Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-02 / 78. szám
lööu. április 2. TOLNA MEGTF1 NÉPÚJSÁG 3 Minden érdekel bennünket, ami hazánkban és külföldön történik Szocialista brigádvezetők megyei tanácskozása Tegnap, első ízben rendezték meg a Tolna megyei mezőgazda- sági üzemekben működő szocialista brigádok vezetőinek a tanácskozását Szekszárdon, a régi megyeháza nagytermében. Megjelentek a megyei pártbizottság, a megyei tanács, az állami gazdaságok megyei igazgatósága, a gépállomások megyei igazgatósága, a Nőtanács és a KISZ képviselői is. Az elnöklő Balogh András, a megyei tanács vb. mező- gazdasági osztályának munkatársa köszöntötte a jelenlévőket és röviden méltatta a tanácskozás jelentőségét. Ezt követően Horváth Géza, a MEDOSZ MB. titkára tartott beszámolót, a szocialista brigádok munkáját, eddigi eredményeit és a feladatokat elemezve. Bevezetőjében azzal foglalkozott, miként bontakozott ki Tolna megye mezőgazdaságában a szocialista brigádmozgalom. Elmondotta- hol tartunk jelenleg. „Gazdasági életünk fejlődésének egyenes következménye, hogy a mezőgazdaság területén is mindjobban előtérbe kerül a jó minőségű termékek gazdaságos termelésének kérdése. A termelés színvonalának, a gazdaságosságnak növelése, az eszközök jobb kihasználása és az anyagi érdekeltség fokozása céljából több helyen az állami szektorban és a tsz- ekben előtérbe kerül a végtermék utáni bérezés. E módszer, ahol bevezették, nagyon bevált és mindinkább terjedő munkadíja- zási forma. S ez a perspektíva a mezőgazdaság bérezésére vonatkozólag.” — mondotta Horváth elvtárs, majd a fejlődés folyamatát áttekintve utalt arra, hogy a szocialista brigádtagok vállalásaikban egyre többször találjuk meg a párt mezőgazdasági politikájával kapcsolatos következetes állásfoglalást. Oly módon is, hogy a vállalások elősegítik a kenyérgabona-szükséglet kielégítését, a takarmánytermelést, az árutermelést, a jövedelmezőség fokozását, a meglévő eszközök ésszerű felhasználását. A beszámoló ezután a szocialista brigádok előtt álló további megoldandó termelési feladatokra hívta fel a figyelmet. Horváth Géza elvtárs hangsúlyozta, hogy egyforma és minden brigádra érvényes mércét felállítani nem lehet. Mindegyik szocialista brigádot elsősorban saját feladataihoz és azok megoldásához kell viszonyítani. Nem egyszer előfordult Tolna megyében is, hogy egyesek a brigádmozgalom fejlesztésével kapcsolatos teendőket félreértették. Történetesen a tanulás és a művelődés vonatkozásában. Jó módszer tehát, hogyha sablonok helyett a szakszervezet például a bizalmiakon keresztül közvéleménykutatást tart, hogy az adott brigád tagjait milyen témák, könyvek érdeklik, miről szeretnének leginkább előadást hallani. Nem kell arra törekedni, hogy mindenki ugyanazt a könyvet olvassa el. Továbbá, nagyon lényeges, hogy csak akkor tervezzenek kollektív színház-, és mozilátogatást, ha a lehetőség biztosított. Egyébként a színházi előadás, vagy a film élményét fokozza, ha a brigádtagok elolvassák a lapokban megjelent ismertetőiket, kritikákat. Horváth elvtárs beszélt arról is, hogy felnőtt korban nem kis feladat továbbtanulni. Viszont ezt sem szabad sematikusan értelmezni, az adott színvonalhoz képest történjék előrelépés, s ha ez megtörténik, akkor az már továbbtanulás, a formától függetlenül. Az előadó hangsúlyozta a szakmai továbbképzés jelentőségét. Aláhúzta, hogy a szocialista brigádok keretei között minden erre vonatkozó vállalás igen hasznos. Több példa van már eddig is arra vonatkozóan, hogyan neveltek betanított munkásokból szakmunkásokat, egymás között a brigádtagok. Horváth Géza elvtárs egyébként részletesen foglalkozott a szocialista módon dolgozni, élni és tanulni, témák mindegyikével. Ismertette a brigádnapló vezetésének a jelentőségét, a rendszeres értékelés serkentő hatását, valamint a gazdaságvezetők szerepét és felelősségét a szocialista brigádmozgalom elterjesztésében. Beszámolóját nagy érdeklődés fogadta és ez a színvonalas felszólalásokból is kitűnt. A felszólaló brigádvezetők szinte kivétel nélkül e mozgalom jelentőségét hangsúlyozták, munkasikereikről és nehézségeikről beszéltek György József, a megyei pártbizottság munkatársa számos vitás kérdésre nyomban megválaszolt. Összességében a felszólalások mindegyikét az jellemezte, amit találóan Molnár Ferenc a Déldunántúli Vetőmagtcr- meltető és -Ellátó Vállalat küldötte fogalmazott meg: „Minden érdekel bennünket, ami hazánkban és külföldön történik.” Figyelemre méltó észrevételekkel és javaslatokkal járult hozzá a tanácskozás sikeréhez felszólalásával Zentai Györgyné, a dunaföld- vári Virágzó Tsz, Koskói Gyuláné, a dunaföldvári Virágzó Tsz, Péti Lajos, az Alsópéli Állami Gazdaság, Molnár László, a tolnai Aranykalász Tsz. Dabis József, a Tamási Erdőgazdaság nagyszéke- lyi erdészete, Laczkó László, a pálfai Egyetértés Tsz, Hajdú Sándor, a Hőgvészi Állami Gazdaság, és Kiss Pál, a Szekszárdi Állami Gazdaság küldötte. A tanácskozás egyik kiemelkedő politikai megnyilvánulása volt, hogy a résztvevők elhatározták, vietnami műszakokat tartanak. Majd a több mint két és félezer szocialista brigádtag nevében tiltakozó táviratot küldtek, amelyben újólag szolidaritást vállalnak a hős vietnami néppel és elítélik az amerikai agresszorokat. Sz. P. Tolna megye legképzettebb, orosz nyelvet tanuló úttörőinek versenye A Tolna megyei úttörőszövetség elnökségének és a megyei tanács művelődésügyi osztályának közös rendezésében került sor, április 1-én, pénteken délelőtt, a szekszárdi Garay János általános iskolában a VII. és a VIII, osztályos tanulók orosz nyelvű versenyének megyei döntőjére. A tanulmányi verseny bíráló bizottságában a megye legképzettebb oroszsaakos pedagógusait láthattuk, Duranyi András elnökletével. A versenyzőknek hármas feladatot kellett megoldaniuk. Először egy szabadon választott témáról beszéltek, majd ezt követően különböző témakörből összeállított kérdésekre válaszoltak a versenyzők. Végül, harmadik feladatként szemléltető képekről kellett beszélniük. A versenyben 10 VII.-es és 14 VIII-os pajtás vett részt. Végeredményben a VII. osztályosok versenyt Törő Ágnes (Hőgyész) nyerte. Kovács Tamás (Dombóvár) és Csekő Ágnes (Dombóvár) előtt. A VIII. osztályosok közül Hippich Margit (Szekszárdi bizonyult a legjobbnak, megelőzve Tillman Lászlót (Bonyhád) és Borka Zsuzsannát (Dombóvár). A verseny első két helyezettje, Törő Ágnes és Hippich Margit, képviseli majd Tolna megyét, az április végén Budapesten sorra kerülő országos döntőben. Egyre több gép és ember dolgozik a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok földjein. A Hőgyó- szi Állami Gazdaság ürgevári üzemegységében Bogyó János traktoros és Orsós Imre állami gazdasági dolgozó vetni indul Foto; Bakó Jenő. Befejeződtek a ktsz-ekben a mérlegzáró közgyűlések Február végén tartották az első ktsz-mérlegzáró közgyűléseket, az utolsóra az elmúlt napokban került sor, amikor a Szekszárdi Szabó Ktsz-ben értékelte a szövetkezet tagsága az elmúlt évi gazdálkodást és határozta meg az ez évi tennivalókat. A megyében huszonnyolc kisipari szövetkezet működik, a huszonnyolc közül huszonhat zárta nyereséggel az elmúlt esztendőt, mindössze két olyan ktsz volt — a Szekszárdi Építőipari Ktsz és a Paksi Járási Építőipari Ktsz — ahol nem mutatott eredményt az 1965-ös mérleg és nem tudtak nyereségrészesedést sem fizetni. A többi huszonhat szövetkezet nettó nyeresége tízmillió-négyszázezer forint volt. Ennek mintegy negyven százalékával a szövetkezeti közös vagyont gyarapították, azaz tartalékalapba helyezték. Tíz-tizenöt százaléka — ez szövetkezetenkint változó — a különleges alapba került, ebból fizetik ez évben a különféle jutalmakat, segélyeket, fedezik a szociális, kulturális kiadásokat, tíz százalék a hosszú lejáratú köl- csönalapot gyarapítja. Ez összeg felett az OKISZ rendelkezik és nyújt belőle elsősorban beruházási hitelt a szövetkezeteknek. A ktsz-ek tagsága között több, mint négymillió-egyszázezer forintot osztottak szét, nyereségrészesedésként. 17,5 nap nyereséget fizetett a Tolna megyei Népbolt Vállalat Március 31-én, csütörtökön este a Garay-szálló különtermében tartotta a Tolna megyei Népbolt Vállalat összevont termelési tanácskozását. Tóth Károly igazgató beszámolójának első részében értékelte a vállalat 1965 évű eredményeit. Elmondta, hogy kisebb hiányosságoktól eltekintve, jól dolgozott a vállalat 146 boltegysége. A vállalat eredménytervét 105,9 százalékra teljesítette, ami végeredményben 732 ezer forint többletnyereséget biztosított. A dolgozók átlagkeresete 11 százalékkal növekedett az elmúlt évben. Mindezek eredményeként a vállalat dolgozói 17,5 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. A hiányosságok közül elsőként a munkafegyelmi lazaságokat említette a vállalat igazgatója. Az elmúlt évben több fegyelmi eljárást indítottak a vállalat dolgozói ellen, mint 1964-ben. Nem egy boltban, árdrágítást, súly- csökkentést tapasztaltak az ellenőrök. Ami a vállalat idei tervét illeti, annak teljesítése komoly erőfeszítést igényel valamennyi dolgozótól. Vállalati szinten 5,2 százalékos áruforgalom-növekedést terveztek. Az eredménytervet, az múlt évhez viszonyítva 14 százalékkal kívánják növelni. Ahhoz, hogy ezeket a terveket teljesíteni tudják, a vállalat valamennyi dolgozójának jobban kell dolgozni, mint az elmúlt évben. A beszámoló után a vállalat szakszervezeti bizottsága javaslatot tett a „kiváló bolt”, illetve a „szocialista brigád” címre. Ezt, követően különösen az 50-es népbolttal kapcsolatban alakult ki élénk vita. Végeredményben a 23-as, 24-es, 71-es és a 101-es boltegység kapta meg a kiváló bolt és vele együtt a szocialista brigád címet, Az 50-es bolt csak a kiváló bolt címet kapta meg. A termelési tanácskozáson a vállalat 36 dolgozója kapott Kiváló dolgozó oklevelet, közülük hárman Kiváló dolgozó jelvényt, majd ezt követően került sor az 1965. évi nyereségrészesedés kifizetésére. Járási borverseny Tamásiban A tamási járási tanács vb mezőgazdasági osztálya március 25- én járási borversenyt rendezett Tamásiban. A versenyre 24 fehér és 13 vörös bort neveztek. A 13 tagú bíráló bizottság értékelése alapján a következő sorrend alakult ki: 1. A termelőszövetkezetek versenyében a fehér és a vörös bornál egyaránt a simontomyai Kossuth Tsz nyert első helyezést. 2. Egyénileg: 1. Dr. Várady János (Tamási) 1964. évi olaszrizling, 2. Huth Márton (Tamási) 1964. évi olaszrizling, 3. Farkas István (Simontornya) 1965. évi . bánáti rizling. A vörös borok versenyét ugyancsak dr. Várady János nyerte 1964. évi kékfrankos borával, 2. Deák Dénes (Simontornya) 1965. kékfrankos, 3. Szántó József (Simontornya) 1965. kékfrankos. A bőkezű mérnök Már a munkaerő- toborzás módja is elütött a megszokottól, mert a műhelyablakba kifüggesztett, géppel írt papírlap szövege néhány dolgot sejtelmesen elhallgatott. A felhívás arról tájékoztatta a decsi járókelőket, hogy egy mérnök három dolgozót kíván egyelőre rövidebb, később esetleg hosszabb ideig foglalkoztatni. Feltehetően nem maszekmunkáról van szó, bár ez sincs kizárva, mert a felhívásból egyáltalán nem derül ki, hogy a mérnök csak önmagát képviseli-«, avagy valamilyen vállalatot, hivatalt. A megfogalmazásból inkább arra lehetett következtetni, hogy a mérnök saját részére hirdet. A jelentkezés helyét és időpontját percnyi pontossággal megjelölve utalt arra is, hogy a jelentkezés sorrendjét, valamint a rászorultságot az alkalmazásnál egyaránt figyelembe veszi, bizonyára figyelembe is vette. Nincs ebben még semmi meglepő. Az azonban kicsit már furcsállható, hogy a mérnök talán, hogy jobb kedvet adjon a decsieknek, közli, ő igyekszik azokra a napokra is megfelelő keresetet biztosítani, amikor a dolgozók valamilyen oknál fogva nem dolgozhatnak. Hallatlan bőkezűség. Ennél jobb politikai munka aligha kell. Az ilyesmi félreérthetetlenül és hatásosan támasztja alá azt, amit a decsi termelőszövetkezetekben elég sűrűn és joggal hangoztatnak. Azt, hogy fizetség kizárólag a végzett munka arányában jár. Sz. P.
