Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-12 / 36. szám

1966. február 12. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A helyiipar feladatairól és a felvásárlás tapasztalatairól tárgyalt a megyei tanács vb. Tegnap délelőtt Szabópál Antal vb-elnök elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. Az ülésen részt vett Virág István, á párt megyei bizottságá­nak titkára. Az első napirendi pontban a vb. feladatkörében tör­tént intézkedéseket és a lejtárt ha­táridejű határozatok végrehajtását tárgyalták meg. Ezután a helyiipar évi termelési tervteljesítésének biztosítását, a terv és a szerződések összhangját vitatták meg. A helyiipari vállalatok tervei­nek jóváhagytása és kialakítása az 1966. évi népgazdasági tervekről szóló kormányhatározat elveinek figyelembevételével történt. A tervjóváhagyás számolt a szükségletek összehangolásá­val, az anyagi-műszaki kapa­citásokkal, a szükséges, vala­mint a külkereskedelmi érté­kesítés növekedését biztosító munkaerő-szükségletekkel. Az operatív tervek egy-két ki­vétellel határidőre elkészültek. Egyes esetekben azonban néhány vállalat külön segítségre szorult. Egyrészt azért, mert részletes terv­számítások nélkül jóváhagyott ter­vek adminisztratív feldolgozásához nem tudtak hozzáfogni, másrészt pedig a vállalatvezetőket bírálni kellett, mert a tervbontást, amely alapját képezi az évi gazdálkodás^ nak, egyszerűbb számszaki mun­kának akarták felfogni és a terv­előadóikat nem részesítették kellő támogatásban. Ebben az évben a 169 millió 700 ezer forint helyi ipari ter­melési feladatból, 108 millió 600 ezer forint a kiemelt, illetve a Könnyűipari Minisztéri­umnak visszaigazolt, korábbi évek­ben is gyártott cikkek és az ex­portértékesítés összege. A kiemelt, kijelölt gyártmányokon kívül mintegy 61 millió forintos terme­lés értékesítését a vállalatok köz­vetlen piaci kapcsolatokon kérész, tül, szállítási szerződésekkel bo­nyolítják le. Az 1966. évi termelési és értéke­sítési feladatok megoldásának lé­nyeges eleme a helyiipar dolgo­zóinak bevonása a tervek meg­ismertetésébe. Ezért a vállalatok műszaki konferenciákat tartanak, ahol kidolgozzák többek között a termelési tanácskozások anyagát is, melyeket még ebben a hónap­ban mindenhol megtartanak, A harmadik napirendi pontban az elmúlt év felvásárlási tervtel­jesítésének tapasztalatairól és az 1966. évi felkészülés feladatairól tárgyaltak. Megállapították, hogy a múlt évi tanácsi felvásárlási terve­ket kedvezőtlen körülmények — egészségügyi zárlatok, ele­mi károk — gátolták. Ennek ellenére a tervet 4,2 százalék­kal túlteljesítették. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy tovább javult a termelő szektor és a felvásárló vállalatok kapcsolata, amely ki­mutatható az egyeztető bizottsági eljárások és szakértői kirendelések számának csökkenésével. A terü­leti tapasztalatok is ezt igazolják. Az elért eredmények mellett né­hány hiányosságról is szó esett. Ezek közül a legsúlyosabb a ta­karmány- és férőhelyhiány. Az előbbi levezetésére évről évre ál­lami takarmányból kell segítséget igénybe venni a nagyüzemeknek. Az 1966-os előirányzatok telje­síthetők. A helyenként mutatkozó kiesések, lemaradások csökkentése érdekében gazdasági ösztönzők al­kalmazásával, gazdasági elemző számításokon alapuló meggyőző érvekkel, a két szektor kapcsola­tának javulására irányuló tevé­kenységgel keli dolgozni. E napi­rendi pont lezárása után bejelen­téseket tárgyalt a végrehajtó bi­zottság, Ismeretterjesztés Mosson A közelmúltban fejeződött be Mözsön a „Háztáji konyhakerté­szet problémái” című négy előadás­ból álló ismeretterjesztő sorozat, amelyet Szentes Nándor agronó- mus vezetett, s most már új té­máról beszélgetnek esténként a tanteremben. Asszonyok, férfiak töltik meg a padokát, s érdeklődéssel hallgat­ják végig Bacsa József TIT-előadó szakmai tanácsait, magyarázatait. Jelenleg a gyümölcstermelés prob­lematikájával ismerkednek a mö- zsiek, A február 24-én záruló gyü­mölcstermesztési tanfolyam után sem marad program nélkül a falu. A helyi nőtanács rendez elsősor­ban nők részére ismeretterjesztő előadásokat. pott. Bezárták a gyárak kapuit a külföldi turisták előtt. Ha kí­váncsiak a gyárak termékére, menjenek el az üzletbe, vásárol­ják meg ott A gyár mindenütt gyár, az ipari kémkedés előtt se­hol nem nyitják ki a gyárkaput. És foglalkoztatja a bonyhádia­kat a kiutazás is. Évente több mint félezren utaznak külföldre. Ma már elmondhatjuk, hogy utazó községgé vált Bonyhád. Mert a turisztika, éppen az anyagi lehetőségek révén, népmozgalom ebben a községben. Keletre, Nyu­gatra utaznak innen, turista­útlevéllel, hívólevéllel. És az igazsághoz tartozik, hogy nem mindenki jön haza. A múlt év­ben néhányan kintmaradtak. Nagy port vert fel minden kint­maradt ügye. De miután minden csoda csak három napig tart, és miután az a vicc is elkopott, hogy egy rendes ember volt a község­ben, az is kintmaradt, és miután a Rendes-portát lepecsételték, megnyugodtak a kedélyek. Ha kintmaradt, hát magára vessen, a javait majd itt az állam gon­dozásba veszi, a népköztársaság törvényei szerint De az ügyet majd csak az útlevél lejártakor lehet végérvényesen elrendezni. Addig joga van minden állam­polgárnak visszatérni... És mégis a kintmaradók ügye foglalkoz­tatja a községbelieket. Teljesen egyértelműen elítélik a Rendes­család kintmaradását, a Kovácsé­két másokét is. Mert már attól tartanak azok a becsületes, kint- maradással egyáltalán nem fog­lalkozó emberek, hogy megnehe­Közgazdászok a falusi népfrontbizottsági üléseken A napokban tartják meg a köz­ségekben a Hazafias Népfront helyi bizottságainak üléseit. Al­sónyéken 9-én Tóth Károly, a Tolna megyei Népbolt Vállalat igazgatója, Bátaszéken pedig Id­én Bársony Róbert, a szekszárdi közgazdasági technikum igazgató­ja tartott tájékoztatót új gazda­sági mechanizmusunkról. Az üléseken különös gonddal beszélik meg azokat a feladato­kat, amelyeket a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöksége irányelveiben program­ként tűzött a bizottságok elé. Azt, hogy a gazdasági irányítás re­formjavaslatainak figyelembe­vételével, a Hazafias Népfront szervezetei saját eszközeikkel munkálkodjanak annak sikeréért. Ezt pedig főként a tudományos ismeretterjesztéssel érhetik el. /— _ Á tszervezés a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyárban meg­szüntették a főművezetői munka­köröket, többek között azzal a zül kijutásuk a nyugati orszá­gokba. Mert nyilvánvaló és tel­jesen logikus, hogy a hatóságok most alaposabban megvizsgálják minden egyes kérelmező ügyét De a Rendes-ügy, a cigányok ügye, a Losonczi-féle bicskázás és más mindennapi esemény egyszer csak elhomályosul. Bonyhádon az életet, az egyre gazdagodó, szé­pülő életet nem tudják Rendes­ügyek, pedagóguslakás-ügyek megállítani. Ilyenkor a dolgozók többségében erősödik meg az a tudat, hogy a mindennapok gond­jai annyira az élethez közel áll­nak. Annyira magáénak érzi min­denki ezt a községet hogy az ilyen kis csetepaték még inkább családiassá teszik a több mint tizenegyezer embert, itt a Völgy­ség fővárosában. És kialakult egyre erősödik a vezetőkben és a község lakóiban az a tudat hogy csak az össze­fogás mozdíthatja elsősorban elő­re a községet Ma már mindenütt arról beszélnek, hogy az idén mit kell tenni a község szépítéséért, hogyan járulhat hozzá mindenki, hogy a fejlődés meginduljon és ennek láttán az állami beruhá­zásból is több kerüljön ebbe, az utóbbi években talán kicsit el­felejtett, de magának életteret követelő községbe. Pedig ebben a községben sok százan vannak, akik az átlagnál többet adnak tu­dásukból, munkájukból a szocia­lizmus bonyhádi építéséhez. Ezek­ről a derék munkásokról írunk legközelebb. PÁLKOVÁCS JENŐ céllal, hogy így egyszerűbbé és mégis hatékonyabbá tegyék a műszaki irányítást, növeljék a termelést közvetlenül irányító művezetők önállóságát, hatáskö­rét. Most az üzemvezetők alá tartoznak közvetlenül a műveze­tők. Az átszervezés következtében felszabadult műszaki létszámkere­tet úgy használják fel, hogy egy műszaki fejlesztési csoportot hoz­tak létre. Eddig ugyanis a mű­szaki fejlesztési feladatokat — gyártmány- és technológiafej­lesztés — ugyanazok végezték, akik a napi termeléssel is fog­lalkoztak. Ez pedig, függetlenül az érdekeltek szándékától, vagy rátermettségétől, arra vezet, hogy a napi feladatok háttérbe szorít­ják azokat, amelyek megoldása csak később hoz eredményt a vállalat gazdálkodásában. Most a műszaki fejlesztési csoport ki­zárólag a fejlesztési tennivalók­kal foglalkozik, ezáltal a bonyhá­di gyár az eddiginél is jobban tud majd igazodni a minőség, a divat terén gyorsan változó, il­letve növekvő követelményekhez. Befejeződött a titkári tanfolyam Balatonaligán Egy hónapot töltöttek Balaton- aligán a Tolna megyei párttitká- rok. Az egy hónap alatt központi és megyei előadók tartottak elő­adást, utána szeminárium kereté­ben vitatták meg az anyagot. Pén­teken délelőtt ,.A tömegszerveze­tek pártirányítása” címmel Hári Béla, a pártközpont PTO-vezető- helyettese tartotta meg a tanfo­lyam befejező előadását. Elítéljük ax amerikai imperialisták agresszióját — Vietnami vasárnapot éfwwéwMwmE* Ifjúsági gyűlés a Szekszárdi lUriUnK Vasipari Vállalatnál Régi szokás a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál, hogy a KISZ- szervezet év elején számba veszi, hogyan dolgoztak az előző évben, és megbeszélik, hogy mit tesznek az idén a jobb termelési ered­ményekért, az ifjúság szocialista neveléséért. Ez a mostani tag­gyűlés azonban több volt ennél. Nemcsak saját belső dolgaikat hányták-vetették meg a vasas KISZ-esek, hanem a világpolitika legfontosabb kérdéseit is, elsősorban az amerikai imperialisták vietnami agresszióját és a hős vietnami nép harcát. Csaknem teljesen megtöltötték a vállalat fiataljai a városi művelődési ház földszinti széksorait. Bandi János csúcstitkár számolt be az elmúlt évi tevékeny­ségről, vázolta a vezetőség elképzeléseit az ez évi munkára. Mint mondotta, derekasan helytálltak a vállalat fiataljai az elmúlt év­ben a munkában, különösen a nehéz helyzetekben dolgoztak pél­damutatóan, így az árvízvédelemben és az árvízi műszakok alatt. Az ez évi akcióprogram többek között előirányozza, hogy a KISZ- szervezet vállaljon védnökséget az üzemi rend és a munkavédelmi előírások betartása fölött, védnöke lesz a vállalat most induló új termékének, az olajkályhagyártásnak. Több fiatal szólalt fel a vitában, bővítette ki a beszámolót, vagy javaslatot tett a jobb munkára. Felszólalt Tóth József KISZ megyei titkár is. Elismeréssel be­szélt a vállalati fiatalok jó munkájáról, majd az ifjúság nevelésé­nek általános problémáival foglalkozott. Részletesen foglalkozott a fiatalok nevelésének módszereivel, a KISZ-szervezetek ez irányú tevékenységével, majd az amerikai imperializmus vietnami ag­ressziójáról beszélt. — Vádoljuk az imperialistákat, elsősorban az amerikai imperialistákat —, mondotta — mert irtóháborút foly­tatnak a hős vietnami nép ellen, mert a népek zsandárai. Szocia­lista építőmunkánk fokozásával, de a hős vietnami nép iránti szolidaritás konkrét segítségadásban megnyilvánuló formáival is küzdünk az imperialista háborús gyújtogatok ellen. Hollner Károly, a vállalat lakatosrészlege KlSZ-alapszerveze- tének titkára ezután felolvasta a tiltakozó távirat szövegét, amit egyöntetű lelkesedéssel hagytak jóvá a gyűlés résztvevői. Elhatá­rozták, hogy a vietnami nép megsegítésére „Vietnami vasárnapot”1 szerveznek. A Tóth József KISZ megyei titkár felszólalása „Követeljük a bombázások azon­nali beszüntetését, az amerikai csapatok kivonását Vietnam terü­letéről, az 1954. évi genfi egyez­mények betartását.” > Tiltakozunk az agresszió ellen! v

Next

/
Thumbnails
Contents