Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-12 / 36. szám
2 TOLVA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1966. február 12, Saigonban tárgyal az amerikai alelnök Humphrey amerikai alelnök pénteken megkezdte saigoni tárgyalásait Nguyen Van Thieu dél- ' vietnami államfővel a Gia Long elnöki palotában. Előzőleg Ngu- .yen Cao Ky kormányfővel tárgyalt. Macui japán nagykövet, a Biztonsági Tanács soros elnöke, csütörtökön jelentést tett U Thant- nak arról a konzultációról, amit a BT tagjaival folytatott, miután az Egyesült Államok kikényszerítette, hogy a tanács tűzze napirendjére a vietnami kérdést. A japán diplomata újságíróknak azt mondta: „rendkívül kétséges”, hogy a Biztonsági Tanács a közeljövőben összeüljön ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Washingtonban Arthur Goldberg nagykövet, az Egyesült Államok ENSZ-főmegbízottja kétórás tájékoztatást hallgatott végig Johnson elnöknél, a honolului konferenciáról, majd válaszolt újságírók kérdéseire. Azt állította, hogy kormánya mielőbb „becsületes és igazságos békét kívánna Vietnamban”, rögtön hozzáfűzte azonban, hogy £z amerikai csapatokat nem lehet Dél-Vietnamből erőszakkal eltávolítani és, hogy Amerika kellő erőt vonultat fel abból a célból, hogy ez ne is történjék meg. Goldberg nagykövet szerint Ho Si Minh, a VDK elnöke „teljesen elfogadhatatlan feltételt” támasztott azzal, hogy Dél-Vietnam népét minden esetleges tárgyaláson a Dél-Vietnami Felszabadítási Front képviselje. A bolgár államfő válasza Ho Si Minh üzenetére Szófia (MTI). Georgi Trajkov, a bolgár nemzetgyűlés elnökségének elnöke válaszolt arra az üzenetre, amelyet Ho Si Minh, a VDK elnöke intézett hozzá, január 24-én. A bolgár államfő egyebek között megállapítja: „Üj- ra megerősítjük azt az álláspontunkat, hogy az Indokínában folyó amerikai tevékenység egy szabadságáért és függetlenségéért küzdő nép ellen elkövetett nyílt, durva agresszió, s az Egyesült Államok semmiféle nyilatkozata, vagy diplomáciai manővere nem képes elleplezni ezt”. Az amerikai kormánynak — folytatódik a válasz —, ha valóban törekszik a vietnami békére, el kell ismernie a VDK négy pontját, végleg, azonnal és feltétel nélkül be kell szüntetnie a bombatámadásokat és az egyéb tevékenységet, vietnami területen. Ez az egyetlen út, amely a politikai megoldáshoz szükséges, kedvező feltételek kialakításához vezet. siesen harcoló vietnami népnek — fejeződik be Georgi Trajkov válasza. Diplomáciai lépések A torinói La Stampa csütörtöki számában arról tudósít, hogy VI. Pál pápa alighanem levelet kapott Ho Si Minh-től, a VDK elnökétől, aki — a cikk állítása szerint — „közvetítési próbálkozásra” szólította volna fel. Nem sokkal a cikk megjelenése után a Szentszék szóvivője újságíróknak kijelentette: a pápa valóban levelet kapott a VDK elnökétől: az azok közé a levelek közé tartozott, amelyeket Ho elnök január végén számos ország államfőjéhez eljuttatott. Egy óra sem telt el, s ugyanaz a szóvivő megcáfolta előbbi közlését. Kairóból érkezett hír szerint csütörtökön az egyiptomi külügyminisztériumban átadták Ho Si Minh elnök üzenetét, amelyben az New York: A Washingtonba induló nőküldöttség, amelynek tagjai az ország minden részéről összesereglett asszonyokkal együtt a Fehér Ház előtt tüntettek a vietnami háború ellen. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) Az a tény — írja Georgi Trajkov —. hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság államfőjének üzenete után az Egyesült Államok felújította a VDK bombázását és fokozta a hadműveleteket Dél-Vietnamban, teljességgel leleplezi az úgynevezett béke- offenzíva valódi lényegét. A kérdésnek a .Biztonsági Tanácsban való felvetése is csak arra szolgál, hogy megtévessze Amerika és a világ közvéleményét. Mindezek a tények, beleértve Johnson elnök találkozóját is a dél-vietnami bábkormány fejével, a legkate- górikusabb cáfolatát jelentik az olyan amerikai nyilatkozatoknál?, amelyek szerint az Egyesült Államok keresi a vietnami kérdés politikai megoldását. A Bolgár Népköztársaság elítéli az amerikai agressziót és kijelenti, hogy erejéhez mérten a jövőben is minden erkölcsi, politikai és anyagi támogatást megad a hőEAK néhány javaslatára válaszolt — jelenti az A1 Ahram című lap. Ugyancsak csütörtökön Ho Si Minh-levelet adtak át Bamakóban Modibo Keita mali elnöknek is. Uj-Delhiben ismeretessé vált, hogy India válaszolt Pál pápa felhívására, aki azt kérte, hogy az el nem kötelezett indiai kormány tegyen jószolgálatokat a vietnami bélre elősegítésére. Az indiai vá- >^sz szerint Uj-Delhi osztja a pápa Vietnammal kapcsolatos aggodalmait és hangsúlyozza az érintett felek értekezletének szükségességét. Algériai vélemény Johnson politikájáról Az algériai hírügynökség csütörtökön élesen bírálta Johnson elnököt vietnami politikája miatt. „Johnson, ez a szűk látókörű texasi idealista hintaszékében ringatózva arról álmodik, hogy tűzzel, vassal és pusztítással gazdag amerikaiakká változtatja a vietnamia- ‘ at” — írja az APS. „A csendes amerikai a Fehér Házban úgy határozott, hogy az amerikai életformát exportálja a Csendes-óceán túlsó partjára. Észak-Vietnamot, Kambodzsát, Laoszt, sőt a népi Kínát össze kell zúzni hogy a vietnamiak részesülhessenek — akaratuk ellenére — abból, amit a washingtoni teoretikusok nagy társadalom néven ígérnek a világnak.” Szerencsére „jelentős akadályok” vannak e terv előtt — írja maróan gúnyos kommentárjában az algériai hír- ügynökség. A Johnson elleni támadás különösen figyelemre méltó azoknak a diplomáciai forrásokból származó híreknek a fényében — írja a Reuter —, hogy az amerikai elnök állítólag üzenetet intézett Bumedi- enhez a vietnami kérdésről hat hét leforgása alatt. Újabb tüntetésekre készülnek az Egyesült Államokban Az Egyesült Államok nyolc déli államában szombaton tüntetések lesznek az Egyesült Államok vietnami politikája ellen — jelentette be az a bizottság, amely a déli államokban hangolja össze a vietnami háború ellen tiltakozó békemozgalmakat. New Yorkban Leo Savage, a Columbus Business egyetem tanára közölte, hogy március 26-ra megszervezi a Johnson-kormány vietnami politikáját támogató amerikai diákok washingtoni menetét. A menet célja, hogy bebizonyítsa: az amerikaiak támogatják a kormány vietnami politikáját. „Már rég meg kellett volna szervezni a menetet” — jelentette ki az üzleti élet vezetőit képező egyetem tanára. New York-i jelentés szerint egy esküdtbíróság pénteken bűnösnek találta David Miller katolikus pacifistát, mert elégette behívó parancsát, hogy így tiltakozzon a vietnami háború ellen. A 25 éves Millert a bíróság ötévi börtönre és 10 OOO dollár pénzbírságra ítélheti. A védő fellebbezett. Csütörtökön az FBI letartóztatta Geoffrey Reed Conklin 23 éves fiatalt, aki december 9-én nem volt hajlandó eleget tenni a sorozási felszólításnak. Conklint később 1500 dollár kaució ellenében szabadon bocsátották. A hamarosan sorra kerülő tárgyaláson rá is Millerhez hasonló ítélet vár: Conklin ugyancsak a vietnami háború ellen tiltakozott. Bonyhád, 1966 AMIRŐL ni. A sors kegyetlen szeszélye folytán Bonyhádon húsz év annyi változást, sok családnál annyi szenvedést okozott, hogy regényt kellene a bonyhádi sorsokról írni. Elégedjünk meg summázva any- nyira a dologgal, hogy a nagy és jellegzetesen bonyhádi népvándorlás már elcsitult. A három nemzetiség békésen megél egymás mellett, a házasságok révén eltűnnek a határok, ma már bál alkalmával nem azon kapnak hajba a nekihevült fiatalok, mert egyik székely, másik sváb, a harmadik magyar a negyedik meg cigány... Azért persze történik olyan itt, ami a községet foglalkoztatja. A cigánykérdés, itt a tanulmányok érzelgős, a filmriportok romantikus világából a meztelen valóságként áll. 1962-ben a községben 186 cigány élt, 47 családban, a gyerekek száma 102 volt. 1965-ben hatvannégy család 254 taggal és 138 gyerekkel adott rengeteg gondot a község vezetőinek. A környező falvakból a községbe vándorló és itt letelepedő cigányok még csak súlyosbítják a la- kaskérdést. Nem ritka, hogy egy szobában tizenheten is laknak. Rengeteg közöttük a munka* Hazahozták Komját Aladár hamvait Pénteken délután a Kerepesi temetőben a magyar munkásmozgalom nagy halottjainak panteonjában kegyeletes ünnepségen elhelyezték Komját Aladár hamvait — immár végső nyugovóra. A Tanácsköztársaság leverése után emigrációba kényszerült, s 1937- ben külföldön meghalt kommunista költő és forradalmár hamvait a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága hozatta haza Budapestre. A kegyeletes szertartáson Komját Aladár özvegyén, hozzátartozóin kívül megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Párttörténeti Intézet főigazgatója, Szerényi Sándor, a Pártfőiskola igazgatója, továbbá az írók és az újságírók szövetségének több vezetője, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Ott voltak a nagy kommunista költő egykori harcostársai, barátai és tisztelői a mai nemzedékből. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője beszélt Komját Aladár önfeláldozó életéről. Bmlékünnepséget tartottak pénteken Letenyém, Komját Aladár lakóháza előtt is. {SCmŐtUCk SOROKBAN A genfi leszerelési értekezlet munkájában részt vevő egyiptomi küldöttség indítványozta, hogy a 18-as bizottságban képviselt el nem kötelezett országok dolgozzanak ki új határozattervezetet az atomfegyverek további elterjedésének megakadályozásáról. Ebben részletesen kifejtenék álláspontjukat és igényeiket. Előterjesztésére a következő hetekben kerülne sor. * A Nhan Dán című hanoi lap megdöbbentő riportban leplezi le, hogy február 9-én a behatoló amerikai katonai repülőgépek tönkre bombázták a Huong Huc-i középiskolát Ha Tinh tartományban, A napilap elmondja még hogy az utóbbi időben amerikai gépek válogatás nélkül bombáznak és lőnek falvakat, városokat, piactereket, duzzasztógátakat, templomokat, kórházakat, s támadtak több mint száz iskolát is. * Nyikolaj Patoiicsev külkereskedelmi miniszter, a Havannában tartózkodó szovjet kereskedelmi küldöttség vezetője és a szovjet küldöttség tagjai megtekintették Havannában a halászkikötő építkezéseit. Ez a kikötő a Szovjetunió műszaki segítségével épül és befejezése után száznál több halászhajót szolgál majd ki, hűtőházaiban pedig tízezer tonna hal tárolható. * Szlavko Baum jugoszláv külkereskedelmi miniszterhelyettes Belgrádban kijelentette: kedvezőek a kilátások a Szovjetunió és Jugoszlávia árucsere-forgalmának és gazdasági együttműködésének növelésére. A moszkvai tanácskozások végén közzétett dokumentumok szerint a jugoszláv—szovjet kereskedelem évente 12—13 százalékkal növekszik és értéke öt év alatt eléri a 2600 millió dollárt. Várható, hogy a Szovjetunió a következő ötéves időszak során az első helyet foglalja el jugo- szlávia külkereskedelmében. * Lengyelországban a Visztula több helyen kilépett medréből. A mentési munkálatokban helikopterek is részt vesznek. Tovább folyik a veszélyes jégtorlaszok felrobbantása. Az Odera torkolatánál a szczecini öbölben is jégtorlaszok keletkeztek. A veszélyeztetett helyekre a lengyel árvízvédelmi alakulatok' egész hadseregnyi embert és több ezer szállítóeszközt összpontosítottak. Gátolja a munkálatokat a nagy hideg: csütörtökön éjjel az országban mínusz 25 fokos hőmérsékletet is mértek. A hóvihar megnehezíti a vasúti és az országúti közlekedést is. Az utak szabaddá tételén 24 000 ember dolgozik. * Belgrádban megkezdődtek a Jugoszlávia és Magyarország közötti hosszú lejáratú (1966—1970) árucsere-forgalmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások — jelenti a Tanjug. MINDENKI BESZÉL nélküli. Mindössze csak 41 felnőttnek van állandó munkahelye. A nyomor itt kézzelfogható. És ki tehet erről? A község vezetői? A lakosság, vagy maguk a cigányok? Mindegyik. A község vezetőinek erélyesen kellene szabályozni a letelepedést — például állandó munkahelyhez kötni. És végül a cigányok között kellene a probléma megoldásának magját elhinteni. Olyan példákkal találkozunk, hogy Boros László kiváló dolgozó, családi házat épített, társai, akik a zománcgyárban, cipőgyárban dolgoznak, már évek óta megbecsülésben részesülnek. Dolgoznak. És a munka megváltoztatja a cigányokat is. Csak munkába kell állítani őket. Bár az igazsághoz tartozik, hogy a svábok, magyarok, székelyek kevésbé törődnek a cigányokkal. Csak egy-egy botrány nyomán figyelnek fel rájuk. .. Ez a — nevezzük közömbösségnek, — magára hagyás, a cigányokban is kiváltja az „ahogy lesz, úgy lesz” életfilozófiát, és nem törődnek azzal, hogy mi lesz a holnappal. Élnek. A cigányság kérdése kevésbé foglalkoztatja a bonyhádiakat. A külföldi látogatók annál inkább. Évente nem kevesebb, mint 300an jönnek látogatóba, Európából, Amerikából. Sokfelé szakadtak a bonyhádiak. Jönnek bérelt kocsin, saját luxusautón, vonaton. És a varázs ma már nem olyan, mint öt évvel ezelőtt volt. Akko. még megcsodáltak egy Volles-) wagen autót, ma már egy országúti cirkáló előtt is csak az autó- tulajdonosok állnak meg, cset- tintgető nyelvvel... A lakosság napirendre tért a külföldi látogatók handabandázásai, hazudó- zásai felett. Ma azt mondjál Bonyhádon, hogy: sok a duma kevés a mutatkozás. Mert, ha el jön a községbe egy külföldi csa iád valakihez, két-három hét iá togatásra, az testvérek között i ötezer forintba keiül. És mit ho a rokon: sálat, zsebkendőt, apr- kacatokat, amit itt nálunk azér nem vesz meg a látogatót fogadé mert nincs rá szüksége. És a autózás sem cikk már. Bonyhá dón több mint 130 személygép kocsi után fizetnek adót. A korábbi években a bonyhá diák átestek a fellazítás túlsó o' dalára. Nem volt ritka, amikor nagyhangú szájaskodót, talán éf pen ellenforradalmárt üzemlátogi tasra invitáltak, amit az szívese elfogadott, jóllehet értékes info- mációiért talán még pénzt is
