Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-17 / 40. szám
tos«, február It. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Nekigyürkőzni és cselekedni Harcban — a víz ellen a vardombi gépjavító ÁLLOMÁS az elmúlt évvel lezárt egy fejlődési szakaszt, az átszervezés időszakát. Az előző években megtartott tervtárgyalásokon jobban normálholdakban beszéltek, a brigádokra, a gépekre lebontott terveket ismertették. Az elmúlt napokban megtartott műszaki konferencián, az üzem éves tervének ismertetése során ipari üzemben használatos fogalmak, meghatározások szerepeltek. Ez adódik abból, hogy az üzem munkájának nagy részét a gépjavítás teszi ki, kisebb részét a mezőgazdasági munka. A gépjavító állomás az idei évben 21 millió 664 ezer forint értékű tervvel dolgozik. Teljesítése szervezettséget, fegyelmet, egyenletes munkát igényel. A várdombi és a szedres! telepen dolgozók 297 470 munkaórát kaptak a gépjavításokra. A villamosüzem 44 800 munkaórával, 2 258 200 forinttal járul a több mint 21 millió forintos tervteljesítéshez. A szerelőkre 297 erőgép és vagy tíz fajta munkagép: kombájn, öntözőberendezés és egyéb gépjavítás vár. A gépjavító állomás ezenkívül hét tsz teljes műszaki kiszolgálását és a gabonabetakarítást segíti. A tervfeladatok a technika fejlettségére, a műszakiak és a dolgozók jó munkájára lettek alapozva. A MŰSZAKI KONFERENCIA résztvevői műszaki vezetők, csoportvezetők, párt- és szakszervezeti bizalmiak és a fiatal KISZ- titkár arról vitatkoztak, hogyan növelhetnék a termelékenységet, milyen lehetőségek vannak a minőség javítására és hol vannak még olyan tartalékok, amelyeket feltárva, csökkenthetik az önköltséget. Vörös Antal igazgató ismertette a tervet, amelynek teljesítése Várdombcin és Szedresen a műhelyekben, a munkapadok mellett dől el. A munkapadok mellett dolgozók, akik alkatrészt gyártanak, a szerelők, a villamosüzem tekercselői, munkában szerzett tapasztalataikkal, javaslataikkal segíthetik a műszakiak munkáját A műszaki konferenciát követő csoportos megbeszéléseken összegyűjtik a javaslatokat és a termelési tanácskozásokon ezeket ismertetik. A műszakiak maguk is őszintén, nyíltan beszéltek. Kevés a marós szakemberük. Viszont any- nyi a marósmunka, hogy nem győzik, két műszak beállításával lehetne megoldani. Beszéltek arról is, hogy hár van némi javulás az alkatrész-ellátásban, az anyag- biztosítás gyakran akadozik. Nem lehet kuplungállító csavart kapni. Szóvá tették azt is, nem jó, ha egyik üzemrészből elviszik a bedolgozott munkást a másik üzemrészbe. Stabil emberekre van szükség ahhoz, hogy például a villamos üzemrész ki tudja gazdálkodni a 44 800 munkaórára tervezett két és negyedmillió forintot Kísért a csavarhiány. Helyileg kellene megoldani a csavarkészítést csakhogy ehhez be kellene szerezni a szükséges gépeket — hangzottak a jobbnál jobb javaslatok. Ésszerűség, akadályok elhárítása, a munkafegyelem javítása sokszor szóba került. Az elszökő félórák megfogására többen tettek javaslatot. A párt- és a szakszervezet és a KISZ-fiatalok segítségét kérte a gazdaságvezetés a munkafegyelem javítására. A pórt- és a szakszervezeti bizalmiak, de a fiatalok is sokat tehetnek azért, hogy a dolgozó ne a csengetés után Induljon el szerszámot keresni. Meg kell „fogni” a csengetés előtti mosdóban töltött 20—30 perceket is, hogy mindenki ledolgozza a. napi nyolc óráját, amiért a fizetését felveszi. A TANÁCSKOZÁSON gyors számítást végeztek. Ha a dolgozók naponta fél órával csonkítják meg a munkaidőt, évi 7500 munkaóra veszik el az üzem termeléséből. Ennyi idő alatt 20 erőgép kijavítását lehet elvégezni, ami 200 ezer forint bevételt jelent. A versenymozgalom és az új premizálási rendszer is vitatott téma volt A villamosrészlegnél megtették a kezdeti lépéseket Szerveződik a brigád, amely a szocialista cím elnyeréséért indít mozgalmat. A Várdombi Gépjavító Állomás műszaki konferenciáján az idei évre szóló tervfeladatokat beszélték meg. Világosan látják, hogy nagyok a feladatok, de teljesítésük nem lehetetlen. Megvalósításuk jobb munkát, nekigyürkőzést cselekvést és nagyobb felelősségvállalást jelent a közös gondokból. A gyors hóolvadás és az esőzések következtében az ország különböző területein nagy belvizek keletkeztek. A vízügyi dolgozók mindenütt felvették a harcot, s áldozatos küzdelmet folytatnak a belvizek levezetésére. Képünkön: éjjelnappal működnek a szivattyúk (MTI-foto — Szebellédy Géza felvétele.# Interjú az Állatforgalmi Vállalat igazgatójával a szövetkezeti önállóság és az árrendezés hatásáról Üzembe helyezték az ország első sportlabdagyárát Bizonyos értelemben megváltozik a viszony a termelőszövetkezetek és a termeltető, felvásárló vállalatok között azzal, hogy a szövetkezetek önállóságot kaptak a gazdálkodáshoz. Most már kizárólag kölcsönös megegyezés alapján, állandó jó kapcsolattal, a termelői jogok és érdekek teljes tiszteletben tartásával lehetnek a vállalatok egyenrangú és megbecsült partnerei a tsz-eknek. Sok függ tehát attól, hogyan igyekeznek javítani, vagy még jobbá tenni a kapcsolataikat. Ezzel a kérdéssel fordultunk Tárnok Lajoshoz, a megyei Állatforgalmi Vállalat igazgatójához. Simontomyán üzembe helyezték a napokban hazánk első sportlabdagyárát. A Simontomyai Bőrés Szőrméi eldől gozó Vállalat mintegy hárommillió forint költséggel építtette az egyemeletes, világos nagy műhelycsarnokkal, különféle kiegészítő és szociális rendeltetésű helyiségekkel ellátott modern épületet. Az új üzemben száz munkás egy műszakban megkezdte a meccslabdák készítését. Folyamatosan átképezik az eddig lakásukon dolgozókat is, s a továbbiakban 240 munkást foglalkoztatnak majd két műszakban. A vállalat százezer sportlabdát készít az idén kivitelre. Az új üzemépülethez —, amely a község szélén épült — egyelőre még hiányzik kb 800 méter hosszú bekötőút. Remélhetőleg a közeljövőben sor kerülhet annak építésére. Addig is a vállalat KISZ- fiataljai felajánlották, hogy kétezer óra társadalmi munkában kicsinosítják, parkosítják az új gyárépület környékét. — A szövetkezeti önállóság valóban változást jelent az eddigi mechanizmushoz képest — mondotta Tárnok Lajos. — Szerencsére nekünk azelőtt is jó kapcsolatunk volt a legtöbb tsz-szel, ez most segít. Nem akarom dicsérni a vállalat munkáját, de az eredmények is mutatják: nem rossz a viszonyunk a termelőkkel. Elmondhatom, hogy az utóbbi években különösen, a kölcsönös megértés alapján dolgoztunk. — Ezek szerint nagyobb gond nélkül teljesíteni tudja a vállalat a tervét sertés és hízott marha felvásárlásából? 13 százalékát a háztájiból fogjuk felvásárolni. — Miben mutatkozik még meg az árrendezés hatása? — A süldőnevelést is ösztönzi, hiszen kilónként 20 forint 50 fillért ad a vállalat a süldőkért, sőt ha a takarmányjuttatást nem veszi igénybe a termelő, akkor még külön 2 forintot kap minden kiló után. A háztáji termelőknek járó takarmányfelár a hízott sertések után 1 forint 50 fillér lesz kilónként a jövőben. A második negyedévre már ezek alapján kötjük a szerződéseket. Ösztönöz továbbá az új árrendszer a lehetőségeket, a menetidők összehangolását. Éjfél után a lap zömét a posta gépkocsija Szakály—Hógyész állomásra viszi, ahonnan a lapok Dombóvár érintésével a veszprémi vonalra és a Dombóvár—bátaszéki vonal községeibe kerülnek, tehát a megye tekintélyes részét érintik. Egy másik járattal a lap egy része hajnalban Pusztaszabolcsra kerül és visszafelé jön a bátaszéki vonalon, sok községet érintve, miután a mozgóposta dolgozói szétrakták az illető községek részére. Innen kapja a paksi járás jó része, nagydorogi autóbusz-csatlakozással. Ugyanakkor a posta autójárata még hajnalban több községet érintve juttatja el a kijelölt községekbe a megyei lapot A községeknek megfelelő, általunk igényelt példányszámokat kö- tegekben. a posta dolgozói „expe- diálják” a nyomás ideje alatt, a posta megyei hírlaphivatala által megadott példányszám alapján. Ez eddig technikai feladat jó részben, és ha olyan időjárás van, mint a január 18-i hófúvás, akkor a legkülönbözőbb eszközöket is igénybe veszi a megyei posta hírlaphivatala, hogy a lap késését valamilyen módon csökkentsék. E kérdéses napokon még a lovon tatású szánokat is igénybe kellett venni, „csatasorba” kellett állítani. Sajnos még így is több olyan község volt, ahol a lapok késéssel voltak kézbesíthetők. A terjesztői, szervezői munka lényegében most kezdődik, természetesen, hogy mennyi lapot küldünk egy-egy községbe, ennek az előzménye szintén terjesztői, szervezői, eladói munka eredménye, melynek igen nagy részét a postahivatalok névtelen hírlap- felelősei, kézbesítői végeznek. Hazánkban 15 éve az előállított lapokat a postai hálózat terjeszti, juttatja el az olvasóhoz. A postának egyik profilja hírlapterjesztés is, egyéb tevékenységük mellett. E terjesztői, szervezői tevékenységet segíti vállalatunk nap, mint nap igen csekély létszámával ugyan, de meghatározott időszakokban, vállalatunk szervezői útján a pártszervezetek aktivistáinak segítségével társadalmi erőket is mozgósít a lap bizonyos fokú előmenetele érdekében, egyrészt bizonyos fokú olvasói igények gyorsabb felmérése, másrészt ezen igények gyorsabb kielégítése érdekében. E kapcsolat a Lapkiadó Vállalat és megyei posta hírlaphivatala, valamint a postahivatalok között alapvető követelmény. A megye községeibe érkezett megyei lapot a kézbesítők a legrö- videbb idő alatt eljuttatják az olvasóhoz, természetesen az egyéb postai anyagokkal együtt. Eljuttatják az előfizetők példányait, kielégítik azokat, akik példányonként készpénzért vásárolják, és minden hónapban gondoskodnak az előfizetési díjak beszedéséről is. Ez munkájuknak úgynevezett technikai oldala, legalábbis így jelentkezik a felszínen a kívülállók előtt. A kézbesítők, helyesebben a lap terjesztésével foglalkozók döntő része a kézbesítés technikai művelete mellett, a kézbesítés, a lapterjesztés „társadalmi” vonatkozását is nap mint nap erősítik azzal, hogy agitátorai is a megyei pártbizottság lapjának, a Tolna megyei Népújságnak. Igyekeznek a lapot megszerettetni az olvasóval, felhívják a figyelmet a lapban megjelent problémákra, felkeltik az érdeklődést a lap iránt Sokat tehetnek és tesznek is, hogy a megyei lap olvasótábora egyre emelkedjék. 1965-ben 1100 új olvasóval ismertették meg a megyei lapot. Vállalatunk részéről sok ilyen pozitív tapasztalatot szereztünk az elmúlt évben a névtelen postai dolgozók munkájáról. Igaz, hogy csak a közvélemény élőt:, a kívülállók előtt névtelenek, úgy általában, de saját községében mindenki ismeri őket névszerint Amikor esik az eső, vagy zord hideg van, gondol-e az olvasó arra, hogy míg 5 az újságot olvassa, a kézbesítő napi 8, 10, 20 kilométert gyalogol, mert csak így jut el a lap az olvasóhoz. K. J. — Nagyban hozzájárult ehhez, hogy az állomány biztosítva van a terv teljesítéséhez. Minden azon múlik, milyen jó kereskedelmi partnernek bizonyulunk, illetve, hogy a hízónak valóból mi portékát tudjunk kapni. A szövetkezetek kocaállománya 11 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. A felvásárlási árak is vonzóak. Igaz, hogy az ebből adódó többletbevételnek körülbelül a fele elmegy az amortizációs alapra, de így is jól járnak a gazdaságok. A szerződéskötéssel jobban állunk, mint tavaly ilyenkor, az éves tervnek 70 százalékát már biztosítottuk szerződéskötéssel. Sok szövetkezet van a megyében, amelyik az eddiginél több sertést hizlal az idén. Gondolok itt főleg Döbrö- közre és a regölyi Népakarat Tsz-re. Bár Döbröközöh betegség pusztított, de azért a Zöld Mező Tsz sokat tud hizlalni, megvan hozzá a lehetősége. A háztáji gazdaságokban az eddiginél nagyobb az érdeklődés a szerződéses sertéshizlalás iránt. Például a februári szerződéskötések 50 százaléka a háztáji gazdaságokkal történt. Számításom szerint a hízott sertések összmennyiségének szarvasmarha-hizlalásra is. Nagyon valószínű, hogy a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok egyaránt növelik a marhahizlalást. A felvásárlás mellett fontos feladatunknak tartjuk egyébként a tenyészutánpótlás segítését és mindjobban előtérbe kerül a helyi átvétel kérdése. Amennyiben a technikai lehetőségek tovább bővülnek, kiterjesztjük a kapacitás mértékének megfelelően. A lehetőségek továbbra is igen jók a hízott marha exportálásában, tehát a termelőknek is, meg a vállalatnak is érdeke, hogy tovább javuljon a szarvasmarha-állomány és a helyi átvétellel könnyebbé tegyük a jószágok szállítását, a minőség színvonalának megtartását — A Nyugat-Európában fellépett száj- és körömfájás sem akadályozza az exportálást? — Tudomásunk szerint nem. Egyébként itthon is megszűntek a korábbi forgalmazási nehézségek, most már korlátlan mennyiségben át tudja venni a vállalat a leszerződött süldőket is, sőt szerződésen felül ugyancsak vásárolhat lg. J.)
