Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
1966. március 20. TOLNA MEGYEI NÉPtJSAG 9 Elnőkválusstús után A tanulságokat felhasználva, előre tekintenek a bogyiszlói termelőszövetkezetben EGYÖNTETŰ BIZALOMMAL, a pártonkívüliek és a kommunisták szinte legteljesebb egyetértésével elnökké választották Bo- gyiszlón Miszlai József termelőszövetkezeti párttitkárt. Amint mondják, Bogyiszlón nehéz problémáról ilyen simán és egyöntetűen még nem zajlott le közgyűlés, mint legutóbb. Nem mintha nem lett volna vita, nem elemezték volna a történteket, gazdasági eredményeiket, problémáikat, vagy a tanulságokat. Ellenkezőleg. Elmondták a tsz-tagok és vezetők, a választott testület és a tagság közös tevékenységét és tennivalóit, útmutatásul is felhasználva, esetenként nagy szenvedéllyel vitázva és bírálva. Nem egyszerű előzmények után jött össze közgyűlésre a Duna- gyöngye Termelőszövetkezet tagsága február 18-án. A termelő- szövetkezetben — annak ellenére, hogy jelentősen fejlődött a közös gazdaság — az utóbbi években eluralkodott az egyszemélyi vezetés, komoly problémáik voltak a termelőszövetkezeti demokrácia betartásával és betartatásával esetenként a közös vagyont is herdálták. Az akkori elnök meggondolatlan vásárlásokat eszközölt (kukorica- és lóvétel), intézkedéseket tett (beruházások és szerződéskötések), melyeket utólag közölt a vezetőséggel és a tagsággal. A felsőbb szervek figyelmeztetésének nem sok foganatja volt. Elnök nélkül maradtak. Olyant kellett választaniok, akiben bíznak, akinek vezetésével tovább fejlődhet a gazdaság. Egy héttel a közgyűlés előtt vezetőségi ülésen foglalták határozatba: az elnök dolgozzon együtt a tagsággal, a szakvezetőkkel. Gondoskodjék arról, hogy a határozatokat végrehajtsák. Tartsa be, és mindenkivel tartassa be a szövetkezeti demokráciát. A gyűlést megelőzően sok szó esett arról, hogy ki lesz a legmegfelelőbb. A közgyűlésen részt vett a tagság 80 százaléka. Sok minden szóba került. Amikor elhangzott, hogy a tagság tegyen javaslatot az új elnök személyére, rövid szünet után a gépcsoport vezetője, Boda Zoltán emelkedett szólásra: — Kérem tagtársaimat, hogy megfontoltsággal döntsünk. Olyan embert válasszunk elnöknek, aki már eddig is bizonyította a közöshöz való hűségét, az emberek iránti önzetlenségét. Ezekkel a tulajdonságokkal a mi tsz-párttitká- runk, Miszlai József rendelkezik. Öt javaslom elnökké választani. A hozzászólások során egyikőjük, Vass János kritikailag tette szóvá: — Hiába kértem két vezetőségi tagtól is a búzám kiírását, csak Miszlai elvtárs intézte azt el. Miklós Lőrinc ezt mondta: — A tsz-tagsággal való beszélgetésből az derült ki, hogy körülbelül 90 százalékuk Miszlai József megválasztásával értene egyet. Vitát váltott ki O. Lépő István tsz-tag véleménye: — Jól nézzük még kit választunk. Én azt tartom, akinek nem volt múltja, annak nincs jövője sem! A következő felszólaló azzal kezdte, hogy értheti vajon az előtte szóló saját kijelentését? — A mi országunkban hajdan a munkásoknak és a szegényparasztoknak csak a nincstelenség, a jogtalanság, á szegénység jutott Ilyen értelemben nem volt múltjuk, illetve ilyen múltjuk volt. — A továbbiakban sokoldalúan bizonyította a munkásság és a parasztság szép jelenét és ragyogó jövőjét. A teremben többen bólogattak, még az is elhangzott: „Na végre, nálunk is kimondta ezt valaki, megválaszoltak.” Jónéhány hozzászóló indokolta saját egyetértését a jelöléssel, hozzáfűzve a tanulságokat, az intelmeket is. Ezen a közgyűlésen a bogyiszlói Dunagyöngye Termelőszövetkezet tagsága egyöntetűen szavazott bizalmat az új elnöknek* a résztvevő kommunisták és párton kívüliek mindahányan. Ilyen helyzetben talán érthető, de ott nem esett szó arról, hogy a tagság hogyan támogassa az új elnököt, hogy támogatatok kell és támogatni is fogják nemcsak a választáskor, de a továbbiakban is. Pedig ezen is múlik a siker. * HÁROM TSZ-TAG HOZ intézem egyenként,' küiön-külön beszélve velük, a következő kérdést: — Mi a véleménye, most mitől függ itt a jó elnöki munka, a termelőszövetkezet fejlődése és további boldogulása? Kurucz István, a tsz párton kívüli elnökhelyettese a következőket válaszolja: — Adjanak segítséget — adjunk segítséget — a nem függetlenített vezetők, a vezetőségi tagok, az alkalmazottak is az elnökltok. Az elnök nem azért van, hogy mindent maga csináljon! Ellenőrizzen, kérjen számon, működjön együtt. Ki tud rendet tartani? Az, aki maga is betartja azt, példát mutat Miszlai József ilyen ember. Pipó Béniné párton kívüli, baromfigondozó szakmunkás így felel: — Az elnök ne hagyja magát lekenyerezni, vezessen, törődjön a néppel. Ilyennek ismerem az új elnököt Mi, tsz-tagok dolgozunk, de van néhány most is, aki csak hőbölög — így mondja —. Utána kell nézni, ki, hogyan végzi munkáját. Működjön jobban az ellenőrző bizottság is, hogy ne folyhassanak el a fillérek, a forintok. Az új elnök, Miszlai József: — Tudom, hogy nem könnyű dolgot vállaltam. Ezt azért mertem megtenni, mert eddig szót értettem az emberekkel. Harminc éve lakom a községben. Azt hiszem, tanultam az előző vezetésből is. Ha külön nem is mondták a közgyűlésen a tagok, hogy segítünk, érzem a felém áradó bizalmat. A munkához való hozzáállásból is látom, tapasztalom* hogy segítenek. Elvtelen ígérgetésekre nem vagyok hajlandó, meggondolom és mérlegelem a lehetőségeket, mit lehet tenni. Amit megígérek, teljesítem. Érzek erőt és bízom, hogy jó együttműködéssel meg tudom oldani a rám háruló feladatokat. » A KÖZÖS TOVÁBBI fejlődése, boldogulása a tsz-elnök személyes jó tulajdonságain,' akarasán, tehetségén kívül azon is múlik, mennyire működik együtt vezetőség, mennyire támogatja, segíti őket a tagság a hétköznapokban is. Kölcsönös dolog ez. A felsőbb szervek is nagyobb segítséget nyújthatnák ehhez. Nem mintha eddig nem segítettek volna, de abból talán sosem elég. Ha a törekvés minden > oldalról meglesz, közös erőfeszítésekkel el tudják érni a sikert és gazdasági, politikai eredményeiket fokozni is fogják. SOMI BENJAMINNÉ Kedves Olvasóink! Lapunk Négy- szemközt az orvossal rovata minden egyes hozzá érkező levélre válaszol. Ha válaszunk — mostanában különösen gyakran előfordul — késik, annak oka a kérdések nagy száma. Olvasóink szives türelmét kérjük. A válaszokat a beérkezés sorrendjében adjuk meg. Lehet-e a szeplők ellen védekezni ? Kaptuk az alábbi sorokat. Olvastam már régen a Népújság „Négyszemközt” rovatában egy hosszabb cikket, amelyben sok jó tanácsot adtak a szeplők elleni védekezéshez. Többen vagyunk testvérek, lányok, vöröses szőke hajunk van, s az első tavaszi napsugárra kijönnek szep- lőink, nem kis számban, s ellepik arcunkat, sőt testünk napjárta helyeit. A cikket az újságból kivágtuk, de úgy eltettük, hogy nem találjuk. Arra kérjük a kedves Négyszemköztet, legyen szíves kivonatát velünk közölni. Nagyon kéri, hálás köszönettel egy szeplős olvasójuk és nőtestvérei. Kedves Olvasónk! A szeplők (ephelides) a Nap hatására jönnek létre, néha családi és örökléaes alapon. A napnak kitett helyeken^ főképpen az arcon, kézhátakon, alkarokon jelentkeznek különféle nagyságú, világosabb, vagy söté- tebb barna, a bőr felszínében fekvő festékfoltok alakjában. Végérvényesen eltávolítani nem lehet! Elhalványítani s „elrejteni” igen. Ennek igen sokféle módja van. Lassú, de néha eredményes a foltoknak reggel és este bórax- oldáttal való dörzsölése. Sokan hidrogénszuperoxiddal, vagy híg citromlével igyekeznek szeplőiket elhalványítani. Ha a halványítás eredménytelen, úgy a hámlasztás a foltokat eltünteti. Sajnos a szeplők visszatérnek. A szeplősök védjék magukat a napfénytől napernyővel és nagykarimájú vörös, vagy barna kalappal. Viseljenek vörös vagy barna fátyolt., Igen jó fényvédő kenőcsök állnak rendelkezésünkre. Kedves Olvasónk! Azt tanácsolom, teljes bizalommal forduljon a szakorvoshoz, bor- nemigondozó- IntéZethez, bőrgyógyász kozmetikushoz, aki a so^-sok jó módszer közül, a legalkalmasabbat fogja igénybe venni. Az eredménnyel meg lesz elégedve. „Egy gimnazista diáklány” jeligére Egy vidéki diáklány leveléből idézünk: „Szorgalmas olvasója vagyok a lap orvosi tanácsainak. A nátháról már több esetben volt szó, de arról a különleges esetről még nem hallottam, ami velem történt. Nagy lelki problémát okoz az, hogy állandóan náthás vagyok. Több éves tapasztalatom, hogy minden második nap küszködök a náthával. Ilyenkor legtöbbször csak 10—11 óráig tart az egész. Elhasználok 2—3 zsebkendőt és délután már semmi bajom. Iskolába járok és ott is elég kellemetlen, hogy mindig az orrom fújom. Már szinte szégyellem magam emiatt. Azt a tanácsot kaptam, hogy este fokhagymát szagoljak. Kipróbáltam, s kitűnően sikerült. Ha minden este használtam, úgy sokáig nem voltam náthás. Ha kihagyom a fokhagymát, azonnal elfog a nátha. Azt szeretném megkérdezni, ez nem árt a szervezetnek? Van-e más mód arra, hogy a náthámtól megszabaduljak? Nagyon szeretném, ha mielőbb válaszolnának. Egy gimnazista lány jcíigére.^ Kedves Olvasónk! Kérdésére pontos választ csak akkor tudnánk adni, ha még nagyon sok kérdésünkre választ kapnánk, amely e témakörbe tartozik, és egy mindenre kiterjedő alapos orvosi vizsgálat után. Betegsége minden bizonnyal idegrendszeri alapon áll fenn. Ezért azt tanácsoljuk, hogy sürgősen keresse fel kórházunk idegosztályát, ahol segíteni fognak. Különben egészséges embernek a fokhagyma szagoltatása nem árt. A vizsgálat eredményét közölje velünk. Gyermekek idegessége Idézünk egy asszony leveléből: „Egyetlen gyermekem — nem mondom — nagyon el van kényeztetve, de emellett olyan ideges, hogy úgyszólván sem éjjelünk, sem nappalunk nincsen miatta. Kérem, ha lehetséges szíveskedjék a gyermekek idegességéről írni.” Kedves Olvasónk! E témakörrel sokszor és részletesen foglalkoztunk rovatunkban. Ezért a választ most röviden adjuk meg. Az idegesség (neuropathia) oka részben öröklött, alkat, részben a környezet betegítő hatása, a család idegessége, rossz pedagógiai módszerek. Különösen hajlamosak az egykés és a késői gyermekek, a 2—4 évesek és serdülők. Betegítő hatással van a „korán fokozott szellemi fejlődés célszerűtlen túlterhelése, a helytelen gondozás. Általában igen ártalmasak a mindennemű túlzások. A betegség hosszú ideig lappangva maradhat, hogy később valamilyen belső vagy külső (endogén, exogén) hatásra kirobbanjon. Lehet, hogy az ideg- rendszer funkcionális gyengeségéről van szó. Nem egyszer lelki zavarokkal kapcsolatban. Idegesség tünet, kis ingerekre nagy reakció, amely a szomszédos idegek területére is ráterjed és a rendellenesen beálló gyors kifáradás. Csecsemőkorban a feltűnő nyugtalanságból, a tartós sírásból, a felületes alvásból, a hiányos fejlődésből, bár az étrend célszerű és kalóriadűs, a minden zajra való megvédésből, a hígas székrehaj- lamból, szokványos hányásból, az étvágytalanságból, stb. következtethetünk erre. Egyik tünete a taréjszerű haj elrendeződés, ha az magától képződik. Nagyobb gyermekeknél feltűnő jelenség az étvágytalanság, a válogatás az étkekben, a tartós rágás, az ételeknek órákig a pofazacskóban tartása, az ideges hányás, fejfájás, nem migrén alakjában, az alvási zavarok, az ijedtség, a dührohamok, az ismétlődő köldökkólikák a gyors hangulat- változás, a szellemi kifáradás, a szórakozottság, a hipochondriás önmegfigyelés, a görcsök, élénk bőr érzék eny s ég. gyakori színváltozás. Minden bőrkiütésre erős viszketőérzés, enyhe fertőzésre is magas láz, szemhéjak remegése, gyakori vizelés. Az önfertőzés (onánia) nem oka, hanem következménye az idegességnek. A gyermek sürgősen idegorvosi gyógykezelésre szorul, akinek tanácsait, bármilyen szigorúak is legyenek azok, a gyermek érdekében be kell tartani. A Szekszárdi Vasipari Vállalat Keselyűs! úti tanműhelyében ütvén lakatosipari tanuló tanulja a szakmát. A vállalat vezetősége nagy gondot fordít a fiatalok szakmai képzésére. Kiváló mesterek oktatják a szakmát. Felvételűnkön Balázs András foglalkozik a II. éves Szabó Gyulával. Foto: Bakó Jenő
