­akra — helyesen megválaszoltak. Helyes módszernek bizonyult, hogy a nemzetközi kérdéseket és az ideológiai irányelveket nem egy témában tárgyalták meg, ha­nem beépítették az egyéb anya­gokba is. A propagandisták az ideológiai és politikai tisztánlá­táshoz nagy segítséget kaptak a havonta megtartott konferenciák­kal és a külön tájékoztatókkal) Hiányosságnak tartják, hogy nem kaptak a JB-től tájékoztatást a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és egyéb helyi témák­ról. Ezen a pártbizottság a jövő­ben javítani is fog. Több propagandista is szóvá tette a hozzászólások során, hogy a pártalapszervezetek rendszere­sebben foglalkozzanak a pártokta­tással — év közben is —, taggyű­léseken is tűzzék napirendre a kommunisták ideológiai fejlődé­sét. Néhányan konkrét javasla­tot tettek a jobb propagandista módszerekre és a szemléltetés megjavítására. „Nem lehet szebb pártmegbízatás, mint az emberek nevelése, eszménk igazságainak megismertetésével formálni a szocialista embert!” — hangzott el a megbeszélésen, mintegy eb' ben tömörítve ennek a tanácsko­zásnak és a propagandistamun­kának lényege. Külön napirend keretében fog­lalkoztak a járás KlSZ-oktatásá- nak tapasztalataival, elsősorban a fejlődésről, a többoldalúságról, a színességről adva számot. Kedves színfoltja volt a ta­nácskozásnak, hogy — miután a járási pártbizottság köszönetét tolmácsolták — a jó. munka el­ismeréseként, meleg szavak kísé­retében könyveket és kerámia-tár­gyakat adtak át jutalmul mintegy húsz propagandistának. A tapasztalatok alapos elemzése jelentősen hozzájárul a jövő évi tartalmasabb, elevenebb és haté­konyabb propagandamunkához — ezzel fejezték be április 22-i tanácskozásukat a paksi járás párt- és KISZ-propagandistái. H. E. Szocialista brigádok alakultak a nagyszékelyi termelőszövetkezetben Két szocialista brigád alakult a nagyszékelyi Egyetértés Termelő- szövetkezetben. Az egyik traktoro. sokból és a műhely szerelő dolgo­zóiból, 20 fővel, a másik a növény- termesztőkből, 10 fővel. A mozgal­mat a tsz vezetősége és a KISZ- szervezet közösen indította el. A traktorosbrigád célkitűzései: a termelőszövetkezet termelési tervében meghatározott normál- holdak teljesítése. A műszaknor- mán'kónti üzemanyag-felhasználást a területi kategóriákat figyelembe véve csökkenti, illetve ezeket a normákat nem lépi túl. Ezt a cél­kitűzést elsősorban az erőgépek jó kihasználásával, az üres járatok csökkentésével, valamint az üzem­anyagtöltés gazdaságos végrehaj­tásával kívánja elérni. Az erő- és munkagépek karban­tartásával a brigád célkitűzése az egy erő- és munkagépre eső javí­tási költségek csökkentése, a kar­bantartások elvégzésével. Cél: a gépek élettartamának növelése, a teljesítmények növelése mellett. A traktorosibrigádhoz tartozó szerelők célkitűzése, elsősorban az egy gépre eső javítási költségek csökkentése. Célul tűzte ki a használt, de még felhasználható alkatrészek ■'sjnosítását. A meghibásodási fp:'-]lást minimálisra csökkentik ::al. hogy munkaidőn túl is ki­javítják azokat, A növénytermesztési brigád cél. kitűzése: A kukorica- és burgonya- termelésben kívánják az eredmé­nyeket növelni. A brigád vállalá­sa, hogy adott területen, a többi területhez viszonyítva 10 száza­lékkal magasabb termésátlagot ér el, mint a tervezett. A tervezett termésátlag kukoricából 16 mázsa májusi morzsolt, burgonyából 65 mázsa holdanként. A brigádok célkitűzése a válla­lásokon túlmenően, hogy az irány­elveknek megfelelően végzik mun­kájukat. Tanulnak, és a magán­életükben is példamutatóan élnek. A szocialista gondolkodási mód kifejezéseképpen egymást munfcá- jukbjn segítik. Balázs Mátyás Izotópok a mezőgazdaságban Izotópos vizsgálat az Agrokémiai Kutatóintézetben. (MTI-foto — Kovács Sándor felvétele.) A modem kutatómunka ma már elképzelhetetlen sugárzó izo­tópok nélkül. Mezőgazdasági fel- használásuk hazánkban mintegy tíz éve a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agro­kémiai Kutatóintézetében kez­dődött. Azóta számos helyen épült izotóplaboratórium. Az izotópok jelentősége a me­zőgazdasági kutatásban elsősor­ban abban rejlik, hogy lehetősé­get adnak a növények legkedve­zőbb táplálkozási feltételeinek meghatározásaira, valamint a gyomnövények új, hatásos irtási módszereinek kidolgozására. A legfontosabb vizsgálatokat a szén 14-es atomsúlyú bétasugárzó izotópos nyomjelzésével végezték. Ez természetes is, ha meggondol­juk, hogy minden szerves vegyü- let, élő anyag alapvető építőköve a szén. Ennek az elemnek a nyo­mon követése a növényekben te­hát nagy jelentőségű. Igen érdekes kísérleteket végez­tek a szén 14-es izotópjával a növények asszimilációjának a vizsgálata során. A növényt meg­adott ideig szénizotópot tartal­mazó széndioxid gáztérbe helyez­ték, majd megfigyelték és nyo­mon követték a növény által fel­vett atomokat. A kísérletekből ér­dekes következtetést lehetett le­vonni arra vonatkozóan, milyen vegyületek részeivé válnak a le­vélben a széndioxidból felvett szénatomok. E kísérletek eredmé­nyei adnák majd választ arra a kérdésre is, vajon milyen az asszimiláció során beépült szén­atomok útja és további sorsa a növényben. Hasonló kísérletek a szőlő fürt fejlődésével, a gyümölcsfák koro­nájának metszésével, valamint a paradicsom visszacsípásével kap­csolatos problémák megoldásaiban is segítettek. A növények másik legfontosabb tápanyaga a foszfor, melynek nyomjelzésére kiválóan alkalmaz­ható a 32-es atomsúlyú, béta­sugárzó izotópja. A foszfor—32 izotóp jelentősen segítette a nö­vények foszforfelvételének megis­merését. Amennyiben a foszfor­műtrágya „nyomnyi” mennyiségű sugárzó foszforizotópot tartalmaz, végigkövethető felszívódása a nö­vényben. E kísérletek mutattak rá arra, hogy a növények életük első szakaszán több foszfort igényel­nek. mint később. Ugyancsak ki­mutatható volt az is, hogy a fősz. forműtrágyát felesleges az egész termésterületre kiszórni, gazdasá­gosabb az úgynevezett sortrágyá­zás. Az izotópos módszer alkal­mazása megmutatta azt is, hogy a különféle növények mennyi fosz­fort igényelnek. A szén—14 és a foszfor—32 su­gárzó izotópokon kívül más cé­lokra alkalmazzák többek között a kén—35 és a hidrogén—3 su­gárzó Izotópokat is. Ezek a vizs­gálatok amellett, hogy lehetővé teszik a növények életének a meg­ismerését, arra is alkalmasak, hogy segítségükkel nagyobb ter­mésmennyiséget takaríthassunk be. Kiváló kisipari szövetkezetek A KISZÖV vezetősége legutóbbi ülésén értékelte a szövetkezetek múlt évi gazdálkodását, szoci­alista munkaversenyét és döntött arról, hogy az 1965-ös eredmé­nyek alapján mely szövetkezetek kapják meg a „Kiváló kisipari szövetkezet” kitüntetést. Három ktsz-nek ítélték oda a címet és a vele járó vándor­zászlót. A Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz-nek, a Tol­na megyei Háziipari Szövet­kezetnek, valamint a Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató Ktsz-nek. Az ünnepséget mindhárom szö­vetkezetben szombaton tartják. A héten adják át a múlt év elején, a budapesti HAFÉM Ktsz által indított országos, felsza­badulási verseny legjobbjainak is a jutalmakat. Huszonhét szövet­kezetét jutalmaz az OKISZ ser­leggel, köztük van a Tamási Építőipari Ktsz, amely elsősor­ban a lakossági építési terv túl­teljesítésével érdemelte ki az elismerést. Oklevelet kap a Dom­bóvári Vasipari Ktsz.

Next

/
Thumbnails
Contents