Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

1966. február 3 1. TOT.VA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Kisszékely az emlékezetben A prospektusok nem jegyzik a falu nevét. Nincs itt semmi tu­risztikai kuriózum. Nem emle­getik a bányászfalvak közt, ahova utat kell törni, a legnagyobb hó­fúvásban is. Az utazási irodák­ban nem mondják: „Utazzék ké­rem Kisszékelyig, s ott szálljon át...”. Itt ugyanis nincs vasút, de a makadámút is csak eddig ve­zet, s ráadásul olyan rossz, hogy az erre járó gépkocsivezetők jól teszik, ha akrobataképesítést is szereznek. Aki meghallja ezt a nevet, hogy Kisszékely, mondjuk Budapesten, azt sem tudja, hogy a térkép me­lyik sarkában keresse. Pedig lé- te-zik. A tolnai dombok közt sze­rénykedik. Körös-körül erdőség övezi, egy kis tó is nyújtózik, ter­peszkedik mellette, s tornya csak akkor látszik, amikor az ember már benne jár a faluban. Ha va­laki a térképen keresi, legjobb a Kapós és a Sió által átölelt ré­szen elindulni, ott található na­gyon apró betűkkel a név. Az egyik pesti újságíró kollé­gának azonban eszébe jutott, amint az ostrom utáni, kétszere­sen hideg napokra emlékezett. Ezt írta rólá a Népszabadságba: „Vannak falvak, ahol azért mégis könnyebb, mint a városon. A kisszékely! kommunisták meg­hívnak magukhoz 24 budapesti proligyereket. Legyenek addig ná­luk, míg kitavaszodik. A csepeli Weiss Manfréd-gyár és a Ganz- Hajó üzemi bizottsága jelöli ki a legjobban rászoruló gyerekeket. Az indulásra a Déli-pálvaudvavra a 24 helyett csak 16 gyerek ér­kezik. A többi nyolcnak nincs lábbelije ezért kell otthon ma­radnia. A kis Kepes Lajosnak sem volt mit felhúzni a lábára. Az anyja posztóból papucsot varrt számára és a 14 éves Ilona nő­vére vitte a hátán hogy a lu- csokban, sárban ne ázzék át a mamusíf A gyerekek hamar ösz- szebarátkoznak és csivltelnek. —. Mi tegnap sült tököt, vacso­ráztunk. — Mi semmit. Délben ettünk egy pár szem sült krumplit. Megy a Vonat Kisszékely felé”. Ami azt illeti, Kisszékely azért nem volt annyira eldugott hely, hogy a front he találta Volna meg. A környék úttalan útjain özönlöttek a hadianyaggal meg­pakolt teherautók, lovas kocsik, dübörögtek a tankok, annyi volt a katona, mint réten a fűszál. A kicsinyhitűek már-már azt hitték, hogy elérkezett a bibliai világ­vége. Az nem érkezet el, de egy másik világ vége igen. Kisszékelyben is kialakult ugyan az emberek differenciált­sága anyagi helyzetük szerint, de ez inkább csak azt jelentette, hogy a faluban szegények lak­tak és még szegényebbek. Termő­föld kevés volt errefelé, az is hegyoldal, meg erdővel szegélye­zett, vadjárta. Alig termett va­lamit. Nem volt elég a mostoha ter­mészeti adottság, az uradalmak is rátelepedtek a falura, mohó para­zitaként. Ha jól körülnézzük a határt, s visszaidézzük a régi bir­tokviszonyokat, a faluból még csak mozdulni sem lehetett anél­kül, hogy az ember ne érintse a nagybirtokokat. Nem csoda hát, hogy a falu mindentói elzártan, valamiféle félnaturális életet élt. A múlt századi nádas viskókban éltek, az ősi szokások, hagyományok, s ezek mintegy elterelték a figyel­met a fojtogató viszonyokról. Jel­lemző, hogy még nyelvhasznála­tában is elkülönült a falucska környezetétől. Itt például egészen más hangsúlyt adtait a szónak, mint 10 kilométerrel odébb, a másik magyar faluban. Ezt, hogy Kisszékely, az i-nél elnyújtották, s inkább e-nek mondták. A front még a környéken pusz­tított. A simontofflyai, székes­fehérvári nagy csaták Itt is érez­tették hatásukat. A front állása szerint, hol tele voltak a falu fölötti dombok ütegállásokkal, ro­lenül. Bírói székben éppúgy ül kisszékely!, mint ahogyan talál­ható a pártbizottsági apparátus­ban, a honvédség tisztikarában, vagy a kiszolgálópult mellett. Amikor megkezdődött Duna­újváros építése, a fél falu fel- kerekedett, és beállt az építők közé. Az egyik később visszatért falujába, a másik ott maradt, s megtelepedett. De ma is így be­szél : „Hazamegyek Kisszékelybe” — még az i-t is elnyújtja, e-vel ejti. Sőt, valahogyan kihalóban van a falu. A népmozgalmi adatok azt mutatják, hogy Kisszékelyből sohasem válik nagy község, sőt elsorvad, mint település. A külső is ilyen megtorpanást mutat: hoz­zákezdtek sok új ház építéséhez, vagy a régi felújításához, de majdnem mind befejezetlen, abba­hagyták a munkát. Az idősebb családok pedig nem is gondolnak arra, hogy az ősi nádas házikót lebontsák, s helyébe újat építse­nek.. Mindenki jól él, aki még a faluban lakik, de amennyire ra­gaszkodik hozzá, annyira el is vágyódik innen. Pedig még fé­nyes, igazán városias presszó is akad már a faluban. . A falunak, mint településnek tehát nincs különösebb perspek­tívája. Lakói mindinkább szét­szélednek az országban. Az idős F. J.-né éppen most számolgatja, hogy fokozatosan elad mindent és rövidesen a dunaújvárosi uno­káihoz költözik. De egy biztos: az innen el­származók büszkék lesznek a falu emlékére és sokan emlegetik Kis­székely nevét, még akkor is, ami­kor a falu esetleg nem is lesz már. BODA FERENC Voronyezsi exkavátorok AZ OSZSZSZK-ban lévő voronyezsi Komintern-üzem exkavá­torai ásták ki azokat a csatornákat amelyek, a Volgát a nagy orosz folyót összekötik a Balti- és a Fekete-tengerrel: ezek az óriásgépek építették meg az Éhségsztyeppe öntözőrendszerét; ezek ásták meg a Szovjetunió csaknem valamennyi vízierőművének alap- árkát, Ezek rakták le Indiában a bhilai kohók alapját; ezek ala­pozták meg az EAK hatalmas .öltéseit: esek építették utakat Szu­dánban és Vietnamban. A voronyezsi gyár gépei hírnévét sze­reztek maguknak 41 országban. Az elmúlt évben egyedülálló gépek sorozatgyártását kezdték meg: két emelet magasságú, hatalmas földgyaluk készítésébe kezdtek. Egy-egy ilyen talájgyalu szezononként mintegy egymillió köbméter földet mozgat meg az Irtis—Karaganda csatorna épí­tésénél. A tervezők most fejezik be az elvileg teljesen új, meg­szakítás nélkül működő rotoros exkavátor megszerkesztését. pogtak a fegyverek, robbantak az aknák, hol pedig csendes, tiszta volt a levegő. De a faluban egyre többen mondogatták: — Itt az Idő, tenni kell valamit. Volt, aki félénken így kontrá­zott: — Nyugalom, mert még vissza­jöhetnek a németek. De nem jöttek vissza. Még a télnek vége sem volt, Kisszékelyben már jónéhány ember akadt, aki kommunistá­nak vallottá magát, s terebélye­sedett e mozgalom. Első számú céljuk természetesen az volt, hogy a környék földbirtokait kiosszák a nép között, s ez meg is történt. De közben nem feledkeztek meg az éhező pesti munkásokról sem. Így került sor a budapesti proli­gyerekek meghívására. Tolna megyének ebben az egyik legkisebb legcsendesebb falucskájában a kommunista pártnak csakhamar annyi tagja lett, hogy a pártszervezet sok­szorta nagyobb községekben sem mindenütt számlált ennyit. A veteránok visszaemlékezése sze­rint több volt a párttag, mint ahány ház az egész faluban. Tün­tetések, ünnepélyek, felvonulá­sok parázs viták a jövőről: most derült ki hogy régóta izzott a parázs a hamu alatt. Ahogy múltak az évek, Kis­székely határa kiszélesedett, majd egyenlő lett az országhatárokkal. Ha valaki a járáshoz ment, fel­tétlenül találkozott kisszékely! vezetővel, a közhivatalokban min­denütt akadt innen származó ve­zető, vagy egyszerű beosztott. Kisszékely fokozatosan a hata­lom részesévé vált. Ma is, ha va­laki megszámlálná, hogy hol, mi­lyen közéleti vágy fontosabb gazdasági területen található kis- székelyi, kiderülne, hogy ebben minden család érdekelt közvet­A Voronyezsi Exkavátorgyár kísérleti telepén ELLENTETEK... Az „rh. faktor“ jelentősége Kaptuk az alábbi levelet: ...Na­gyon el vágyók keseredve, mivel rh. negatív vagyok és születendő gyermekemre — mint olvastam — veszélyes. Megállapították, hogy a nyomorék, epilepsziás és abnor­mális gyerekek 80 százaléka rh. negatív szülőktől származik. Szí­veskedjen válaszolni, valóban így fan-e?” Az ..rh faktor” a (Rhésus Maccac- cus majom kísérlettől kapta nevét) tulaj donképpeai egy mellék vércso­port-kimutatás eredménye, amely­nek gyermekorvosi vonatkozásban .különleges jelentősége lehet. A le­vélben említett epilepszia, és nyo­morék állapot nem következménye a rh. negativitásnak. Mi a teendő? A. terhesség 24—28. hetében rh. el­lenanyag-vizsgálatot kell tartani. Ezt a terhestanácsadásokon már végzik országszerte. Ezt a vizsgála­tot szükség esetén legalább 4 heten- kint meg kell ismételni. Ha ellen­anyag kimutatható és ennek a „fi­tere” (mennyisége) a terhesség ko­rával emelkedik, úgy a legnagyobb valószínűséggel, újszülöttkori vér- eredetű betegségre számíthatunk és a megfelelő kezelésről (rh. negatív vérátömlesztés egyidejű vérlebocsáj- tással) gondoskodunk. Egyes szer­zők az ellenanyag titer emelkedésé­nél, a további ártalmak elkerülésé­re a terhesség 36. hetében a csá­szármetszést ajánlották. Ez az el­járás a gyakorlatban nem volt ki­elégítő. Minthogy csak minden cc. harmincadik rh. negatív egyén vá­lik túlérzékennyé (szenzibilizálódik) és az első terhességből születeti gyermekek túlnyomó része egész­séges, ilyenkor tennivalónk nincsen. Más a helyset, ha a terhes asszony előzőleg egy, vagy több vérátömlesz­tést kapott. Ez esetben a túlérzé­kenység lehetősége fokozott. Ellen­anyag-vizsgálatot kell végezni rh. negatív terhesnek csak rh. negatív vért lehet adhi. Tanácsunk: férjé­vel együtt szakorvoshoz menjenek. A vizsgálattól függ, högy milyen kezelést kell bevezetni. Az idegrendszer védelme Egy magát ,,tönkrement’' ideg­zetű nő leveléből egy mondatot idézek: „Van-e a mai ideges vi­lágban egyáltalán az idegek vé­delmére valami?” Bölcs rendelkezés a heti egynapos pihenő, hegyen az a nap szórako­zás (sport, szabadban tartózkodás... stb.) de nem a hétköznap munka­napja. Ezen a napon ne végezze senki megszokott munkáját, hanem egészen más irányú foglalkozást foly­tasson. Szórakoztató könyveket ol­vasson, stb. Az az időveszteség, amit ez az egy nap kikapcsolásé jelent, az ember rendes munkájá­ból, bőven megtérül a nagyobb munkakedwel és nagyobb teljesít méhnyel a többi napokon. Ezen­kívül az évben szükség van hosz- szabb (több hete.s) pihenőre. Aján­latos a nagyobb szabadságot kél részre osztani (nyári és téli.) Ta­nácsos a szabadság első hetében minden szellemi munkát kikapcsol­ni, azután, természetesen nem meg­erőltető szellemi munkát lehet vé­gezni. Szépirodalom és egyéb ol­vasás. Ezeket a hosszabb szünidő­ket azonban még helyesebb, ha a fiatalság sportokkal, szórakozások­kal tölti el. Gyakran halljuk egye­sektől, hogy a „munka rajongói”, soha szabadságra nem mennek» Ez teljésen helytelen dolog és az egész- séggel a legnagyobb visszaélés. Az ilyen szabadságnélküli munka, mi­nőségi értéke is feltétlenül keve­sebb! A szellemi munkások gyakran ta­lálnak munkájúkhoz nagyszerű im­pulzust, új gondolatokat, éppen a szabadságidő alatt. Hasznos ideák az elfásult, egyforma napi munká­ban, ritkán támadnak. Kipihent idegrendszerrel, sokkal nagyobb, ér­tékesebb teljesítményre lehetünk képesek, mint kifáradt idegrend­szerrel. Érdekes megfigyelés, hogy különösen a magaslati helyeken tartózkodás ad gyakran ilyen im­pulzusokat, eszméket a hivatási munka tekintetében. Az idegrend­szert. azonban nemcsak megfelelően pihentetni, hanem a munka idején is kímélni kell. Gondoljunk Pavlov már szállóigévé vált mondására: ..Mosolyogjál mindig!” Aki moso­lyogva, derűsen fogja fel az életet., annak munkakedve és teljesítménye is jóval nagyobb, mint a zord pesz- szimistáknak. Környezetére is az ilyen ember kellemesen hat. örül­nek. ha látják, jókedve, másokra is átsugárzik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents