Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
I 1 Hegedűs Gésa: VÁt/I itüiHhiLji ; EGV IFJÚHOZ. AKI AKKOR SZÜLETETT Kedves Barátom, aki éveid szerint a fiam lehetnél, ^ki akitor születtél, amikor elmúlt az a kor, amelynek elmúlását vártam, sürgettem, áhítottam egész ifjúkoromban, aki együtt nőttél fel a mi új- donat-új világunkkal — ezen a születésnapon hadd beszéljek hozzád egyszerre magamról és teró- lad. Ez a nap egyszerre a te születésed .és egész nemzetünk újjászületésének napja. Minthogy együtt nőttetek fel az új arcú Magyarországgal, és csupán részesei, de nem tanúi voltatok az újjászületésnek, bizonyára nem úgy élitek át a hozzá fűződő emlékeket, mint szüleid és nagyszüleid nemzedékei, mint én és a hozzám hasonló korúak. És ezért nem árt, ha ilyenkor a mágamfajta szemtanú beszélgetni kezd a tefajta ifjakkal és emlékezik és emlékeztet. Nem, dehogy is akarok én unalmas nagybácsik és korosabb szomszédok módjára afféle mondókába kezdeni, hogy bezzeg nekünk, annak idején ... Az ilyesmit kenetes szavakkal nem lehet' felidézni azok számára, akiknek a fel- szabadulás előtti emberöltő ugyanolyan történelem már, mint például a Bach-korszak, vagy a török hó. dcltság ideje. A már történelemmé vált múltidőt az irodalom képes élményszerűen felvarázsolni. Az akkoriban kelt néhány regény, dráma, József Attila és Radnóti Miklós költeményei, vagy talán a mi nemzedékünk egyes irodalmi tanúvallomásai — hiszen nekünk élmény volt és nem törtérlelem — ezekből talán lehet némi képetek és elképzelésetek — nemcsak arról, hogy mi minden történt akkor, de arról is, hogy milyen volt élet, érzésben, hangulataiban, .légnyomásában” az a két és fél évtized, amely 1919-től a fasizmus bukásáig terjedt. Arról meg, hogy, milyen volt a háború, a szüntelen életveszedelem és szüntelen tömeghalál néhány éve, milyen volt a német és a hazai fasizmus kettős borzalma — bőségesen hallottál szüléidtől, korosabb rokonaidtól. Nyilván nektek is volt olyan közeli hozzátartozótok, aki soha többé nem tért vissza, hiszen alig van család széles Magyarországon, akinek saját gyászt ne hozott volna a háború. Hallattad, milyen rettenetes volt és valójában el sem tudod képzelni. Ezért pedig őszintén irigyellek téged. Bizonyára ezt is hallottad- már az idősebbektől, hogy irigyelnek titeket, mert nem kellett átélnetek sem az ő ifjúságukat, sem a háborút. Azt is mondogatják, hogy milyen jó ma fiatalnak lenni... És akkor te unottan legyintesz, mert nem tudod, miért is olyan jó manapság a fiatalnak. Nem csodálom. hiszen te csupán a magad életét, a magad ifjúságát élheted, ■ és azt érzed, hogy van itt éppen elegendő gond, elegendő nehézség, küzdelem, megoldandó probléma... Mi ezen az irigyeinivaló? — Pedig — hidd el nekem, és nekünk, apádnak, nagybátyáidnak, barátaidnak, szüleidnek — ez nem olyan irigység, ahogy a világ kezdete óta az idősebb irigyli a fiatalabbat, mert sok minden van a fiatal előtt, ami az idősebbeknek már elmulasztott és pótolhatatlan múltbeli alkalom. Nem. mi ezt kivételesen jobban tudjuk még nálatok is, mert már tanúk és részesek voltunk akkor, amikor te éppen megszülettél. Nekünk van egy olyan összehasonlítási alapunk, amely nektek nem lehet. Éppen ezért mi másképpert éltük át ezt az elmúlt huszonegy évet, mint ti. Ti csecsemők és kisgyermekek voltatok, amikor mi elkezdtünk itt új országot építeni. Ez gyönyörű munka volt, de egyáltalán nem könnyű. Itt romokban hevert minden. Nemcsak a hidak és a házak, hanem a lelkek is. Régi hitek, eszmények váltak kopárabbakká, mint. a kiégett gyárak és a letarolt. termőföldek. És nem olyanná kellett újjáépíteni ezt az agyonszenvedett hazát, amilyennek megismertük ifjúkorunkban, hiszen éppen az volt a cél, 'hogy soha többé Nem gondoltál még arra, hogy valamikor játékszerei voltunk az éhes nagyhatalmaknak? Parasztjaink olyan tengő-lengő koldusok I ______________ _I_________voltak javarészt.”mint manapság n e legyen olyan. Ti néha úgy kép- Del-Olaszország és Spanyolország telhetitek, hogy az a régi világ . Parasztjai. Ma sok egyéb, közt azon talán nem is volt olyan rossz, mint' háborgunk — és-igazunk van , ahogy az idősebbek mesélik. Mond- hogy népünknek alig egy harmada játok, mert nem éltetek akkor, de vált olvasó emberré. De én eze-.t mi tudjuk, mert magunk szenved- közben büszkén szoktam emleget T tűk meg. És ezért, egészen mást ni hoSz népünknek íme már egy. akartunk építeni és más ifjJbágot harmada olvasó ember, holott hubiztosítottunk -nektek, mint a mi- szonegy évvel ezelőtt alig néhány énk volt. Néha arra gondolok. tíezer rendszeres olvasó volt a tíz- hogy talán túl könnyű utat. Ti milliós hazában. Gondolsz-e rtéha ajándékként kaptatok sok min- ilyesmire? dent, amiért nekünk lépésről lé- Kedves Barátom, nekem eszent- pésre kellett küzdenünk. Ezért az- be sem jutott soha, hogy felhábó- után nem egyszer nem is tudtátok podjam, vagy akár csak a fejemet eléggé értékelni az új világot, amit csóváljam, mert másként fesülkö- kaptatok. és ami nektek nem is dől, mint én, és mások a táncaid, volt új világ, mrnhogy nem ismer- mint amiket én kedveltem 21 éves tetek másfélét. koromban. Jól. emlékszem, hogy Ti azt vettétek tudomásul, hogy hkkor bennünket szapultak az idővolt és van itt éppen elegendő baj. sebbek, mert mi hátra fésültük a Hát hogyne lett volna és hogyne hajunkat, holott .apáink kettevá- lenne. Egy új világ felépítése nem lasztott hajat szoktak meg. És a mi olyan, mint ha. valaki gyakorlott akkori táncainkon ugyanúgy felkézzel egy idomot esztergályoz, háborodtak, akik szeretnek felír -* vagy cipőt készít. Világteremtésre borodni. mint egyes kortársaim a nincs megtanult recept, ezt közben j? ÍJ?**®?*, táncaitokon. Éri ink; i kell tanulni, és magunknak kell örülök, hogy ilyen tekintetben-m - megszenvedni a kísérlet olykor akartok lenni, mint mi. szükségszerű zsákutcáit is. Ti haj- De az már nem mindig-tetszil: - lantosak vagytok a téves kísérlete- nekem, hogy ti olyan természetem 1 ;u két jellemzőbbnek látni, mint az nek. vesztek mindent, amit készen eredményes továbbiepéseket. kaptatok, és legyőzhetetlennek ér- Vajon észrevetted-e, hogy az az ziteik, ami egyáltalán nem legyőz- emberségesebb életforma, amelyet heteden, csak éppen még eddi ; szocializmusnak nevezünk, még a nincs megoldva. Ezeknek az el- személyi kultusz korában is fej- végzése most már nem kizárói;ig’a lődött, és 1956 seblázában iramú- mi feladatunk, hanem a tiél k is. nizálódott sok fertőzéslehetőség- hiszen köbben észrevétlenül felhi- nőitekké lettetek. Most már nekI KERET NÉLKÜL szél, íele szesszel. :a ühog, keresztel, részeg habok. A4 ege', é’ís ‘■'Malommal .1 . " í\ penge-kék ■ ra' — és Ii ".kép a túloldal VI ereget ár1 Jegenyét, pr.vS levágott1 nádasán ég fcíK. ié... :sok lilazöld • __é, a zománc ég ' kbíFl szárnyat ölt.- T:f ve-; es«t valószínűtlen •> zártjáról elold .■ v-V— ringó derükben é ilfetáróin bürttehord« Úszik a hegycsúcs távolodva a felszín égő tükörén, tárt pálmáit fölé kibontja a fény, a délszaki növény. A Nap a tóba óriási merítő hálókat bocsát, emelgeti és milliónyi nyüzsgő, villódzó fényt kiránt. A hullámverés vakítóan szikrázik, ég, mint a halak vergődnek partra vont hálóban, csapkodnak kövér sugarak. Körül a hullámok vonulnak, indul a tó szembe velem, S órák múlva e ringás úgy hat, — a mólón a tavat szelem. A fények karcsú árbocára al szél csattogó vitorlái kiíárulrifk — halálra szánva a végtelennek nekivágni. í-k\ Holta Lászlót Marx ároly és Perczel Mór tői? Te aligha vetted észre. .. szén kisgyermek, vagy alig kamasz tek és sokünk együtt kell nekivoltál azokban az években. Neked gyürkőzni a nem kis teendőn v márt ez is inkább történelem. A te hogy megvalósuljon mindzz, ami, h felnövekedésed időszaka az utóbbi te születésed óta már eg vall ‘évtized. Mit' Wísz te ezekből az nerfi • lehetetlen, csak éppen hm évekből? Azt, hogy sok a problé- kell csinálni. És egy részét mi már mánk, sok a legyőzendő nehézsé- meg is csináltuk- A többit nem güi>k, sok a feladatunk. Bizony. De végezhetjük el nélkületek, s amiezek problémák, nehézségek és kor majd mi lelépünk, nektek kell feladatok — tehát legyőzhetők, le- folytatnotok és nektek keil máj pvőzendők, megoldhatók. Rajtunk elmondanotok a nálatok is fialnál!; Mi már felépítettük ezt az or- labbaknak, hogy mi is torién; szágot, amelyben legyőzhető nagy azokban az években, amikor U má> nehézségek vannak. Mit szólnál az az ő jövőjüket építettétek, míg ők olyan világhoz, ajiol semmit sem csecsemők-és kiskamaszok voltak, tehetnél a nehézségek legyőzésére, És- nektek talán ez isf könnyebb minthogy'az a világ nem a tied. te lesz, ínint amikor mi beszelünk csak eszköze, áldozata vagy? nektek az elmúltakról és a teen- Erre nem gondoltál soha? dókról. Az egyik fővárosi újság 1965. eh-- •• 25-i számában rövid hír j. iti'-i. meg autói, hogy a Perczel- rh-a élő tagja a családi o i. \ megtalálta Marx Kai...ő .k , Perczel Mórhoz írt ekm t; eiUőclő sorainkra — az ellenőrzés után — , _. . , . „ , „ e ; teljes másolatát egész itáliai vállalkozást felháborodva otthagyta és visszavonult' Jersey szigetére. Marx Károly — miután 1849- ben kiutasították Németországból — ekkor Londonban élt, ahol nélkülözések között hatalmas tu- védeti levél rö- rél: az illetékes ni - vek megvásárolják, és a rendkívül érinc>. teszik. lile levél 'Imi dokumentumot. ő:".azásunk c.z eretnek közlésére. ny< leni A • : i szabadságharc verése t lón az 1850-es gén az európai haladó k - ' '!•: zéppo.it ába Itália kerid-t: A széttagol' Itália egy- őtvö»éSe volt az olasz ..ú iiászületés”, a risorgiKÄLDI JANOS: Annak a címére, aki fölismer és vállal — évAnak — Aki fölismer és vállal, aí a legnagyobb boldogságot ismeri meg. de a legnagyobb fájdalmat vállalja el. Az útja majd csillag-örvényeken és kín-zuhatagokon át ível, és sokszor lesz úgy, hogy szívesen cserélné sorsát bármelyik .jöttment senkivel. De nem lesz visszaút. Mennie kell a téli-szél-vert napok fasorában, az eddig-soha-mcg-nem-éltet éli meg, innen-onnan rámerednek a jéghegyek, éjszakáiban csönd süvít. Ha rámfigyel, azt látja: nap mint nap megcsókolom végtelen keresztem, vállalom, hogy a tenger-zúgású szenvedés naponta fölfeszítsen, s a lándzsát is magam döföm a szívembe. Azt látja, hogy a sokszor-értetlen társakat idegrendszerem zengő fátylába takarón-. övüké éjem és napom, minden pillanatom; azt látja, hogy — mint a halálra-elszánt — odavetem éveimet, energiám a talán soha-meg-nem-térő és meg-nem-komolyodó világna De: aki fölismer és vállal, az eljut velem a diadalmak hegyére: annak — egykor — egyetlen intésére megszólalnak a harangok, példaképként süt föl az arca, — még akkor is, ha nem akarja — és mosolyog, mintha élne. r& tott. Megjelent műveiben az 1848—49-es forradalmakat tudományosan értékelte, és fontos következtetéseket vont le bukott forradalmak tanulságaiból. Mint a New York Daily Tribune című amerikai lap állandó mun- , . , katársa, az 1859-i olasz háború zenek kvulmé- diplomáciai történetéről íit c kk- ■ i n.<. gallapitasara sorozatot. Bírálta Kossuthot azért. mert arra számított, hogyanagyhatalmak közötti konfliktus teszi évek vé- lehetővé Magyarország felszaba- erőlc ér- dítását. Különösen a reakciós, francia császárral, III. Napóleonnal való kapcsolatát heiyíclení- tette Marx. Mivel Perczel Mór kiábrándultán otthagyta a torinói. ; nto cd in. Az egyesítés gondo- genovai emigrációs csoportot, te- !" izpontja Piemont, poli- hát maga is bírálóként viselke- Gavour miniszter- dett, ez a tény teremtett kapcsol-e..bőbb. akadály az latot Marx és Perczel között. A levél 1860. április 16-án Londonban kelt. Marx „az európai szabadság legkiválóbb előharco- sainak egyikéhez” fordul e levélben. Eddig megjelent cikkeiben „az ön nevét jelöltem meg, mint a magyar katonai emigráció tagjai közül az egyetlenét, aki sem a megvásároltak, sem a francia— olasz diplomácia félrevezetettjei közé nem tartozik” — írja. Készülő könyvében szeretné Perczel Mórt a „megillető díszhelyre” juttatni. Marx azért kereste fel soraival az „igen tisztelt tábornok urat”, mert itSliai tevékenységével kapcsolatos adatokat kért tőle: „ön a legutóbbi olasz háború, abban Torino lett. Kos- ború idején egy nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben nyilvánosságra hozza, hogy meglátta és felismerte a szélhámosságot, és ezért kellő időben... visszavonult a színtérről. Ezt a nyilatkozatot, sajnos, elvesztettem”. Perczel „a a 40-a a tábornok a piemonti ma- jó ügynek tenne szolgálatot”, ha i,.-.szervezéseveikig- „azt a nyilatkozatot másolatban la 1 kozott. Perczel és Klapka alá- megküldené”. A befejező sorok- iiasával május 20-án röpcédulát ban Marx emlékezteti Perczelt, bocsátónak ki, amelyben felszólí- hogy „már 1848—49-ben, mint a tolták osztrák császári had- Neue Rheinische Zeitung fő- ! n - I .. szakkal besorozott szerkesztője a forradalmi Magyari >. hogy „mielőbb ország legelszántabb előharcosa” a h or,men tő magyar- zászló alá volt Németországban. A levél ben A s özében tartó Habs. i'n volt. Piemont segítségével 1859- út robbantott ki Auszt- val. Az óla zok a solferinoi ••»elmet az ezvséghez vezető út o sS’i. nek könyvelhették el. Iiékii akadályokat az 1860-as is dal mi felkelések, Garibaldi em itatták el. A feu- : ’ dro kényszerítésével 1 .; - jött az egységes Olaszország. • l Az olaszok Habsburg-ellenessé- gy őzelme lázba : - reménnyel töltötte el a magyar emigráció vezetőit. 1859- ben a szaműzöttek központja Itái.a .. é.v ilc. hogy az olasz— . belekapcsolja a ügyét. Kossuth a az angliai Jersey■;eten elő Perczel Mór Geno- ;a. maid' Torinóba utazott. Itt ;: e őöjcnc k".- A tábornok olasz- : o’ se és működése i ; ' - Nem tudott összh: az emigráció vezetőivel. ezért külön utakon járt. Személyesen tárgyalt Cavourral. Mtotón a rbemönti miniszterelnök válasza nem elégítette ki, a Cm. ni ..a a ruházott altábor- nagyi can^rol lemondott. Felis- morte. hogy az olasz—francia i h-inlanok. kiábránaláírása: „Különös nagyrabecsüléssel az Ön nagyon készséges híve, dr. Marx Károly”. E nagy értékű levél nyomán nincs jogunk feltételezni azt, hogy a két politikus között elvi nézetazonosság lett volna, de dokumentálja a forradalmárok nemzetközi együttműködésének tényét, és bizonyítja Marx Kóroly elismerését megyénk egyik nagy migráció vezetőiből. Az fiáról.