Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-25 / 71. szám
TOT.VA Mrr.rn ncpCjsAg 5 19C6, március 23. J ) a a ÖTi Hauszknecht Jánosné — Nehéz, nagy szakértelmet igénylő, de ugyanakkor szép munka — mondják az itt dolgozó szakembereké öntők és forma készítők dolgoznak a Tolna megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat öntödéjében. Sárgarezet, bronzot, alumíniumot és esapágyfémet öntenek. A kemence mellett nagy a hőség, — eléri az ötven- hatvan fokot is —, mely csak megfelelő védőruhában viselhető eh Gara Dénes öntő dolgozik ezen a helyen. Nagy szakértelemmel vizsgálja az olajjal fűtött kemencében olvadó fémet. — Még öt perc — mondja — és kezdődhet az öntés. — A fonnák már elő vannak készítve. Hatalmas vasemelőket hoz két fiatalember, kiemelik a kemencéből a grafittégelyt, melyben 1100 fokon izzik a bronz. A formákba öntés már nem tart sokáig, pár perc és üres a tégely, kezdődhet újra az olvasztás; Bronzdarab- kák és tömbök kerülnek újra a kemencébe, bekapcsolják az égőfejet és kezdődik a folyamat elölről. A formákat nézve azon gondolkodom, vajon hogy is készülnek ezek. Hazafi János formakészítő dolgozik ezen. Forma- szekrénybe kerül a homok, majd bekerülnek a kész magok és újból egy homokréteg következik. Döngölés, simítás, majd a forrnák kettéválasztása következik; A magokat kiveszi és ott marad a kész negatív forrna. Ön. tég előtt még grafitozás és pár órás szárítás következik. Z 008 típusú perselyek készülnek ezekből az öntvényekből, melyek Zetor-pótaltetrészek. Meglátogattuk a magkészítő'ket is. Hauszknecht Jánosné héjhomokkal készíti a magot, őri Antalné pedig a hagyományos módszerrel — homokkal. A kettő között nagy a különbség az öntvény minőségét illetően. A héjhomok importanyag. Előre össze van keverve gyantával, mely a hő hatására, megköt. Felülete sima/tehát a kész öntvény is jobb minőségű lesz, kevesebb munka vár az ön tvénytisztítókra és esztergályosokra; Ez lenne a folyamata az egyes öntvények készítésének; A vállalat vezetői szerint a legjobban szervezett és legtöbbet termelő üzemrész az öntöde. Adva van az állandó munkalehetőség, néha még a nyújtott műszakot is igénybe kell venni, hogy ki tudják elégíteni a megrendelők igényeit, mely igény mind a minőségiét, mind a mennyiséget tekintve egyre nagyobb. A kis kollektíva pedig azon fáradozik, hogy eme jogos igénynek minél maradéktalanatobul eleget tudjon tenni. Kép, szöveg: Bakó Jenő» Gara Dénes Hazafi János Formákba kerül a folyékony bronz Ötszázezer facsemete kerül elültetésre a tsz-ekbeii A Tolna megyei Állami Erdő- gazdaság a tsz-fásítás terén komoly munkát végez. A hőgyészi erdészethez tartozó bonyhádi, dombóvári és tamási járásban 20 hektár területen — amelyek mezőgazdasági termelésre nem alkalmasak — első kivitelű fásítást, 10 hektáron vágásfelújítást végeznék. A Zomba és a Diófási-csár- da közötti útszakasz mentén két kilométer hosszban fásítanak. Az erdősítésre, fásításra kerülő területeken főleg gyorsan növő fafajtákat ültetnek. Figyelembe véve a talajadottságokat, akácot, nemes nyárfát ültetnek, a gyengébb talajra erdei és fekete fenyő kerül. A hőgyészi erdészet mintegy 15 isz-ben irányítja a majorvédő erdőfásítási munkálatokat. Egy hektárnyi közepes minőségű területen 5000—6000 forintba kerül a faültetés, s az említett járásban körülbelül 500 ezer facsemetét ültetnek el. Helyenként, mint az aparhanti Búzakalász Tsz-ben és a felső- nánai Zöld Mező Tsz-ben, nagy gondot fordítanak az elültetett fák gondozására, védelmére. Példájuk követendő, mert a ráfordított költségek, az ezer forintok csak akkor térülnek vissza, ha társadalmi feladatként vigyáznál: és védik az elültetett fákat. Áthelyezik a fácánkerti vasútállomást Fácánkert lakossága a község- fejlesztés során nagy munkára vállalkozott: áthelyezik a vasútállomást, amelynek munkálatait áprilisban kezdik meg. Évek óta vitatott téma volt a vasúti megálló áthelyezése Fácánkertben. A jelenlegi vasútállomás több mint egy kilométerre van a falutól. Rossz az állomáshoz vezető út, kicsi a váró, nem megoldott a villanyvilágítás, s emiatt gyakori volt a baleset, A községi tanács többször fordult kéréssel a MÁV Pécsi Igazgatóságához. Legutóbb egy küldöttséget menesztettek Pécsre, Bolvári Józsefné országgyűlési képviselőnő vezetésével. A küldöttség ezúttal eredménnyel járt. A MÁV Pécsi Igazgatósága hozzájárult a fácánkerti vasútállomás áthelyezéséhez és jóváhagyta a tervet. A község lakostóga ugyanis magára vállalta az állomás áthelyezésének költségeit. Az új állomás helyét a faluhoz közel jelölték ki, s így az új állomásépület központosított helyen lesz. Megkönnyíti az utazók problémáját. Az új állomáshoz kövesül: és járda vezet. A faluközelség lehetővé teszi a villamosítást is. Az új állomásépületben 69 négyzetméteres lesz a váró, ezenkívül pénztárfülke, szolgálati fülke, 250 méter hosszú és nyolc méter széles peron is épül. A fácánkerti állomás áthelyezésének költsége 350 ezer forintba kerül. A költségek egy része, 200 ezer forint biztosítva Van, A hiányzó 150 ezer forintot a lakosság társadalmi munkában vállalta. Vissxaloptak négyszáz holdat A dunaföldvári Virágzó Tsz- ben is, mint másutt, jól kihasználták a korai kitavaszodás-adta lehetőségeket. Ennek pgyik eredménye, hogy az őszről elmaradt négyszáz hold szántást már elvégezték, mint mondják, visszalopták, hogy szinte észre sem vették. Amit a november, december elvett, visszaadta február... A szántás mellett a vetések sem okoztak különösebb gondot, ISO hold lencsét, 90 hold borsót, 40 hold baltacimot elvetettek. Éled a szövetkezet kertészete is. Üvegablakok alatt növekszik százezer fej saláta, tápkockában nevelődik a paprika- és a paradicsompalánta —; 15 hóid lesz a pritamin-, és 25 hold a fűszerpaprika — csírázik a 45 holdra szánt burgonya vetőgumó. A gond legfeljebb az, hogy jelenleg nem mindig tudnak mindenkinek munkát adni, olyan a munkakedv a tsz-tagok között. Erre jellemző az is, hogy a kukorica megművelésére több a jelentkező, az igény, mint amekkora a terület. A szövetkezet 780 holdon termel kukoricát, viszont a vállalás ezt majd negyven holddal meghaladja. így nehéz lesz igazságot tenni. A tsz minden taggal szerződést köt a részes munkákra. A kukoricát, a cukorrépát és a burgonyát részes művelésre vállalja a tagság — a korai burgonyát munkaegységre — a napraforgó megműveléséért holdanként százhúsz forintot kapnak, és a terven felül termelt mennyiség 40 százalékának pénzértékét. Az általános tapasztalat, hogy a korai jó idő miatt nem torlódtak össze a munkák, amelyeket az előző években nehezebben lehetett elvégezni. A háztájiban ugyanis elég sok szőlő van, és most a közös munkára, és a háztájira is jutott idő. Egyébként már kimérték a háztáji területeket is. A szövetkezet az idén 280 holdon végeztet talajjavítást. A munka már az ősszel megkezdődött, a tervek szerint e hónap végéig be is fejeződik — egyebek között ezen a területen akar a szövetkezet napraforgót és burgonyát termelni. TENVLEG ? Egy szekszárdi vállalatnál történt. A napokban Kissné, a bérelszámoló egyik régi dolgozója, aki egyben az ablak közelében lévő „zöldsarok” virágainak ápolója, felháborodását nem. tudta visszatartani és nem éppen irodalmi nyelven kitört. Haragjának oka: egy gálád támadás féltett virága ellen. Délelőtti öntözés közben észrevette, hogy a legritkább példányt ellopta valaki. Kiöntötte mérgét kolléganői előtt, majd izgatottan rohant a vállalat igazgatójához. Kopogtatás után, a választ meg sem várva robbant be a szobába és kipakolt: — Igazgató kartárs! Ez így tovább nem mehet. Lopnak az irodában. A múlt héten az ablakból ellopták a tízóraimat, most pedig a legszebb virágomat. — De kartársnő, súlyos vádak ezek — próbálja nyugtatni az igazgató Kissnét. — Egy virágért ilyen nagy lármát csapni. A Rímet Kupát is ellopták. .. Kissné szemei kitágulnak, csodálkozva kérdi: — Tényleg?... Innen, az igazgató kartárs szobájából? <ri -S)
