Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

1966. március S.

TOLWA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Vietnami műszak a Rákóczi utcában

Délelőtt tíz óra. Ilyenkor csendes a szekszárdi Rákóczi utca, a reggeli csúcsforgalom már elmúlt, a déli még nincs itt. Most azonban szokatlanul nagy a mozgás. Itt egy teherautó áll, földet lapátolnak rá. Kétszáz méterrel feljebb éppen indul a másik, megrakva. A következő áll a helyébe. A „kubikosok” egy percre tették le a lapátot, amíg beállt az üres kocsi, és máris dolgoznak újra.

Csak ma fogtak lapátot, csákányt. Különben a forrasztópáka, a lemezvágó olló, a reszelő és a fúrógép a szerszámuk. Ipari tanulók. Hatvanan dolgoznak ma délelőtt az 56-os út szekszárdi átmenő szakaszán. Délután jön a váltás, akkorra' . gimnazistákat várnak az útépítők. Holnap megint ipari tanulók jönnek.

Az újvárosi temető mellett az I/L. bádogososztály lapátolja a földet, rendezik az útpadkát. Száz méteres szakaszt kaptak, másfél óra telt el munkakezdés óta, de már majdnem a felénél tartanak. Miért jöttek?

— Tegnap határoztuk él, hogy segítünk a vietnamiaknak — mondja Csöndes Sándor osztálybizalmi. — A városi KISZ- bizottságon hamar intézkedtek, hát ideküldtek bennünket.

— Persze szívesebben dolgoznátok a szakmában .,.

— Az aztán igazán mindegy. Nem most ismerkedünk a lapáttal. Nincs olyan tagja az osztálynak, aki ne dolgozott volna már különféle helyeken, társadalmi munkában. A fő, hogy segítsünk a vietnamiaknak. Mert ott bizony sok mindent elpusztítanak az amerikai bombázók.

— Hallottatok már bombaróbbanást?

— Igen. Meg láttunk is. De csak a tévében. A valóságban még annál is szörnyűbb lehet...

Csak a képernyőn látták, hogy milyen a háború.. Kilenc- százötvenegyben születtek. Akkor nálunk, már jó hatéve elrobbant az utolsó háborús bomba is. Ezek a legénykék azonban már tudják, hogy az ellenség közös. Ha nem fogják le a kezüket Vietnamban, a következő bomba már esetleg nálunk is lehullhat.

Miközben beszélgetünk, Gémyi Lajos építésvezető számol. A fiúk délig végeznek ezzel az ezer négyzetméteres darabbal. Kétszázötven-háromszáz forint lesz a munkabér, ennyit ad az I/L. osztály egyik fele a vietnamiak megsegítésére.

(J)

Kitüntetéseket, szakmunkás- bizonyítványokat adnak át a Tolnai Selyemfonógyár nőnapi ünnepségén

Üzemük fejlődését értékelve ünnepük a nemzetközi nőnapot, a női dolgozókat a Tolnai Selyem- fonógyárban;

Vasárnap, március 6-án este kerül sor az ünnepségre az üzem kultúrtermében. Ebből az alkalomból hetvenhetén kapják meg a kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt. Az okleveles kiváló dolgozóknak egy heti fizetést juttatnak, míg azok, akik- másodszor lesznek okleveles kiváló, dolgozók, jelvényt kapnak erről, az üzemben meghonosodott szokásnak megfelelően két heti fizetéssel. Ünnepélyes keretek között ugyancsak ekkor kapják meg az üzem dolgozói közül huszonnégyen, a tanfolyam befejeztével a szakmunkás-bizonyítványt.

Az ezredik ünneplésére is sor kerül: a Selyemipari Vállalat vezetői közölték az üzem vezetőivel, hogy a hozzájuk tartozó kilenc üzem közül a Tolnai Selyemfonó. gyár szakmunkása, Grábics Teréz 17 éves fiatal a vállalatnál az ezredik szakmunkás. Az üzem politikai és gazdasági vezetői a nemzetközi nőnap vasárnap esti ünnepsége alkalmából adják át Grábics Teréznek is a szakmunkásbizonyítványt és az ezrediknek járó tárgyjutalmat. ■

ja, mi a teendője. Jó a közép- káde»-gárdánk, valamennyien az itteni parasztemberekből- kerültek ki, és 1960. óta változatlan a vezetőség. Csak az én posztomon, a főagronómus személyében történt változás. Nem panaszkodhatunk, tanulnak is. Hárman végezték el a zsámbéki vezetőképzőt, egyikőjük állattenyésztési felsőfokú technikumot, hárman pedig mezőgazdasági technikumot végeztek és még hárman tanulnak ugyanitt, akik egy-két év múlva végeznek.

— Vitájuk soha nincs a vezetőségben, vagy egy-egy tsz-tag- gal?

— Azt éppen nem mondhatjuk. A minap a fogasolás mellett elrendeltem a hengerezést is. Kimegyek megnézni, hát csak fogassal simítják a földet. Azt mondják, azért, mert még nyirkos a föld, jobbnak látták így elvégezni a munkát. Igazat adtam nekik, mert jó az, ha önállóan gondolkoznak az emberek, és mi sokat is adunk véleményükre, így honosodott meg ez szövetkezetünkben.

— Megesik a vita a tagfelvételek körül is. Egyikünk a szociális szempontokat nézi, másikunk azt, milyen munkaerő az illető, mennyire jár jól a szövetkezet vele. Vitában erősödik a közösség, — nekem az az álláspontom.

— Mi a véleménye arról, hogy egy szakember mennyire vegye, mennyire veheti igénybe az utasító módszert?

— Egy termelőszövetkezeti szakvezető átalában ne, mondhatnám soha, vagy csak rendkívüli esetekben teheti. Szükség van persze a határozott, esetleg nem tetsző intézkedésekre is. Egyik traktorosunk ivott, le kellett vennem őt a gépről. Biztosan nem dicsért meg érte, de meg kellett tenni. Nekem az a véleményem, hogy mi nem parancsolhatunk soha. Egyetlen egy kommunista szakember se tegye ezt, azt mondhatom. Saját tapasztalatom az, hogyha ridegen utasítunk, nem teszi meg, míg ha megbeszéljük a szövetkezeti taggal, miért kell valami és hogyan csinálja, szívesen elvégzi. Nagyon-nagyon kétélű fegyver mindenütt az utasítgatás. Meg kell adnunk a kétkezi dolgozóknak a nekik jogosan kijáró tiszteletet. — Ez a mi módszerünk, véleményünk, gyakorlatunk is. — Az időközben megérkezett tsz-elnök is élénken helyesel.

— Végül megkérdezném, miben látja eredményeik és a jó összhang titkát?

— Különösebb titka ennek nincs, sok, látszólag apró tényezőből tevődik össze. Megtalálják az emberek rendesen a számítáUj mozgalmak és új vonások a munkaversenyben

Interjú a megyei KISZ-bizottság első titkárával

A mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok itt, Tolna megyében is egyre gyakrabban hallatnak magukról helytállásukkal, munkasikereikkel, önálló kezdeményezéseikkel. 1966-ban a megye mezőgazdasága új feladatok és tennivalók előtt áll. Másrészt tartóssá kell tennie a már elért jó, helyenként kiváló termelési eredményeket. Uj feladatként jelentkezik a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, a zöldségtermesztés minőségi és mennyiségi növelése, számos körzetben indokolt az előbbre lépés, a lucernamag- termesztés tekintetében, a rét- és legelőgazdálkodás korszerűsítésében. Ezekhez illeszkednek természetesen az évről évre érvényes és meglévő termelési feladatok. Tóth József elvtárssal, a megyei KISZ-bizottság első titkárával arról beszélgettünk, hogy az idén miként számíthatnak a mezőgazdasági üzemek a fiatalok közreműködésére.

— Bevezetőül mindenképpen idekívánkozik egy rövid összegezés az ifjúsági munkaversenyek tavalyi tapasztalatairól és eredményeiről. Mi az, ami a megyei KISZ-bizottság véleménye szerint feltétlenül említésre méltó?

— A KISZ VI. kongresszusa

után kibontakozott munkaverseny itt, Tolna megyében is sikeresnek mondható. A párt, az állami, a gazdasági szervekkel, a tömegszervezetekkel együtt a KISZ mindig ott volt, ahol dolgozni kellett, ahol ahogy mondani .szokás meg kellett fogni a munka boldogabbik végét. Ezt túlzás, elfogultság nélkül állapíthatom meg, már- csak azért is, mert az állítást tényekkel, adatokkal tudom bizonyítani. Tavaly, 1965-ben nőtt a mezőgazdaságban a versenyző fiatalok száma, részaránya. A különböző munka verseny ekben több

mint háromezer volt a termelőszövetkezeti fiatal résztvevők száma. Tíz ifi-brigád a közös gazdaságokban rnár a szocialista pim élnyerésén munkálkodott. A. fiatalok vállalásaikat áltálában teljesítették, sőt túlteljesítették. Néhány helyén fordult elő, hogy a felajánlás papíron maradt. Nem ez azonban a jellemző.

— A legjobbak között feltétlenül meg kell említeni a kajdacsi tsz 2. számú növénytermesztési ifi-brigádját, a bogyiszlói Duna Gyöngye Tsz kertészeti ifi-brigádját, a pári Béke Tsz fiatalokból álló traktorosbrigádját, a pálfai ifi tehenészbrigádot, a faddi Lenin Tsz ifi tehenészbrigádját. A pári Béke Tsz fiatal traktorosai vállalásaik túlteljesítésével egyebek között két forinttal növelték minden munkaegység értékét. A pálfai tehenészbrigád tagjai 2,60 forintra csökkentették egy liter tej

sukat a közösben, és tudják — erre törekszünk is —, hogy bíztató gazdaságunk jövője. Emellett mi támogatjuk a háztájit is, elsősorban takarmánnyal, hiszen jól megfér ez a közös fejlesztésével.

— Gondoskodunk az ötven éven felüli, korosabb tsz-tagok és az asszonyok folyamatos munkájáról. Az öregek évi 250—300 munkaegységet tudnak szerezni a műtrágyaszórással, trágyahordással és -teregetéssel, ők végzik a kender- és szénakazlazást, évente 15—20 hold erdőt is telepítenek. Az asszonyok, a lányok pedig a vállalásukon kívül termelik a hagymát, az uborkát, válogatják, vetik és kapálják a burgonyát.

— Mégis talán a legfőbb magyarázat — a kérdésre válaszolva — abban kereshető, hogy nálunk, a szövetkezet vezetői és tagjai, mindannyian úgy vagyunk nem akarjuk itthagyni a szövetkezetei, Ttt akarunk és fogunk boldogulni. — ezzel fejezi be. mintegy sommázva az eddigieket Ár Lajos elvtárs, a döbrökö- zi Zöld Mező Termelőszövetkezet kommunista főagronömusa.

Időközben megérkeztek a Kaposvári Cukorgyárból. Gyors témaváltás a főagronómusnál, máris tárgyalják a cukorrépaterme- lés problémáit.

H. E.

előállítási költségét. A faddi Lenin Termelőszövetkezet egyik versenyző fiatalja Petróczki József, a gondjaira bízott tehénállománynál 3560 literes fejési átlagot ért el. A pusztahencsei úttörőcsapat a rét- és legelőápolásban tűnt ki és sorolhatnám tovább a bizonyító erejű példákat.

— Ezek figyelemre méltó tények Tóth elvtárs. Érthetetlen tehát, hogy helyenként ennek ellenére, ha szabad ezt a kifejezést használni, a gazdasági vezetők nem igénylik és nem veszik komolyan a fiatalok közreműködését.

— Van ilyen. Tavaly kiváló eredmények születtek, de csak ott, ahol a gazdasági vezetők igényelték a fiatalok közreműködéséi, bíztak bennük, s ahol megértették, hogy a termelési vetélkedések tulajdonképpen a fiatalok nevelésének hatásos eszközei is. Gondoljunk csak például a társadalmi munka jellemformáló és sok szempontból lelkesítő szerepére. Az árvízvédelemnél, a pocokirtás- nál 220 000 óra társadalmi munkát végeztek a megye fiataljai. Az őszi mezőgazdasági- munkák során 540 000 óra társadalmi munkát. S mennyi minden van emö- gött.

— De visszakanyarodva a kérdés lényegéhez azt szeretném elmondani, hogy a gazdaságvezetők egy része, bizonyos konzervatív felfogásból kiindulva, eleve gyanakvással, lekezeléssel, vállverege- téssel fogadja az ajánlkozást, a közreműködést. Sokszor ez már önmagában véve is elég ahhoz, hogy a fiatalok kedve lelohadjon. Viszont áhol több bizalmat kapnak, ott mindenben többet adnak és lehet rájuk valamennyi poszton számítani. Egyébként ez a kérdés összefügg a falvakban folyó tömegpolitikai munka helyzetével és hiányosságaival is. összefügg még a következőkkel: a verseny általában mindig jól indul. Később gyakran megtorpan a lendület, lelohad a lelkesedés. A A megyei KISZ-bizottság ennek az előbb elmondottakban látja az okát és abban, hogy az értékelés, a rendszeres foglalkozás még sokszor elmarad. Rengeteget lehetne erről beszélni, olyan vonatkozásban is, hogy a fiatalok társadalmi megbecsülése sem mindenütt megfelelő, éppen az előbb elmondottak miatt. Pedig a munkaversenyek sok egyéb pozitív vonás mellett arra is alkalmasak, hogy a fiatalok közéleti emberekké váljanak. Még egyetlenegy mondatot: ott, ahol ilyen vonatkozásban nem foglalkoznak őszintén és nemes hevülettel a fiatalokkal, ott a jövőt tagadják.

— Tóth elvtárs elég pesszimista alaphangot ütött meg. Persze világos az is, hogy nem általánosít, hanem jelenségeket bírál. E jelenségek ellenére úgy tudjuk a versenyszervezés ismét megkezdődött és máris folyik?

— Igen, ez valóban így van. Felhívással fordultunk ismét a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokhoz. A régebbi formákon azonban változtattunk, módosítottunk. A hangsúly elsősorban a helyi vetélkedőkön van, a helyi sajátosságoknak megfelelően. Ezen belül arra hívtuk fel a fiatalok fis gyeimét, hogy segítsék a legfontosabb feladatok megvalósítását; nevezetesen közreműködésüket kérjük a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez, a zöldség-, gyümölcstermesztés minőségi és mennyiségi javításához, a helyi adottságok körültekintő kihasználásához és így tovább és így tovább. Mondom, a versenyeknek az alapja, elképzelésünk szerint a helyi versengés lesz. Nagy gondot fordítunk a szocialista brigádmozgalom patronálására, a. fiatal újítók támogatására és segítésére és a már hagyományos kampányfeladatok sikeres elvégzésére, lebonyolítására. Máris szervezzük a társadalmi és a besegítő munkát az ; igényeknek megfelelőén. Ennek konkrét eredménye például, bogy jelentkezik az iparban dolgozó fiatalok besegítő tevékenysége. A Szekszárdi Vasipari Vállalat KISZ-szervezete — húszharminc fiatal — elhatározta, hogy a termelőszövetkezetek kérésére vasárnaponként bárhová elmennek, elvégzik a gépeken a kisebb javításokat, a műszaki szemlét, a szervizt. Számítunk arra, hogy az iskolákban működő KlSZ-szerve- zetek a maguk módján hasonlóképpen közreműködnek majd. A MÉK-kel már meg is állapodtunk. Ennek a megállapodásnak az a lényege, hogy amelyik közös gaz-, daságban kevés a munkaerő, — a zöldség- vagy a gyümölcsbetakarítás pedig sürgős — egy ifibrigád azonnal a helyszínre siet és társadalmi munkában segít. Szóval új vonás szerintem a mozgékonyság és a rugalmasság.-'-''.

— Továbbá új, hogy meghirdetjük a kiváló ifjú mezőgazdász mozgalmat. Lehetővé tesszük, hogy á Fiatalok 1 táborozásszéWén, helyben munkálkodjanak, megbízólevelet adunk például 10—15 munkaegység megszerzésére., E munkaegységeket a fiatal ott szerzi meg, ahol legszűkebb a keresztmetszet munkaerőben.

— Mozgósítjuk a fiatalokat az időszerű tennivalók elvégzéséhez, segítéséhez. így például jelenleg időszerű, a belvízveszély elleni védekezés, helyenként a romlásnak induló kukorica átválogatása,, főleg állategészségügyi szempont ból a majorrendek kialakítása; /.z ilyen dolgokra az aktualitásnak megfelelően nyomban és g’/rsan reagálni fogunk a jöv Von is. Szóval a fiatalok lendü/etét közelebb akarjuk vinni az élethez, gyakorlatiasabbá, tartalmasabbá akarjuk tenni azt. Ne legyen séma, vagy kaptafa. Bogyiszlón például a termelőszövetkezet számára az jelenti a legnagyobb segítséget, ha a fiatalok a gyümölcsösben segítenek az idősebbeknek, s ha a munkafelajánlások elsősorban a gyümölcstermesztésre vonatkoznak. Helyes tehát, hogv a termelőszövetkezetben mindegyik fiatal 24 óra társadalmi munkát ajánlott fel. amit a gyümölcsösben fog az idén elvégezni, akkor amikor erre a munkára égetően nagy szükség lesz. ügy gondoljuk ez a példa jól érzékelteti, hogy miként lehet a helyi versenyeket, a helyi adottságokhoz és szükségletekhez illeszteni. Megy ez a munka. Duna- kömlődön ifi sertéstenyésztő brigád alakult. Pálfán szerelőbrigád, Alsómánán két kertészeti brigád 40 fővel, Bátán növénytermesztési brigád 15 fővel, Alsónj’éken 48 fiatal kukoricaterületet vállalt. Az indulás tehát máris bíztató. Látszólag bonyolultabb és nehezebben fogható át a fiatalok sokirányú mozgalma és vetélkedése, ám csak látszólag. Az a helyzet ugyanis, hogy a hangsúly nem a formán van, hanem a tartalmon. 1966-ban mi még következetesebben törekszünk a tartalomra. Ehhez a megyei lap támogatását a fiatalok nevében kérni szeretném, — mondotta Tóth József rivtárs.

Sz. P.