Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPÍJSAO 106«. február 27. Belgiumban csavarogtam. Mortsel város határában találkoztam egy emberrel. Batyu volt a hátán, meg egy koszorú. — Hová megy? — Meghalni. — És hová való? — Ide Mortselbe. Bent Mortselben is sokat gondolkodtam ezen a furcsa találkozáson. A rejtélyt csak akkor tudtam megfejteni, amikor elolvastam Mortsel város polgármesterének a lakossághoz intézett felhívását. Énnek a lényege a következő volt: a város lakúi a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe a temetkezési vállalat szolgáltatásait, mert a temető már megtelt. j öntudatos ember volt, akivel találkoztam. Béke poraira. Ű már azóta biztosan találkozott a Krisztussal. Az elsővel. Mert a másodikkal már én is találkoztam. Méghozzá Arona francia városban. Robert Broule volt az eredeti neve, a maga adományozta pedig: II. Krisztus. Úgy mint V. Henrii:, vagy II. Hasszán. , . Öt apostolt is toborzott magának. A türelmes franciák sokáig hallgatták tanításait, csak akkor páholták el. amikor a világ végéről kezdett beszélni. Még a szakállát is megcibálták. Pedig azt nem szabad. . Legalábbis nem az amerikai labdarúgópályákon. Az amerikai labdarúgó-szövetség rájött arra. hogy mérkőzés közben gyakran szabálytalankodnak úgy a játékosok, hogy egymás szakállát cibálják. És a cibálás ellen mit tudnak tenni a bírók. Most segített rajtuk a labdarúgó-szövetség. Eltiltotta a szakállviseléstől a labdarúgókat. Bajuszt azt viselhetnek. Bár igaz, hogy ezt is meg iehét húzni, de futás közben ezt sokkal körülményesebb. Erről nem tudtak a franciák. Mentségükre legyen mondva. Amit tettek, felháborodásukban tették. Mert ki szeretné a világ végét? Senki, a franciák főleg nem. Ök jobban szeretik... Alberto Mendezt. Panama párizsi nagykövetét a napokban aranyéremmel tüntették ki a francia borok és borpárlatok propagálása terén végzett áldásos tevékenységéért. Amikor megkérdeztem: nehéz volt-e ez a munka Alberto Mendez így válaszolt. — Nem. Egyáltalán nem. A francia borok olyanok, akár a francia nők. Ugyanolyan sokfélék és ugyanolyan jó minőségűek. Ami a borokat illeti, azt én is tanúsíthatom. Ami a nőket illeti, arról jobb hallgatni, hisz a nők miatt az ember mindig megüti a bokáját. Ezért nem mentem el Párizsban sztriptizbárba sem. Helyesebben olyanba nem, amilyenre otthon gondolnak. Salvadoré Dali, a szertelenségeiről híres, vasvilla bajszú festőművész javasolta annak idején, hogy csináljanak egy másfajta sztriptizbárt. Meg is csinálták Párizsban. Én ebben a sztriptizbárban voltam. Itt a táncosnők felöltözve táncolnak, a nézők pedig meztelenre vetkőzve nézik őket. A pap, a diák. a tanácsos, a pincér, az apa. a fia . . mind. mind meztelenül ül a nézőtéren. íme, íny tárulkoznak ki az emberek a kanitalizmusban enymás előtt. Mindenüket megmutatják. Mondhatom, hogy alaposan kidüllesztettem a hasamat: lássák, a mi szocialista társadalmunkban sem megy rosszul, bátran levetkőzhetünk a kapitalisták előtt is. Mindezt azért mondtam el: hátha akad valaki, aki itt látott. Ezt soha nem lehet tudni. És lehet, hogy ez a valaki eovszer majd felhasználja ezt a meztelenséget ellenem. Megfúr. Mert a férfiak nem tudnak hazudni. Valami ilyent mondott, nekem Francoise Sagan, francia írónő. Pontosan ezt mondta: — Abban nem vagvok biztos, hogy a nők könnyebben hazudnak, mint a férfiak, véleményem szerint csupán nehezükre esik kimondani az igazságot. Ezt nem én mondtam. Ezt egy francia írónő mondta. Verjék meg érte őt a nők. Ha már a nőknél tnrtunk, akkor elmondok egy esetet, amelynek Franciaországban voltam szem- és fültanúja. A feleség azt mondja a férjének: — Érdekes divatújdonságról hallottam. A férfiak röi'i- desen gomb nélküli ingeket viselhetnek. A férj csendesen, alig hallhatóan megjegyezte, mert a férjek itt sem bátrak, nem mernek kiállni az igazuk mellett: — Hogy én micsoda modern fickó vagyok! Már tizenöt éve nincs gomb az ingemen ... A feleség mosolygott. Büszke volt a modern ingű férjére. Utoljára hagytam a nagy szenzációt. Egy angol cég plasztik anyagból gyártja a lakáskulcsokat. így, ha hazajön az ember nem zörög, nem ébred fel a feleség. Praktikus i-ulcs. Csak egy hibája van, igaz nem a kulcsnak, hanem a zárnak. A zárat tranzisztorral lehet felszerelni, amely pontosan feljegyzi, hogy mikor dugták be utoljára a kulcsot. Véleményem szerint a kulcsot nálunk is gyárthatnák. A tranzisztort be kell adni a találmányi hivatalnak. így biztos. hogy nem lesz belőle semmi. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: B MILLIOMOS CSEMPÉSZ Az indiai rendőrségnek végre sikerült letartóztatnia Daniel Wol. cotot, akiről megállapították, hogy 150 millió dollár értékű aranyat és más árut csempészett Indiába. India egyébként olyan ország, amelyben szívesen tevékenykednek a csempészek. Ezek közé tartozott Wolcot is, de egy hete már Bombay börtönének legbiztonságosabb cellájában őrzik. Texasi származású, jól megtermett, széles vállú férfi, akiről az Interpol és több ország rendőrsége is tud egyet s mást. Foglalkozása pilóta, de inkább mint nemzetközi jelentőségű csempészt ismerik. Különféle törvényszegésekért 6—7 országban elítélték már. Foglalkozott már többek között utasok más országba való illegális szállításával, sőt még idegen hatalmak érdekében való kémkedéssel is. LÉGIFORGALMI TöRSflSflG TULAJDONOSA Wolcot számára India nem jelentett újdonságot. Már 1960-ban is járt ott. Amikor először megérkezett, nagylelkű amerikai milliomosként viselkedett, azt mondta, hogy egy négy repülőgépből álló légiforgalmi társaság elnöke. Egyezményt is kötött az Air India légiforgalmi társasággal, hogy négy repülőgépe járatot tart fenn Afganisztán és több indiai város közt. Ilyen minősítésben szabadon repülőzött az ország légiterében. Olykor-olykor a menetrendtől eltérően könnyű, kétmo- toros repülőgépeivel olyan vidékeken is leereszkedett, ahol nincs is repülőtér. Egy ízben rajtakapta a rendőrség. Váratlanul átkutatta a rakományt, amely ldsebb-nagyobb ládákból állt, mindegyiken „Alkatrészek” felirattal. A ládákban nagyobb mennyiségű fegyvert és lőszert találtak, amely Indiában hatszor drágább mint az Egyesült Államokban. Természetesen a repülőgépeket élkobozták tőle, kisebb pénzbírságra ítélték, sőt börtönbüntetésre is, ami csak a vizsgálati fogságban eltöltött időre terjedt ki. Később saját — időközben el. kobzott — repülőgépén mint pilóta vállalt munkát. A repülógéD- be minden repülés után titokban benzint helyezett el. így tett mindaddig, amíg teljesen megtelt az üzemanyagtartály, ekkor a géppel együtt Pakisztánba szökött. Olyan alacsonyan repült, hogy a katonai repülőgépek nem tudták szökésében megakadályozni. AZ ÁZSIAI KÉRDÉSEK SZAKÉRTŐIÉ Szökése után a libanoni hatóságoknak is meggyűlt vele a bajuk. A libanoni kémszolgálat ugyanis megtudta, hogy Wolcot felvételeket készített repülőgépéről katonai objektumokról, s a felvételeket eladta Izraelnak. De nem sikerült elfogniuk. Megne- szelte a- veszélyt, repülőgépét hát- rahagyva Londonba szökött. A libanoni hadbíróság távollétében hétévi börtönbüntetésre ítélte. Londonban sem tétlenkedett, csakhamar két pilótát fogadott és egy repülőgépet bérelt. Csak any- nyit mondott, hogy a Közel-Keleten egy kőolajipari részvénytársaságnak dolgoznak majd. Csakhamar el is indultak. Néhány órai repülés után leereszkedtek Cipruson, a nikoziai repülőtéren, ahol két láda svájci órát raktak a repülőre, majd az ekkor már Peter Philbwé átvedlett Wolcot folytatta útját társaival India felé. Az események azonban nem úgy alakultak, ahogy tervezte. Megbeszélte, hogy egy cinkosa Bom- baytól 70 kilométerre délre a homokos tengerparton várja, de az nem jelent meg. Ezenkívül a repülőgépről levált az egyik motor. Wolcot nem vesztette el lélekjelenlétét, az égjük pilótával s az órákkal megrakott két nagy kofferral autóbuszon Bombayba utazott. A kofferokat biztonságos helyen hagyta, a pilótával pedig a repülőtérre ment. sikerült elvegyülnie a külföldről érkező utasok közé. Beutazási vízumot is kapott, elhitette a rendőrséggel, hogy tisztességes polgárként érkezett Indiába. Most már nem volt nehéz újabb repülőjegyet váltaniuk és Karachiba repülniük. Időközben a rendőrség rájött milyen rakománya van a repülőgépnek, de ekkor, már Wolcot messze járt. Amikor megtudták, hogy Európában van, már ismét Pakisztánban tartózkodott, egy volt B—26 típusú bombázógép tulajdonosaként. A pakisztáni hatóságok csak később tudták meg, hogy Wolcot e repülőgéppel gj'ak. ran kiruccant India légiterébe, aranyat és karórát szórt le. Letartóztatására készültek, de ismét egérutat nyert, külföldre szökött. VÉGÜL MÉGISCSAK A BÖRTÖNBEN A rendőrség is elvesztette a türelmét, különösen mikor rájött, hogy nagykallberű bűnözőről van szó. Állandóan szem előtt tartották, végül is Wolcot csakhamar az őt megillető helyre került. A közelmúltban brit útlevéllel egy fiatalember társaságában hajón Ceylonba érkezett. Onnan Bombayba utazott, a legelőkelőbb szállodában szállt meg. Elég gyakran folytatott telefonbeszélgetést egy ceyloni címzettel, de a rendőrség lehallgatta e beszélgetéseket, s a hallottak alapján egy szép napon szállodai szobájában tartóztatta le Wolcotot. Harminckétezer dollár értékű gyémántot találtak nála. Ezután már gyorsan peregtek az események. Nemsokára letartóztattak több indiai csempészt és közvetítőt is. A vizsgálati eljárás befejeződött. Wolcotot a legbiztonságosabb cellában őrzik. A rendőrség megtudta. hogy egyike volt a legnagyobb csempészeknek, néhány év alatt 150 millió dollár értékű aranyat s gyémántot csempészett Indiába. „Ha álmod meny-asz- szont, kapukultsot, pej- tsikót mutat, tedd meg a 379-est. Am óvakodj, ne vétsél a látomás sorrendjében, mivel a pej- tsikó a 9-est, az ara a 3-ast formálja és ha a pejtsikót a meny-asszon- nál előbb láttad, akkor a 937-es leend nyertes...” — írja a lutrizók okulására az 1799-es „Megjobbított Álmoskönyv”. 1620-tól kezdve, — azóta, hogy Genova város tanácsa kitalálta a lot- teriát, amely hamarosan egész Európában elterjedt, — az álmoskönyvek, csíziók és kalendáriumok egyik legfőbb rendeltetése lett, hogy a szokásos magyarázaton túl, az egyes álomképek szám-megfelelőjét és etek babonás kombinációit is közölje. Persze jóval korábbi keletű a számbabona. Már a kabalisták, — az ókori, majd középkori szám-misztika megalapítói és hirdetői az egyes ókori óhéber, latin írásjelek sajátosságaira (egyes betűk számokat is jelentettek) alapozták — „isteni sugallatnak” hirdetett rejtelmes magyarázataikat. Kiválasztottaknak nevezték magukat, akik arra rendeltettek, hogy a Talmud- ban, a Bibliában, illetve más i'allási iratokban választ találjanak a világmindenség valamennyi olyan kérdésére, amelyre ezeknek az írásoknak a szavai nem felelnek, noha „a bölcsesség kútforrásai”. A szövegek megfejtésének kulcsát abban látták, hogy a számoknak megfelelő betűket és szavakat számokká alakították, a számokról pedig kinyilatkoztatták, hogy azoknak az „isten különös titkos értelmet adott, amelyet csak ők értenek” Á számokkal aztán mindent mágya- rázgattak, aminek szöveg formájában nem volt jelentősége. A számok a kabalisták hívei körében tehát titokzatos és földöntúli jelentőséget kaptak. E szám-misztikának korábban és sokáig folyamatosan a görög filozófiai iskola követői, a pttha- goreusok is tanítói és táplálói voltak, akiknek viszont a számok mindenhatósága volt a tan- tételük és az akkor létező összes tudományos ismereteket a számok hatalmával magyarázták. A kabalistáktól származik a hármashoz és a heteshez fűződő babonák sora. Ok ugyanis a hármas fontosságát azzal magyarázták, hogy „a világmindenségben is három elem van: a tűz, a víz, a levegő és e három nélkül nincs élet”, A hetes azért lett kulcsszám a kabalában, mert abban az időben a Nappal, a Holddal együtt csak hét bolygót ismertek. Állították, hogy a hét planéta „jó vagy rossz befolyással van a földi halandókra, ezek minden sorsforduló jelzői”, . Ezen felül, a hétben hét nappal és hét éjszaka van, a fejnek pedig hét „kapuja”: a két Szem, a két fül, a két orrnyílás és a száj. Egyébként a kabálisz- tika legtitkosabb tlulni- talóinak is mindenkor 70 pátriárka volt a ,,hordozója”, s csak egyik halálával szállhatott egy újabb „kiválasztottra” a nézetek lényege. A hét planéta ismerete és a 7-es szám vallásos tisztelete a kabalisták körén túl például a hinduizmusban, a buddhizmusban, a keresztény hittételekben is fellelhető. A hinduizmus szent könyvei, a Vedúk szerint például 7 isten van: az Eg. Nap, Hajnal, Vihar, Szél, Tűz és a Holtak Világának istene. A keresztény Kittételekben nyilván korábbi vallásokból származott át a 7-es szám ismétlődő szerepe. A „hét nap alatti teremtés” legendája az alapja a további liturgiái és dogmatikai tételeknek, amelyek a 7-eshez kapcsolódnak: a 7 halálos bűnnek, a 7 szentségnek, a test 7 pontját érintő kenetnek, s ugyancsak az Apostolok Leveleiből felolvasandó 7 részletnek. Az évszázadok folyamán a kabalisztika és a vallásos eredetű szám- misztikák sora részben vagy egészében levált az eredeti „törzsről” és új alakokban, különféle „korszerűsített" változatokban burjánzott tovább a gondolkodás, illetve az értetlenség gyomnövényeként. NYERGES ÁGNES SZÁMBABONÁK
