Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-18 / 41. szám

\ 1956. február 18. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG Tervkészítés a tsz-ekben Lényegében befejeződött a terv­készítés ezekben a napokban Tol­na megye termelőszövetkezetei­ben. Most folyik a járási, illetve megyei felülvizsgálat, a jövő hét­től kezdve pedig folyamatosan megtartják a közgyűléseket, ame­lyeken döntenek jóváhagyásuk­ról. Ez volt az első alkalom, ami­kor a korábbi kötöttségek köz­ponti keretszámok nélkül, telje­sen önállóan tervezhettek. Az önálló tervezés egyik jel­lemzője, az első értékelések sze­rint, az, hogy a tsz-ek növelték takarmánytermő területüket az egyes ipari növényekhez arányit- va. A korábbi években ugyanis elég sok takarmányozási problé­ma merült fel, mert az előirt ipa­ri növények megtermesztése után erre kisebb terület jutott. A ta­karmánytermő terület növelése mellett természetesen a termés­átlagok növeléséről sem mond­tak le. A cukorrépa termesztésé­nél például bizonyos csökkenő tendencia mutatkozik, amiben részben a szövetkezetek kézi mun­kaerő-problémái jutnak kifejezés­re, részben pedig az átadással járó szállítási nehézségek. Bár a fuvarköltséget megkapták ed­dig is a termelőszövetkezetek, de a cukorrépa szállítása éppen ak­kor igényelt nagy gépi kapaci-1 tást, amikor elérkezett az ősid betakarítási, vetési idény. Bur­gonyából viszont többet tervez­tek volna a termelőszövetkezetek, ha van elegendő vetőgumó. Több tsz csökkentette kendertermeszté­si előirányzatát annak ellenére, hogy bőven van arra alkalmas terület. Ez annak a következmé nye, hogy tavaly komoly minősí­tési problémák merültek fel az átadásnál. Az új árrendszer bevezetésé­vel csaknem mindenütt módosí­tást eszközöltek a készülő terv­ben, hogy jobban ki tudják hasz­nálni annak ösztönző hatását. Amint a megyei tanács mező- gazdasági osztályán elmondták, legtöbb helyen sikerült összhang­ba hozni az egyes termeltető vál lalatok speciális kívánságait is a tsz-ek önálló elképzeléseivel, érdekeivel. A vállalatok a vető­magot és a zöldséget például úgy­nevezett bázis tsz-ekben igyek­szenek megtermeltetni a koráb­bi elaprózás helyett. Már a tervezés időszakában is mindenütt kifejezésre jutott a de­mokratizmus, mert egy-egy rész­feladatot tervszámot megvitattak a közvetlenül érdekeltekkel is. Az állattenyésztési feladatokat pél­dául megbeszélték az állattenyész­tőkkel. Rendelet a termelőszövetkezetek jogi ügyeinek intézéséről A Magyar Közlöny 10. száma közli a földművelésügyi minisz­ter rendeletét a termelőszövetke­zetek jogi ügyeinek intézésé­ről. A rendelet összefoglalja, egy­ségesíti azokat a jogszabályokat, amelyek eddig külön-külön in­tézkedtek a kérdés egyes részle­teiről. Az új, egységes jogszabály létrehozása azért vált szüksé­gessé, mert a termelőszövetkeze­tek működésében — mind a kül­ső szervekkel való kapcsolatuk­ban, mind belső életükben — egyre fontosabbá válik a jogászi munka. Ma már csaknem vala­mennyi termelőszövetkezetben biztosított is a jogi ügyintézés; ezt összesen mintegy 700 jogi szakember látja el, akiknek a fele jogtanácsosként, fele szerző­déses ügyvédként működik. A rendelet pontosan szabályozza a termelőszövetkezeti jogtanácsosok feladatát és jogállását. Kimond­ja többek között, hogy a jog­tanácsos feladata a termelőszövet­kezet jogi ügyeinek intézése, tör­vényes és alapszabályszerű mű­ködésének előmozdítása, s mun­káját közvetlenül a termelő­szövetkezet elnökének irányításá­val végzi. Továbbra is érvényes, hogy több, egymáshoz közel lévő szövetkezet közösen foglalkoztat­hat jogtanácsost Oj intézkedése a rendeletnek, amely szerint ál­talában a jogtanácsost is meg­illetik a termelőszövetkezeti szak­emberek részére megállapított jó­léti szolgáltatások és kedvezmé­nyek. Jogi ügyeik intézésére a ter­melőszövetkezetek ügyvédi mun­kaközösséggel is köthetnek határ­idő nélküli, tartós megbízási szerződést (MTI) Nyolcvanezer fogyasztót kell még jobban kielégíteni Tanácskoztak a DÉDÁSZ szocialista brigád vezetői 1965-bér» új alapokra helyezték a szocialista brigádversenyt a Dél­dunántúli Áramszolgáltató Válla­lat szekszárdi üzletigazgatóságán. Azért került erre sor, mert az 1963-ban kezdődött versenyben visszaesés volt tapasztalható. A brigádok elsősorban a termelő­munkával kapcsolatos vállalásai­kat teljesítették. Tegnap a válla­lat ötven brigádvezetője, csoport- vezetője arról tanácskozott, hogy az idén ilyen módszerekkel tegyék eredményesebbé a versenyt, ho­gyan segíthetik legjobban a terv teljesítését. A múlt évi brigádverseny érté­kelése, mint erről Göttlinger Jó­zsef főosztályvezető tájékoztatója megállapította, azt bizonyítja, hogy a termelési tanácskozásokon az ér­tékelő bizottságok szigorúan mér­legelték a brigádok teljesítményét, így több brigádnak nem adták meg a szocialista címet, baleset, ittasság, vagy más fegyelemsértő ok miatt A múlt évi munka eredménye­ként a Tűm pék és a Sági bri­gád jogosult a szocialista bri­gád-jelvény viselésére, további hét brigád pedig először kap­ta meg a szocialista brigád címet Először fordult elő, hogy a vál­lalat brigádvezetőit tanácskozásra hívták össze. Mint Vári György igazgató megállapította, a jövőben ezt gyakorlattá teszik. Az igazga­tóság múlt évi tervét 6,5 százalék­kal teljesítette túl és a DÉDÁSZ igazgatóságai közötti versenyt megnyerték, amelyért jiáró pénz­jutalmat a munkások, illetve a ter­melés alparancsnokai között oszt­ják ki. Örömmel állapította meg a vállalat igazgatója, hogy az év eleji időjárási viszontagságok elle­nére a termelés a terv szerint ha­lad és a néhány napos lemaradás, amely egyes brigádok munkaterü­letén van, a negyedév végéig pó­tolható. A bérrendezés, amely a vállalat dolgozóit érintette, máris érezteti hatását. Sikerült a súlyos béranánytalanságokat megszüntet­ni, illetve az eddigi munka alap­ján különbséget tenni a munkások között. így előfordult, hogy egyes szak- és segédmunkásoknál 2 fo­rintos órabéremelés is volt. Az idei évben a vállalat dolgozói előtt nagy feladatok állanak. Mint Pintér Sándor főmérnök megálla­pította, a vállalat üzemrészei kö­zötti együttműködést kell kiszéle­síteni. A szállítás, a kivitelezéssel, a tervezés a beruházással legyen összhangban, csak így kerülhetők el a munkát akadályozó téves in­tézkedések, az intézkedések hely­telen értelmezése. Az idei munká­ról szólva a főmérnök elmondotta,- hogy mintegy féltucat jelentős, vállalati kiemelt munka elvégzése vár a munkásokra. így például a 35 kilovoltos Dombóvár—ka­posvári vezeték, az Iregszem- cse—mezőkomáromi vezeték, a szekszárdi több mint hét ki­lométer nyomvonalú kábelfek­tetés, ennél a munkánál a vállalatnál első ízben kerül sor műanyag sze­relvények földbe építésére. A fel­adatokat részletezve a főmérnök az importanyagok takarékos fel- használását is hangsúlyozta: a szabványos szerelés, a terménykár csökkentése, a munkák megfelelő előkészítése mind az idei munka részfeladatai. Öröm volt hallani a szocialista brigádvezetőket, akik a tanácsko­záson nagy felelősségtudatról tet­tek tanúságot. Elmondották, hogy a vállalat vezetőségétől elvárják a jövőben, hogy gyakrabban keres­sék fel őket, a munkahelyekre lá­togassanak, ahol a munkások a közvetlen problémákkal ismertet­hetik meg őket A brigádversenyt bírálva Endrődi László elmondott ta, hogy a verseny indulásakor a technikusok patronálást vállaltak egy-egy brigád felett de ez a do­log a vállaláson túl nem jutott. Az Endrődi brigádban két segédmun­kás az idén elvégzi az általános iskola nyolcadik osztályát és az­után hozzáfognak a szakmunkás- vizsga letételéhez. Varga József brigádvezető a nagyobb önállóság­ban rejlő lehetőségeket mint az idei munka fő tartalékát jelölte meg. Nagyobb bizalmat kell azon­ban adni a csoportvezetőknek a központ részéről, mert az önálló­ság kérdésének a hivatali körleve­lekből a munkahelyi valósággá kell válni. Ne kelljen egy lófogat igénybevétele ügyében a vállalat igazgatójához fordulni. Saramó József a gépjárművek kihasználá­sáról elmondotta, hogy a rendkí­vül rossz útviszonyok miatt nem lehet 100 százalékosan a kocsikat terhelni. Mőcsény térségében egy szerelés alkalmával például csak harckocsi segítségével tudták a munkát végezni. Sági István szo­cialista brigádja mindennap mun­ka végeztével előkészíti a másnapi munkához szükséges anyagot, így a termelés egyenletes. A vállalat központjában az ad­minisztratív osztályok között is eredményes a szocialista bri­gádmozgalom. Bán István bri­gádja nyerte el először a szo­cialista munkabrigád címet. A brigádvezető elmondotta, hogy példájukat, segítségük révén más osztályok is követték és olyan kol­lektív szellem alakult a számviteli osztályon, hogy a munka százalé­kos mérhetetlensége ellenére is a fejlődés, változás kézzelfogható... „A szocialista cím elnyerésével még nem váltunk szocialistává — mondotta — de mások vagyunk már, mint egy évvel ezelőtt, má­sok, mint tegnap voltunk.” A tanácskozáson Klein István és mások a brigádverseny továbbter­jesztésében jelölték meg a leg­fontosabb feladatokat. A vállalat valamennyi munkabrigádja részt vesz a szocialista brigád címért folyó versenyben, — határozták tegnap a csoportvezetők is. A ta­nácskozás résztvevői a brigádver­seny idei legfontosabb feladatairól is beszéltek. A brigádok még az első negyedévben pótolják a tél okozta kiesést. Minden munkabri­gád olyan teljesítményt produkál, amelyből a vállalat az él üzem­feltételt is teljesíti. A szakmai to­vábbképzésben pedig a vállalat- vezetőség messzemenő támogatást nyújt a szocialista brigádoknak. A DÉDÁSZ brigádvezetőinek ta­nácskozása követésre méltó. Mód nyílt a vállalat vezetőségének a termelés legjobbjaival arról ta­nácskozni, hogy az önállóság, az új gazdasági elvekben rejlő lehe­tőségeket hogyan lehet a legered­ményesebben kiaknázni. Nyilván a mostani tanácskozás még csak a kezdet volt és ehhez hasonló őszin­te beszélgetések olyan légkört ál­landósítanak a vállalatnál, hogy mindenki megismeri a tervből rá­eső részt, tudja hogy mit kell ten­ni, hogy a vállalat teljesítse ter­vét. A munkásokban, vezetőkben ilyen tanácskozások nyomán még jobban megerősödik a felelősség, hogy a nyolcvanezer fogyasztót az idén még jobban ki kell elégíteni mint a múlt évben.- Pj ­Az előadásokban ismertetett idé­zetek, szemelvények számomra könnyebbé tették az anyag meg­értését. Érettségi előtt állok és megítélésem szerint az ilyen irá­nyú előadássorozat nagyon hasz­nos és tanulságos.” Egy másik fiatal ugyancsak igenlően válaszolt, s így folytat­ja: „Sok az ellentétes vélemény, s ezekkel találkozva néha nehéz eldönteni, melyik nézet (az idea­lista, vagy a materialista világ­nézetre gondol) a helyes. Szerin­tem — folytatja — e kérdésben való tisztánlátás a materialista világnézet igenlése, hozzátartozik egy magát modernnek valló fia­tal életszemléletéhez.” A másik kérdés: Milyen problé­mák vetődtek fel az előadásokkal kapcsolatban és megkapta-e ezek­re a választ? A vallás és az erkölcs fogalma sokszor összekeveredik bennünk. — Aki nem vallásos, az erkölcsös­nek sem vallhatja magát — hall­juk többször. A legutóbbi „Az er­kölcs keletkezése és fejlődése" cí­mű előadás azt hiszem valameny- nyiőnkben szétválasztotta e két fogalmat — hangzott a válasz, s a gyöngyszem, szép írásból arra következtetünk, hogy a választ leánytanuló írhatta. Az előadások után folyik e be­szélgetés, vita tanulótársai között? A harmadik kérdésre adott sok válasz közül egyet ragadunk ki. „Az előadásokat élénk vita köve­ti. Amellett, hogy szobán belül eszmecserét folytatunk a hallot­takról, azokat a tanulótársakat is tájékoztatjuk, akik nem vesznek részt a marxista-kör munkájában. Érmek köszönhető az előadások iránti érdeklődés. A résztvevők szárma nem csökken, inkább emel­kedik, s valamennyien szorgal­masan jegyzetelünk.” A tanfolyam résztvevői közül tizenhét fiatal válaszolt a feltett 5—5 kérdésre. A negyedik kér­dés, amely úgy szól: Várható-e az ilyen jellegű tanfolyamok po­zitív hatása és célszerűnek lát­ják-e a jövőben is, hasonló tanfo­lyamok tartását, ilyen választ kaptunk a sok közül: — „A tanfolyam segítséget ad a helyes szemlélet kialakításához.” Egy másik lapom ez áll: „Szerin­tem szélesebb körben és sokkal több tanulóval kellene ilyen for­mában megismertetni a világné­zeti kérdéseket.” Az ötödik kérdéscsoportban észrevételeket, javaslatokat kér­tünk a fiataloktól. Válaszukban itt is a kérdés velejére tapintot­tak. Véleménynyilvánításuk őszin­te volt, sőt jó javaslatokkal is ta­lálkoztunk. Közülük az egyik így hangzott: „A társadalmi ünnep>sé_ geket — névadót, házasságkötést — az emberek érzelmére apellál­va vonzóbbá kellene tenni.” A véleménykutatás izgalmas, s hasznos vállalkozás. A válaszok megerősítették a tankönyvkiadó gondozásában megjelent kiadvány, ból idézett megállapításokat: „A serdülőkorban, s főleg annak fel­ső szakaszában a kutatási vágy erősödik bennük... A kérdésekre adott válaszokban igazolva látjuk a megállapítás helyességét." A dombóvári Gyen is Antal Közép­iskolai Fiúkollégium ifjúsági marxista-köre a tapasztalatok szerint hasznoß és jó. Harminc fiatal vesz részt a tanfolyamon, s az előadásokat követő szeminá­riumi foglalkozás őszinte és vitat­kozó. A tanfolyam légköre mind­amellett meleg és barátságos. A belső tartalmat pedig kiegészíti és családiassá teszi az előadások színhelye, a kollégium feltűnően szép és ízlésesen berendezett tár­salgója. A tartalomnak és a formának ez a szerencsés találkozása is hoz­zájárul egy ilyen előadássorozat sikeréhez. Pozsonyi Ignácné A Balaton környéki szőlőtermelő gazdaságokban — többek között a Balatonboglári Állami Gazdaságban is — már év elején elkezdték a szőlőmetszést. Az eddig kimondottan ta­vaszinak minősített munka előrehozása, az eddigi tapaszta­latok szerint nem árt a szőlőnek. Munkaszervezés és munka­erő-gazdálkodás szempontjából viszont nagy előnyt jelent a gazdaságnak. A „tavaszi munkák” mellett tipikus téli mun­kát is végeznek a gazdaság dolgozói. Kétmillió szőlővesszőt dolgoznak fel oltványkészítéshez, amelyből másfél milliót saját céljaikra használnak fel. Gulyás Sándor, a többszörös szocialista brigád egyik tagja munka közben (MTI-foto — Bajkor József feiv..)

Next

/
Thumbnails
Contents