Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

1966. március S. TOLWA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Vietnami műszak a Rákóczi utcában Délelőtt tíz óra. Ilyenkor csendes a szekszárdi Rákóczi utca, a reggeli csúcsforgalom már elmúlt, a déli még nincs itt. Most azonban szokatlanul nagy a mozgás. Itt egy teher­autó áll, földet lapátolnak rá. Kétszáz méterrel feljebb ép­pen indul a másik, megrakva. A következő áll a helyébe. A „kubikosok” egy percre tették le a lapátot, amíg beállt az üres kocsi, és máris dolgoznak újra. Csak ma fogtak lapátot, csákányt. Különben a forrasztó­páka, a lemezvágó olló, a reszelő és a fúrógép a szerszámuk. Ipari tanulók. Hatvanan dolgoznak ma délelőtt az 56-os út szekszárdi átmenő szakaszán. Délután jön a váltás, akkorra' . gimnazistákat várnak az útépítők. Holnap megint ipari ta­nulók jönnek. Az újvárosi temető mellett az I/L. bádogososztály la­pátolja a földet, rendezik az útpadkát. Száz méteres szakaszt kaptak, másfél óra telt el munkakezdés óta, de már majd­nem a felénél tartanak. Miért jöttek? — Tegnap határoztuk él, hogy segítünk a vietnamiaknak — mondja Csöndes Sándor osztálybizalmi. — A városi KISZ- bizottságon hamar intézkedtek, hát ideküldtek bennünket. — Persze szívesebben dolgoznátok a szakmában .,. — Az aztán igazán mindegy. Nem most ismerkedünk a la­páttal. Nincs olyan tagja az osztálynak, aki ne dolgozott vol­na már különféle helyeken, társadalmi munkában. A fő, hogy segítsünk a vietnamiaknak. Mert ott bizony sok min­dent elpusztítanak az amerikai bombázók. — Hallottatok már bombaróbbanást? — Igen. Meg láttunk is. De csak a tévében. A valóság­ban még annál is szörnyűbb lehet... Csak a képernyőn látták, hogy milyen a háború.. Kilenc- százötvenegyben születtek. Akkor nálunk, már jó hatéve el­robbant az utolsó háborús bomba is. Ezek a legénykék azon­ban már tudják, hogy az ellenség közös. Ha nem fogják le a kezüket Vietnamban, a következő bomba már esetleg ná­lunk is lehullhat. Miközben beszélgetünk, Gémyi Lajos építésvezető szá­mol. A fiúk délig végeznek ezzel az ezer négyzetméteres darabbal. Kétszázötven-háromszáz forint lesz a munkabér, ennyit ad az I/L. osztály egyik fele a vietnamiak megsegí­tésére. (J) Kitüntetéseket, szakmunkás- bizonyítványokat adnak át a Tolnai Selyemfonógyár nőnapi ünnepségén Üzemük fejlődését értékelve ün­nepük a nemzetközi nőnapot, a női dolgozókat a Tolnai Selyem- fonógyárban; Vasárnap, március 6-án este ke­rül sor az ünnepségre az üzem kultúrtermében. Ebből az alkalom­ból hetvenhetén kapják meg a ki­váló dolgozó oklevelet és jelvényt. Az okleveles kiváló dolgozóknak egy heti fizetést juttatnak, míg azok, akik- másodszor lesznek ok­leveles kiváló, dolgozók, jelvényt kapnak erről, az üzemben meg­honosodott szokásnak megfelelően két heti fizetéssel. Ünnepélyes ke­retek között ugyancsak ekkor kap­ják meg az üzem dolgozói közül huszonnégyen, a tanfolyam befe­jeztével a szakmunkás-bizonyít­ványt. Az ezredik ünneplésére is sor kerül: a Selyemipari Vállalat ve­zetői közölték az üzem vezetőivel, hogy a hozzájuk tartozó kilenc üzem közül a Tolnai Selyemfonó. gyár szakmunkása, Grábics Teréz 17 éves fiatal a vállalatnál az ez­redik szakmunkás. Az üzem poli­tikai és gazdasági vezetői a nem­zetközi nőnap vasárnap esti ün­nepsége alkalmából adják át Grá­bics Teréznek is a szakmunkás­bizonyítványt és az ezrediknek já­ró tárgyjutalmat. ■ ja, mi a teendője. Jó a közép- káde»-gárdánk, valamennyien az itteni parasztemberekből- kerültek ki, és 1960. óta változatlan a ve­zetőség. Csak az én posztomon, a főagronómus személyében tör­tént változás. Nem panaszkod­hatunk, tanulnak is. Hárman végezték el a zsámbéki vezető­képzőt, egyikőjük állattenyészté­si felsőfokú technikumot, hárman pedig mezőgazdasági techniku­mot végeztek és még hárman ta­nulnak ugyanitt, akik egy-két év múlva végeznek. — Vitájuk soha nincs a veze­tőségben, vagy egy-egy tsz-tag- gal? — Azt éppen nem mondhat­juk. A minap a fogasolás mel­lett elrendeltem a hengerezést is. Kimegyek megnézni, hát csak fogassal simítják a földet. Azt mondják, azért, mert még nyir­kos a föld, jobbnak látták így el­végezni a munkát. Igazat adtam nekik, mert jó az, ha önállóan gondolkoznak az emberek, és mi sokat is adunk véleményükre, így honosodott meg ez szövetke­zetünkben. — Megesik a vita a tagfelvé­telek körül is. Egyikünk a szo­ciális szempontokat nézi, mási­kunk azt, milyen munkaerő az illető, mennyire jár jól a szövet­kezet vele. Vitában erősödik a közösség, — nekem az az állás­pontom. — Mi a véleménye arról, hogy egy szakember mennyire vegye, mennyire veheti igénybe az uta­sító módszert? — Egy termelőszövetkezeti szakvezető átalában ne, mond­hatnám soha, vagy csak rendkí­vüli esetekben teheti. Szükség van persze a határozott, esetleg nem tetsző intézkedésekre is. Egyik traktorosunk ivott, le kel­lett vennem őt a gépről. Bizto­san nem dicsért meg érte, de meg kellett tenni. Nekem az a véleményem, hogy mi nem pa­rancsolhatunk soha. Egyetlen egy kommunista szakember se tegye ezt, azt mondhatom. Saját tapasztalatom az, hogyha ride­gen utasítunk, nem teszi meg, míg ha megbeszéljük a szövet­kezeti taggal, miért kell valami és hogyan csinálja, szívesen el­végzi. Nagyon-nagyon kétélű fegyver mindenütt az utasítgatás. Meg kell adnunk a kétkezi dol­gozóknak a nekik jogosan kijáró tiszteletet. — Ez a mi módsze­rünk, véleményünk, gyakorlatunk is. — Az időközben megérkezett tsz-elnök is élénken helyesel. — Végül megkérdezném, mi­ben látja eredményeik és a jó összhang titkát? — Különösebb titka ennek nincs, sok, látszólag apró ténye­zőből tevődik össze. Megtalálják az emberek rendesen a számítá­Uj mozgalmak és új vonások a munkaversenyben Interjú a megyei KISZ-bizottság első titkárával A mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok itt, Tolna me­gyében is egyre gyakrabban hallatnak magukról helytállásukkal, munkasikereikkel, önálló kezdeményezéseikkel. 1966-ban a megye mezőgazdasága új feladatok és tennivalók előtt áll. Másrészt tar­tóssá kell tennie a már elért jó, helyenként kiváló termelési eredményeket. Uj feladatként jelentkezik a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztése, a zöldségtermesztés minőségi és mennyiségi növe­lése, számos körzetben indokolt az előbbre lépés, a lucernamag- termesztés tekintetében, a rét- és legelőgazdálkodás korszerűsí­tésében. Ezekhez illeszkednek természetesen az évről évre érvé­nyes és meglévő termelési feladatok. Tóth József elvtárssal, a me­gyei KISZ-bizottság első titkárával arról beszélgettünk, hogy az idén miként számíthatnak a mezőgazdasági üzemek a fiatalok közreműködésére. — Bevezetőül mindenképpen idekívánkozik egy rövid össze­gezés az ifjúsági munkaverse­nyek tavalyi tapasztalatairól és eredményeiről. Mi az, ami a megyei KISZ-bizottság vélemé­nye szerint feltétlenül említésre méltó? — A KISZ VI. kongresszusa után kibontakozott munkaverseny itt, Tolna megyében is sikeresnek mondható. A párt, az állami, a gazdasági szervekkel, a tömeg­szervezetekkel együtt a KISZ mindig ott volt, ahol dolgozni kel­lett, ahol ahogy mondani .szokás meg kellett fogni a munka boldo­gabbik végét. Ezt túlzás, elfogult­ság nélkül állapíthatom meg, már- csak azért is, mert az állítást té­nyekkel, adatokkal tudom bizo­nyítani. Tavaly, 1965-ben nőtt a mezőgazdaságban a versenyző fia­talok száma, részaránya. A külön­böző munka verseny ekben több mint háromezer volt a termelő­szövetkezeti fiatal résztvevők szá­ma. Tíz ifi-brigád a közös gazda­ságokban rnár a szocialista pim élnyerésén munkálkodott. A. fia­talok vállalásaikat áltálában tel­jesítették, sőt túlteljesítették. Né­hány helyén fordult elő, hogy a felajánlás papíron maradt. Nem ez azonban a jellemző. — A legjobbak között feltétle­nül meg kell említeni a kajdacsi tsz 2. számú növénytermesztési ifi-brigádját, a bogyiszlói Duna Gyöngye Tsz kertészeti ifi-brigád­ját, a pári Béke Tsz fiatalokból álló traktorosbrigádját, a pálfai ifi tehenészbrigádot, a faddi Le­nin Tsz ifi tehenészbrigádját. A pári Béke Tsz fiatal traktorosai vállalásaik túlteljesítésével egye­bek között két forinttal növelték minden munkaegység értékét. A pálfai tehenészbrigád tagjai 2,60 forintra csökkentették egy liter tej sukat a közösben, és tudják — erre törekszünk is —, hogy bíz­tató gazdaságunk jövője. Emel­lett mi támogatjuk a háztájit is, elsősorban takarmánnyal, hiszen jól megfér ez a közös fejlesztésé­vel. — Gondoskodunk az ötven éven felüli, korosabb tsz-tagok és az asszonyok folyamatos mun­kájáról. Az öregek évi 250—300 munkaegységet tudnak szerezni a műtrágyaszórással, trágyahor­dással és -teregetéssel, ők vég­zik a kender- és szénakazlazást, évente 15—20 hold erdőt is tele­pítenek. Az asszonyok, a lányok pedig a vállalásukon kívül ter­melik a hagymát, az uborkát, válogatják, vetik és kapálják a burgonyát. — Mégis talán a legfőbb ma­gyarázat — a kérdésre válaszol­va — abban kereshető, hogy ná­lunk, a szövetkezet vezetői és tagjai, mindannyian úgy vagyunk nem akarjuk itthagyni a szövet­kezetei, Ttt akarunk és fogunk boldogulni. — ezzel fejezi be. mintegy sommázva az eddigie­ket Ár Lajos elvtárs, a döbrökö- zi Zöld Mező Termelőszövetkezet kommunista főagronömusa. Időközben megérkeztek a Ka­posvári Cukorgyárból. Gyors té­maváltás a főagronómusnál, már­is tárgyalják a cukorrépaterme- lés problémáit. H. E. előállítási költségét. A faddi Le­nin Termelőszövetkezet egyik ver­senyző fiatalja Petróczki József, a gondjaira bízott tehénállománynál 3560 literes fejési átlagot ért el. A pusztahencsei úttörőcsapat a rét- és legelőápolásban tűnt ki és sorolhatnám tovább a bizonyító erejű példákat. — Ezek figyelemre méltó té­nyek Tóth elvtárs. Érthetetlen tehát, hogy helyenként ennek ellenére, ha szabad ezt a kife­jezést használni, a gazdasági vezetők nem igénylik és nem veszik komolyan a fiatalok köz­reműködését. — Van ilyen. Tavaly kiváló eredmények születtek, de csak ott, ahol a gazdasági vezetők igényel­ték a fiatalok közreműködéséi, bíztak bennük, s ahol megértet­ték, hogy a termelési vetélkedések tulajdonképpen a fiatalok nevelé­sének hatásos eszközei is. Gon­doljunk csak például a társadal­mi munka jellemformáló és sok szempontból lelkesítő szerepére. Az árvízvédelemnél, a pocokirtás- nál 220 000 óra társadalmi mun­kát végeztek a megye fiataljai. Az őszi mezőgazdasági- munkák során 540 000 óra társadalmi mun­kát. S mennyi minden van emö- gött. — De visszakanyarodva a kér­dés lényegéhez azt szeretném el­mondani, hogy a gazdaságvezetők egy része, bizonyos konzervatív felfogásból kiindulva, eleve gya­nakvással, lekezeléssel, vállverege- téssel fogadja az ajánlkozást, a közreműködést. Sokszor ez már önmagában véve is elég ahhoz, hogy a fiatalok kedve lelohadjon. Viszont áhol több bizalmat kap­nak, ott mindenben többet adnak és lehet rájuk valamennyi posz­ton számítani. Egyébként ez a kérdés összefügg a falvakban fo­lyó tömegpolitikai munka helyze­tével és hiányosságaival is. össze­függ még a következőkkel: a ver­seny általában mindig jól indul. Később gyakran megtorpan a len­dület, lelohad a lelkesedés. A A megyei KISZ-bizottság ennek az előbb elmondottakban látja az okát és abban, hogy az értékelés, a rendszeres foglalkozás még sok­szor elmarad. Rengeteget lehetne erről beszélni, olyan vonatkozás­ban is, hogy a fiatalok társadalmi megbecsülése sem mindenütt meg­felelő, éppen az előbb elmondot­tak miatt. Pedig a munkaverse­nyek sok egyéb pozitív vonás mellett arra is alkalmasak, hogy a fiatalok közéleti emberekké váljanak. Még egyetlenegy mon­datot: ott, ahol ilyen vonatkozás­ban nem foglalkoznak őszintén és nemes hevülettel a fiatalokkal, ott a jövőt tagadják. — Tóth elvtárs elég pesszi­mista alaphangot ütött meg. Per­sze világos az is, hogy nem ál­talánosít, hanem jelenségeket bírál. E jelenségek ellenére úgy tudjuk a versenyszervezés ismét megkezdődött és máris folyik? — Igen, ez valóban így van. Felhívással fordultunk ismét a mezőgazdaságban dolgozó fiata­lokhoz. A régebbi formákon azon­ban változtattunk, módosítottunk. A hangsúly elsősorban a helyi vetélkedőkön van, a helyi sajátos­ságoknak megfelelően. Ezen be­lül arra hívtuk fel a fiatalok fis gyeimét, hogy segítsék a legfon­tosabb feladatok megvalósítását; nevezetesen közreműködésüket kérjük a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez, a zöldség-, gyü­mölcstermesztés minőségi és mennyiségi javításához, a helyi adottságok körültekintő kihaszná­lásához és így tovább és így to­vább. Mondom, a versenyeknek az alapja, elképzelésünk szerint a helyi versengés lesz. Nagy gondot fordítunk a szocialista brigádmoz­galom patronálására, a. fiatal újí­tók támogatására és segítésére és a már hagyományos kampányfel­adatok sikeres elvégzésére, lebo­nyolítására. Máris szervezzük a társadalmi és a besegítő munkát az ; igényeknek megfelelőén. En­nek konkrét eredménye például, bogy jelentkezik az iparban dol­gozó fiatalok besegítő tevékeny­sége. A Szekszárdi Vasipari Vál­lalat KISZ-szervezete — húsz­harminc fiatal — elhatározta, hogy a termelőszövetkezetek kérésére vasárnaponként bárhová elmen­nek, elvégzik a gépeken a kisebb javításokat, a műszaki szemlét, a szervizt. Számítunk arra, hogy az iskolákban működő KlSZ-szerve- zetek a maguk módján hasonló­képpen közreműködnek majd. A MÉK-kel már meg is állapodtunk. Ennek a megállapodásnak az a lényege, hogy amelyik közös gaz-, daságban kevés a munkaerő, — a zöldség- vagy a gyümölcsbeta­karítás pedig sürgős — egy ifi­brigád azonnal a helyszínre siet és társadalmi munkában segít. Szóval új vonás szerintem a moz­gékonyság és a rugalmasság.-'-''. — Továbbá új, hogy meghirdet­jük a kiváló ifjú mezőgazdász mozgalmat. Lehetővé tesszük, hogy á Fiatalok 1 táborozásszéWén, helyben munkálkodjanak, megbí­zólevelet adunk például 10—15 munkaegység megszerzésére., E munkaegységeket a fiatal ott szer­zi meg, ahol legszűkebb a ke­resztmetszet munkaerőben. — Mozgósítjuk a fiatalokat az időszerű tennivalók elvégzéséhez, segítéséhez. így például jelenleg időszerű, a belvízveszély elleni védekezés, helyenként a romlás­nak induló kukorica átválogatása,, főleg állategészségügyi szempont ból a majorrendek kialakítása; /.z ilyen dolgokra az aktualitásnak megfelelően nyomban és g’/rsan reagálni fogunk a jöv Von is. Szóval a fiatalok lendü/etét kö­zelebb akarjuk vinni az élethez, gyakorlatiasabbá, tartalmasabbá akarjuk tenni azt. Ne legyen sé­ma, vagy kaptafa. Bogyiszlón pél­dául a termelőszövetkezet szá­mára az jelenti a legnagyobb se­gítséget, ha a fiatalok a gyümöl­csösben segítenek az idősebbek­nek, s ha a munkafelajánlások elsősorban a gyümölcstermesztésre vonatkoznak. Helyes tehát, hogv a termelőszövetkezetben mind­egyik fiatal 24 óra társadalmi munkát ajánlott fel. amit a gyü­mölcsösben fog az idén elvégez­ni, akkor amikor erre a munká­ra égetően nagy szükség lesz. ügy gondoljuk ez a példa jól érzékelteti, hogy miként lehet a helyi versenyeket, a helyi adott­ságokhoz és szükségletekhez il­leszteni. Megy ez a munka. Duna- kömlődön ifi sertéstenyésztő bri­gád alakult. Pálfán szerelőbrigád, Alsómánán két kertészeti brigád 40 fővel, Bátán növénytermesztési brigád 15 fővel, Alsónj’éken 48 fiatal kukoricaterületet vállalt. Az indulás tehát máris bíztató. Lát­szólag bonyolultabb és nehezebben fogható át a fiatalok sokirányú mozgalma és vetélkedése, ám csak látszólag. Az a helyzet ugyanis, hogy a hangsúly nem a formán van, hanem a tartalmon. 1966-ban mi még következeteseb­ben törekszünk a tartalomra. Eh­hez a megyei lap támogatását a fiatalok nevében kérni szeretném, — mondotta Tóth József rivtárs. Sz. P.

Next

/
Thumbnails
Contents