Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

Mß8. Mirtiär 20. TOLWA UreOTFT VEPTT.TSStí A megye zöldségtermesztésének távlati terve Négyezer holddal nő a terület 1970-ig — Kijelölnek 35—40 tsz-t a kertészkedésre — A járulékos beruházásokra 63 milliót fordítanak ötéves távlati fejlesztési tervet készített a megye zöldségtermesz­téséhez egy bizottság, amelynek tagjai a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályáról, az Állami Gaz­daságok megyei Igazgatóságáról, a MÉK-től és a Paksi Konzerv­gyártól kerültek ki. A távlati terv lényegéről tájékoztatást kér­tünk Farkas Dénestól, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főkertészétől. Farkas Dénes elmondotta, hogy Tolna megyében jelenleg 7139 hold a zöldségtermő terület. Eb­ből 107 tsz, 5227 holdon termeszt zöldségféléket és a Birítói Állami Gazdaság 747 holdon, a többi ház­táji és kisegítő gazdaságok kerté­szete. Egy szövetkezetre átlagosan 50 hold zöldségtermesztő terület jut, ami kevés. De vannak közös gazdaságok, amelyek mindössze 5—10 holdon foglalkoznak ker­tészkedéssel, ez eleve nem lehet gazdaságos. Mivel a kertészeti te­rület 64 százaléka 36 tsz-ben van, ezeket akarják segíteni a zöldség- termesztés fejlesztésében. Termé­szetesen a kijelölt szövetkezetek­ben megvizsgáltak minden körül­ményt, alkalmasak-e a nagyüzemi zöldségtermesztésre. A tapaszta­latok szerint ezekben a közös gazdaságokban megvan a szük­séges közgazdasági, termelési adottság és munkaerőből sincs hiány ahhoz, hogy nagyban tud­janak kertészkedni. A terv kidolgozásánál természe­tesen figyelembe vették az igé­nyeket is, a kereskedelem, az ipar és a helyi fogyasztás igé­nyeit. Jelentősen megnövekszik 1970-ig a zöldségtermő terület ab­ban a 35—40 tsz-ben, amelynek minden támogatást megadnak a termesztés korszerűsítéséhez. A lejenlegi 7189 holdról 11140 holdra tervezik növelni a zöld­ségkertészet területét. Ebben szerepel a Birítói Állami Gazdaság kertészete is. A nagy­arányú területnövekedés azt je­lenti, hogy az említett szövetke­zetek szántóterületének nem 3,27 százaléka lesz zöldségtermő, ha­nem 10,2 százaléka, átlagosan. A felhasználandó istállótrágya egy év alatt, a szükséglet szerint 30 000 vagon, a műtrágyaszükség­let pedig 215 vagon nitrogén tar­talmú, 162 vagon foszfor és 135 vagon kálium hatóanyagú mű­trágya. A mostani szakember- ellátottságon ugyancsak sokat kell változtatni. Jelenleg csak 7 tsz-ben található felsőfokú vég­zettségű kertészeti szakember, így 29 új kertészmérnökre van szük­ség. Középiskolai végzettségű szakember 6 dolgozik a fejlesztés­re kijelölt szövetkezetekben: a terv azt javasolja, hogy minde­nütt középfokú végzettséggel kell rendelkeznie a kertészeti brigád­vezetőnek. Az ötéves távlati fejlesztési terv javasolja továbbá, hogy a kertészeti brigádok tagjai valamennyien szerezzenek szakmunkás-képesítést. Élménybeszámoló a nőkongresszusról Lápafőn a nőkongresszusról tar­tott élménybeszámolót csütörtö­kön este Takács Mihályné, a nő­tanács megyei titkára. Az alig 400 lelkes községnek egyik igen szép megmozdulása volt a rendez­vény. A nőkongresszusról szólt a be­számoló, amely jogos büszkeség­gel emelte ki a nők fogékonysá­gát az új iránt. Az asszonyok lelkes munkája Lápafőn is szembetűnő eredményekét hozott a növénytermesztésben, az állat- tenyésztésben egyaránt. Munká­jukkal elismerést vívtak ki ma­guknak. Takács Mihályné, a Mi­nisztertanács elnökének kong­resszusi felszólalásából idézve, be­szélt a földkerekség valamennyi asszonyának gondjairól, a háború­ról és a békéről. A családi élet új vonásairól, a fiatalokról, a szülők megnövekedett felelősségé­ről tartott ismertetést, mely az értelemre és az érzelmekre ha­tott. A beszámoló után aktuális té­májú kisfilmet vetítettek, majd kötetlen beszélgetés alakult ki. A kongresszusi élménybeszámoló ugyanis sok problémával foglal­kozott, s a lápafőiek ezekből né­hányat a saját területükre konk­retizáltak. A község vezetőt be­széltek az idei év községfejlesz­tési tervéről, s ezen belül a köz­ség, a művelődési otthon és a középületek környékének parko­sításáról, szépítéséről. Takács elvtársnő javasolta, hogy a műve­lődési otthon udvarán a fiatalság részére építsenek táncteret. A község vezetői ezzel kapcsolatban elmondták panaszukat Maholnap nem lesz fiatalság Lápafőn. Ke­vés a születés és a házasság- kötés. Az elmúlt évben két há­zasságkötés volt, de ez sem hoz szaporodást, a fiatalok elköltöz­tek a községből. Jól sikerült Lápafőn a nő­kongresszusról tartott élmény- beszámoló. Elvitte Lápafőre az elmúlt év decemberében megtar­tott nőkongresszus tanulságát, amely megmutatta a nők fejlő­désének, egyenjogúságának nagy útját A zöldségtermesztés megfelelő gépesítéséhez még 18 RS—09-es traktor beszerzése szükséges, az ehhez való eszközökkel. Öntözé­si lehetőség öt helyen nincs, ezen vagy csőkutakkal, vagy csa­tornázással akarnak változtatni, összesen a zöldségtermesztés fejlesztési tervében 63 millió forintot irányoznak elő a járulékos beruházásokra, hajtatóházak­ra, öntözőhálózatra, csomago­lószínekre, kerítésre stb. A kereskedelmi hálózatot is kor­szerűsíteni, illetve fejleszteni kell. Dombóvár, Dunaföldvár, Mözs, Pincehely és Nagydorog térségé­ben új raktárakat fognak építeni, összesen 47 millió forint beruhá­zással. Ezenkívül építenek tartósí­tó üzemeket, jéggyárat és jég­vermeket, mintegy 3 millió forint ráfordítással. A tervben szerepel az is, hogy 105 millió forint be­ruházással bővítik 1968-ig a Paksi Konzervgyárat. Ez a nagyarányú fejlesztés elengedhetetlenül szük­séges ahhoz, hogy a megnöveke­dett termelést és a feldolgozás kapacitását egy szintre hozzák. A tervek megvalósításához, tapasztalatcserék céljából be­mutató üzemnek jelölik ki a tolnai Aranykalász Termelő­szövetkezetet, ahol már az átlagosnál előbbre jutottak a nagyüzemi zöldségter­mesztésben és a feltételek is igen jók. Természetesen a bemutatást a Birítói Állami Gazdaságban is megvalósíthatják, hiszen Birítón már korszerű nagyüzemi zöldség­kertészet létesült. G. J. A fiatalok segítenek a% időseknek Az egymás iránti segítség szép példája valósult meg két megye szélén. Az egyik termelőszövetkezetben lévő fiatalok segítenek a másik közös gazdaságban dolgozó öregeknek. Az öregek szövetkezete: a simontomyai Kossuth Tsz Tolnában, a fiataloké: az igari Lenin Tsz pedig Fejér me­gyében gazdálkodik. A Kossuth Tsz-ben hatvanhét esz­tendő a tagok átlagos életkora, s a 2800 holdas szövet­kezet 212 tagja közül 114 nyugdíjas. Az igari tsz-ben annál több a fiatalabb. Az csak természetes, hogy az időseknek már nehezebben halad a munkájuk. Ezt látva, az igariak védnökségükbe vették a simontornyai tsz-t. A két termelő­szövetkezetben közös elnököt is választottak, a középkorú Kapoli Imre személyében, s az igariak gépekkel és fiatal munkaerőkkel kisegítik állandóan a Kossuth Tsz-t. A hét végén például, az öregek szövetkezetében sike­rült befejezni a trágyahordást, az igari tsz mintegy har­minc tagja és nyolc erőgépes vontatója, valamint a hely­beliek nyolc pár fogata száz vagonnál több isiállótrágyát hordott ki a földekre. Megkezdték az őszi kalászosok fej- trágyázását is, a napokban pedig a tavaszi szántáshoz és az ötven holdnyi lencse vetéséhez fognak hozzá, ha engedi az időjárás. Az öreg és a fiatal szomszédok összefogásának meg­van a gyümölcse: a simontornyai Kossuth Tsz-ben csak­nem ötvenhat forintot oszthatlak munkaegységenként a zárszámadáskor. Ennek • hatására megjelentek az „első fecskék” az idősök tsz-ében, három évvel ezelőtt kilépett fiatalabbak: Berták Mihály és Mészáros István újra fel­vételüket kérték a Kossuth Tsz-be. Piros könyvek — gazdátlanul Féltenyérnyi piros könyvecske. Bélyegnagyságú fénykép a belső oldalán, és néhány adat a tulaj­donosról. Elhagyottan hevernek a Bonyhádi Zománcgyár KISZ- titkárának asztalfiókjában. Mi lett a tulajdonosaikkal? Faggas­suk a könyveket. Korhatár Nyílt arcú, hullámos hajú fiatal­ember az első képen. Huszonnyolc éves lesz az idén, ötödik éve tag­ja a KISZ-nek. — Égi József? Régen nincs a vállalatnál. Műszaki ügyintéző most a vasipari ktsz-nél. Kivette részét a mozgalmi munkából, fi­lozófiai kört is vezetett 1963-ban. Túljutott a korhatáron, kérte tö­röljük a taglétszámból. Kár, hogy elment, sokat segített. — emléke­zik neve láttán Balázs Mátyás, a titkár. A könyv lapjai egy hirtelen lég­áramlatra meglebbennek és mint egy tehetetlen kéz, kitárulnak. Né­zem a betűket, amíg összefolynak a szemem előtt, és csak a vastagon szedett „Fogadalom” szövegéből ugrik elő olvashatóan egy-egy szó: „Elvtársaim előtt... Ha kell fegyverrel is .. Az imént hallott szavak motosz­kálnak bennem: sokat segített. A könyv már nem zizeg, a lapok mozdulatlanságba dermedtek. Férjhezment Nem ő az egyetlen. Azaz a ta­gok közül csak egyetlen asszony van, aki a KISZ-életben is részt' vesz. Különös dolog ez, a leg­aktívabb lány is passzív asszony- nyá válik, ha férjhez megy. Ezért nem írjuk meg a könyv tulajdo­nosának nevét sem. Nem kivé­tel, csak egy a sok közül. Alig három hónappal azután, hogy megkapta a könyvet, visszaadta. Jogában áll, a könyv 19. oldalán Kun Béla beszél Csepelen Kun Béla dolgozószobájának bútorai a Legújabbkori Törté­neti Múzeumban a g-betűs bekezdés is így hirdeti. Csak ennyit mondott: — Férjhezmentem. Nincs időm KISZ-munkára. — Sajnálták? — Hm. Addig sem volt ideje, amíg tag volt. Pedig ügyes kis­lány, ami a munkáját illeti. A fényképről kerek, szelíd arcú teremtés néz komolyan. Megfon­tolt, felelősségteljes. Kisfiát, aki azóta született, rendesen gondoz­za. Az élete megoszlik a gyár és a család között, huszonnégy éve­sen már ugyanúgy, mintha 54 éves lenne. Színes-e? Ezt a kér­dést feltenni nincs jogunk. Ö vá­lasztotta, rendezte, ő éli. A harmadik könyv és a negyedik összehúzza szemét, úgy moso­lyog. Haja elborítja homlokát, kuszálttá teszi arcvonásait, ö nem kilépett, őt kizárták. Régen, már 1962-ben. Azóta sem történt eh­hez hasonló eset. Két évig tarto­zott a tagok sorába. Nem érde­melte meg, így döntött a közös­ség, amely befogadta. Megpróbál­ták előtte, hogy alakítsanak raj­ta. Ki segíthet, kire hallgat? Be­széltek a barátjával: — Te beszélj vele, változtasd meg! — Ki akarjátok zárni? Akkor itt a könyvem, én is kilépek! — jött a válasz, segítség helyett. Sem a harmadik, sem a negye­dik könyv gazdájának elveszté­sével nem érte kár a közösséget. * Röviden ennyi a négy gazdát­lan KISZ-tagsági könyv története. Akaratlanul is vallanak volt tu­lajdonosaikról. Lapjaik szinte gyűretlenek. Csak a fénykép, és néhány sor jelzi, hogy használ­ták is őket. Egyetlen könyv gaz­dájára emlékeznek így az üzem­ben: sokat segített, kár, hogy ki­lépett. — moldován —

Next

/
Thumbnails
Contents