Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

I TOÍ,NA MEGYEI NÉPÜ.1SAG 1966. március 20. Az indonéz hadsereg igyekszik megszilárdítani hatalmát Suharto, Indonézia katonai dik­tátora a djakartai rádió jelentése szerint szombaton cáfolta, hogy katonai junta vette át a hatal­mat és azt mondta, hogy Indo­nézia „legfőbb vezetője to­vábbra is Sukamo”. Tagadta azt is, hogy a tábornokok államcsínyt hajtottak végre. Ezenkívül hang­zatos kijelentéseket tett a Malay­sia elleni harcról, amelyet sze­rinte az új vezetőség is tovább folytat. A djakartai rádió egyébként szintén szombaton jelentette be, hogy Suharto elrendelte azoknak az egyetemeknek és középisko­láknak újbóli megnyitását, ame­lyek jobboldali diákjai napokon keresztül dühödten tüntettek Su­kamo és a kormány baloldali miniszterei ellen. A pénteken megbénított djakar­tai repülőtéren szombaton az első gép már leszállási engedélyt ka­pott, a távközlés azonban szüne­tel, miközben a hadsereg újabb intézkedésekkel szilárdítja egy héttel ezelőtt megkaparintott ha­talmát. A 64 éves elnök a múlt szombaton megbízta Suhartót a törvény és a rend helyreállításá­val, Suharto pedig ezt a hatal­mat arra használta fel, hogy el­mozdítsa Sukarno legkipróbál- tabb híveit, a Subandrio minisz­terelnök-helyettes által vezetett baloldali minisztereket. Suband- riót és 14 minisztertársát a had­sereg „védőőrizetbe vette”, azt állítván, hogy ezzel a „nép ha­ragjától” kívánja megvédelmezni őket. A tábornokok ezután létre­hozták a nekik tetsző jobboldali kormányzat magvát, amikor ideig­lenesen a djogdjakartai szultán­nal töltették be Subandrio mi­niszterelnök-helyettesi’, Adam Ma­lik kereskedelmi miniszterrel pe­dig Subandrio külügyminiszteri tárcáját. A rádió és a sajtó, immár tel­jesen a tábonokok kezében van. Sukarno elnök sorsáról nem ér­keztek új hírek azóta, hogy is­meretessé vált: erőszakkal a fő­Az atomfegyverek áldozatait gyászolják Japánban várostól 64 kilométernyire fekvő bogori nyári palotába költöztet­ték. Az AP-hírügynökség hírmagya­rázója azt írja róla, hogy az új katonai rendszer hajlandó meg­tartani őt, valamiféle „alkotmá­nyos uralkodó” színezetében, ad­dig, amíg lehet. A rezsim embe­rei azonban arra is készek, hogy ellene forduljanak, ha Sukarno közvetlenül kihívást intéz ellenük. Az AFP jelentése szerint pén­teken este a djakartai repülő­téren incidens zajlott le. amely egy kínai állampolgárnak, az Üj- Kína hírügynökség tudósítójának letartóztatásával végződött. A kínai újságíró és a nagy­követség hat munkatársa a cseh­szlovák légitársaság gépén el akarta hagyni az országot. A rendőrség azonban, valamilyen oknál fogva, a külföldi személyek távozását nem akarta engedé­lyezni. A kínaiak ellenszegültek az erőszaknak és dulakodásra ke­rült sor. Az AFP tudósítójának jelentése szerint egyetlen kínai állampolgár sem hagyta el Dja- kartát a Kambodzsa felé induló csehszlovák gépen, az Űj-Kína hírügynökség tudósítója pedig a rendőrség őrizetében van. Két eredeti japán felvételt mu­tatunk be olvasóinknak. Egy ja­pán édesanya imádkozik kislánya sírja előtt az egyiken, és egy egész család gyászolja az apát a mási­kon. Mindketten amerikai nuk­leáris bombák áldozatai: a lány még Hirosimában, a férfi a Fu- kuriu Maru halászhajó fedélze­tén, Bikini sziget körzetében lel­te halálát az atomesőben. Japánban erőteljes népi moz­galom tiltakozik minden nukleá­ris fegyver ellen. E mozgalom hí­vei, tragikus hangulatú „népszo­kásként”, minden év márciusá­ban „Bikini nap”-ot tartanak. Ilyenkor nagy néptömegek za­rándokolnak ki a temetőkbe ked­veseik sírjához, vagy hamvvedré­hez. Tömjénfüst lebeg a komor gyász fenséges csendjében és illatoznak az emlékezés tarka virágai, s bár nyugodtnak látszanak az arcok — a szívek mélyén izzik a jogos harag. Tények bizonyítják: a „Bikini Day” elemi erejű, or­szágos tiltakozás az atomhalál szörnyűségei elleni A néppel, a népért, a néppel együtt Magyar—NDK baráti találkozó Pálfán A Hazafias Népfront Tolna me­gyei bizottsága meghívására két napot megyénkben töltött Hans Joachim Giese. az NDK-bedi neu- enhofei Emst Thälmann Termelő- szövetkezet agrármérnök elnöke és felesége. Pénteken délelőtt a Pa­lánk! Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban tett látogatást, dél­után Pálfára látogatott. Nehéz vol­na azt a határtalan szeretetet, ked­vességet leírni, mely megnyilvá­nult megyénkben iránta. S mindez a magyar—német barátság szelle­mében történt, a bókéért és a szo­cializmus gyorsabb felépítéséért való harc erősítését akarta segí­teni. * Már a fogadtatásnál kitűnt a két elnök, Giese és Lakos József elvtárs közötti hasonlatosság. Mindketten néhány évvel ezelőtt egy elég gyenge szövetkezetbe ke­rültek. Vége-hossza nem volt, amint egymás szövetkezetének eredményeit sorolták. S mindeb­ből az derült ki, mindketten szö­vetkezetük fejlődését segítették elő. Giese elvtárs szövetkezete két év alatt a leggyengébbek közül a legjobbak közé küzdötte fel ma­gát. És nincs ebben semmi csoda, csak a párt politikáját valósítják meg. Giese elvtárs szerint a pa­rasztszövetség legutóbbi kongresz­tsemcnpSi SOROKBAN Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, valamint Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke szombaton bemutatkozó lá­togatáson fogadta Fjodor Jegoro- vics Tyitovot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új ma­gyarországi rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét. * Indira Gandhi asszony elnökle­tével ülést tartott az indiai orszá­gos védelmi tanács. A miniszterelnök elemezte azo­kat az eseményeket, amelyeket az országnak a hallatlanul nagy aszály miatt kell átélnie. Az ülé­sen a vezérkari főnökök megtár­gyalták az indiai—pakisztáni vi­szonyt. * Hoang Qucc Viet, a Vietnami Dolgozók Általános Szövetségének elnöke március 16-án fogadta a Brutyó János, a SZOT elnöke ve­zette magyar szakszervezeti kül­döttséget. A magyar küldöttség és a Vietnami Dolgozók Általános Szövetsége vezető tagjai között szívélyes eszmecsere folyt a két ország szakszervezeti tevékenysé­géről. * A. N. Csarahjan, a Szovjet Tudományos Akadémia Le be­gyen intézetének munkatársa eredeti módszert dolgozott ki arra, hogy miképpen lehet a Földről „sugárzási őrjáratot” rendszeresíteni a földi légkör határán. Módszerének nagy sze­repe van a napkitörés-prognó- zisok összeállításában és a távo­labbi űrutazások előkészítésé­ben. A Lebegyev intézet tudo­mányos tanácsa Lenin-díjra ter­jesztette fel Csarahjant, a fizi­kai és matematikai tudományok doktorát. szusa ezt így fogalmazta meg: a néppel a népért, a néppel együtt. * Pálfán is az hozott jó eredmé­nyeket, hogy Lakos elvtárs elmon­dása szerint a vezetők és tagok harmonikus együttműködése egyre erősödik. Bizton számítanak az asszonyokra, a KISZ-fiatalokra is. A felsőbb szervek segítsége sem marad el. Részt vett a tapasz­talatcserén Rév András elvtárs, a paksi járási pártbizottság első tit­kára is. Amikor bemutatták Giese elvtársnak, önkéntelenül mondta: nagyon szép és a magam részéről nagyon sokra értékelem, hogy a járási pártbizottság így érdeklődik a mezőgazdaság ügye iránt. * A pálfai gazdaságiban az első út­juk a lovaikhoz vezetett. Giese elv­társiknál ugyanis versenylóte­nyésztés folyik. Büszkén mondta, hogy legutóbb szövetkezetük lova­sa a gazdaság lovával nyerte meg az országos versenyt. Nos láthatott lovakat a pálfai gazdaságban is. Itt is, de a szarvasmarháknál, ser­téseknél is szorgalmasan jegyze­telt, tanult. Ahogy tréfásan meg­jegyezte „látásból lehet lopni”. No, de tanácsot is tudott adni a legelő­gazdálkodás, a gépesítés és .álta­lában a vezetés módjáról. * Végeredményben az derült ki, különösen az esti nagygyűlésen, — amelyen Bolvári Józsefné ország­gyűlési képviselő beszélt a ma­gyar—NDK barátságról, a béke­harcról — hogy ezeket a tapaszta­latcseréket szaporítani kell. A köl­csönös meghívások megtörténtek» * A nagygyűlés után fehér asztal mellett búcsúztak az NDK-beli vendégek a pálfaiaktól. Megismé­telték a tapasztalatcserére való kő. zös meghívást. Megható jelenet volt, amikor Giese elvtárs átvette a pálfaiak ajándékát, egy borral töltött magyaros motívumokkal fonott korsót, a felesége pedig egy ki varrott párnát, amelyet a szövet- kezet asszonyai dr. Kazik Istvánná vezetésével készítettek» • A műsorral közreműködő úttö­rők versekkel, békedalokkal emel­ték az ünnepség színvonalát. S a két nép békeharcos álláspontját húzta alá az a tiltakozás is, ame­lyet a pálfai termelőszövetkezet valamennyi tagja — lényegében az egész község — írt alá. Ezt küldték el az amerikai követségre. Ehhez kapcsolódtak természetesen a ven­dégek is. ERŐT ADÓ MÁRCIUS Jt mire nem számított az első ” világháború ban győztes an­tant, amiről álmodni sem mert a magyar reakció — az bekövetke­zett 1919 tavaszának első napján: március 21-én a forrongó Európa szívéiben megalaíkult a Magyar Tanácsköztársaság. A rendkívül bonyolult kül- és belpolitikai kö­rülmények között, amikor a ma­gyar burzsoá kormány nem látott kiutat a politikai válságból, a ma­gyar munkásosztály, fiatal forra­dalmi pártja vezetésével megte­remtette saját hatalmát. A Kom­munisták Magyarországi Pártja — bár még csak kevés forradalmi ta­pasztalattal rendelkezett — mégis kiválóan használta ki a történe­lem adta lehetőségeket, nem ha­bozott, nem ingadozott egy pilla­natig sem, amikor a hatalom meg­szerzésére lehetőség nyílt. A világ forradalmi munkás­mozgalma örömmel üdvözölte az új munkáshatalmat. A sok doku­mentum közül álljon itt példaként a lengyel forradalmi munkásmoz­galom egyik határozata: „A ma­gyar proletárdiktatúra pedig új tü­zet gyújt minden szomszédos or­szág műnk;'sóinak- szívében. Egy­re nehezebb lesz ezen országok burzsoáziája és azt támogató koa­líció sziámira az ököllel, szurony­nyal való kormányzás, egyre vilá­gosabb lesz a proletariátus előtt, hogy a szovjet kormányzat a for­radalmi munkásmozgalom elkerül­hetetlen természetes következmé­nye, és a szocializmus egyetlen le­hetséges útja.” A magyar példa az oroszországi tapasztalatok után ismét szétzúzta a reformisták nézeteit, csapást mórt politikájukra, melynek lé­nyege: leszerelni és tévútra vezetni a munkásosztály forradalmi har­cát. Oroszország után a Magyar Tanácsköztársaság is bizonyította: a szocializmushoz csak a proleta­riátus diktatúráján keresztül vezet az út. A nemzetközi munkásmozgalom nagyra értékelte a magyar szocia­lista forradalomnak azt a sajátos vonását, hogy a forradalom vi­szonylag békés körülmények kö­zött győzött. Lenin ezzel a kérdés­sel foglalkozva azt írta az Üdvöz­let a magyar munkásoknak című művében, hogy Magyarországon „ ... a proletárdiktatúrára való át­menet is hasonlíthatatlanul köny- r.vebb és békésebb veit. Ez utóbbi ’-'riVtnv'ny különösen fontos... A r-'T-n pr-'i^t-' -dik'' (-'na mé,T a vakot is látóvá teszi. A proletár­diktatúrára való átmenet formája Magyarországon egészen más mint Oroszországban: a burzsoá kor-, mány önként lemondott, a mun­kásosztály egységét, a szocializ­mus egységét azonnal helyreállí­tották kommunista program alap­ján.” *919 tavasza meghozta a ma­* gyár munkásmozgalom szervezeti egységét: egyesült a Kommunisták Magyarországi Bárt. ja és a Magyar Szociáldemokrata Párt kommunista program alap>- ján. Ez a tény a reformizmus ve­reségét jelentette. Bebizonyosodott — s azóta újólag már számtalan­szor igazolta a történelem —, hogy a jobboldali szociáldemokraták irányításával, reformista politiká­val n^m lehet a munkósosztályt felkészíteni a szocialista forrada­lomra, nem lehet elvezetni a ha­talomra. Ugyanakkor a magyar példa kihúzta a talajt a dogmati­kusok, az álbaloldald nézeteket hirdetők lába alól is. Bebizonyítot­ta, nem kell várni „világforrada­lomra”, ha a feltételek adoőak, megteremthető a proletariátus dik_ ti-b'-rája, rr.cg !-’ zdeni a-szo­cr-lista 1 -emelési vi­szonyok felépítését. / !

Next

/
Thumbnails
Contents