Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-08 / 56. szám
4 TÓT,WA MEGYEI NÉPŰJSÁG 1966. március 8.' A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat felhívja a TÜZÉP és fmsz. téglautalványokkal rendelkező vevőket, hogy folyó év első negyedévében megvásárolt téglát a dombóvári, hidasi, mázai téglagyárakból legkésőbb március 31-ig szállítsák el. i (171) Nem én öltem meg Delgadót... Mirpuri nyilatkozata Humberto Delgado tábornok án Willanuevatól nem messze San A portugál rendszer egyik el- meggyOkolásával vádolt Vashdev Leoinardoban átlépték a portugál lenzéki tagja ezzel kapcsolatban Kundanmal Mirpuri kijelentette, határt. Az egyik, angol útlevelet közleményt hozott nyilvánosság- hogy ártatlan, nem ő ölte meg a mutatott fel. Az illetékesek felír- ra az Observer című lapban, portugál ellenzéki vezért. A spa- ták a számát: 33265, és a tulaj do- amelyben leleplezi a portugál és nyol kormány ugyanis nemzet- nosának a nevét: Mirpuri. a spanyol rendőrség mesterkedéközi körözvényt adott ki nyolc Január elején Madridban a sét, közli, hogy éppen ez a körül- személy ellen, akiket azzal vádol, kémelhárító és a biztonsági szer- mény, hogy Mirpuri útlevele a hogy részesei voltak Delgado és vek újból felszólították az Inter- rendőrségen tűnt el 1963-ban, bi- titkámője meggyilkolásának. Az polt, hogy tartóztassa le a 33265 zonyítja a portugál titkosszolgá- Interpol a felhívás után széles számú útlevél tulajdonosát, Mir- lat bűnösségét Delgado tábornok körű ^ nyomozást kezdett a nyolc punt, mert az a vád ellene, hogy meggyilkolásában. Véleménye sze- gyanásított, közöttük Mirpuri részt vett Delgado tábornok meg. ' rint a rendőrségnek és az Inter- után. A napokban az Observer cí- gyilkolásában. polnak nem az ártatlan brit polmű brit lap egyik tudósítója meg. Mirpuri az újságíróknak kije- gárt kellene zaklatni, hanem a találta Mirpurit. A pakisztáni lentette, hogy a 33265 számú út- portugál rendőrségen, vagy a biz- származású brit állampolgár levél az övé volt, de még 1963-ban tansági szolgálatban kellene ke- ugyams Jerseyben egy emlektar- elveszett Portugáliában. Akkori- gyakkal kereskedő bolt tulajdono- ban ugyanis Portugáliában járt, a bunosolketsa. Mirpuri cáfolta, hogy valaha Lisszabonban való tartózkodását is találkozott volna Delgadóval, meg kellett hosszabbítania. (Mir- vagy hogy beavatkozott volna a pUrj apja ugyanis Lisszabonban portugál politikába. A nemzetközi él, őt látogatta meg.) Az illetékes körözvényen szereplő személyeket szervek átvették Mirpuritól az sem ismerte és soha életében sem útlevelet, kiadták neki az elismer- volt azon a helyen, ahol Delgado vényt, és közölték vele, hogy né- holttestét megtalálták. hány nap múlva jöjjön a megDelgado és titkárnőjének holt- hosszabbított útlevélért. Egy hét testét Villanueva del Fresno kö- múlva azonban az illetékesek közelében a portugál határtól nem zölték vele. hogy útlevele néhány messze találták meg tavaly ápri- m®s útlevéllel együtt elveszett, lisban. Utoljára február 13-án lát- közölték akkoriban Nagy- ták őket Badajozban, Spanyol- Britannia lisszaboni pagykövetsé- országban, Mirpuri az angol lao §ével is, ahol kiadták Mirpuri- tudósítójának kijelentette, hogy nak eredeti útlevelének másolatát. 1965. februárjában Bombayban Ezzel 1963. március 2-án visszavolt. Ez több tanúval tudja bizo- tért Nagy-Britanniába. nyítani. Ezt a tényt különben út- 1964. októberében Mirpuri In- levelében levő vizummal is alá- diába utazott. Bombayban volt támaszthatja. hivatalos megbeszélése. Egészen 1965. májusáig maradt Indiában, Az ügy úgy indult, hogy ta- tehát február 13-án, amikor Del- valy júliusban a spanyol szervek dago tábornokot és munkaiktárs- értesítették az Interpolt, azokról nőjét megölték, semmi esetre sem a „»***. ** február 13terepei először a gyanúsítottak listáján. Tavaly augusztusban a Jersey-i rendőrség egy tagja meglátogatta és elmondta, mi miatt vádolják a portugálok. Mirpuri ekkor felmutatta az útlevelét és közölte a rendőrségi hivatalnokkal, hogy gyilkosság miatt nem érzi magát bűnösnek és a kérdéses időpontban Indiában tartózkodott. Ezért roppant élcsodálkozott, mikór arról értesült, hogy januárban Lisszabonban még mindig körözik. Mirpuri azt is elmondta még, hogy apját a portugál rendőrség állandóan zaklatja, számtalanszor kihallgatták és adatokat kémek fiáról. A Kövendi Sándor Tolna megyei Cipész Ktsz raktári anyagnyilvántartási munkában jártas dolgozót keres félmúszakos alkalmazásra. Nyugdíjas is megfelel. Jelentkezés a szövetkezet központjában: Szekszárd, Kölcsey u. 4. sz. alatt. (52) Tolna megyei Tanács Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz útépítő munkásokat, kubikosokat, kőműveseket, kőművest kiszolgáló férfi és női segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osztályán, Keselyúsi út 6. Szekszárd, (204) iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimit Sárközi Gyula: | ü Csipke ifial Féltéig A Szekszárdi Állami Gazdaság sárközi kerülete univerzális traktorvezetőket keres Jelentkezni lehet: Ujberek, Csamai műhelyvezetőnél. (47) A tajga legújabb városa A szibériai tajga bozótjában a folyópartról teraszosan emel• kednek az utcák: ez Gyivnogorszk, a Szovjetunió egyik legfiatalabb városa. Születését a Jenyiszej folyón épülő vízierőműnek köszönheti. Az emberek képzeletében Szibéria még manapság is kegyetlen fagyokkal, ilttalan utakkal és az élet mindenféle viszontagságaival kapcsolódik össze. Pedig Gyivnogorszk, mire a vízierőmű felépül, a korszerű város mintaképe lesz: már most is van színháza, stadionja és több sportcsarnoka. Lakossága egyelőre nem nagyszámú: mindössze 40 000 fő. Főként fiatal építőkből, áll. Tavaly 500 lakodalmat ünnepeltek Gyivnogorszkban. „Sietni kell a lakásépítéssel, — kesereg Szemjon Likov, a város fiatal polgármestere. — Az előre nem látott esküvők és az újszülöttek állandóan a lakásépítési terv megváltoztatását követelik.” Gyivnogorszk városában, a krasznojarszki vízierőmű zelében, nagyarányú lakásépítés bontakozott ki. köFelvétel a szekszárdi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum nappali tagozatára az 1966/67 tanévre A szekszárdi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban gépüzemefő növény- termesztési szak működik, melyre olyan érettségi vagy képesítő bizonyítvánnyal rendelkező fiatalok jelentkezhetnek, akik 35. életévüket még nem töltötték be. Kisebb létszámban felvételt nyerhetnek mg. szakiskolai végzettséggel vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiatalok is.- Társadalmi tanulmányi ösztöndíjasok és a termelő munkában egy-két évet eltöltött fiatalok a felvételnél előnyben részesülnek. Hallgatóink a kétéves tanulmányi idő alatt főiskolai szintű kiképzést nyernek növénytermesztéstan, mezőgazdasági géptan és üzemszervezéstan területén. E tárgyakból a tanulmányi idő végén államvizsgát tesznek és szaktechnikusi oklevelet nyernek. Intézetünk — a főiskolákhoz hasonlóan — kollégiumi elhelyezést, menzai étkezést, szociális helyzetüktől függő támogatást és tanulmányi ösztöndíjat biztosít hallgatói számára. A szaktechnikusok a mezőgazdasági termelőüzemek üzemvezető mező- gazdasági mérnökei mellett egy-egy részterület irányítását végzik, de elhelyezkedhetnek a szakigazgatás területén, mezőgazdasági jellegű vállalatoknál, szakoktatásnál, stb. Termelőszövetkezetben letelepedő fiatal szakembernek a 16/1964. (XII. 30.) FM. sz. rendelet 23, 24, 25. §-a értelmében 10 000, Ft letelepedési segélyben és 80%-os gépkocsi-vásárlási hitelben részesülhetnek. Jelentkezési lapot annál a középiskolánál kell benyújtani, amelynél az érettségi, illetve képesítő oklevelet megszerezte. Három éve, vagy annál régebben végzettek közvetlenül a Felsőfokú Mg. Technikum címére küldjék meg jelentkezésüket a munkaadó javaslatát mellékelve. Csatolandó okmányok: érettségi vagy képesítő bizonyítvány, tanulmányi értesítő (mind a négy osztályról), önéletrajz, születési anyakönyvi kivonat, hatósági orvosi bizonyítvány. Jelentkezési határidő: 1966. május 10. Jelentkezési lap beszerezhető a nyomtatványboltokban vagy az intézetnél (TO. 820. rsz.). Érdeklődőknek részletes felvilágosítást nyújt az intézet tanulmányi hivatala. Telefon: 28—31, 28—32. FELSŐFOKÚ MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM IGAZGATÓSÁGA Szekszárd-Palánk (74) SriBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBIIBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBJBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBIBBBBBBBIBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBIBlIBBBBBBBBBBBBBBBIIBBIBBBBBl — 100 — Elővett egy Totót és rágyújtott. Aztán tekintete a zongorára esett. Érdekes, eddig fel sem tűnt neki a zongora, pedig jókora darab, majdnem a fél szalont betölti. Persze, hisz Zárai karmester... Átült a zongorához. Elvégre valamikor szépen zongorázott. Még diákkorában a kollégiumban tanult meg rajta játszani. Klubjukban volt egy pianino, azt nyaggatta, ha egy ids szabad ideje akadt. Aztán amikor zenekarrá verődtek össze cimboráival, ő lett a zongoristájuk. Ujjad végigszaladtak a billentyűkön. Észre seon vette s egy régi kedvenc dalának jól ismert melódiája csendült fel ujjai alól. Klári ..; Vajon merre lehet? Csengettek. Felugrott és sietett ajtót nyitni. Egy nő, helyesebben egy fiatal lány állt a küszöbön, egyszerű öltözékben. — Kit keres? — kérdezte a hadnagy, jóllehet sejtette, hogy az illető csakis Erzsi,_ Záraiék háztartási alkalmazottja és Zárait keresi. — Zárai úr itthon van miár? — kezdte félénken a lány, majd hozzátette: — Nagy Erzsébet vagyok, a háztartási alkalmazottjuk... — Nincs, még nem érkezett meg — felelte Pandúr. — De azért fáradjon beljebb. Itt megvárhatja, nemsokára jönnie kell. Táviratozott. Én meg legalább nem leszek egyedül s nem unatkozom ... Különben Pandúr Károly nyomozó vagyak — mutatkozott be a lánynak, majd így fejezte be: — Én is Zárait várom;— és kitárta Erzsi előtt az ajtót. A lány kissé bátortalanul lépett be a lakásba. — 101 — Megállt tétován az előszobábon, mint aki nem tudja, most mit tegyen: menjen tovább vagy mégis forduljon inkább vissza. — Vegye le a kabátját — sietett segítségére a hadnagy. — És jöjjön be a szalonba. — S előrement. Visszaült a foteljébe s úgy várta Erzsit. A lány csak öt perc múlva lépett be, még mindig szorongva, s lopva körülsandított a szalonban. — Nem kell félnie semmitől — szólalt meg Pandúr bátorítóan. — Már nincs itt, elvitték... Még reggel. Üljön le szépein és beszélgessünk. Unatkozom... Erzsi szófogadóan leült a szemközti fotelbe, térdeire helyezte összekulcsolt kezeit, s szótlanul bámult a nyomozóra. Szorongása úgy látszik még mindig nem engedett fel. Nem csoda, hisz rendőrséggel még soha sem volt dolga és életében most áll először szemtől szemben rendőrségi nyomozóval. Bár az igazat bevallva, nem ilyennek képzelte őket. azt hitte, mindnyájan egyenruhában járnak, mint a rendőrök. Ez a fiatalember meg mindennek kinéz, csak rendőrnek nem. Sokkal inkább elhinné neki, hogy színész. Jóvágású, megnyerő külsejű, elegáns ... Pandur körülbelül kitalálta, mi játszódhat le a lány lelkében, s nem akarta még jobban megrémiszteni, ezért tapintatból most nem beszélt a gyilkosságról. De azért szeretett volna részleteket megtudni Záraiék életéről, olyasmiket, amikről a rendőrségnek nem lehetett tudomása. Óvatosságból, kerülve a neveket, mégis feltette az első kérdést: — 102 — — Hogy éltek? — Mint a kutya és a macska — szólalt meg a lány, aztán mint aki észbekapott, hogy valamit esetleg nem jól mondott, helyesbítette magát: — Vagyis, hát csak az úr szerette... — Az asszony tehát nem szerette az urát? — Utálta... — Erzsi olyan grimaszt vágott, mint aki megveti az efféle nőket. — Meséljen valamit az életükről! — Az életükről? — Erzsi eltűnődött. — Jobb arról nem beszélni... Külön külön élték életüket. Az úr, mint már mondtam, nagyon szerette a nagyságát, de ő sokat volt távol, vidéken, külföldön, a művészetének élt, ideje nem sok maradt a nagyságára. De azt a keveset is vele töltötte és túlzott szeretetével mintha pótolni akarta volna az együtt nem töltött órákat, napokat. .. De a nagysága. .. az élte a világát! Ha az úr nem volt itthon, telefonok, fodrász, manikür, ilyen orvos, olyan orvos, szabó, alig volt idehaza. Ha mégis itthon maradt, akkor mindig férfiakat fogadott. Mindig újakat, ismeretleneket. Olyankor legtöbbször szabadságoltatott. — Ennyire szerette a férfiakat? — Azt meghiszem... Mintha ki lett volna éhezve rájuk... Szerintem nem szívből szerette őket, mint más nő a férjét, vőlegényét, hanem máshogyan, másmiért... Talán a vére... Nem tudom, nem értek én még az ilyesmikhez... — Magát nem próbálta rávenni valamire? — Hogy tetszik azt képzelni! — felelte Őszinte felháborodással a hangjában Erzsi. — Tisztességes lány vagyok én, kérem! \ V A
