Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-18 / 41. szám
1 1986. feüruär 18. TOLNA MFOYEI VfiPttJSÄG •• Üzent — három Tíz községet lát el naponta friss kenyérrel az új bonyhádi sütőüzem. Azelőtt négy pékműhelyben sütötték a bonyhádi kenyeret — egykori maszek-pékségekben rendezkedett be annak idején a Bonyhádi Sütőipari Vállalat — ma már bezárták ezeket a szűk, túlzsúfolt, elavult műhelyeket. Helyettük itt van, a község 6-os út felőli bejáratánál ez a modem, ötmillió forintos beruházással létesített új üzem, ahol műszakonként mindössze 3 munkás —- két szakmunkás és egy betanított munkás — „szolgálja ki” az okos gépeket, berendezéseket Persze, nemcsak felügyel a műszerekre, gépekre, van még némi fizikai munka is, azonban hol van a mai pékmun- ká a régitől? m De próbáltuk végigkísérni a liszt útját az üzemben, ismerkedjünk meg a modem gépekkel. Közülük néhány nem újdonság, hiszen például a dagasztógépet már vagy tíz éve meg lehet találni a megye sütőüzemeiben. Ma pedig már nincs egyetlen állami, illetve tanácsi sütőüaem sem, ahol kézzel dagasztanák a tésztád Aztán itt van a szitagép, ami szintén nem újdonság. Az olajfűtés a kemencékben sem új, néhány évvel ezelőtt már mindenütt be volt vezetve. Itt, ebben az új üzemben azonban már nemcsak a fizikai munka alól mentesítik a műszerek, gépek az embert, hanem elvégzik a szellemi munka egy neszét ta, Ügyes & smfi&iéttel tétiét a liszteszsákot felemelni és tartalmát a szitagépbe önteni. Ezután a megszitált liszt a dagasztócsészébe kerül. Ide engedi Steiger Ferenc csoportvezető a sóoldatot, majd a meleg vizet is. (Automatikus berendezés oldja fel a sót, „állítja be” előírt töménységűre, szűri ki belőle a szennyeződést, ami a sóval kerülne bele. A másik automatákén a szükséges meleg víz hőfokát és menynyi ségét kell beállítani. A műszer felváltva nyitja a meleg- és hidegvízcsapot, majd amikor kész a „keverék”, megáll a masina, Lehet engedni a csészébe.) A tészta kész, pár lépéssel odébbtolja a mester, majd a faion elforgat egy fogantyút és a csésze a — hárommázsányi tészmunkással tával — máris a magasban van. Újabb mozdulat a kapcsolón és ömlik a tészta az osztógépbe. A „táblamunkát” ezzel a gépsorral már Gőg Ferenc betanított munkás végzi. A gép első egysége kilós nagyságú kenyérnek megfelelő darabokat „szab ki” a tésztából (ha átállítják, két- küósat) ezután a gömbölyítő, majd a formázó berendezés alakítja kenyéralakúra; Innét kézzel kell elszedni és a szakajtóba termékei. Hasonlóak a dombóváriakhoz —r a dombóvári üzem minden tekintetben olyan, mint a bonyhádi „öccse”, csak ott még osztrák gyártmányú kemencék vannak, — itt már a Vegyi Gépes Radiátorgyár által készített, négy sütőteres „Pajtás” kernen cék. Biztonsági berendezés óvja a robbanástól automatika szabályozza a tüzelést, a hőfokot. A munkás dolga a tüzeléssel kapcsolatban csak az, hogy berakni Most érintette először emberi kéz az anyagot. — és egyben utoljára is. Mert a kemencébe való bevetést is lapát helyett egy ügyes készülék végzi csak a kiszedéshez van szükség a lapátra. A kemencék a magyar ipar állítsa a szükséges hőfokot és megnyomja a gyújtógombot. Az egyenletes hőmérsékletről ezután már a műszerek gondoskodnak. Kellemes kenyérillat terjeng a kemencéknél. Még néhány perc és lehet kiszedni a frissen sült, ropogós kenyeret; < J) Pár perc múlva lebet kiszedni.., Autóba rakják a frissen sült kenyeret, hogy pár perc múlva már a boltok polcaira kerüljön „Ami hever, az rozsdásodik!“ Sokan vannak ismerőseink között is, akik alig várják, hogy eljöjjön a nyugdíj ideje, aztán amikor elérkezik, s élvezhetnék a teljes, kötetlen, független szabadságot, többet dolgoznak, mint annak előtte. Sokszor elcsodálkozunk, — mi jóval fiatalabbak megirigyeljük fürgeségüket, fáradhatatlanságukat. Állandóan tenniök kell valamit. ölhetett kézzel sosem látni őket, — legfeljebb egy kis ebéd utáni szu- nyókálás közben. Ismeri a környék, a város népe őket. Dr. Miszlay Gyuri bácsit sokan köszöntik az utcán. Baki István tanárnak számos tanítványa él Szekszárdim és a megyében. Pintér Ernő évtizedes, pontos, megbízható munkájával szerzett tiszteletet magának. És a sor nagyon hosszú. Rengeteg nevet lehetne felsorolni azok közül, akik már hosszú évek óta nyugdíjasok, de napjaik szorgos munkával telnek most is. gyei bíróságon igazán jó helyem volt, ültem az íróasztal mellett; úgy végeztem a munkám. Most rengeteg a szaladnivalóm. Ilonka néni ismeri a fél várost, és a fél város Ismeri őt. Hatvannyolc éves. A haja sötétje csak itt-ott bukkan elő a fehérség alól. Arcának, kezének sok barázdája munkáról tanúskodik. S kedves, jóságos öregségről beszél. öregség? ö maga vallja: — Korom dacára igazán jól bírom a munkát. A TIT gondnoka. Tiszteletdíjat kap, s ez jólesik a nyugdíjhoz kiegészítőnek. Heti 24 órát kell ott-töltenie. S a valóságban? Síkkal többet. Szinte második otthona a TIT előadóterme, meg az irodák. — Most szombaton is bál lesz. Fennmaradok én reggelig. Nem is álmosodom el. Jól érzem maA 65 éves fiatal ember Megjárta egy hét alatt Apar- hantot, Hogy észt, Nagymányokot és még a tamási járás néhány községét is. A lakosság 15 órás polgári védelme előadásait segített ellenőrizni. Kakasdon meg a sorköteles fiatalokkal beszélgetett Szabó Lajos nyugdíjas szobafestő. — Az első időben a katonaság egy kis jó pihenés, kikapcsolódás mellett, komoly szórakozási lehetőséget is nyújt — szokta mondani az új regrutajelöltek- nek Lajos bácsi. És példákkal bizonyítja be, hogy sokan a katonaság alatt találják meg polgári foglalkozásukat is. Az MHS-ben, ahol Lajos bácsi rengeteg társadalmi munkát végez Papának szólítják. Készségesen vállal minden munkát. Ha nem az MHS, akkor a TIT szólítja, igényli segítségét. A nemzetközi szakosztály titkára. Előadásokat tart kül- és belpolitikai kérdésekről, visszaemlékezéseiben számol be a mozgalmi múltról. Tavaly, a kulturális seregszemlén pályadíjat nyert a Duna- Tisza közi harcokról írt munkájával. És a nyughatatlan, örökké cselekvő embernek komoly tervei vannak. — Az 1905-ös aratósztrájk Tolna megyei vonatkozásait kutatom. A megyei könyvtár anyagát tanulmányoztam már, rengeteg feljegyzést készítettem. Nagy munka, de a végére akarok járni. Elképzelések, tervek, tenni- akarás, örök mozgás — mind megannyi jellemző tulajdonsága. A 65 éves Szabó Lajos valóságos fiatal ember. A TIT-ldub háziasszonya — Amióta nyugdíjban vagyok, igazán mondhatom, hogy többet dolgozom, — mondja Suhajda Gézáné, Kunczer Ilona. — A megám. Ha végigmegy az utcán, sokan kérdezik meg, hogy van, s mint telnek a napjai? Sok szóval válaszol és azonnal megragadja az alkalmat, hogy hallgatóságot toborozzon egy-egy jónak ígérkező előadásra. A szívén viseli, hogyan mennek ott a dolgok. Nem is gondnok ő, hanem annál több, a TIT-klub háziasszonya. Éltetője a cselekedet A levelező tagozatos osztályok adminisztrációs ügyeit intézi a Garay János Gimnáziumban Mentz János. Hétfőn és szerdán délelőtt az órarendet készíti elő, meg az esetleges hirdetményeket állítja össze, délután pedig a hallgatók kérdéseire válaszol, igazodásokat oszt. A pécsi gépipari technikum kihelyezett levelező tagozatán havonként tíz órában kémiát és gépipari technológiát tanít. — Szívesen dolgozom, mert a munka elfoglaltságot jelent. Tapasztalom, hogy egészségügyi szempontból is kedvező nekem, mert egy bizonyos állandó foglalkozást biztosít és nem vagyok tétlenségre kárhoztatva. Különösen jóleső érzés, hogy régi munkahelyemen, ahol 43 évet töltöttem egyfolytában, dolgozhatom. Anyagi segítség is ez. Meg érzem, hogy megbecsülik a munkámat, s ez az, ami éltet. Tagja a Hazafias Népfront megyei elnökségének. A megyei békebizottságban végzett munkájáért pedig kétéve kapott Munka- érdemrendet. A többi szabad idejét a természetben tölti, szőlőt termel, gyümölcsfákat ápol. — Az a közmondás az elvem, hogy „ami hever, az rozsdásodik”. Szüksége van az embernek arra, hogy aktív legyen, hogy cselekedjék. Nagyon fontos dolog ez. Mentz János a 75. életévét tölti be majd az idén. Különös örömére szolgál, ha fiatalok között lehet. Szereti és védelmezi is az ifjúságot. Büszke rájuk. MÉRY ÉVA Mély részvét és gyász Jugoszláviában a súlyos vasúti szerencsétlenség miatt Marton László, az MTI tudósítója írja: Egész Jugoszláviában megdöbbenést és mélységes részvétet keltett a Split közelében történt súlyos vasúti szerencsétlenség, melynek során — az eddig beérkezett adatok szerint harminc utas életét vesztette, huszonhét pedig súlyoson megsebesült. A sérül tele állapota igen súlyos és hat személy életben maradásához az orvosok kevés reményt fűznek. A mentési munkálatok rendkívül nehéz körülmények között folynak mert az elemi erejű ösz- szeütközés következtében a vagonok teljesen szétroncsolódtak. és ahhoz, hogy az áldozatokhoz jussanak, a mentőalakulatoknak vastag vasgerendákat kell szét. feszíteniök és egymásra préselő- dött vaslemezeken kell Léket vágniok. Hivatalos közlemény szerint a katasztrófát egy tehervonat és egy vegyes szerelvény összeütközése okozta. A tehervonat mozdonya meghibásodott. Amikor a mozdonyvezető a közeli állomásra indult segítségért, az álló szerelvény a meredek lejtőn megindult. Habár a mozdonyvezetőnek sikerült beugrania a mozdonyba, nem tudott lefékezni és a tehervonat 80—100 kilométeres sebességgel belerohant a felé tartó vegyes szerelvénybe. A szerencsétlenség miatt egész Dalmáciában gyászt rendeltek el
