Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

7 TÖT IC* WfrtTVt WWTJSAO 1966. március Vi Kállai Gyula beszámolója a magyar kormányküldöttség afrikai és ázsiai útjáról (Folytatás az 1. oldalról) Mindezek érthetővé teszik, hogy Mi, mint szocialista ország, inter­. a vendéglátó országok vezetői és nacionalista kötelességünknek te­jes leszerelésért, a népek előre- népei milyen nagyjelentőségűnek kintjük, hogy velük olyan — a köl- haladásáért, a világ békéjéért, tekintik a szocialista államokkal csönös előnyökön, a teljes szuve- az imperializmus ellen folytatunk, kialakított kapcsolatokat hazájuk * --- -- A számunkra itt többről van szó, mint egyszerűen a békés egy­más mellett élésen alapuló normális államközi kapcsola­tokról. realitáson alapuló — politikai, gaz­dasági, tudományos és kulturális kapcsolatokat tartsunk fenn, ame­lyek hozzájárulnak nemzeti füg­getlenségük megszilárdításához, gazdasági és társadalmi felemelke­désükhöz. Hasznos megállapodások Ez tükröződik a nyilvánosságra előrehaladása szempontjából, hozott közös nyilatkozatokban. magiunk részéről kifejtettük: Ezeknek az országoknak — épp­úgy, mint a szocialista államoknak — belső feladataik elvégzéséhez békére, az alkotó munka e legfon­tosabb feltételére van szükségük. Kifejezésre juttatták: népünk érdekeit, a szabad és független, a nép jólétét és gyors társadalmi­gazdasági haladiását biztosító ál­lam felépítését leginkább a háború fenyegeti, s a háború veszélyét az Rántunk és kormányunk azzal is nyok, az imperialisták újgyanna- unperializmus hordozza magában; megbízod bennünket, hogy kőnk- tosító törekvései, a gyarmati sar- Eaért rét megállapodásokkal erősítsük bál visszamaradt terhes örökség .. , . „ ... . , , __ az együttműködés szálait. Hosszú ellenére országuk fejlesztésében, k özösen kell küzdeni mi en- volna felsorolni, hogy a hat or- népük felemelésében már eddig fajta Imperialista agresszió el- szagban milyen tárgyalásokat foly- is elértek. Ien" tattunk és hány megállapodást kö­_ ,. ,, ,, . -. ..___ töttünk. Küldöttségünkben ott T eljes e^etértfe mutatkozott meg voltak a magyar gazdasági élet, a abban a kérdésben is, hogy a világ t.nrtománv , kultúra kénviselői «“if jó1 Elkészülve tärÄak va-’ sem helyezkedhet^ arra a kényéi- lamennyi országban és hasznos ** ~ Wytatta KáUal Gyula' mes álláspontra, hogy a világ ta- megállapodásokat kötöttek. Azo­voll neszem eUcovete^mpenalista kat a terüieteket kcrestük, s meg datta' Tapasztaltuk azt is, hogy a függetlenség kivívása, az új élet építése milyen gyökeresen meg­majd befejezésül ezeket roon­agresszió „nem érdekel, mert messze van tőlünk”. Bárhol, bármelyik földrészen, bármely nép ellen követnek el ma agressziót, az minden más szabad és független nép belső rendjét és nemzeti független­ségét is veszélyezteti. is találtuk, amelyeken az együtt- _ Bejárva az országo­működés mindkét fél hasznára vá- kat, tovább szilárdult az. lik. így például 3, meggyőződés, hogy mindegyik országgal megálla­podtunk abban, hogy árufor­galmunkat kölcsönösen növel­jük. a szocialista világrendszernek, a fejlődő országok csoportjá­nak, valamint a kap! tál ista országok munkásosztályainak és összes haladó erőinek ösz- szefogása képes biztosítani és biztosítani is fogja a világ bé­kés, progresszív fejlődését. Nemzetközi tárgyalásaink kö- Ahol pedig a szóban levő orszá- zéppontjában az amerikai impe- gok áruinkért még nem tudnak rialisták vietnami agressziója ál- megfelelő ellentételt nyújtani, lőtt. Teljesen egyetértettünk ab- nem riadtunk vissza új utak, új ban, hogy a bombázások újra- vállalkozási formák keresésétől kezdése, a háború kiterjesztése — sem. KírmATvnVÍFP íc sav ÚffVnCVCZG'tt JWl l^yOKGZLUrUK Cili© HlielfflNyiilQS bák^offenzíva leple mögé akarják MegáUapodásaink során arra is megbízatásnak, erőink összefogás re itm i — csak ^lyosbítfa a hely- törekedtünk, hogy a magyar tu- sónak, mindenütt eleget tenni. Sk Abban is egyetértettünk, dományos és műszaki valamint .Bármerre is jártunk^ e barát­kulturális eredmények mmél sag jegyében, mindenütt arra kér- könnyebben hozzáférhetőkké vál_ tek bennünket: adjuk át üdvöz- janak számlikra, hiszen terveik Jetüket a magyar népnek, kor- megvalósításához sok szakkádenre irányának és pártjának. Engedjék van szükségük. meg, hogy e megtisztelő megbízás­Hiba volna azt gondolni, hogy nak ez alkalommal tegyek eleget, ezek az országok — minthogy A magunk részér® kívánjuk, .srímü *"■?■**.«-«! ■“ szállítanánk. Ezek az országok szágtík népe és vezetői jó erő- Ha indulásunkkor az amerikai rendkívül rövid idő alatt akarják ben folytassák a nemzetközi bombatámadások újrakezdése be- megszüntetni a gyarmati múlt ke- együttműködést a békét és né­ámyékolta az ázsiai béke kilátó- serü örökségét Ehhez a legíejlet- , . . s_n]eáló ^1™^. sait, ugyanakkor a taskenti _ meg- tebb tehenikát, a legjobb hatásfokú 1)61 ,awal szoigaio teveKenyseg hogy az egyedüli megoldás: azonnal és feltétel nélkül meg kell szüntetni az agressziót, meg kell szabadítani Vietnam né­pét a háború szörnyű pusztí­tásaitól és rá kell bízni saját sorsának irányítását. 'os harcok Dél-Vietnam két részében Dél-Vietnam északi részében tengerészgyalogosok veszteségű két helyen folynak jelenleg sú- súlyos, ősz óta talán a legnac lyos harcok: Quang Ngai-tól gyobb méretű. északnyugatra délkeletre. és Tuy Hoa-tól A Quang Ngai térségében in­dult harc már péntek délután komoly méreteket öltött, s szom- , , .__ b aton újból fellángolt. A harcban ^^0" a kora reggeli órák­A Tuy Hoa-nál folyó harcban a felszabadító erők indították meg a támadást körülbelül 350 főnyi dél-vietnami kormányerő ellen ban. A harc még tart, részleteket nem köaöi­dél-vietnami kormányerők és amerikai tengerészgyalogosok mér a hírügynökségek körnek a felszabadító erők több tek. alakulatával. Az AP szerint a Erre kell az újabb 5 milliard! Az amerikai parlament Johnson kívánságára ismét megszavazna csaknem 5 milliárd dollárt az USA vietnami politikájának folytatásá­ra« Az igaz, hogy az amerikai tűé. vényhozok jelentős része élesen bírálta Johnson katonai akcióit, fl az sem kétséges, hogy Johnson si­kerei a törvényhozásban felettébö kétes értékűek. A becstelen ame­rikai vérengzés azonban tovább tart Dél-V ietoamfoan. Két legújabb dokumentumképünk minden szóé. nál világosabban beszél. Mindkét képünkön borzalmasan megsebesí­tett, gyújtóbambák tüzétői meg­perzselt gyermekek láthatók, AU újabb öt milliárd — újabb ártat­lan áldozatok ezreit jelenti. ÉH újabb szégyent az Egyesült egyezés kedvező hatását mindenütt termelőeszközöket igénylik, tapasztaltuk. Valamennyi ország- Mindenütt azt tapasztaltuk, ban az állami vezetők igen nagyra hogy a vezetők és a tömegek értékelték a két ország megegye- őszinte és rendkívüli nagy érdek­zésre való hajlandóságát és a lődést tanúsítottak belső fejlődé- Szovjetunió sikeres közvetítő sze- síink, a szocialista építőmunka repét. Példaként vetődött fel va- gyakorlata és tapasztalatai iránt lamennyi megbeszélésünkön, hogy — mondotta Kállai Gyula, majd ez a vitás kérdések megoldásának így folytatta egyetlen módja. _ Partnereink nagyra értékelték — Két országban — az Egyesült országunk hozzájárulását a gyár- Arab Köztársaságban és Tanzá- matosítás azonnali és végleges fel- niában — látogatást tettünk az számolásáért folyó küzdelemhez, ország életében fontos szerepet be­ismerték és értékelték fellépésein- töltő pártok — az Arab Szociális­két. két az ENSZ-ben tettük meg, hogy Közösen állapí­a gyarmatok fenntartása bűn­tett az emberiség ellen, együtt követeltük a vonatkozó ENSZ- határozatok végrehajtását ta Unió, illetve a Tanganyika! Afrikai Nemzeti Unió — vezetőd­nél. Üdvözöltük azt a törekvésüket, hogy e pártok, valamint a mi pártunk között, e pártok és a mi Hazafias Népfrontunk között köl- és követeltük, hogy a gyarmatosító csönösen hasznos kapcsolatok ala- hatalmak vessenek véget gyarmati kuijartak kj és sor kerüljön a ta­talmuknak. Afrikai ^almukkal latok Mcserélésére * Az újra es újra leszögeztük, tartna- 7“ tatlan, hogy Afrika szabad föld- Arab Szocialista Umo partkuldott- jén még vannak területek, ahol ségét központi bizottságunk ne- nem az afrikaiak a gazdák, hanem ^ében meghívtam: tegyenek lá- a volt gyarmatosítók. Elmondtuk to tá&t nálunk tanulmányozzák a rhodesiai es a del-afnkai fajul- ’ ............ d özésről, a portugál és más gyár- a mi partunk felépítését, szerve- matokról elítélő véleményünket és zetét, működését, az ország életé­követeltük az afrikaiak jogainak betöltött szerepét, biztosítását minden kérdésben. Le- , . . . szögeztük minden országban, hogy Küldöttségünk tagjaira a leg- afrikai és ázsiai testvéreink mel- maradandóbb hatást azok a szí- lett állunk, alkár a fajüldözésről, vet-lelket gyönyörködtető ered- akár a palesztmai arabok jogairól, gyakorolták, amelyeket a akár a meg gyarmati sorban elő J , ,, , népek békés vagy fegyveres har- meglátogatott allamok a rendki- Qáról van szó. vül nehéz külső és belső viszo­EREDMÉNYEIK : szót értenek emberekkel Beszélgetés egy szövetkezet kommunista szakemberével Nagy a forgalom a termelőszo- posvári Cukorgyár megbízottját, ren alapvető problémáink nii*- vetkezet udvarán. A kellemes, termeltetési ügyeink megbeszélé- csenek. Nálunk az emberek meg- tavaszias napsütésben a szerelők séhez. találták a munka örömét, meg­javítják a gépeket, a szíjjarto a — Mivel foglalkoznak most a van annak eredménye is, mert lószerszámokat reperálja. A nagy termelőszövetkezetben? 1965-ben egy munkaegység érté­épületben az ismeretlennek nem _ ilyenkor, tavasz idején — ke 56 forint 80 fillér volt. könnyű megtalálni az irodát. Egy noha még nem biztos, hogy ma- Néhány percre benéz a fő­öreg bácsit kérdezek, merre ke- radandó ez a korai jó idő —, már állattenyésztő, egy marék hosszú- r es sem Ár Lajost, a döbröközi sok mindennel. Befejeztük a ga- szárú zöld veteményt szorongat Zöld Mező Termelőszövetkezet bona fej trágyázását, folyamato- kezében, tréfásan mondja: hogy főagronómusát. ^ san végezzük a talajelőkészítést, ezt elteszi a családi múzeumba, — Itt láttam ám az imént s és a szerződéses termények el- mert ez ilyenkor még ritkaság. Lajost, úgy látszik eltűnt, mint vetésével vesződünk. 'Ha az idő Egymásnak adják a kilincset, a tünemény. Talán bement az engedi, nem erősödik fel a szél, Süveges, idősebb parasztember irodába, arra menjen — mutatja délután megkezdjük a kenyér- lép be a szobába, hóna alatt egy az utat. Jól berendezett, modern búto­rok között, a kultúrszobában kez­dünk beszélgetni. A szövetkezet nemrégen vásárolta a bútort, a nekik juttatott, őszi betakarítás­ban első gazdaságnak járó 25 000 forintból. Tényleg kint voltam az imént — mondja a főagronómus. — Most meg csak azért vagyok itt található, mert- várjuk a me­gabona vegyszeres gyomirtását is. vekni kenyérrel. A beszélgetés során szóba ke- — Ne haragudj már a zava­rül az, mióta van itthon? Több rásért, Lali, de mi lesz a bérle- helyen dolgozott nagyüzemi gaz- tes szőlővel? — kérdi, daságokban, majd a vargabetű — Dehogy haragszom. Meg­után, 1956 ismét visszatért Döb- beszéltük már Jóska bátyám, röközre, és most két éve főagro- kapálják, metsszék csak nyugod- nómus. tan, megcsinálhatjuk a szerződést — Hogy értenek szót? Milyen *s- Elköszönnek, problémáik vannak egymással, a — Hát nehéz ilyen emberek­tsz-tagokkal? kel együttműködni? — kérdezi — Mindig adódnak ilyen tor- a főagronómus. Talán túlzásnak gyei állatforgalmi, meg a Ka- mészetű gondjaink is, de e té- tartja, de nálunk mindenki tud-

Next

/
Thumbnails
Contents