Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1066. február 6. |I u t ó — M o t c r|l Indítás levegővel Egy svájci cég különleges készüléke a Diesel-motorokhoz ROMÁIM ROLLAND Amióta a jó öreg kurbli nyu­galomba vonult, természetesnek tartjuk, hogy a járműmotorok indítása elektromechanikus úton, vagyis a megszokott önindítóval, helyesebben az indítómotorral történjék. Azt is jól tudjuk, hogy a ben­zinmotoroknál az indítómotor használata a gyújtószikra képzé­séhez is szükséges villamosság nélkül nem volna lehetséges. Más azonban a helyzet a külön­böző járművek Diesel-motorjai­nál. A nagyobb, helyhez kötött, úgy­nevezett stabil hajó-, vasúti Die­sel-motorokat már kezdettől fog­va — természetesen ma is — oly módon indítják, hogy a hengerbe sürített levegőt vezetnek. Ezt az elvet fejlesztette tovább a svájci Nova-cég (a valamikor közismert, Motosacoche néven szereplő motorkerékpárgyár utóda), amikor kialakított egy nagy nyomású levegővel mű­ködő járműveknél alkalmazott Diesel-motorok indítására szol­gáló, újszerű berendezést. A konstrukciót ismertető cik­künk ennek a berendezésnek fon­tosabb elemeit mutatja be: 1. Levegőelosztóval egybeépített kompresszor. 2. Automatikus nyomásszabályzó. 3. Indító-gázosító a hideg időben történő indítás elősegítésére. 4. Indítólégszelep. 5. Elzárócsapok, amelyekhez a két nagy nyomású légtartály ve­zetékei csatlakoznak. 6. Féklevegő-nyomásszabályzó. 7. Abroncstöltő szelep. 8. Hangtompító. A másik a motorral közös blok­kot alkotó kompresszor-elosztó­egység, valamint az egyes hen­gerekhez vezető indító levegő­vezeték. Ezek után feltehetjük a kér­dést: milyen előnyei vannak annak, ha egy géjpármű Diesel­motorját sürített levegővel in­dítjuk? A válasz pontokba foglalva az alábbi: a) . Az indítás lágyan, mecha­nikus alkatrészek nélkül törté­nik, tehát hamar elhasználódó gépelemeket, mint például indító­fogaskerék, fogaskoszorú, stb. nem szükséges igénybe venni. b) . A sürített levegő (max. 40 atm.) gyakorlatilag korlátlan ideig tárolható és bármikor, a hőmérséklettől függetlenül a tel­jes indítási nyomatékot haszno­síthatjuk. Ez a tulajdonság külö­nösen előnyös az akkumulátor se­gítségével indítható járművekkel szemben, mert azoknál hosszabb üzemszünet, vagy a hőmérséklet lényegesebb csökkenése, erősen rontja az indítási teljesítményt. c) . A sürített levegős indítás gyakorlatilag zajtalan és rend­kívül gyors. A motor főtengelye szinte pillanatokon belül eléri a szükséges, kb. 300-as percenkénti fordulatot. d) . A nagyobb Diesel-motoros járművek, mint például a teher­autók és autóbuszok fékberende­zése és más szerkezeti része — kormány, ajtó — amúgy is rend­szerint sürített levegő segítségé­vel működik, és az alkalmazott légkompresszor az indítómotort is táplálhatja. e) . Sürített levegővel történő indításkor az akkumulátor csu­pán a világításhoz szükséges ára­mot szolgáltatja, tehát a szokott­nál lényegesen kisebbre mére­tezhető. Ez egyben kezelési, kar­bantartási előny is. f) . A sürített levegővel mű­ködő indítóberendezés gondozást alig igényel és ezenkívül a jár­mű használatának gazdaságossá­gát azáltal is javítja, hogy feles­legessé teszi a motor egyébként huzamosabb üresjárati működé­sét. Természetesen az olyan munka- területen igénybe vett teher­gépkocsik, amelyeknél az akku­mulátorok kezelése, ápolása a szokásosnál is több gonddal jár, szintén gazdaságosan hasznosít­ják a levegővel történő indítási, amely hideg időben a világ­szerte általános szabadtéri táro­lásnál is üzembiztos. Végül megjegyezzük, hogy rob­banásveszélyes, vagy lobbané­kony üzemanyagokat szállító tar­tálykocsiknál ma már több or­szágban előírás a Nova-berende- zés alkalmazása, mert ezzel ki- l küszöbölik a szikraképződés le- ; hetőségét. Ugyanilyen ok miatt 1 alkalmazzák a bányaüzemekben 1 használatos Diesel-motoroknál, ; stabilgépeknél, bányamozdonyok­2 nál is a sürített levegős indítási 3 rendszert ■* ■* fTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT Száz éve született a kiváló francia regény- és drámaíró, az emberi szo­lidaritás nagy harcosa. VÍZSZINTES: 1. Növény (fordítva). 3. Idézet Romain Rolland egyik mű­véből (zárt betűk N, E, O, E), folyta­tása a 28. sz. vízszintesben. 14. Talá­lékonyság. 15. Egészen kiszárad. 16. Létezik. 17. Fanyar ízű gyümölcs. 19. A szarvasmarha hímje (névelővel). 20. Tolsztoj személyneve. 22. Azonos be­tűk. 23. C. Z. E. 25. A közlekedés bonyolódik le rajtuk. 26. Régi török megszólítás. 28. A vízszintes 3. folyta­tása. 29. Becézett Irén. 30. Bolond birka. 31. Kossuth-díjas színész, tán­cos komikus (Kamii). 33. Ó S. 34. Hal betűi keverve. 35. N. L. 37. Kevés mennyiségű (két szó). 38. A. E. 39. Izomkötő szalagok. 41. Több dél- és közép-amerikai állam pénzegysége. 42. B. H. 43. Tép. 45. Mely személy? 46. Mátka. 47. Kötőszó. 49. Dante ko­médiájának első része. 51. Dunántúli folyó. 53. L. Q. C. 57. Üregek. 59. „. . .. a hárányka és a nyúl” (Mik­száth). 60. S. T. 61. Szeszes ital. 62. Magyar családnév. 64. Messzebbre. 66. Sír-. . . 68. Hiba az írásban. 70. Volt magyar válogatott labdarúgó, de egy ritka férfinév is. 72. Szigligeti „Li- liomfi” c. színművének egyik nő­alakja. FÜGGŐLEGES: 1. Egy másik Rol- land-idézet (zárt betűk: L, L, G), folytatása a függ. 5. sz. sorban. 2. 50—50 százaléka. 3. Centiliter röv. 4, Sérülés. 5. A függőleg 1. sz. sor foly­tatása. 6. Udvariasan közölni a kíván­ságot. 7. A. N. S. 8. Z. Y. 9. Európa Kupa. 10. „Ejh. .. kő, tyúk anyó kend” (Petőfi). 11. Tilalmas dolog az ősközösségben él$ népeknél. 12. Meg­alkotja, létrehozza. 13. Éles, fogazott szerszám. 18. Folyadék, gáz áramlá­sát szabályozó szerkezet. 21. Női név. 23. Kisebb dolgot elemei. 24. A vilá­got alkotó négy ősanyag. 27. N. G. 28. Az alaphangsor 1. és 4. hangjegye. 32. I. O. O. 36. Ünnepi hangulatú, bőséges evés-ivás. 39. Román folyó, de egy női név is. 40. A tojásból ki­bújt. 42. Néhány nyomtatott ívre ter­jedő könyvecskék. 44. Független köz­társaság Ny.-Afrikában. 46. Két da­rab (névelővel). 48. Ruhaterv. 50. L. S. 52. A. K. 54. Nagy francia fizikus (1859—1906). 55. Becézett női név. 56. Bőrbetegség. 58. Operaházunk vólt. igazgatója (1915-től 17-ig), Aurél. 63. Vízi növény. 64. Duplán véve: gong­szerű ütőhangszer. 65. Becézett Aran­ka. 67. A Halotti Beszéd egyik szava. 69. Község Vas megyében. 70. Z. E. 71. Szintén. Beküldendő a vízszintes 3., 28., füg­gőleges 1. és 5. sz. sorok megfejtése. B. J. Beküldési határidő: 1966. február 10., csütörtökön déli 12 óra. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. Legutóbbi rejtvényünk helyes meg­fejtése: „Megépült ennek a szebb és jobb jövendőnek nagyszerű alapja.. X következők nyertek könyvjutal­mat: Mátai, Irén Szekszárd, Zsidó Fe- ■reno Tolna, Höfler PálnS Kakasd, Bencze János Fadd, Poór József Dombóvár. A megfejtőknek a köny- ! veket postán juttatjuk el. (13) ¥*Yr”»»TT»'T»’»¥TYVVVVWVYVVVY¥YVYYYYYY¥YYYYYYY¥YYYYYYYY¥YY¥?Y Sárközi Gyula: fl Csípte ntiai reit ' / 2 3 4 5 6 7 3 9 !0 // 12 13­\ IS 1 16 ■ L 'lő 24 19--­20 2! © 22 23 26 27 \ 29 30 3/ T 33 <’ 34 35 36 37 Jő 39 ‘3 4:f • 43 43 \ 44 45 46 ¥7 49 50 5/ 52 63 54 \ 55 56 6'/ . • 53 59 60 65 61 62 • 63 64 66 67 bő t­69 70 7,1 V . <k 72 . — 25 — Már a munkások zöme bement a gyárba és Szapudiné még mindig nem látta feltűnni a va­kító fehér fogsorú fiatalembert, a Ficsurt. Hét óra múlott tíz perccel. Egyszer csak egy szaladó orkánkabátos férfi tűnt fel az utcakanyarulat­ban. Szapudiné merőn figyelte a közeledő ala­kot. Amint a rohanó férfi a portásfülke elé ért, az özvegy felállt. Ez volt a megbeszélt jel. Pandur, aki egész idő alatt le nem vette sze­mét a portásfülkéről, amikor a fiatalember blok­kolás után kilépett az udvarra, melléje v csapó­dott: — Államrendőrség — mondta és a fiú orra alá dugta igazolványát. — Lesz szíves velem jönni. A kocsim kint vár az utcán. A fiatalember elsápadt. — De kérem, nekem sürgős határidős mun­kát kell ma átadnom a bizottságnak... — Kérem a személyigazolványát! A fiatalember idegesen kotorászott a zsebében, majd átnyújtotta az igazolványt a hadnagynak. Pandur csak belelapozott: „Ács Ferenc mér­nök, 27 éves, XIII. Pannónia u. 28”. Fogta és a zsebébe süllyesztette. — Ne törődjön most a munkájával, majd át-' adja máskor — mondta, és a kijárat felé mu­tatott. — Velem jön! — De miért, kérem? — próbált ellenkezni Ács. — Higgye el nekem, nem én tettem! — Mit nem tett? — nézett rá kíváncsian a nyomozó. — Ki vádolta magát, és mivel? ( — 26 — — Tudom, hogy miért tartóztat le.. De higy- gye el, nem én tettem! — Tehát tudja? — Igen, tudom... — Szálljon be — nyitotta ki előtte a Pobeda ajtaját. Szapudiné, aki időközben előjött már a portás­fülkéből, szintén beszállt. Majd utoljára Kocsis, a fotós. — Mondja, Szapudiné — kérdezte Pandur az özvegytől —, felismeri Ács Ferencben,.az itt ülő fiatalemberben azt, akivel egy hónapja együtt látta Zárainét? — Igen, ö az. — De felügyelő úr kérem, higgye el, ártatlan vagyok! Mártát én már holtan találtam a kád­ban! — Holtan? Hát akkor talán öngyilkos lett? Mert más nem járt abban a lakásban, csak maga. Ügy gondolja, hogy Zárainé megterített két személyre — és nyilván maga volt az, akit várt —, aztán mielőtt maga betoppant volna, öngyilkos lett, vízbefojtotta magát a fürdőkád­ban? Mondja, ki hiszi el magának ezt a dajka- mesét? Nem látja, mennyire logikátlan, amit mond, mennyire maga ellen vall minden? — De kérem, én nem mondtam azt, hogy ön­gyilkos lett... — Jó, nem vitatkozunk — zárta le a beszél­getést Pandur, és rágyújtott. — Majd a kapi­tányságon folytatjuk... Pista, — szólt oda a so­főrnek —, egy kicsit gyorsabban! — 27 — Pista válaszul beletaposott a gázpedálba és a kocsi zúgva előreszokkent. • * Kóródi reggel nyolckor frissen, kialudva éb­redt. Megborotválkozott,' majd reggeli után el­búcsúzott a feleségétől. — Ma sem tudom megmondani, mikor jövök haza — mondta. — A Zárai-ügy? — nézett rá a felesége csaló­dottan és az ajtóig kísérte. Minden reggel így szokta. Egy órával férje munkába indulása előtt felkel, elkészíti a reggelit és az ajtóig kíséri Józsit. így csinálja már húsz éve. — A Zárainé-féle ügy — javította ki Kóródi az asszonyt. — Hű, a mindenségét! — csapott a homlokára a következő pillanatban. — Mi az, valamit elfelejtettél? — kérdezte a felesége. — Igen, azt, hogy most a morgóba kell men­nem, statisztálni egy boncolásnál és én meg ala­posan bereggeliztem! — Lám, lám, miért nem mondtad? — csóválta fejét az asszony. — Ha tudom, akkor csak egy kis teát főztem volna, pirítóssal. Az nem okoz galibát. Eső után köpönyeg. — Beszaladt a la­kásba és kis idő múlva egy pohár pálinkával tért vissza. — Nesze, ezt Idd meg. Jót fog tenni. Kóródi szót fogadott és lenyelte az italt. Az­tán szép kényelmesen leballagott a lépcsőn.

Next

/
Thumbnails
Contents