Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
1966. március 20. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 Megemlékezés a Tanácsköztársaság 47. évfordulóján A Bonyhádi Cipőgyár KISZ- alapszervezete és szakszervezeti bizottsága rendezésében megemlékezést tartanak a Magyar Tanácsköztársaság 47. évfordulója tiszteletére. Az ünnepséget a cipőgyári kul- túrotthonban tartják ma délután 15 órai kezdettel. A Tanácsköztársaság évfordulójának ünnepén megemlékezést tartanak a KISZ megalakulásának 9. évfordulója tiszteletére is. Az ünnepi műsor keretében kerekasztal-beszélgetést tartanak a vállalat nyugdíjasai és a KISZ- isták. Az úttörők köszöntik majd a nyugdíjasokat és a KlSZ-fiatalo- kat. A műsor befejező aktusa az öregek megvendégelése, majd utána a fiatalok táncmulatsága lesz. Tavaszi munkák Decsen A decs! Alkotmány Tsz-ben a tervtárgyaló közgyűlés előtt, amit előreláthatólag egy-két héten belül megtartanak, brigádórtekez- letaket szerveznek. Az értekezleten kertészeti, traktoros, növény- termesztő és állattenyésztő brigádtagokkal külön-külön beszélik meg, mit várnak a brigádoktól. Megbeszélik az 1966. évre szoló premizálási feltételeket, s ezeket megvitatják. Foglalkoznak a termelési feladatokkal is. A brigádok közötti megbeszélés pénteken kezdődött, amikor a kertészetben dolgozókkal tárgyalták. A tsz vezetősége így is felkészült a tervtárgyaló közgyűlésre, mert a brigádértekezleteken elhangzott hasznos javaslatokat figyelembe veszik a tervtárgyaló közgyűlésen. Azért is jó az ilyen kisebb egységekkel való beszélgetés, mert azok is elmondják véleményűiket, akik egyébként, a nagy nyilvánosság előtt tartózkodnának a véleménynyilvánítástól. A tavaszi munkákkal kapcsolatban egyéb intézkedések is történtek a decsi Alkotmány Tsz- ben. A tsz-ben még elég nagy a vízállt terület, s a víz levezetésére külön ennek a munkának elvégzésére, brigádot alakítottak, amely a víz lecsapolósát végzi. Intézkedés történt olyan irányban is, hogy egy-két növényféleséget amelynek vetési ideje már sürget, előre kellett hozni, viszont a terület víz alatt áll. E növények vetésterületét átütemezik. A tsz- ben a brigádvezetőket személyre szólóan bízták meg és tettek felelőssé egy-egy őszi kalászossal elvetett tábla ellenőrzésével. A brigádvezetők egyéb munkájuk mellett, a reájuk bízott területen figyelik a növénykártevők — csó- csárlók — kártevéseit, s ahol ilyent észlelnek, azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket. 539 új traktorvezető Ä héten befejeződtek az alapfokú traktorosképző tanfolyamok vizsgái. Megyénkben az elmúlt időszakban II tanfolyamon képeztek traktorvezetővé szövetkezeti tagokat, állami gazdasági dolgozókat és más fiatalembereket Hargitai Sándornak, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya felügyelőjének tapasztalata szerint a szövetkezeti tanfolyamokon különösen "^ó volt a szervezés és az eredmények is jobbak, mint a gépjavító állomásokon és állami gazdaságokban megtartott traktorosképző tanfolyamokon. Igen örvendetes ez, hiszen a szövetkezetek erősödését, tagjainak tudatAz első magyar proletárdiktatúra, fennállásának 133 napja alatt történelmi tettet hajtott végre. Olyan feladatokat oldott meg, amit nem tudott elvégezni az 1848— 1849-es polgári forradalom és szabadságharc, s nem valósította meg az 1918-as polgári-demokratikus forradalom se. Felszámolta a feudalist maradványokat: kisajátította a feudális nagybirtokokat, különválasztotta az államot az egyháztól, szétzúzta a feudális jellegű államgépezetet, kisajátította a tőkéseket: állami tulajdonba vette a gyárakat, bankokat, bányákat, közlekedést, üdülőket, kórházakat, a nagykereskedelmet, bérházakat. Megyénkben március végén, április elején állami tulajdonba vettek valamennyi számottevő üzemet így például a tolnai lenszövődét, a bonyhádi cipőüzemet, a mó- rágyi gránithányát, a nagymányo- ki és a váraljai mészkőbányákat, az alsónánai, mórágyi, mőcsényi, bonyhádi, nagymányoki, mázai téglagyárakat és mészégetőket, a nagykereskedelmi vállalatokat. Csak kevesen emlékeznek arra, hogy Tolna megyében is több mint 50 termelőszövetkezet működött a Tanácsköztársaság idején, s közülük is a legnagyobb a hőgyé- szi volt. A termelőszövetkezetek ügyeinek intézésére Szekszárdon és Dombóvárott Termelőszövetkezeti Központ-ot hoztak létre. Szinte megszámlálhatatlan azokbeli formálódását mutatja, és azt, hogy a fiatalok közül elég sokan részt óhajtanak venni a korszerű mezőgazdasági munkában, képzett szakemberként. A 11 tanfolyamiból hármat szerveztek gépállomáson, illetve gépjavító állomáson, kettőt állami gazdaságban, hetet pedig termelőszövetkezetekben. Különösein sikeres a pincehelyi és az ozorai szövetkezet tanfolyama. Az 550 hallgatóból csak 11 nem felelt meg a vizsgákon, tehát Tolna megye mezőgazdasága 539 új traktorvezetőt kapott az idei tavaszra. nak az intézkedéseknek sokasága, amelyeket a dolgozók szociális helyzetének javítása érdekében hoztak. Szekszárdon például a városi tanács intézkedett, hogy a szuxdi- kok lakói beköltözzenek a tőkések nagy lakásaiba. Bútorokat Is biztosítottak számukra. A puszták cselódlakásaiban meghúzódó családok a 'kastélyok szobáit kapták meg otthonul. Álláshoz juttatta a munkáshatalom a munkanélküli pedagógusokat, szociális otthonokat szervezett az egyedül élő, beteg, öreg hadirokkantaknak. A hő- gyészá, a tengelici, a kajdacsi kastélyoknak budapesti proletárgyerekek voltak a lakói. Azt a hazát, amely fennállásának rövid idejében is ily nagy tettekre volt képes, minden erejével védték a dolgozók. Amikor a reakció az imperialista erők támogatóséval megkezdte az ellenforradalmi kísérleteit, néhány nap alatt megalakult a fiatal állam népi hadserege, a Vörös Hadsereg, s diadalról diadalra vitte a nemzeti zászlót, amely mellett ott lobogott a vörös zászló is. S a felszabadított területen létrejöhetett a Szlovák Tanácsköztársaság. /» munkáshatalom hívó sza- ** vára megyénk lakói is me’. r adták a fegyvert. Április 11-én a Megyei Intéző Bizottság táviraTávfűtés a megyei kórházban A rendelőintézet mögötti csőalagutat építik a Tanácsi Építőipari Vállalat kubikosát. A város legnagyobb .füsttermelője” a megyei kórház volt. A környék lakói a megmondhatói annak, mennyi bosszúságot okozott néha a sok füstölő kémény, mennyire szennyezte a levegőt. És természetesen nemcsak a környékbeliek szenvedtek tőle, hanem elsősorban a kórház betegei, dolgozói. Néhány hónap óta azonban nincs ok az ilyesféle panaszra. Pedig tüzelnek, most is a kazánokban és a fűtés — már ahova az új kazánháztól ki vannak építve a vezetékek — jobb, mint bármikor. Az új kazánház négyszögletű kéményéből mintha nem is jönne a füst. Aki távolról nézi, nemigen tudja megállapítani, hogy tüzelnek-e a kazánokban, vagy sem. Az égés a modern „Slatina”-kazánokban tökéletes. Pedig még pines is készen teljesen a kazónház — mondja Csák Péter, a kórház főmérnöke. — A különféle automatikák felszerelése még hátra van, a műszerezettség sem komplett. De így is meg lehet állapítani, hogy tilag jelentette a Belügyi Népbiztossá ghoz: „a Vörös Hadsereg toborzása jól halad”. Megyénk vöröskatonái megvívták dicsőséges harcukat a romáin, majd a cseh imperialista seregek ellen. Az imperialista intervenció és a hazai reakciósok döntő túlerejével szemben azonban kevésnek bizonyult a Tanácsköztársaság ereje. A hatalomra jutott tőke azonnal a fasizmus eszközéhez nyúlt, hogy véres terrorral megfélemlítse, megsemmisítse a forradalom erőit. A fehérterror Tolna, megyében is könyörtelenül küldte halálba a forradalmárok sokaságát. Szekszárdon a vásártér, Tamásiban egy vendéglő udvara, SImontornyán a Sió partja és vize lett vörös a kiontott proletárvértöl. Mégsem lehetett soha kitörölni a dolgozók emlékezetéből a dicső Tanácsköztársaságot. S amikor a történelem, a társadalom fejlődése lehetőséget adott a második magyar proletárdiktatúra megteremtésére, elsők főzött láttak munkához az évtizedekig illegalitásban levő 1919-esek. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 47. évfordulóján a magyar és a nemzeti munkásmozgalom számára sok tapasztalatot és erőt adó munkáshatalomra emlékeznek a világ haladó erői. K. Balog János a beruházás rendkívül: hasznos, az áttérés a távfűtésre, már nagyon időszerű volt... Huszonötmillió forintos beruházási program irányozza elő a kórház hőenergia-ellátásának gyökeres megjavítását. Az első ütem — az összberuházásnak fele — már megvalósult, ennek keretében építették meg a kazánházat, kapcsolták be a távfűtésbe a tbc- kórházat, a fertőzőosztályt; a konyhát, a mosodát, az ,.A” és ,,B” épületet és a „C” pavilont. Most a második ütemen dolgoznak, amelynek keretében további épületekbe juttatják el a Bakta- oldali kazánházban termelt gőzt és „egy füst alatt” megjavítják, átalakítják a kórház egyéb, közműhálózatát is. Pár évvel ezelőtt még külön fűtési rendszere volt minden épületnek. Volt, ahol légfűtés működött, másutt gőz, vagy melegvíz, de voltak (és még vannak is) kályhafűtésű helyiségek is. Nyolc épületben huszonnyolc kazán „ette” a szenet. Ezek korszerűtlenek voltak, akadt köztük még 1889-ben gyártott mozdonykazán is. Természetesen a hatásfokuk is alacsony volt. Vagy tucatnyi helyen kellett tárolni a szenet, a kórház úthálózatát vették igénybe szénszállításra, ami egyáltalán nem felel meg egy kórház higiéniai követélményeinek. A fűtés nemcsak gazdaságtalan volt, hanem elégtelen is. A második ütem a múlt év őszén kezdődött meg. Ennek keretében kap távfűtést a leendő szemészeti osztály, az óvoda és bölcsőde, a rendelőintézet és a prosectura. Ezután áthozzák a vezetékeket a régi kórházba és a következő ütemben — ez év őszétől 1968-ig — itt is minden épületet bekapcsolnak a távfűtésbe. Mivel a távfűtési vezetéket minden épülethez ki kellett építeni, önként kínálkozott a lehetőség a többi vezetékhálózat átépítésére is. A távfűtési és melegvízszolgáltatási -csővezetékeknek csőalagutat építenek, ahova fokozatosan át lehet majd telepíteni a víz-, villany- és telefon- vezetékeket is. Így, ha bármelyiknél üzemzavar keletkezik, nem kell a földet ásva keresni a hibát, hanem az az alagútban köny- nyen behatárolható és kijavítható lesz. A két kórház összekötésénél még ennél is tovább mennek. A csőalagút helyett egy széles, közlekedőalagutat építenek, ahol nemcsak a különféle vezetékeket szerelhetik fel, hanem itt bonyőlódhat a két kórházépületcsoport közti „személy- forgalom” is. Jelenleg ugyanis az utcán járnak át a két épület közt a betegek és a személyzet, a forgalom naponta eléri a 3—400 főt is. Ez egészségtelen, különösen a vizsgálatra, vagy kezelésre járó betegek részére. Az új kórházban egy fogadóépületet emelnek, felvonóval, várakozóhelyiséggel, így megszüntethető a jelenlegi állapot, hogy a látogatók tömegesen várakoznak a bejárat előtt. Kevesen tudják, hogy a kórház a megye egyik legnagyobb szénfogyasztója. A hat új kazánban naponta 150 tonna szenet lehet eltüzelni — a gőztermelő kapacitás óránként húsz tonna — a számítások szerint normális téli időben napi száz tonna szenet tüzelnek majd el. Ennek a szénnek a tárolása, szállítása jelenleg igen körülményes. A Munkácsy utca nincs megfelelően kiépítve, és az Ybl Miklós utcán is egy nagy beszakadás akadályozza a forgalmat. Megoldást kell tehát találni a szénszállításra, hogy ne forduljon elő a télen bekövetkezett eset, amikor csak igen nagy nehézségek árán — és tetemes többletköltséggel — lehetett folyamatosan ellátni szénnel az új kazánházat. Ennek megoldására a negyedik ütemben kerül sor.-Az új kazánház kapacitása elegendő a kórház összes jelenlegi épületeinek ellátására, sőt azokra is, amelyek jelenleg épülnek, és amelyekre már jóváhagyott beruházási program van. Ameny- nyiben tovább bővül a kórház, bővítésre szprul a kazáftház is és vannak olyan elképzelések is, hogy más, környékbeli épületeket is innét látnak majd el energiával. J, J.
