Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-22 / 68. szám

1968. március ZZ. TOLVA MEGYEI NÉPŰJSAG 3 Sok induló a középiskolások és ipari tanulók megyei szavaló versenyén Vasárnap délelőtt 11 órakor 34 középiskolás és ipari tanuló rész­vételével tartották meg a megyei szavalóversenyt. A megye közép­iskoláiból és iparitanuló-intézetei- ből a legjobb szavalok sereglettek össze, akik háromórás versenyen színvonalas küzdelemben döntöt­ték el az aranyérmek sorsát. A zsűri tagjai között volt Pártái Gyula, a megyei tanács művelő­dési osztályának művészeti cso­portvezetője és Kajdi Béla, a cso­port főelőadója. A szavalok szi­gorú bírálaton estek keresztül. Minden egyes versenyző jó fel­készülésről tett tanúbizonyságot. A szavalókra általában a jó szöveg- mondás, a biztos fellépés és hatá­rozottság volt jellemző. Márciusi pártnapok A Tolna megyei Népújság már­cius 20-i számában közöltük a márciusi pártnapok idejét és az előadók nevét. Elírás következté­ben módosítunk. A helyes szöveg: Szekszárdi járás: Decs; március 25-én 19 órakor, előadó: Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke. Tengelic: március 25-én 19 óra­kor, előadó: K. Balog János, MB- munkatárs. Kötelező témaválasztást nem írtak ki a szavalóversenyre, még­is a versenyzők legnagyobb ré sze a mai magyar költők versei­ből választott. Különösen Váczi Mihály, Garai Gábor, Várnai Zse­ni és Baranyi Ferenc verseit sza­valták az indulók. A népes mezőnyben végül is a középiskolások közül Braxmaier Mária és Benke Mária nyerte el az aranyérmet. Az előző, a báta- széki gimnázium tanulója Csoóri Sándor: Szabálytalan vers egy földrajztanár halálára című mű vének kitűnő tolmácsolásáért kap ta az aranyérmet. Az utóbbi, a paksi gimnázium növendéke és Karinthy Frigyes: Pittypang cí­mű versével került a legjobbak közé. Az ipari tanulók közül Kiss Kálmán (Dombóvár) nyert arany­érmet, Simor András: Kiáltás cí­mű versével. Az ezüstérmesek közül Szántó Piroska, nagydorogi gimnázium, és Haraszti Hajnal, a dombóvári gimnázium tanulója csak egy ár­nyalattal maradt el az arany­éremtől. A zsűri egyébként 9 ezüst- és 9 bronzérmet ítél* oda a versenyen részt vevő legjobbak­nak. Ezenkívül tizenháromnak, emléklapot adtak jutalmul. Az aranyérmesek országos dön­tőn vesznek részt április 9. és 10- én Kecskeméten, a költészet napja alkalmával. Elkészültek az általános iskolák és a gimnáziumok jövő tanévi óratervei Elkészült a művelődésügyi minisz­ter utasítása az általános iskolák és a. gimnáziumok 1966—67-es tanévi óraterveiről. Az általános iskola minden osztályában életbe lépnek az új tantervek és tankönyvek, s ennek megfelelően az ősszel kez­dődő oktatási évben már vala­mennyi osztályban bevezetik az új óraterveket is. A miniszteri utasítás — a szakosított tantervű osztályok szervezéséről szóló, ko­rábban kiadott rendelkezéssel összhangban — az ilyen jellegű általános iskolai osztályok óra­tervét is megállapítja. Általános iskolában — a mi­nisztérium előzetes engedélyével — a következő szakosított osztá­lyok szervezhetők: ének-zenei, orosz nyelvi (ezekben az oroszt a felső tagozaton tanítják) és ide­gen nyelvi — angol, francia, né­met, orosz, olasz és spanyol — osztályok, amelyekben az idegen nyelvet már a harmadiktól kezd­ve oktatják. A szakosított tárgyat az ilyen rendszerű osztályokban magasabb óraszámban tanítják, mint a többiben. A nem szako­sított tárgyakat a többi osztállyal azonos óraszámban és terjedelem­ben oktatják. A HÉT VÉGE eseményeiből Jól szerepeltek a Tolna megyei fiatalok az ipari tanulók országos versenyén totta, hogy a repülőklub és a re­pülőtér a szemlére, a repülésre, az ejtőernyőzésre készen áll. A kisebb munkák elvégzésére a hátralevő vasárnapok elegendők. Magyar—szovjet baráti est Kistormáson Mini arról már hírt adtunk, a múlt hét elején megkezdődtek Budapesten az országos iparltanuló-versenyek. Bár mind a tizen­három szakmában még nem zajlottak le a vetélkedések, néhány szakmánál már megtörtént az értékelés és ismertek az eredmények. A legjobb eredmény — mármint Tolna megyei vonatkozásban baton este zsúfolásig megtöltötték — a szerszámkészítő szakmában született. Vinkler György, a szék- a művelődési házat. Lehettek vagy szádi mérőműszergyár tanulója, aki érettségi után választotta ezt háromszázan, egy részük be sem a szakmát, huszonhét induló közül a második helyezést érte el. a nagyterembe. Az érdeklő- Természetesen nemcsak a helyezésért járó jutalmat kapja meg — oktatóját, Schrott Györgyöt is megjutalmazzák —, hanem a szak Kistormás község dolgozói szom­dés középpontja a magyar—szov­jet baráti est volt. Tizenöt szovjet munkás-bizonyítványt is. Szakmunkás-bizonyítványt kap a másik v®ndég is érkezett a találkozóra, versenyző is, Hladics Károly, aki bár nem ért el helyezést, de sze­replése megfelelt a szakmunkásvizsga-követelményeknek. melyet este hét órakor kezdtek. Először Bolvári Józsefné, me­Haraszti Károly, az AKÖV autószerelő-tanulója is megkapja Syénk országgyűlési képviselője soron kívül a szakmunkás-bizonyítványt' ugyancsak jól szerepelt beszélt. Tájékoztatta a hallgatókat a Szekszárdi Faipari Vállalat két kárpitostanulója, Lizák Katalin és a„ bel- és külpolitikai események- János Teréz, akik szintén „felszabadult” szakmunkások már. Taba r°l. Ezután került sor a műsorra, István villanyszerelő-tanuló (DÉDÁSZ) vörös bizonyítványt ka- melyet a helybeli óvodások és ál- pott, Thész Magdolna női szabó, a Bátaszéki Vegyesipari Ktsz ta- talános iskolások adtak. Gyetvai nulója ugyancsak „Kiválóan megfelelt” minősítésű bizonyítványt Miklósné óvónő nagy gonddal ké- kapott. Néhány szakmában még nem dőlt el a verseny, ezekről a szítette fel a legkisebbeket, akik közeli napokban várják az értesítést a szekszárdi szakmunkás- talán a legtöbb tapsot kapták az képző intézetben. Fiatal képzőművészek találkozója est folyamán. Az általános iskolá­sok szavalatokkal, énekszámokkal Aranykalász Tsz-be látogatott, és tarkították a bensőséges ünnepsé- eszmecserét folytatott a szakem- get. berekkel. A megbeszélésen részt vettek a Ezután került sor a szovjet ven­Nyáron a KISZ megyei bízott- környező termelőszövetkezetek ve- d®gek bemutatkozására, amely sága a Fadd-dombori táborban le. zetői is. Megjelent a bonyhádi, az szintén nagy sikert aratott a kis- hetőséget nyújtott a fiatal képző- izményi, az aparhanti tsz-ek el- tormási nézők körében. A gazdag művészek részére. Egy hetet tölt- nőké és a helybeliek vezetősége, műsor nagy sikert aratott a köz- hettek az úgynevezett művészdele- valamint a német vendéget kísérő bégben, a falu vezetői úgy hatá- pen. Sok új alkotással tarsolyuk- Tóth János, a Hazafias Népfront roztak, hogy a jövőben is szervez- ban tértek vissza a telepről. Meg- Országos Tanácsának munkatársa. nek ehhez hasonló baráti esteket, beszélték munkáikat, kicserélték Ettig László, a helyi tsz elnöké tapasztalataikat, útmutatást kap- ismertette a gazdaság munkáját, tak a további munkával kapcso- megtekintették a munkahelyeket, latosan. Hans Joachim Giese elismerően Vasárnap délelőtt, a tábor után nyilatkozott az Aranykalász Tsz Befejeződött a megyei fodrásztanuló-verseny Első ízben rendezték meg Szék­fiatal képzőművészek. A városi si munkáiról, a majorok rendjéről, vwsmvt 3 'S'omb-!* művelődési há7h«n tettet a««» versenyt. Szombaton reggel az Tnnnuíílác írásbeli feladatok megoldásával ■ aggyuies kezdődött a verseny, tizenegy fia­a szekszárdi MHS*ben tál — tíz í>ány és egy fiú — (jel­lemző a szakma elnőiesedésére) Szombaton tartották az MHS „rajtolt”. Vasárnap reggel a gya- szekszárdi alapszervezetének tag- korlati munkára került sor, majd gyűlését, melyen Csák Péter a re- hétfőn reggel a szóbeli vizsgát tar- pülőklub vezetője számolt be az tották meg. vezetőjük Molnár György szak- referens irányításával újabb szak­mai instrukciókat kaptak. Megbe­szélték, hogyan tovább, behozták legújabb alkotásaikat, melyek fö­lött élénk vita alakult ki. A meg­beszélésen szó esett a nyári mű­vésztelep kialakításáról is. NDK-beli vendég a majosi tsz-ben eddigi munkáról. Elsőnek az el­múlt év eredményeiről beszélt. El_ Valamennyi fiatal jól szerepelt, mondta hoev az 1965-ös esztendő a szigorú zsüri szerint is mind a ESSZ’ tizenegyen megérdemelték volna a A Hazafias bi. £!£“ SSSUS? iS"3 "SSf-ttsága vendégeként megyénkben hangár, amely tulajdonképpen a v4rs4yln cÍak afe£ő hárem tartózkodó Hans Joachim Giese szekszárdi repülés alapját adta közgazdász, az NDK-beli Ernst, m^cr a-7 iíí ho-ntrőlyezettet lehet „előléptetni soron közgazdász, az NDK-beli Ernst meg. Az új hangár hosszú évekre Wvid s7akmunklssá ThaUmann termelőszövetkezet el- előre, fejlesztési lehetőséget nyújt szaümunKassa. nöke szombaton délelőtt a majosi Az alkalmazotti réteg — persze a kapitalizmushoz viszonyítva egé­szen más helyzetben — tehát fennmarad a szocializmus építé­sének időszakában is. A munkásosztály fogalmáról hazánkban is vita folyik. A vita a mezőgazdasági állami gazdasá­gok dolgozóinak hovatartozásával kapcsolatos. Egyesek az egységes szövetkezeti szocialista paraszti osztályhoz sorolják őket. Mások — és ez a helyes álláspont — a munkásosztályhoz tartozónak te­kintik, mert a lenini osztály­meghatározás alapján tulajdon- viszonyaik egybeesnek az ipari munkásokéval. Ez nem azt je­lenti, hogy teljesen azonosnak tekintjük az állami gazdaságok dolgozóit a gyári munkássággal. A munkásosztálynak egy külön osztaga, amely szervezettségében, gondolkodásában bizonyos mérté­kig különbözik az ipari, nagy­üzemi munkásoktól. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a munkásosztály része és nem sorolható az egységes szövet­kezeti szocialista paraszti osztály­hoz. A munkásosztály meghatározá­sához tartozik az is, hogyan kell kezelni osztály-hovatartozás szem­pontjából a munkásokból lett párt-, állami és egyéb, hasonló funkcionáriusokat, valamint ér­telmiségieket. Ez ma nálunk sok embert foglalkoztat. Azokat a funkcionáriusokat, akiknek gye­rekei már nem írhatják be, hogy édesapjuk munkásszármazású, mert csak volt munkás, és ma mór értelmiségi, vagy alkalma­zott — sokszor sérti a kategori­zálás. Másrészt és más oldalról sokan szemrehányóan vetik fel, hogy a munkásosztály soraiból kikerültek „elszakadtak a mun­kásosztálytól” és nem értik meg a munkások problémáit, ezért nem is tudják képviselni érdekei­ket. A proletárdiktatúra kivívása el­kerülhetetlenül szükségessé te­szi, hogy a munkásosztály tagjai nagy számban kerüljenek a po­litikai és a gazdasági élet fontos területeire. Enélkül a munkás- osztály vezető szerepéről aligha beszélhetünk. Magyarországon például a szocialista államhata­lom megszervezésének időszaká­ban kb 50 000 munkás került a közigazgatás, a karhatalom, a gazdasági és politikai élet veze­tő és bizalmi helyeire. Ahogyan helytelen a munkás- osztályhoz való tartozás leszűkí­tése csak a kétkezi, fizikai dol­gozókra, olyan elfogadhatatlan az a nézet is, amely szerint a fentebb említett funkcionáriusok semmiképpen nem tartoznak a munkásosztályhoz. Jelenlegi fog­lalkozásukat tekintve valóban nem munkások, de politikai ér­telemben, és csakis ilyen vonat­kozásban — a munkásosztályhoz tartozónak tekintendők. A képzett, az országos vagy egész társadalmi vonatkozásokat ismerő és megértő, vezetni képes volt munkás vezetői beosztásban jobban tudja képviselni a mun­kásosztály érdekeit. Természete­sen fennáll a munkásosztálytól való elszakadás lehetősége is. De az általánosan jellemző nem az, hogy a munkásosztály soraiból funkcióba kerültek elszakadnak az osztályuktól. A valóságban döntő többségük sokkal többet tud tenni és tesz is a munkás- osztály ügyéért. Az eddigiekből láthatjuk, hogy a munkásosztály sokrétű, bonyo­lult társadalmi organizmus. Ge­rincét az ipari proletariátus ad­ja, ezen belül is a gyári, nagy­üzemi munkások. Lenin megálla­pítása szerint csakis „a gyári, az ipari munkások képesek arra, hogy vezessék a dolgozók és ki­zsákmányoltak egész tömegét a tőke igájának megdöntéséért fo­lyó harcban, a tőke megdöntése folyamán, a győzelem megtartá­sáért és megszilárdításáért folyó egész harcban, az új szocialista társadalmi rend megteremtésének művében, az osztályok teljes meg­szüntetéséért folyó egész harc- bah”. (Lenin Művei. 29. köt 427— 428. old.) Ugyanakkor a nagyüzemi mun­kások mellett vannak a munkás- osztálynak egyéb, szervezettség­ben, öntudatban alacsonyabb fo­kon álló csoportjai is. Nálunk ma az ilyen, szélesen értelmezett munkásosztály — családtagokkal együtt — a lakosságnak körül­belül 60 százaléka és a tervek szerint 1980-ig ez az arány 80 százalék fölé emelkedik. A mun­kásosztály fogalmának ilyen ér­telmű felfogása segíti az ide so­rolt rétegekkel kapcsolatos he­lyes politika megvalósítását, a munkásosztály vezető szerepének tökéletesebb érvényesülését a repülőgép-mennyiség és -minő- A verseny legjobbja Bőhler ség kérdésében is. Magdolna bátaszéki ipari tanuló A hangárra örömmel tekintenek volt (mestere Szauer Józsefné kis- a BM. Légirendészetnél és a Föld- iparos). A második helyezést Grei- rrűvelésügyi Minisztérium Növény- fenstein Mária kölesdi tanuló érte agjaaasig&A t mondta Csák Péter, hogy az el- apjanal, Greifenstein Istvánnál tá­rnáit évben ezek is megjavultak, nulja a szakmát). A harmadik Ka­pódig az árvíz, a száj- és köröm- Szás Erzsébet, a Tolna megyei *■* ■>— valamint a komolyan befolyásolta. Cziráky László kiképzésvezető ismertette az 1966. évi terveket, majd Tóth György hangármester a klub tavaszi szemléjének előké­tanulója lett. A verseny befejezése után kiál­lított szakmunkás-bizonyítványo­kat Viszmeg Miklós, az intézet szításéról számolt be. Megállapí- igazgatóhelyettese adta át. Amatőr tánczenekarok találkozója Pakson A tolnai és a dombóvári amatőr tánczenekarok találkozója után vasárnap délután Pakson, az ifjúsági házban rendezték meg a harmadik találkozót, amely az előzőkhöz hasonlóan jól sikerült. Négy zenekar jelent meg a rendezvényen és mire előadásukat meg­kezdték, majdnem 200 néző helyezkedett el a nézőtéren. Először a dunaföldvári ifjúsági klub zenekara szerepelt négy számmal, amely nagy tetszést aratott. Ezt követően ugyancsak négy táncdallal a bonyhádi ifjúsági klub gitárzenekara mutatta be felkészültségét. A szekszárdi ifjúsági klub gitárzenekara né­hány új számmal aratott elismerést, de sok tapsot kapott a paksi ifjúsági ház hagyományos tánczenekara is. A bíráló bizottságban Hevesi András, pécsi zenei szakértő. Fer­tőszögi Béláné szakreferens, Szendi Ildikó, a KISZ megyei bizott­ságának munkatása és Mayer János, a népművelési tanácsadó munkatársa vett részt. A zenekarok nem vetélkedtek egymássá1, így helyezéseket nem is állapítottak meg közöttük. A találkozót a KISZ-bizottság azzal a céllal szervezte, hogy a zenekarok meg­ismerjék, átvegyék egymás tapasztalatait és a közönség előtt is be­mutatkozhassanak. A találkozón részt vevő négy zenekar közül különösen a szek­szárdiak és a bonyhádiak arattak nagy sikert. A KISZ megyei bizottsága mind a négy tánczenekart könyvjutalommal és oklevél­lel jutalmazta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents