Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-13 / 37. szám

1836. február 13.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

Szekszárdi büszkesége lesz az új művelődési ház

A Tolna megyei Tanács és a Szekszárd Városi Tanács évekkel ezelőtt az egyik legelhanyagoltabb megyeszékhely, Szekszárd fokozatos fejlesztését tűzte ki célul. Ennek a programnak a keretében a városrendezési tervben előirányzott — és várhatóan 40 000 fős — megyeszékhely kulturális igényeinek kielégítésére új művelődési ház építését határozták el. A mielőbbi megvalósulás elősegítése érdekében a költségelőirányzatok egy részét a KÖFA-alapból gyűjtötték össze a tanácsi szervek, s hozzácsatolták az egyébként is szükséges mozi, cukrászda építésére betervezett költségekhez. A művelődési házat a városrendezési tervben kijelölt új városközpontban (Garay tér és Mártírok tere közötti részen) kívánják elhelyezni. A terület előkészítését, a szanálásokat már elvégezték, s nemrég elkészültek a művelődési ház kiviteli tervei is.

Megkértem a tervezőt, Tillay Ernő Ybl-díjas építészmérnököt, hogy ismertessen meg a művelőd dési ház tervezéstörténetével, és a terveken mutassa be, milyen lesz a város új kulturális létesítménye.

— Három éve kaptunk megbízást a programtervek elkészítésére. A megbízás 700 fős színház, 600 fős mozi, 250 fős kis zeneterem, kiállítási helyiség, szakköri helyiségek, játékklub, olvasó, könyvtár, színészöltöző, próbatermek, cukrászda tervezését irányozta elő, a komplexumok egy épületbe történő összefogásával. A beruházási programot két változatban készítettük, hogy az összehasonlítás után kiválasztott legjobb megoldási módokat tudjuk alkalmazni a végleges —" kiviteli tervek elkészítésénél. A kiviteli terveket a 30 milliós építési költséggel jóváhagyott program alapján, 1965 áprilisában kezdtük kidolgozni.

vekkel lehetne kitölteni. A szakági tervezők együttműködve, egymás munkájához kapcsolódva dolgoztak a terveken. S mikor az elképzelések majdnem kész tervekké, tervvázlatokká alakultak, ősz. sze kellett hívni egy terv konzultációt, hogy a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága, a megyei és jánási tanács, az egészségügyi hatóság, a területi főépítész, tűzrendészet és a többi érdekelt szerv képviselői megtehessék észrevételeiket, javaslataikat. Viták, véleménycserék után végül is kialakult min kell változtatni, mit kell esetleg pótlólag betervezni. Háromhónapi megfeszített munka következik ezután, s a tervek szépen kidolgozott műszaki rajzok formájában gyűlnek össze. Alaprajzok, homlokzati rajzok, metszetek, részletrajzok töméntelen mennyiségben. Nem is vállalkozunk a tervcsomagok átlapozására, csak egy-két jellemző rajzot nézünk meg. Közben csatlakozik

bejáraton juthatunk a kis zeneterembe, ami kiállítások, és kamararendezvények lebonyolítására alkalmas. Itt van még a cukrászda, és ami dominál — a több, mint 600 személy befogadására alkalmas mozi. Itt is újszerű és igényes megoldásokra törekedtek a tervezők. Az oldalfalakon az akusztikai hatást biztosító bőr-, szövet- és faburkolat, a mennyezet íves kiképzésű, elszórt „csillagrendszerű” fényforrásokkal. A vetítővászon egész falat betöltő íves, 15x7 méteres nagyságú, és lehetőséget biztosít a TÖD—AO rendszerű filmvetítésre, ami térhatású képet ad. Nem túlzás talán azt mondani, hogy a művelődési ház az igényeket kielégítő, modem és szép kuL túrkombinát lesz felépülése után. Idetartozik még az a tény is, hogy a tervezők gazdaságos megoldások alkalmazásával 1,6 millió forintos megtakarítást értek el. Az eredetileg jóváhagyott 30 millió helyett 28,4 millióból építhetik fel a művelődési házat a Tolna megyei Állami Építőipari, és az ÉM. Szakipari Vállalat.

Malovecz Ferenc Foto: dr. Szász János.

Jövedelmező a baromfitenyésztés

A Föddművesszövetkezetek Szekszárdi járási Központja és a nőtanács tegnapi összejövetelén az 1965. évi baromfi- és tojás-szerződéskötések versenyeredményéről tanácskozott. Győrffy László, az FJK igazgatóságának elnöke, tájékoztatójában ismertette a háztáji gazdaságok szerepét. A járásban a földművesszövetkezetek 3200 termelővel állnak szerződéses viszonyban, amelynek eredményeképpen 7 442 600 tojást és 774 mázsa baromfihúst vásároltak fel.

Az eredmények áldozatkész munkáról tanúskodnak, s ezekben benne van a helyi felvásárlók, a társadalmi szervek, a nőtanács, a Hazafias Népfront munkája is. Nem volt könnyű dolga a versenybizottságnak. A versenyben 69 legjobban teljesítő között kellett eldönteni az elsőséget. A 69 termelő 19 mázsa csirkét, 2100 libát, 211 kacsát, 167 pulykát és 222 ezer tojást adott a központi alap részére. A három helyezett, Halász Mátyásné decsi. Keresztes József- né tolnaszigeti és Gagyi Sándomé medinai szerződő, jutalmat kapott.

Az idén 7 060 000 tojás és 835 mázsa baromfihús felvásárlása vár a járás földművesszövetkezeteire. A célkitűzések a tavalyival azonosak: segíteni a helyi szükségletek kielégítését és kihasználni az export lehetőségeit. Csupán a verseny értékelése módosul. A jövőben a versenyzők hivatásos és nem hivatásos baromfitenyésztői kategóriába lesznek sorolva.

A földművesszövetkezetek a társadalmi szervekkel együttműködve szorgalmazzák a tojás, a kacsa-, liba-, csirke-, pulyka-, nyúl- és galambhúsra a szerződéskötéseket, A galamb mint exportcikk devizát hoz, s emellett a termelő részére is előnyt jelent. A kedvező felvásárlási árak mellett takarmányt is kapnak. A versenyben részt vevők közül többen elmondták, haszonnal jár a háztáji gazdaságban rejlő tartalékok kihasználása. A háztájiból származó jövedelemmel — ahol élni tudnak a lehetőségekkel — 8—10 ezer forinttal növekedett a család bevétele,

A Fösvény Kajdácsán

Nagy vállalkozásba kezdtek a kajdacsi művelődési otthon színjátszói, Moliere: Fösvény című vígjátékát adják elő február 19-én, vagy 20-án.

Annál is inkább dicséretes a mimikájuk, mert ez az együttes most alakult a télen KlSZ-tagok- ból és tűzoltókból. Természetesen nem kezdők valamennyien, sőt például Horváth József már ismert és népszerű színjátszónak számít a községben. Jaksa József agronómus. Fejős Zsuzsanna tanítónő, továbbá Bertalan Gyula, a művelődési otthon igazgatója és

felesége, mindnyájan lelkes résztvevői minden kulturális rendezvénynek. A Fösvény előadása Kaj_ dacson főként abból a szempontból jelent újat, hogy bár hagyományai vannak itt a színjátszásnak, de ilyen „komoly” darabot azelőtt nem játszottak. A vén bakancsoshoz hasonló színműveket és operettféléket vittek néha színpadra az öntevékeny színjátszó csoportok.

Az előadást Bertalan Gyula és Kákái Istvánná rendezi, aki egyébként súgó, foglalkozását tekintve pedig fodrász.

Tillay Ernő elővesz egy dossziét, iratok között lapozgatunk, amik a tervezés egy-egy fázisát elevenítik fel. Levelek, tervezői megbízás, tervezői szerződések. A vállalaton belül 14 szakág tervezői működlek közre a dokumentáció elkészítésénél. Az építész mellett statikus, központifűtés-, vízvezeték-, csatomatervező, belső építész, árelemzés-, organizációsterv-készí- tők. Altervezcként megbízást kapott Tolnai Piál, a Középülettervező Vállalat szípadtechnikai tervezője, szaktanácsadóként közreműködött a tervezés folyamán a Fővárosi Filmtechnikai Vállalat szakembere.

A szerződési okmány után nagyobb szünet van a következő dokumentum keletkezéséig. Ezt az űrt vázlatokkal, munkaközi terVízvezeték-szerelési, bádogos, hideg-meleg burkoló, szobafestő és mázoló, üveges és hőszigetelő munkákat közüle- tek részére akár azonnali kivitelezésre is

vállal rövid átlutási idővel

az ÉM. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, Szék- í szárd, Tarcsay u. (78) 1

hozzánk Vida Gyula belső építész — ő tervezte a belső berendezéseket — s most már hárman járjuk be — egyelőre még csak a terveken — a művelődési házat.

Az épület külső megjelenésében impozáns, vasbetonvázas „üvegdoboz”. A színházi szárny földszinti bejáratán egy előcsarnokba jut a színházlátogató, majd a ruhatár következik, ahonnan egy reprezentatív márványlépcső vezet az előtérbe. Innen két oldalbejáró nyílik a plasztikus belső térkiképzósű, rejtett fényforrásokkal megvilágított színházi nézőtérre. A jó akusztikai hatást a mennyezet és az oldalfalak újszerű kiképzésével, és az oldalfalakon körbe futó drapériákkal kívánják biztosítani. A 10 méter nyílású színpadot rejtett, távirányítású reflektorok fogják megvilágítani. A nézőtéren csak földszinti ülőhelyek vannak.

A szakköri és olvasótermek, könyvtár a másik épületszámy bejáratán közelíthetők meg. Ezen a

Birítópusztai Állami Gazdaság

felvételre keres Sz. 100-as vezetőket.

Lakást biztosítunk.

(1,01)

— Ha nektek, férfiaknak szabad hát nekünk is! Ilyenkor a nők valamit ellesnek a férfiaktól és azt a valamit megcsinálják ugyanúgy, csak éppen teljesen másként — mert női módra teszik.

A házibuli — amolyan kis kiruccanás, kikapcsolódás, iszoga- tás és beszélgetés baráti körben — már nagyon furcsán kezdődött. A férfiak, amikor kiruccannak, elmennek egy vendéglőbe, borozóba, amúgy csak hétközna- pias viseletben és sűrű poháremelgetés közben határozottan állást foglalnak politikai

ügyekben, mesélnek mindenféle vicceket, s eldicsekszenek legény- kori megtörtént, vagy majdnem megtörtént szerelmi ügyeikkel. Szóval minden ceremónia nélkül jól érzik magukat.

A női kiruccanást rendszerint háznál tartják. A házibuli gazdasszonya két héttel előbb elkezd függönyöket mosni, meg vasalni, egy héttel előbb padlót sikálni, be ereszteni, meg vikszelni és három nappal előbb bevásárolni, habot verni, krémet keverni, süteménycsodákat kreálni. A házibuli napján a legkönnyebb feladat a férj eltávolítása. A férj általában kap- va-kap az alkalmon, boldogan távozik otthonról, hogy kimaradjon— a szavait idézem. — eb bői a „nagy hülyeségből”. A szobát éppen csak egy kicsit kell átrendezni. A tiszta abroszt a legtöbb háznál utolsó pillanatban vasalják ki — ez amolyan női szokás. Egyesek szerint így frissebb! Aztán már csak teríteni kell, fényesre dörzsölni a mokkáskanalakat, csészéket, tányérokat, meg kikeverni a tojást és

jöttek a készbe, nem volt semmi dolguk”.

Körbeülik az asztalt. A hab „isteni finom”, s mellé még illik odabiggyeszteni; „te hogyan csinálod”. Az uzsonna, az evés időszaka a háziasszony nagy pillanata. Recepteket diktál, tanácsokat ad, majd udvariasan végighallgatja, hogy mások hogy esiír . ni

‘H'á&ibuLi

I női módra /j

a porcukrot, megreszelni .a citromhéjat a bóléhoz.

Amikor megérkezik a női házibuli valameny- nyi résztvevője, olyan lesz a szoba, mintha ezren jöttek volna. A nyolc kolleganő sűrűn cuppogatja a puszikat a levegőbe, egyszerre beszél, hogy „milyen cuki kis ruci”, meg „de édes a kalapod” és „az anyád, új cipőd van” — s mind e közben méregetik egymást alulról felfelé, meg visz- sza. A háziasszony a legszerencsétlenebb, mondja magában, hogy „könnyű nekik kicsípték magukat, de tehették, hiszen csak idenálják, annak mi az előnye, meg talán miért jobb ez a sütemény. Sűrűn lcínálgat- ja a bólét: „vegyetek, van még, ha elfogyott, hozok még be", meg „igazán ne kínáltassátok magatokat”. És a válaszok: „Jaj, én már megittam egy egész pohárral”, meg „ó, szi- vi, tudod az orvos vem engedi” és „nem, mert tudod, nekem hamar megárt”.

Közben általános beszélgetés zsong, amíg a háziasszony ugrál, azaz kiszalad egy pohár vízért, odateszi a kávét, megnézi, hogy kifolyt-e már és óvatosan, hogy senki ne

vegye észre, felszedi az egyik nagyon kedves kolleganő által a szőnyegre fröcskölt krémet. És mindenki beszélget. Izekre szedik a férfikollegák feleségeit, a saját férjük jó, de inkább rossz tulajdonságait, megvitatják a gyerek skarlátját, meg azt a filmet, amin a legjobb- ízüt lehetett sírni és azt a regényt, amely a filmhez hasonló legnagyobb élményt nyújtotta életükben.

Magasba szökik® a hangulat. Már másfél pohár bólénál tart mindenki, s ez a legjobb alkalom arra, hogy néhányon a zsebkendőjük után kapkodjanak, amikor a régi lemezről Üíszló Imre búgó hangja hallatszik. S mivel már végighallgatták egymás leánykorának rózsaszínű történeteit, valaki felkiált:

— Úristen! Már fél kilenc! Mennem kell, megígértem a férjemnek, hogy legkésőbb kilencre hazamegyek

— és megy mindenki.

Igazán jól mulattunk,

— szép este volt — gondolja a ház asz- szonya, aztán hozzájut a mosogatáshoz, a szőnyegporoláshoz, a padlókeféléshez. És két hétig az irodában van miről beszélgetni.

Szóval nagyszerű volt az egész! Amolyan igazi házibuli női módra.

MÉRV ÉVA