Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-24 / 70. szám

1966. március 24. TOLVA MEG VEI NÉPÉJ9ÁG 3 Egy óra a kereskedelmi osztályon Húsz VASERT-nek szállítanak — Naponta 400 ezer forint értékű áru hagyja el a gyárat — Az első negyedévben 4 millió forint értékű edény megy exportra — A kérdésre könnyebb vála­szolni, mint az előbbire — mond­ta, s látszott rajta szívesen be­szél az eredményekről. — Az év elején jó volt a kez­dés. Eddig nem volt különösebb baj. Naponta 350 000—400 000 fo­rint értékű árut szállítunk. A na­pokra lebontott tervek szerint bizonyos pluszunk is van. Ez az úgynevezett rátartás, mert ha közbe jönne valami, mondjuk ki­sebb anyaghiány, gépállás, vagy egyéb, a negyedév utolsó napjai-, ban nem kell „hajráznunk”. Üzemünkben most már kimegy a divatból a hóvégi, vagy a ne­gyedév végi hajrázás. Tavaly is majdnem napi lebontásban vé­— Az éves terv teljesítéséért, a műhelyek, üzemrészek dolgo­zói versenyt kezdeményeztek. Ki­lenc fontos munkaterületen tet­tek vállalást az eredmények ja­vításáért. Ehhez kapcsolódik a kereskedelmi osztály vállalása. Az idén 1965-höz viszonyítva 2,5 százalékkal kell növelnünk a ter­melékenységet. A kereskedelmi osztály feladata az anyagbeszer­zés, az anyag biztosítása és hogy ez milyen fontos, milyen nagy gond, az külön téma. Mondjam azt, hogy mindent megteszünk? Ez kötelességünk és munkánk végzése közben az 1966-os nép- gazdasági feladatokat tartjuk szem Alig kezdtük el a beszélgetést —■ Gyimesi Ferenc elvtárssal, a Bonyhádi Zománcművek keres­kedelmi osztályának vezetőjével — félbemaradt. A telefonhoz hív­ták. S ez így ment egy órai ott­létünk alatt. Az osztályvezetőt, vagy a szállítási felelőst kérték leggyakrabban a telefonhoz. — Talán különleges világnapot fogtunk ki, vagy mindig ennyire mozgalmas az élet a kereskedelmi osztályon? Az írógép mellett dolgozó fia­talasszony csak annyi időre hagy­ta abba a gépelést, amíg vála­szolt. — Mozgalmas? Nekünk fel sem tűnik. Állandóan, napról napra így megy — mondta, mint aki ter­mészetesnek veszi, hogy állandóan csilingel a telefon. Közben visz- szaérkezett Gyimesi elvtárs, aki a kérdéshez kapcsolódóan így folytatta: — A „forgalom” a kereskedel­mi osztály adottságaiból követke­zik. A kereskedelmi osztályon ke­resztül érkezik be az üzembe fel­dolgozásra kerülő anyag és mint kész árut, a kereskedelmi osztály továbbítja a belkereskedelmi, . a külkereskedelmi szerveken ke­resztül a fogyasztókhoz. — Hány partnerrel van dolga a kereskedelmi osztálynak? — Ez elég fogas kérdés, hir­telenében nehéz lenne pontos választ adni. ' — Akkor kapcsoljuk ki az anyagszállítókat. Beszéljünk in­kább arról, hova szállít árut a Bonyhádi Zománcgyár. Gyimesi elvtárs az asztalán ál­ló előjegyzési naptár után nyúl. Ezen mindennapra, szinte óráról órára szóló feljegyzés van. A vá­laszt W naptárról olvasta. — Sok partnerrel dolgozunk. Húsz VASÉRT-nek szállítunk, ime kö­zülük néhány: Hétfő: Szombat­hely. Kedd: Baja. Szerda: Mis­kolc. Sorolja a naptár szerint be­ütemezett szállítások menetét. A naptáron nemcsak az van feltün­tetve hova szállítanak, hanem órára, az időpont is megvan je­lölve, hogy mikorra kell vagont, teherautót, vagy más szállító- eszközt igényelni. — És most valóban egy „fogas kérdésre” kérnék választ. A ke­reskedelmi osztály jó munkája az üzem termelésétől függ. Csak azt az árut lehet elszállítani, ami elkészült. Gyimesi elvtárs bizo­nyára ismeri az üzem tervét és azt is tudja, mennyire vannak a negyedéves terv teljesítésével? Hívták őt Budapestre, szükség lett volna szervező képességére, odaadó fáradhatatlanságára. De mindvégig Somogybán maradt, mert érezte: a forradalmár csak a vele összeforrott, benne fenn­tartás nélkül bízó, őt szerető munkás- és paraszttömegek hűsé­géből merítheti erejét. Kitartott akkor is, amikor az első magyar Tanácsköztársaság elbukott. A kaposvári szakszervezetek még ezt követően, 1919 augusztus 5-én is gyűlést tartottak a vármegye- házán, ési kinyilvánították bizal­mukat, ragaszkodásukat vezető­jük iránt. „Ragaszkodjék a mun­kásság ezentúl is szeretettel és becsülettel vezetőihez — mondta ki a határozat —, mint amiként azt tegnap Latinka Sándor elv­társunk személyével kapcsolatban kifejezésre juttatta, aki mellett tüntető ovációt rendezett, méltá­nyolva, elismerve azt a becsüle­tes, egyenes és őszinte politikát, melyet ez az ízig-vérig szocialista elvtárs Somogy megyében vég­zett”. A jegyzőkönyv egy másik he­lyén: „Percekig tartó lelkes taps és éljenzés fogadta a munkásság geztük a szállítást. — Mennyi a gyár exportterve és hova szállítottak legutóbb? ségeiben. Hétfőn a Sárköz „fővárosában”, a decsd tanácsházán tartottak ez­zel kapcsolatban széles körű megbeszélést. Részt vettek ezen a sárközi községek tanácselnökei, körzeti orvosok, tsz-elpökök, is­kolaigazgatók, Vöröskereszt- és népfront-titkárok. Esküdt Lajos- né járási Vöröskereszt-titkár is­bálványozott és ízig-vérig forra­dalmi lelkületű vezérének beszé­dét, és a meghatottságtól köny- nyeztek elvtársaink, amikor síri csöndben elmondta Latinka elv­társ gyönyörű beszédét”. Érthető, hogy amikor Latinkát és munkatársait sok száz más forradalmárral együtt Horthy tiszti különítményei néhány nap­pal később elfogták, felvetődött bennük a gondolat, hogy ezt a köztiszteletben álló, páratlanul népszerű embert árulásra bírják, s megfosszák attól, ami számára az életénél is drágább, a becsületé­től. De Latinka Sándort sem az ígéretek, sem a kínzások és gyöt­relmek iszonyata nem tudta meg­törni. Egy hónappal később, szep­tember tizenhatodikán éjjel a nádasdi erdőben meggyilkolták, s jeltelen tömegsírba taszították. A ballada, amely hősi helytál­lását örökítette meg, évtizedeken át élt és terjedt, suttogva idéz­ték a küzdelem folytatói, a for­radalom lángjának ébrentartói. Latinka életének és halálának gazdag tanulságai ma, születésé­nek nyolcvanadik évfordulóján is gondolkodásra késztetnek, meg­dobogtatják a szíveket. előtt, amely a termelékenyebb, a jobb minőségű munkára, a mű­szaki színvonal, az üzemszerve­zés további javítását, a takarékos gazdálkodást határozza meg. A megrendezésével kapcsolatos ten­nivalókat és Sárpilis lakosságá­nak a község tisztaságára, szépí­tésére indított versenymozgalmát. Sárpilisen a lakosság, a közületek. ki-ki a maga területén felelőssé­get vállalt a község szépítéséért. Gondoskodnak az utak, árkok rendbehozásáról, fák és virágok ültetéséről, rendezik a portákat, udvarokat. A jelenlévők csatlakoztak a sár­pilisi felhíváshoz azzal, hogy min­den községben közüggyé teszik a tisztasági mozgalmat, s ebben részt vesznek a társadalmi szer­vek, a lakosság, az iskolások, út­törők, ifjú vöröskeresztesek. Pár­tái Gyula, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának képvisele­tében vett részt a megbeszélésen. Felszólalásában a sárközi napok programtervezetét ismertette, amelynek keretében felélénkül Sárköz idegenforgalma is. A tisz­tasági mozgalom kiszélesítése ilyen szempontból is nagyon fon­tos. A látogatók a sárközi hagyo­mányok mellett bizonyára érdek­lődnek a gazdasági helyzet, az egészségügy és a kultúra iránt is. — Azt szeretnénk, ha a híres nép­művészet mellett a községek a tisztaság, a rendezettség terén is példát mutatnának — mondotta. A tisztasági mozgalom nagy visszhangot keltett. A jelenlévők elmondták, hogy eddig mit tet­tek, és még mi a tennivaló. Java­solták a tisztasági mozgalom ál­landósítását és a verseny időkö­zönkénti értékelését. A javaslatot valamennyien elfogadták, s a já­rási tanács vándorserleget aján­lott fel a mozgalomban legjobb eredményt elérő község jutalma- zására. Gyimesi elvtárs leegyszerűsítve, tömören fogalmazza meg a vá­laszt: — A szélrózsa minden irányá­ba. Szállítunk szocialista és ka­pitalista országokba — mondta — a mindentudó naptárba lapoz­va. Londoii, Amerikai Egyesült Államok, Izrael, stb. Exportter­vünk magasabb a tavalyinál. Az első negyedévre 4 millió forint értékű edényt exportálunk Bony- hádról. Eddig az exporttal sincs baj. — Az üzem dolgozói — mint erről már lapunkban is meg­emlékeztünk — egész évre szóló munkaversenyt kezdeményeztek. Hogyan vesz részt a versenyben a kereskedelmi osztály? munkaversenyhez ennek szelle­mében kapcsolódunk, s vala­mennyien elköteleztük magunkat. Az a dolgunk, azért vagyunk, hogy biztosítsuk az anyagot és azért, hogy a hazai és külföldi szállítási igényeknek eleget te­gyünk. Ez a munka rengeteg gon­dot, utánjárást igényel, de a ke­reskedelmi osztály feladata, hogy ezeket megoldja. Ezzel be is fejeződött a beszél­getés, s éppen hogy sikerült el­köszönni. Gyimesi elvtársat a telefonhoz hívták. „Ezek szerint számíthatunk az anyagra? Az elv­társak elküldték címünkre?” — kísért a telefonbeszélgetés az aj­tóig. P. M. A tiszta Sárközért A szekszárdi járási tanács, a mertette az összejövetel célját, Vöröskereszt és a Hazafias Nép- majd Lovas Henrik járási tanacs. rant védnöksége alatt tisztasági elnök-helyettes emelkedett szólás- nozgalom kezdődött Sárköz köz- ra. Ismertette a sárközi napok tJjabb 28 növényvédelmi szakmunkás Fácánkertről A NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁ­SON április 1-én 28 traktorvezető tesz vizsgát növényvédelmi gépé­szetből. Március végéig négy hó­napig tanulják Fácánkerten a szükséges ismereteket: növény- kortant, rovartant, kémiát, gép­tant és technológiát. Visszakerül­ve a szövetkezetükbe nagy hasz­nára lesznek az üzemnek. Gaál Endre, a növényvédő ál­lomás főagromómusa, aki a szak­munkásképző tanfolyamot vezeti, azt mondja, a fő cél a technikai tudás elsajátítása, hogy a gya­korlatban tudják alkalmazni a konkrét növényvédelem munká­ját, második helyen áll a kémiai szerek ismerete és csak harmad­rendű a biológiai oktatás. A négy hónap kevés ahhoz, hogy biológiá­ból is sokat tanuljanak a hallga­tók, ezért ajkból csak annyit ta­nítanak, hogy a leendő növény­védelmi szakmunkások, gépészek felismerjék a kártevőket. Növény- kórtant és rovartant külön-külön 48 órai oktatásban ismertettek a tanfolyam résztvevőivel. Az első hat hét után tájékozta­tó jellegű vizsgáztatást tartottak, és az eredmény közepesnél jobb lett, tehát minden remény meg­van arra hogy a négy hónap alatt valóban szakemberekké válnak ezek az emberek, akiknek egyéb­ként hallatlanul nehéz a helyze­tük: semmiféle jegyzet nem áll rendelkezésre ilyen „tömény” tan­folyamhoz, kizárólag az órán hal­lottakra, a lejegyzetelt anyagra támaszkodhatnak. Jellemző pél­dául. hogy 137 vegyszert ismertet­tek velük, természetesen úgy, hogy azokat milyen adagban, mi­kor és milyen kártevő ellen kell alkalmazni. Igaz, a körülmények ideálisak a tanuláshoz, mert a szép kastélyban, a Megyei Nö­vényvédő Állomás épületében klubszerűén berendezett szobá­ban hallgatják az előadásokat, ott élnek a kastélyban, van televí­ziójuk és egyéb szórakozási lehe­tőségük. Természetesen az előadók is mindent megtesznek az oktatás Sikere érdekében. A napi nyolc órai foglalkozás eddig hetenként, kétszer volt egésznap gyakorlati, az utolsó két hétben pedig végig gyakorlati oktatás folyik. A gép­tan! gyakorlat például 130 óra. AZ ÁLLOMÁS FŐAGRONÖ- MUSÁNAK, a szakmunkásképző­tanfolyam vezetőjének kérése a szövetkezetekhez az, hogy bízzák meg ezeket az embereket a vizsga után mindjárt növényvédelmi munkával, ne ültessék vissza a traktorra, mert akkor nem kama­tozik a nagy befektetés, ami az oktatásukkal járt. Mivel az „egy­szerű” traktorosok esetleg többet keresnének, plusz javadalmazást kell adni a növényvédő szakmun­kásoknak, gépészeknek, hogy meg­találják számításukat. Munkájuk hasznával a többlet-javadalmazást sokszorosan visszaadják a szövet­kezetnek. Különösen azért fontos, hogy kizárólag a növényvédelmi munkában alkalmazzál: őket, mert így előrejelzést is végezhetnek, te­hát időben észreveszik egy-egy kártevő megjelenését és a véde­kezés feltétlenül hatásosabb lesz. Teljesítették versenyvállalásaikat az MHS-brigádok Májusban lesz egy éve, hogy a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál MHS-brigád alakult a gépcsoportnál és az asztalosüzem­ben. A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség tagjaiból alakult brigá­dok versenyvállalást tettek, ezek értékelésére az elmúlt napokban került sor. A bizottság megállapí­totta, hogy mindkét brigád telje­sítette vállalt kötelezettségeit. A gépcsoportnál működő brigád tagjai többek közt arra vállalkoz­tak, hogy március 15-ig kijavít­ják az építőipari gépeket és az esetenként felmerülő meghibáso­dásokat az építésvezetőségeken 24 órán belül megjavítják. Ezt telje­Hozzon a Szekszárdon jelen­leg húrom nyilvános telefon van. Egy a vasútállomásoji, egy a Garay téren, egy a postán. Mindhárom készülék központi he­lyen, és ha valame­lyik nem működik, akkor a közeli eszpresszóból, vagy vendéglőből forint le­fizetése ellenében le­bonyolíthatja bárki sürgős telefonbeszél­getését. Az újvárosi ital­boltban is ran egy telefon, amely érme bedobása ellenében működik: a> közelben nincs trafik, ahol tantuszt vásárolhatna a telefonálni szándé­kozó. Mi történik, ha sítették is, sőt társadalmi munká­ban rendszeresen segítették a re­pülőklub tevékenységét is, elvé­gezték a gépek javítását, szervizét. Az asztalosok — rendes munkájuk mellett, amit mindig határidőre és minőségi kifogás nélkül végeztele el — elkészítették, illetve felújí­tották a szakosztályok működésé­hez szükséges kellékeket. Több, mint ezer forint értékű javítást végeztek társadalmi munkában. A brigád patronálta mind a műhely- gyakorlati munkánál, ,mind az el­méleti tantárgyaknál a vállalat két gyengébb képességű ipari tanuló­ját. vendég magával? valakinek sürgősen orvost kell hívni hoz­zátartozójához? Jobbik esetben elő­veszi a tartalék ér­méjét. De melyik szekszárdi gazdaem­ber hordoz magánál tantuszt? Marad te­hát a rosszabbik eset: ott vásárolni az ér­mét, ahol a telefon van. A közeli kertes házak lakói tehát rá­utaltak a vendéglátó­ipar előzékenységére. Mégis, hiába akar va­laki az újvárosi ital­bolt csaposánál, La­ci bácsinál telefon- érmét vásárolni, ilyen választ kap: — Hozzon a ven­dég magával! Mit képzelnek, majd mi tartunk telefonérmét? Pedig száz tantusz egy vendéglátóipari üzemben, ahol nyil­vános telefon van, és sokan megfordulnak, nem olyan hatalmas mennyiség. Leltárba vehetnék, forgóérték­ként kezelhetnék. A kiszolgálók, vagy csa­posok, csak a figyel­mességüket, szolgálat­készségüket bizonyí­tanák vele, ha be­szereznék. Egy forintos érme apróság, de ha olyan­kor hiányzik, amikor gyors telefonálással talán emberéletet menthetnénk meg,) akkor több, mint kel­lemetlen ... (-na-)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents