Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-02 / 27. szám
l!*66. február 2. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3. tatokat, s szükség esetén azonnal intézkedünk. 1956-ban súlyos je- ges árvizünk volt, s csaknem 130 ezer holdat öntött el a víz. Természetesen az árvíz mellett sokszor kellett a belvíz ellen is küz- denünk. Hazánkban az évszázad legnagyobb belvize az 1940-es éveli elején volt, amikor csaknem másfél millió katasztrális hold föld került víz alá. Tavaly hosszan tartó bel- és árvíz ellen kellett védekeznünk. Felkészültség tekinteté» ben azonban nagy különbség van a 40-es évek és a mai idők között. Akkor alig 20 ezer kilométer hosszú elvezető csatorna működött, ma viszont 29 ezer kilométernél is több. Gátrendszerünk sem volt olyan mértékűre kiépítve, mint a felszabadulás óta, tehál sok minden megváltozott. MEG KEEL ELŐZNI A BELVIZEKET — A fejlődés igen jelentős, de még mindig nem elég — különösen a belvízlevezető művek, csatornák, szivattyútelepek tekintetében. Tavaly a csapadék mindenütt meghaladta az átlagot, de helyenként és egyes hónapokban — különösen novemberben — kék háromszorosa volt az átlagosnak 1965. decemberében is az Alföld egyes helyein kétszerese volt a lehullott csapadék a sok évi átlagnak. A sok csapadék következtében a talaj átázott, nagy a nedvességtartalma. Időközben jötj a nagy hideg és a talaj felső rétege átfagyott. Erre a fagyott talajra az utóbbi hetekben 30—40 centiméteres hó esett. Ha hirtelen enyhül az idő, és eső hull a fagyott és behavazott területekre» súlyos gondunk lesz. — Minden előkészületet megtettünk és felhívtuk az állami gazdaságok, tanácsok, termelőszövetkezetek figyelmét is a szükséges intézkedésekre. A mezőgazda- sági üzemek úgynevezett belső árokhálózatával nem lehet a belvizet kellő időben levezetni, ezért az árokásási munkát minden me zőgazdasági szervnek haladéktalanul folytatnia kell, különben a hirtelen olvadás elsősorban a már megmunkált és vetett területeket veszélyezteti. Ha lehet, még az olvadás előtt árokásó gépekkel, vagy ekével, szükség esetén kézierővel kell az elvezető csatornákat megépíteni. Jelenlegi ismereteink crprin-f o? Awsyitf cílrvirlÁlH A napi sajtó, a rádió és a televízió részletesen beszámol a változó téli időjárás következményeiről. Zajlik a Duna, Jugoszláviából kapott hírek szerint a Vaskapunál már jégtorlaszok is keletkeztek, s nálunk is, a déli országhatártól felfelé kb. 100 km hosszban áll a jég. Ha folytató- dik-a hideg, a Duna teljes beállására lehet számítani. A Tiszán és a mellékfolyókon teljes a jégtakaró, itt rnár nincs zajlás. Az ország egész területét 30—40 centiméter vastag hó borítja és a hegyvidékeken a közel egyméteres hóréteg sem ritkaság. Érthető tehát, hogy nemcsak a vízügyi hatóságok, hanem a megyék illetékesei is élénken figyelik az abnormális időjárás hatásait. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság Alkotmány utcai központjában szorgos munka folyik. Ez az a szerv, amelynek nyugodt, kedvező időjárási viszonyok esetén is készenlétben kell lennie arra, hogy a következő hetekben, vágj napokban az időjárási helyzet ben és a vízállásokban kedvezőtlen változás történik. JEGES ÁRVÍZ JELENLEG NEM FENYEGET — Megismétlődhet-e a tavalyi árvíz? — kérdezzük az illetékes osztályt. — Jelenleg, elsődleges jégzajlás — egyes szakaszokon jégmegállás — van a Dunán, ami még nem rendkívüli jelenség. A másodlagos zajlás február—márciusra várható, ha addig nem következik be olyan meleg időjárás, ami az A1 pók több méter vastagságú hórétegét megolvasztaná. Ez esetben a nagy tömegű víz megemeli a jégtakarót. jégtorlódások, torlaszok, jégdugók keletkezhetnek, árvízi szempontokból már veszélyes a jelenség. Mi előkészületi intézkedésként a 600 lóerős jégtörőket és a kisebb, 300 lóerőseket munkába állítottuk, hogy folyosókat vágjanak az álló jégmezőkön, a tavaszi lassú jéglevonulás elősegítésére. — A Dunán a vízállás közepes Jeges árvízveszély tehát jelenleg nincs és remélhető, hogy lassú felmelegedés esetén nem is lesz. Természetesen felkészültünk minden eshetőségre. A Kárpát-medencében az időjárás alakulása kiszámíthatatlan, ezért az óvatosságra szükség van. Minden illetékes szervvel állandósítottuk kapcsol aterületén belvízveszélyre kell számítani, ami gyors intézkedésekkel nagymértékben csökkenthető. HA JÖN AZ OLVADÁS — Ugyancsali veszélyt okozhat a hegyes-dombos vidékeken történő olvadás, amely megduzzaszthatja a kis patakokat és folyókat. A tanácsoknak és a mező- gazdasági szerveknek állandó megfigyelői szolgálatot kell szervezniük. Ök tudják legjobban, hogy a hirtelen olvadás miatt melyek azok a területek, házak, épületek, amelyeket valaha is elárasztott a mederből kilépő víz. Ilyen helyeken — hirtelen olvadás esetére számítva — riasztószolgálatot kell szervezni. így elkerülhetők, de legalább is csökkenthetők az anyagi károk és az életvódelem is biztosított. Mi megsokszoroztuk a szivattyúink számát. A múltban az összes szivaty- tyúk másodpercenként 204 köbméter vizet emeltek át, a jelenlegi szivattyútelepeink összes teljesítőképessége 498 köbméter, tehát a korábbinak több mint kétszerese. Ezenkívül a hordozható, kis szivattyúinkkal másodpercenként 185 köbméter vizet tudunk átemelni. — Kilenc nagy és egy kisebb jégtörőnk jelenleg is dolgozik a Dunán és kettő a Tiszán. A téli hónapokat sem töltjük tétlenül. Azon leszünk, hogy mint a múltban, az idén is helytálljunk. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a tanácsok, és a mezőgazdasági szervek is megtegyenek minden biztonsági intézkedésit, most — amikor a veszély közvetlenül még nem jelentkezik. Zsolnai László Évtizede koptatja Tolna megye útjain az autógumit Szajkó hajós gépkocsivezető. A Közúti Gépellátó Vállalat Tolna megyébe küldött munkása. Nagy, háromtengelyes te- repjárásra is alkalmas ZISZ kocsijával járja télen, nyáron az év minden szakában az utakat. Nyáron követ hord, ha kell munkásokat szállít, máskor meg a kocsi platójára felszerelnek bitumenpermetező berendezést, és az utak javításánál, építésénél működik közre. Ismerik rendőrök, mentősök, újságírók, az országutakat koptatok nagy-nagy társadalma. Most télen, mint annyi télen át, ismét talpon volt tizennyolc, húsz órát töltött a volán mögött. Fáradt, kimerült volt ő is, amikor a műszak lejárt, mint annyi hős társa a nagy hóvihar idején. De nem volt megállás, rövid pihenő után várta a gép, várta az országúton a rengeteg hó. Most kocsijáról leszerelték a hóekét, a platóra salakot raktak és a síkos útra hordja, ott szórják el, hogy a közlekedés biztonságos legyen a megye útjain. Több százan dolgoznak az utakon. Nyáron építenek, felújítanak, télen arra vigyáznak, hogy eljusson mindenhova a gépkocsi — üzletbe áruval, a kórházba a beteg. Szajkó Lajos az útmunkások névtelenje volt ez ideig, megérdemli, hogy név szerint is megismerjék a megyében. — Mikor adja tovább az itt hallottakat az érdekelteknek, a diákoknak, a szülőknek? — Éppen ma este tartunk szülői értekezletet az iskolában. Ügy, hogy még ma este tájékoztathatom a lehetőségekről a szülőket. * — Hát nincs nekem arra pénzem, hogy csatornái építtessek Nincsen. Aztán a szomszéd meg bejelentett, hogy vizes a fala, Ezért kell most idejönnöm, hogy tisztázzam az ügyet. Azt mondta a fiam, hogy a közlekedésügyi és építési osztályt keressem fel. Jót mondott? * — Maradt az árleszállítással kapcsolatban néhány tisztázatlan kérdés. Ezért hívott össze értekezletet a megyei tanács kereskedelmi osztálya. Én is oda igyekszem — mondja a Déldunántúli Textilnagykereskedelmi Vállalat pécsi igazgatóságáról érkező Lippai Pál. — Talán egy konkrét példái tudna mondani? Mégis miről lesz szó ezen az értekezleten. — Az árjegyzékben néhány cikk ára nem szerepel. Ezeknek az ármegállapítását végezzük most el, a többi cikkhez viszonyítva ugyanazt, vagy hasonló százalékos kulcsot alkalmazva. A TELI MUNKA TELI GONDOK A termelőszövetkezetekben most a zárszámadások adják a legtöbb elfoglaltságot a vezetőknek, tagoknak, mindemellett a munka is folyik. Az állattenyésztők napról napra elvégzik munkájukat, ugyanúgy, mint az év bármely más szakában. A traktorosok egy része különböző szállításokkal, más része a gépek javításával foglalatoskodik. De talál munkát az is, aki tavasztól őszig kapál, szénát gyűjt, kukoricát tör. A szekszárdi Garay Tsz-ben a tagságból mintegy harmincán veszik útjukat minden reggel a Sió-csárda félé. No, nem a csárdába mennek, hanem azon túl valamivel, a Mayer-erdőre. Ezt a néhány holdas, Sió menti nyárfást ezen a télen teljesen kiirtják. A fakitermelés sohasem könnyű munka, de itt különösen nehéz, mert a fák töve jégben áll; jégről döntik a nyárfatörzseket. A favágóknak traktor segít; a törzseket olyan helyre vonszolja, ahol majd feldolgozzák, osztályozzák. A kitermelt fából negyven köbmétert a papíripar részére ad el a szövetkezet, a többit saját céljaira használja fel. S közben készül a terv, a kitermelt erdő helyett tavasszal újat telepítenek, az arra alkalmas területeken legalább ötven holdat. A fakitermelésen kívül Ózsákról, Palánkról a trágyát hordják. Négy-öt vontató, trágyamarkoló és Ugyanannyi fogat hordja. A tavasszal százötven holdnyi terület kap istállótrágyát. A szövetkezet nemrég új pénz- szerzési forrást tart fel Palánkon, homokbányát nyitott. Néhány embert ott is tudnak foglalkoztatni. Saját használatra, és a városbeli Egymillió termék árukínálata Lipcsében A 800 éves jubileumi vásár utáni első nagy kereskedelmi találkozóra készül Lipcse — mondotta Heinz Naue kereskedelmi tanácsos, az NDK budapesti nagykövetségének kereskedelempolitikai osztályán kedden tartott sajtótájékoztatón. A március 6-tól 15-ig tartó idei tavaszi lipcsei vásárra több mint 70 országból 10 000-nél több kiállítót és 90 országból 600 ezer látogatót várnak. A kiállítók 345 000 négyzetméter területen egymillió terméket tárnak az érdeklődők elé. A vásárterület kétharmad részét a technikai kiállítás foglalja el, a közszükségleti cikkek a belváros 17 vásárházában kapnak helyet. már megkezdte á műtrágyaszórásf is. Ha az időjárás kedvezően alakul, akkor a vetések fej trágyázását is megkezdik — de tulajdonképpen ez is a traktorosokat foglalkoztatja, és még néhány embert A téli munkák közé kell sorolni a József-pusztai istálló-átalakítást is, amelybe éppen tegnap kötöttek be hetven hízó marhát, amelyeket eddig szabadtartásos istállóban gondoztak. Téli munka, téli gond a szövetkezetnek a vízzel való hadakozás .s. A mélyebben fekvő részeken Isszel összegyülemlett eső. és ta- ajvíz komoly károkkal fenyegeti i szövetkezetét. A Mocfa-csárda közelében 70 hold búza fele áll víz alatt, bár az ősszel igyekeztek •endbe hozni a vízlevezető rend- izert. Malomfán jórészt sikerült i vízlevezetés, a József-pusztai területen viszont „megállt a tudó- nány”. Pedig ott is ötven holdnál ;öbb búza áll víz alatt, és ha [yors olvadás indul meg, ez a terület csak növekszik. Itt nincs lefolyása á víznek, és i Vízüggyel még nem sikerült a zövetkezetnek megállapodásra ütni, miképpen vezessék le. A szö- 'etkezet ereje ehhez kevés ... Bt. építkezések ellátására termelik ki. De nem csupán a férfiak, hanem az asszonyok részére is adódik munka. A kertészetben, a raktárakban, aki asszony csak jelentkezik, kap munkát — tehát nemcsak márciustól novemberig lehet munkaegységet szerezni. Az állattenyésztőknek nem számít, hogy nem nyár van, hanem tél. Palánkon, Ózsákon, Nyámádon ugyanúgy ellátják feladatukat; mint bármikor máskor — mint júliusban, vagy mint az elmúlt hetek hóviharaiban. A Jóreménység Tsz-ben, — a szomszédvárban — némileg más a helyzet. Lenne munka, csak a munkaerő kevés hozzá. Aki még most, télen is szeretné a munka- , egységeit gyarapítani, az öreg, beteg. Aki munkaképes, az inkább i másutt keres mellékest. A trágyázást például úgy oldja i meg a szövetkezet, hogy 300 holdra : a talajerőgazdálkodási vállalattól vásárolt trágyát; azt hordják a ; vállalat járművei és a saját erő- < gépek. A szervestrágyázást kény- j telenek megoldani így, mert ami - az istállókból kikerül, kevés. A havazás beállta előtt a ts? tanácsok kereskedelmi osztályai nak önálló jogköre ez. — Kik hivatalosak erre az értekezletre? — Minden bizonnyal a Röviköt a MÉSZÖV, a Népbolt Vállalat. * — Tulajdonképpen csak a szükségest kötöttem össze a hasznossal. Feleségemet^ jöttem meglátó gatni a szanatóriumba, s aztáv ide is beugrottam, hátha vihetek valami jó hírt haza, Becsre, c termelőszövetkezetbe — mondja Baranezó Ferenc, a decsi Alkotmány Termelőszövetkezet főagro- nómusa. — Milyen ügyben járt a mezőgazdasági osztályon? — Szarvasmarha-istállót kívánunk építeni. Afelől érdeklődtem, hogy megérkezett-e a beruházási keret. — Es a válasz? — Még nem került lebontásra, nem adhattak így semmi biztos választ. Amint lehetséges, azonnal értesítenek bennünket. * Sűrűn nyílik a Tolna megyei Tanács irodaépületének hatalmas ajtaja. Sűrűn hangzik be a portásfülke ablakán a kérdés és szol ki rá a felelet. Az embereknek sok hivatalos ügyes-bajos dolguk akad. MÉRY ÉVA Felkészültünk minden eshetőségre! illetékes tájékoztató a vízügyi szervek téli munkájáról, a várható ár- és belvízhelyzetről
