Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-27 / 98. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 1966. április Világ dolgozói ! Ve tűrjétek az imperialisták és bérenceik terrorját a kommunisták, a haladás és a nemzeti függetlenség harcosai ellen! Légicsata a VDK területe felett A saigoni amerikai katonai szó­vivő kedden bejelentette, hogy hétfőn a VDK területe felett légi­csata zajlott le, az amerikai légi­erő vadászbombázói és a VDK légvédelmének gépei között. A szóvivő, nem. mondott részleteket a harcról. Tudomása szerint — mondotta — egyik fél részéről sem volt repülőgép-veszteség. Az amerikai légierő egyes köte­lékei mintegy 30 „missziót” haj­tattak végre a VDK területe fö­lött és szokásos célpontokat bom­báztak. A dél-vietnami katonai kor­mányzat. legújabb rendelete alap­ján halálbüntetés sújtja azt a dél- koreai katonát, aki átpártol a ge­rilláé,rőkhöz, vagy dezertál, ha tet­tét szánt szándékkal követte el. Ha a dezertáló az ellenfél elől szökött még. legkevesebb öt évi kényszermunkára ítélhető. A Reu­ter tájékozott forrásokat idéz, amelyék szerint a rendeletet az tette szükségessé, hogy ez évben p tavalyihoz kénest megkétszere­ződött a dezertálok száma Dél- Vietnamban és számuk már el­érte a 113 000 főt. Az Uj Kína hírügynökség je­lenti. hogy Sinaapore-ban két nap óta Amerika-ellenes falragaszok jelentek meg, amelyek elítélik az Egyesült Államok imperialista ag­resszióját Vietnamban. Az Ame­rika-ellenes röpiratok ezreit ter­jesztik a város lakói között felszó­lítva a népet, támogassa a vietna­mi nép ellenálló harcát, Növekvő idegesség Washingtonban A New York Daily News kedden azt jelentette, hogy az Egyesült Államok légiereje „eí akarja vág­ni Hanoit a külvilágtól”. Az ame­rikai repülők szisztematikus tá­madásokkal arra törekednek, hogy elzárják az út- és vasútvonalakat, amelyek a VDK fővárosát az or­szág többi részével összekötik. A lap szerint a megnövekedett ará­nyú légitámadásokkal Washington „növelni akarja a Hanoira nehe­zedő nyomást” állítólag annak ér­dekében. hogy a VDK adja fel ál­láspontját és az Egyesült Államok elképzelései szerinti megoldást fo­gadjon el. Amerikai hivatalos körökben egyébként növekvő idegességgel fogadták, hogy a VDK légiereje az elmúlt napokban akciókat haj­tott végre a támadók ellen. Ka­tonai szakértők szerint a VDK rendelkezésére álló szovjet gyárt­mányú szuperszonikus vadászgé­CsentéGfuek sqrqk BAN A francia szakszervezetek má­jus 17-rére általános sztrájkot hir­dettek az összes állami üzemek­ben és intézményekben. A sztrájk­felhívást a három nagy szakszer­vezeti központ, a CGT, a CFDT és a Force Ouvriere közösen ad­tak ki. A pedagógusok szakszer­vezete Is csatlakozott hozzá. A sztrájk csaknem hárommillió munkást és alkalmazottat érint, a közlekedés és az áramszolgál­tatás beszüntetése gyakorlatilag megbéníthatja az egész gazdasági életet. * A moszkvai pátriárka meghí­vására Zagorszkban ötnapos ér­tekezletet tartottak a prágai ke­resztyén békemozgalom képvise­lői. Az értekezleten, amely a regionális keresztyén békebizott­ságok munkáját vitatta meg, több mint húsz ország képviselő vei­tek részt. Az aktuális nemzet­közi problémákat, egyebek között a délkelet-ázsiai helyzetet vitat­ták meg. Az értekezlet résztvevői ta­lálkoztak Nguyen Van Dong-gal. a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front képviselőjével. Fogadta őket Alekszij moszkvai pátriárka is. * Ar olasz nép vasárnap és hét­főn nagyszabású gyűléseken em­lékezett meg a partizánfelkelés 21. évfordulójáról, amely Közép­es Észak-Olaszországot még az angol—amerikai haderők megér­kezése előtt felszabadította a né­met betolakodók és a fasiszta áru­lók uralma alól. * Az atomenergia-bizottság beje­lentette hogy az Amerikai Egyesült Államok hétfőn végrehajtotta az és tizennegyedik föld alatti atom­robbantását a nevad&i atomkísér­leti telepen. * , A háború utáni idők legnagyobb közlekedési sztrájkja folyik ,1 pánban. Körülbelül 50 í!00 V" - lekedési dolgozó lépett sztrájkba béremelési követeléseinek alátá­masztására. A legnagyobb városok környékén és a városokban csak­nem teljesen megbénult átforga­tom. A japán hatóságok megtorló intézkedésekkel próbálják megfé­kezni a sztrájkolókat. Eddig több mint negyven embert vettek őri­zetbe. * Kedd délelőtt Genfben zárt aj­tók mögött tárgyalásra összeült a 17 hatalmi leszerelési értekezlet. A felszólalók listáján van Olasz­ország, Lengyelország, az Egye­sült Államok és Románia. * Összeült a LEMP KB. 6. plená­ris ülése. A tanácskozást W. Go- mulka, a LEMP KB első titkára nyitotta meg. A vitaindító referá­tumot E. Szyr, a LEMP KB Po­litikai Bizottságának tagja tartot­ta. Szyr beszámolójában a beruhá­zási folyamat tökéletesítésének kérdéseit és az ezzel kapcsolatos pártfeladatokat ismertette. * U Thant ENSZ-főtitkár ked­den Londonban érkezett. Tíznapos európai látogatása során Párizs­ban, Genfben és Strasbourgban is megfordul. Az angol vezetőkkel sorra ke­rülő megbeszélések fő témája előreláthatólag a rhodesiai kér­dés lesz, de valószínűleg szóba kerül ,a vietnami háború prob­lémája is. * Az északi országok szociálde­mokrata ifjúsági mozgalma, amely Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia és Izland ifjúsági szerve­zeteit tömöríti, üzenetet intézett az említett országok Stockholm­ban folyó külügyminiszteri érte­kezletéhez. Az üzenet felszólítja a külügyminisztereket, hassanak oda, hogy kormányuk kezdemé­nyezze egy olyan nemzetközi ér- ‘ ckezlet összehívását, amely a latn-vml háború megszüntetését célozza. pék „minden szempontból azonos értékűek” a hasonló USA-típusok. kai és bevetésük súlyos vesztesé­geket okozhat. A légitámadások megnövelésé­vel egyidőben az USA erőfeszíté­seket tesz a szárazföldi akciók ki- terjesztésére is. A közeljövőben újabb egységeket indítanak Viet­namba. Rivers nem közölte, mi­lyen nagyságú katonai erőről van szó. Egyes hírek szerint a csapa­tok összléts zárna mintegy 320 ezer fő lesz. Az USA keleti partvidékéről az elmúlt napokban számos katonai szállítmányt indítottak útnak a nyugati part kikötői felé vietnami rendeltetéssel. A katonai szállí­tások megnövekedése komoly mértékben fokozza az amerikai vasútvonalakon a tebervagonhi- ányt. Bár McNamara hadügymi­niszter és legfőbb munkatársai is­mételten cáfolták, hogy a. Viet­namban bevetett amerikai erők hadianyag-ellátása akadoznék, a katonai vezetés megerősítette az utánpótlási szolgálatot és gyors ütemben szállítja az országba a lőszert, a légibombákat és rakétá­kat. Johnson elnök egyébként hétfőn este megbeszélést folytatott legfőbb politikai és katonai tanácsadóival. Bár a megbeszélés részleteit nem tették közzé, úgy tudják, hogy a központi helyre a vietnami prob­léma legújabb fejleményei kerül­tek. Feltűnést keltő nyilatkozatok John Galbraith, az Egyesült Ál­lamok volt indiai nagykövete a szenátus külügyi bizottsága előtt elhangzott nyilatkozatában el­mondta: 1961 novemberében Ken­nedy elnökhöz intézett jelentésé­ben azt ajánlotta, hogy az Egye­sült Államok ne támogassa a Di- em-rezsimet Saigonban. Most saj­nálom — hangsúlyozta —, hogy ugyanebben a jelentésben nem ajánlottam azt is, hogy az Egye­sült Államok vonuljon ki Dél- Vietnamból. A Galbraith-nyilatkozat alkal­mából felszólalt a bizottság ülé­sén Wyne Morse szenátor is, aki a következőket mondotta el: „Ken­nedy elnök halála előtt tíz nap­pal fogadott a Fehér Házban. Kö­zölte velem, hogy bírálataim a kormány vietnami politikája el­len talán megalapozottak és most tanulmányozza az USA vietnami politikája teljes felülvizsgálásának lehetőségét”. Párizsban megnyílt a „Tíz évszázad magyar művészete” című kiállítás Párizs (MTI) Párizs reprezen­tatív kiállítási csarnokában, a Pe­tit Palais-ban kedden „Tíz évszá­zad magyar művészete” címmel nagyszabású képzőművészeti ki­állítás nyílt meg. A kiállítás az Ár­pád-kori ötvösmunkától a közép­kori és a reneszánszkori faragá­sokon, festményeken, a Corviná­kon, majd a XVIII. és XIX. század festészetén át a jelenkori alkotá­sokig háromszáz műtárggyal mu­tatja be a magyar művészet fej­lődésének különböző korszakait. A kiállítás megnyitásán részt vett Andre Malaraux, kulturális államminiszter is. Magyar részről jelen volt Aczél György, a művelődésügyi minisz­ter első helyettese, Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intéze­tének elnöke, Valkó Márton, ha­zánk párizsi nagykövete, Báli László a párizsi Magyar Intézet igazgatója. Folyik a vita az indiai parlamentben a törzsi lázadásokról A naga és mizo törzsek táma­dásai következtében kialakult helyzetről folyik a vita az indiai parlamentben. Indira Gandhi kor. mányfő az alsóház viharos ülésén arról biztosította a képviselőiket, hogy a hatóságok legszigorúbb in- tézkedésöket teszik a Calcuttától északkeletre végrehajtott a naga- terroristákna'k tulajdonított leg­újabb súlyos merényletek után. A vonatok ellen intézett merénylet közel száz halálos áldozatot kö­vetelt. Csáván hadügyminiszter beje­lentette, hogy Ásszamban új in­tézkedéseket hoztak a vonatok vé­delmére, amelyek a jövőben csak fegyveres védelem mellett közle­kedhetnek. A parlament vitájával egyide­jűleg a mizo-lázadók újabb tá­madást intéztek Aijal járási köz­pont ellen, amelyet az indiai had­sereg nemrég szabadított fel a terroristák megszállása alól. Az alsóházi vitában több fel­szólaló hangsúlyozta, hogy India nem engedhet sem az elszakadás­sal való fenyegetéseknek és azt sem tűrheti, hogy a helyzet tovább súlyosbodjék az asszami határvi­déken. A kommunista képviselők felhívták a figyelmet arra, högy az imperialisták támogatják a tör­zsi zendüléseket, így akarják elő­segíteni, hogy Kasmírtól Burmáig „független” területsávok jöjjenek létre, amelyeken azután érvénye­síthetik befolyásukat. Az indiai belügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy a kor­mány szabadon bocsátott kétszáz olyan személyt, akit a rendkívüli védelmi rendelkezések alapján tartóztattak le 16 hónappal ezelőtt. A kormány további hatszáz fogoly szabadon bocsátását tervezi a kö­zeljövőben. A Reuter szerint háromezer kö­rül mozog azoknak a személyek­nek a száma, akiket az említett rendkívüli rendeletek értelmében bírósági eljárás nélkül tartóztat­tak le a kormány erőszakos meg­döntését célzó állítólagos összees­küvés felgöngyölítése céljából. A letartóztatottak egy harmada a Kína-barát indiai kommunisták közül kerül ki. Jobboldali csoportok Sukarnót támadják Djakarta (MTI) Az Antara in- híradás — szó esik majd_ az ál- donéz hírügynökség jelenti, hogy talános választások kitűzéséről Sukamo elnök feloszlatta 70 is. A parlament legközelebbi üle- tagú legfelső tanácsadó testüle- sén a kormányt Malik és Ha- tét és helyette új, 66 főnyi tana- mengku Buwono djogdjakartai csőt alakított. A régi tanácsadó szultán képviselik majd, minisz- testület sok tagját ismét kine- terelnok-helyettesi mirtoseguk- vezték, a baloldaliak azonban ben. egytől egyig kimaradtak belőle. Az Antara hírügynökség je- A szervet 1959. augusztusában lentéséből kitűnik, hogy Sukarno hozták először létre és valamiféle elnök különböző körök részéről „második kabinetnek” számított, példátlan támadássorozat cél­A djakartai rádió jelentése táblája lett. Jobboldali csopor- szerint a parlament az indonéz tok sukarno alkotmányjogi ha- ideiglenes népi' tanácskozó gyű- táskörének csorbítását igyekez- lés vezetősége úgy határozott, nek e]érni. Legutóbb az indonéz hogy a törvényhozó testületet pedagógusok csatlakoztak azok­május 2-re összehívja és meg- h akilc követelik: „vizsgálják hallgatja a szakminiszterek gaz- ..’ dasági és pénzügyi jelentéseit, Sukarno élethossziglan de ugyanakkor — fűzte hozzá a tartó elnöki megbízatását. Amerikai körök a francia jegyzékről Amerikai hivatalos körök a NATO-taggal. Mint ismeretes, a legutóbbi francia jegyzéket kom- múlt pénteken Párizsban átnyúj- mentálva kijelentették, hogy az tott francia jegyzék javasolja, Egyesült Államok nem kezd két- hogy a két kormány azonnal oldali tárgyalásokat Francia- kezdje meg a tárgyalásokat a országgal a NATO-csapatok visz- francia területen lévő támaszpon- szavonásáról, amíg nem alakított tok és csapatok visszavonásáról, ki közös álláspontot a többi 13 Amerikai részről közölték azt is, hogy a francia jegyzék figyelmen kívül hagy a legutóbbi amerikai jegyzékben felvetett számos prob­lémát. Ilyenek például az atlanti szövetség szerződésének időtarta­mára kötött francia—amerikai egyezmények. E kérdések megvi­tatása előtt szó -nem lehet a fran­cia kérés technikai végrehajtásá­nak megtárgyalásáról — jelen­tették ki. Egyben jelezték azt is. hogy a közeljövőben az Egyesült Államok nem szándékozik jegy­zékben válaszolni Franciaország­nak. Mike Mansfield szenátor a sze­nátus előtt hangsúlyozta, hogy De Gaulle kezdeményezését, amely szerint a NATO-erők hagy­ják el Franciaország területét — „frissítő és üdvözlésre méltó vál­tozásnak” kell tekinteni, nem pe­dig Franciaország ellenséges meg­nyilvánulásának. Kijelentette, hogy a Johnson és De Gaulle kö­zötti levélváltásban semmilyen ellenségeskedést nem fedezett fel.

Next

/
Thumbnails
Contents