Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

1086. február 6. TOLVA MEGYEI NÉPÜJSÁG 5 Tejtermék-ellenőrző Tamásiban Alig néhány hónapja működik még csak a laboratórium és máris meg van elégedve munkájával Kincs János elvtárs, a Tamási Tejüzem vezetője. Eddig ugyanis Kaposvárra kellett küldeni minő­sítés végett az üzem termékeit, na­pok is elteltek, mire megtudták, hogy hány pontot ért el egy-egy napi gyártású sajt. Most pedig órákon belül megtudják az ered­ményt. És ha kell, azonnal vál­toztatnak a technológián. — Mi vagyunk a legjobb hely­zetben, mivó nálunk működik az állomás — mondja az üzemvezető. — Nemcsak a végtermékeket vizs­gálják, hanem a beérkező tejet is, sőt gyártás közben is nézik, ho­gyan alákul a savtartalom, a kü­lönböző mikroorganizmusok ho­gyan fejlődnek, vagy vegetálnak. Most pedig — és mutatja a kis, noteszlap formájú indikátorpapírt — ezt osszák szét a tsz-ek, állami gazdaságok között, hogy ellenőriz­ni lehessen, a tehénállomány hány százaléka tőgygyulladiásos, ennek alapján segíteni tudjunk a tehe­nek meggyógyításában. A kis földszintes épületen friss a vakolat, a festés, látszik, hogy nemrég rendezték be. Az ajtónál tábla: Tejipari Tröszt Tejtermékek Ellenőrző Állomása. Belül, a jófor­mán tenyérnyi helyiségek zsúfol­tak. Szárítószekrények, jégszekré­Éyente nyolcezer olajkályhát gyárthatnak nyék, mikroszkópok, mérlegek so­rakoznak. Látszik, hogy nem ven­dégfogadásra méretezték őket. A mérlegnél éppen dolgozik az ál­lomás laboránsa, Jakabos László- né. A sajtzsír meghatározásához tárázza a butirométereket. — Feladatunk sokirányú — mondja Timór Ignác, az állomás vezetője. — A megye valamennyi tejüzemére kiterjed a tevékenysé­günk. Egyik legfontosabb felada­tunk a tejtermékek vizsgálata. El­lenőrizzük a sajt és a vaj minősé­gét. Ezenkívül havonta egy-egy tejüzemben részletesen megvizs­gáljuk a technológiát, elemezzük a termelés során végbemenő ké­miai és biológiai folyamatokat és azonnal jelezzük, ha valahol hibát találunk. Természetesen, nemcsak az üzemben található meg a hibafor­rás, hanem a begyűjtőhelyeken, sőt a termelőknél is. A tej nagyon kényes tennék, illetve nálunk alapanyag. A „kívülállók” számára talán hihetetlen, de a beérkező tej minden köbcentiméterében tíz­húszmillió darab különféle, csak mikroszkóppal észlelhető apró élőlény van. Ezek száma, össze­tétele nagyban függ a tej kezelé­sétől. Pasztőrözés után — ha ezt a műveletet megfelelően végzik el, 99,5 százalékos hatásfokot lehet el­érni — még mindig ötvenezer csíra van egy köbcentiben. önálló kutatási feladatokra is kapott megbízást az állomás. Most például a sajtkitermelést befolyá­soló különféle tényezőket vizsgál­ják. Tevékenységének hasznát leg­jobban a helybeli üzem érzi, azon­ban a többi Tolna megyei tejüzem munkáját is nagymértékben előse­gíti. (J) MINDENHÁZBA KÖNYVET ! A földművesszövetkezeti mozgalomnak, a könyvesbol­toknak elsősorban kultúrpolitikai és népművelési szempont­ból fontos feladatuk és célkitűzésük a könyvterjesztés, s csak másodsorban kereskedelmi érdek. Minden házba könyvet! — hangzik a jelszó, s érdeké­ben nagyon sokat tesznek a vidéki üzlethálózatok dolgozói, a könyvterjesztők. Már szokásossá vált a házról házra áru­sítás. Az eredmény: egy-egy ilyen könyvterjesztői vasárna­pon 20—30 eladópár járja a házakat, ajánlja a könyveket, s segít a könyvtárba járók táborának toborzásában. Az el­múlt évben ilyen terjesztési formában közel 300 ezer forint értékű könyv került a falusi házakba. A múlt évben Bátaszéken, Dunaföldváron, Hőgyészen, Pincehelyen, Simontornyán, Ozorán és Iregszemcsén a köny­vek, a kultúrcikkek, valamint a papír-írószer boltokban kü­lön eladótéren, önkiválasztó rendszerrel kerültek eladásra. Tizenkét községben állítottak fel forgatható könyvállványo­kat és 36 községben vezették be a becsületkosaras terjeszté­si akciót. Egészségesen fejlődött a múlt év folyamán a Könyvbarát-mozgalom is. A terjesztési munkában különö­sen sok segítséget nyújtotta a pedagógusok. A könyvterjesztők munkáját segítették a múlt év sike­res könyvsorozatai, kiadványai. Hamar vált közkedveltté a Kozmosz-sorozat, amely a serdülő ifjúság kérdéseire ad vá­laszt irodalmi nyelven, tanulságos, máskor izgalmas, elgon­dolkoztató olvasmányok, regények formájában. A falusi könyvterjesztési munka mutatói a múlt év fo­lyamán szépen alakultak. Közel 5 millió 600 ezer forint ér­tékű könyv talált gazdára az fmsz boltjaiban. Különösen sok könyvvel gyarapodott — 1 millió 60 ezer forint értékben — a paksi járás olvasóinak könyvtára. Ha figyelembe vesz- szük az eladott tankönyvek értékét is, akkor a megye egy- egy lakosa 25 forint 65 fillérért vásárolt könyvet a múlt év során. Ezeket az eredményeket támasztja alá az is, hogy 1960 —1965 között 69,4 százalékkal nőtt a könyvterjesztés az elő­ző időszakhoz képest. Elkészült a kályhagyártó üzem beruházási programja A hét elején lapunkban terje­delmes írásban foglalkoztunk a szekszárdi olajkályha ügyével. Megírtuk, hogy háromévi munka után megérett az olajkályha arra, hogy gyártásához hozzáfogjanak. A napokban várják a KEJRMI gyártást jóváhagyó levelét. A szekszárdi olajkályha ügyé­ben egy magasszintű bizottság már több alkalommal beható tár­gyalást folytatott, sőt a legutóbbi, múlt év november 2-i tárgyalá­son, az illetékes minisztériumok, a Beruházási Bank képviselői már a beruházási program készítéséről is határoztak. Ennek nyomán a megyei tanács ipari osztálya a Vas ipari Vállalattal közösen elkészí­tette az olajkályhagyártás megin­dításához- feltétlenül szükséges lé­tesítmények beruházási program­ját. A beruházási program olyan mértékben készült el, hogy a kivi­telező hozzáfoghatna a 2,8 milliós építési beruházás elkészítéséhez. Ezenkívül jelentős összeget fordí­tanak majd a kályhagyártó üzem gépi felszerelésére is. Az új üzem, amely építésének megkezdése rövidesen várható, évente nyolcezer olaj kályha gyár­tását teszi lehetővé, 16,6 millió fo­rint értékben, ugyanakkor az üzemben tízezer szabályozót kü­lön készítenének, főleg külföldi megrendelésre, mintegy kétmillió forint értékben. A Ferrunion le­vélben jelezte érdeklődését, és vá­sárlási szándékát az új típusú nagy hatásfokú kályhákból. A ter­vek szerint azonban az első na­gyobb szériát, több ezer darabot hazai piacon értékesítenék. Amennyiben a beruházást gyor­san meg tudják valósítani, úgy még az idén megkezdhetik a szek­szárdi olaj kályhák hazai eladását. Nemzetközi kiállítás Pécsett Kilenc ország közlekedési igazgatóságainak dokumentációs anyaga a kiállításon A pécsi Technika Házában nemzetközi kiállítást rendez a Közlekedéstudományi Egyesület pécsi szervezete és a MTESZ Ba­ranya megyei szervezete február 10 és 16 között. A kiállításon ki­lenc ország közlekedési igazgató­ságainak dokumentációs anyagát mutatják be az érdeklődőknek. Anyagot küldött Pécsre a Fran­cia Vasutak Bécsi Ügynöksége, az Osztrák Vasutak Vezérigazga­tósága, a svájci és a jugoszláv vasút a varsói Közlekedési Mér­nökök és Technikusok Egyesüle­te, a Bolgár és a Lengyel Kultú­ra, a Szovjetunió Kereskedelmi Kirendeltsége. A külföldi közle­kedési szervek mellett bemutatja gazdag dokumentációs anyagát a Magyar Államvasutak Vezér- igazgatósága, a Pécsi Vasútmode- lező Szakcsoport is. A kiállítás megtekintése díjtalan és csopor­tos látogatások bejelentése ese­tén szakmai vezetést biztosít a rendező bizottság. Amint azt a MTESZ Baranya megyei Intézőbizottságánál meg­tudtuk a Pécs Janus Pannonius utca 11 szám alatt megrendezés­re kerülő nemzetközi közlekedési kiállításra Pécsre érkezik a Fran­cia Intézet igazgatója és a bécsi vasutak vezérigazgatóságának ve­zetője is jelezte megjelenését, az „Európa vasutai és Franciaország közlekedése” című, nagyszabású kiállításra. &gij kió külön ó<zereiet /]z én kislányom.a mi Cót- fiunk... Magában már a megfogalmazás is sokatmondó, de még több a könnyes mosoly, a hang melegsége, ahogy a gyer­mekről beszéltek. A nevelőszülők annyira a szeretet hangján be­széltek, hogy akik ott voltunk, úgy éreztük magunkat, mintha szülői értekezleten lettünk volna. Mintha nem is állami gondozott gyermekeket nevelő szülök, ha­nem édes, vér szerinti szülők be­szédét halljuk. Pedig sajátos, egyedi esetekről, olyan gyerme­kekről hallottunk, akikkel a sors mostohán bánt. A felbomlott csa­ládi élet számkivetettjeit a tár­sadalom vette szárnyai alá, ne­velőszülőkre bízta őket, hogy ne­kik is jusson az otthon mele­géből. G.áli Lászlóné gyermekfelügyelő- nő beszélgetésre hívta meg a vá­rosi tanács klubjába a szekszárdi nevelőszülőket. A megbeszélés, annak ellenére, hogy a felügyeleti szerv, a Gyönki Gyermek- és If­júságvédelmi Intézet igazgatója, Horváth István, és Kemler And­rás igazgatóhelyettes, Kiss Ist­ván, a fiatalkorúak ügyésze és Ettig Elemér, a Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is jelen volt — nélkülözött minden hivatalos for­mulát. Sok kedves arcú asszony, idősebb, középkorú, fiatal és né­hány nevelőapa várta a fejlemé­nyeket. Kemler András igazgató- helyettes néhány nevelési, gondo­zási problémáról szólt, azután a nevelőszülők beszéltek. Pók Fe~ rencné, Kovács Jánosné, Halász Mihályné már több gyermeket felnevelt, de a fiatalok között sok volt a kezdő. — Nagyon megszerettük, mert annyi szeretetet és ragaszkodást kapunk tőle, mintha édesgyerme­künk lenne. Meghatottan mesélte el, hogyan hódította meg őket a kislány: — A nyáron elvittük kislá­nyunkat vidéken lakó szüléimhez, hogy ők is megismerjék. Kis­lányunk nagyon jól érezte magát és barátnőket is szerzett. Amikor hazahoztuk, kéréssel állt elő: — Mama, — így szólított —, engedje meg, hogy ezután édes­anyának szólítsam! A barátnőm is így szólítja a mamáját, s ez annyira tetszik nekem. Ugye meg tetszik engedni — mondta — és olyan könyörgően nézett rám, hogy a szeméből azt olvastam ki, ha nem engedem meg, talán meg is szakad a kis szíve. Persze, hogy megengedtem, sőt nagyon boldoggá tett bennünket. Azóta engem édesanyának szólít, a fér­jemet meg édesapának. £?..-ék szeretettel és sokat foglalkoznak a kislánnyal. Kellett is, mert tanulmányi ered­ménye gyenge volt. Az édesanya részéről sohasem marad el a fel­készülés ellenőrzése. A kislciny félévkor négyes átlaggal lepte meg a szülőket. Erről beszélt G.- né és látszott rajta, örül, hogy elmondhatja. — Nekünk nem volt saját gyer­mekünk, megszoktuk, hogy csen­des a ház. Most meg magunk­hoz vettük a két kislányt, látjuk, mennyi örömöt hoztak házunkba. Szeretnek bennünket és szeretik egymást, mert jó testvérek. A szülök még eddig nem adtak életjelt magukról, s a kisgyer­mekekben sincs emlék róluk. Ezért is sóvárognak annyira a szülői szeretet után — mondta az egyik nevelő papa, aki a fele­sége helyett jött el. Cs. J.-né nevelőszülőnél három ipari tanuló lány van. Kamasz­korúak, s nehéz velük boldogulni. Táncolni, szórakozni járnak. A nevelőszülő arról beszélt, hogy mennyire elkeseredett, amikot úgy látta, hogy hiába a jó szó, hiába a szidás. A lányok mentek a maguk feje után. — Nemrég megbetegedtem, s akkor jöttem rá, hogy az én lá­nyaim mennyire mások, mint amilyennek gondoltam őket. Be­tegségemben ápoltak, sütöttek, főztek mielőtt munkába mentek, összetakarítottak, rendben tartot­ták a házat. Ha eddig nem is, de most már látom, hogy ragasz­kodnak- hozzám, és talán egy ki­csit szeretnek is. CTiélután kezdődött a szék- szárdi állapii gondozott gyermekek nevelőszülőinek meg­beszélése, s az esti órákban feje­ződött be. Olyan légkör alakult ki, mintha nem is nevelőszülők, hanem édes, vér szerinti szülők beszéltek volna gyermekükről. S volt egy kedves epizód is: Gáli Lászlóné gyermekfelügyelőnek az egyik mama a gyermekről ké­szült fényképpel , kedveskedett. Gáli Lászlónénak egyébként egy albumra való fényképgyűjtemé­nye van az állami gondozottakról. Ez a gyűjtemény most gyarapo­dott. A gyermek elküldte fényké­pét: „Magdi néninek sok szere­tettel”. POZSONYI' IGNÁCNE A G.-házaspár egy évvel ezelőtt fogadott magához egy kislányt, aki igazi otthont és édesszülőt kapott. A kedves arcú G- né szin­te félve beszél arról, ami be­következhet. — Mi lesz, ha a gyermek szülei egyszer eljönnek és elviszik tőlük a kislányt? B. Gy.-né Jancsika nevelő­anyja. Szeretettel beszél védencé­ről. Jancsika gyámoltalan gye­rek volt, amikor hozzájuk került. Pajtásai mindent elkunyeráliak tőle, és ha nem adta oda, akkor elszedték a holmiját. — Kezdetben szegénykém so­kat mesélt arról, hogy mennyi mindenen ment keresztül. Most már elmosódnak benne a régi, rossz emlékek. Felszabadult, já­tékos, és már vigyáznunk kell rá, mert annyira megbátorodott, hogy ő veri meg a pajtásait — mondta.

Next

/
Thumbnails
Contents