Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-15 / 12. szám

1964). január 15. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAC Hz ár- és bérintézkedések a népgazdaság egészséges fejlődését szolgálják Horn Dezső miniszterhelyettes tartott pártnapot a Dombóvári MÁV Fűtöháznál A Dombóvári MÁV Fűtőház ebédlőjében sűrű sorokba rakták a székeket. Lehetett vagy kétszáz- negyven ülőhely, s azoknak, akik valamivel fél négy után érkeztek, mégis már csak állóhely jutott. Nagy volt az érdelődés a Dom­bóvári MÁV fűtőházi, pályafenn­tartási, szertári és az építésfőnök­ség dolgozói körében. Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszj tér helyettese, a párt Központi Bi­zottságának póttagja tartott párt­napot, csütörtökön délután. A mi­niszterhelyettes a február 1-én életbe lépő bér-, nyugdíj- és csa- ládipótlék-emelésről, valamint a progresszív nyugdíjjárulék beveze­tésével kapcsolatos kérdésekről beszélt. Érthető volt a felfokozott érdeklődés. Az embereket élénken foglalkoztató problémákra az ár- és bérpolitikával kapcsolatos kér­désekre vártak választ. Horn elv­társ választ adott a sokakat fog­lalkoztató kérdésre is: mi tette szükségessé az ár- és bérpolitiká­val kapcsolatos intézkedést. — Feltétlenül nem az olyan okok játszottak közre, — mondotta — mint amit a nyugati sajtóorgá. numok hangoztatnak. Szerintük a szocialista gazdálkodás nem képes betölteni feladatát, s ezért kell át­térni a kapitalista gazdálkodás rendszerére. Az intézkedést az tet­te szükségessé, — és ez az igazság, — hogy gazdasági erőforrásaink hatékony kihasználását egyre job­ban akadályozza a jelenlegi elosz­tási rendszer, amely a bonyolult gazdasági feladatok megoldására már nem hat elég ösztönzően. Az intézkedés célja: ár- és bérrendszerünk olyan irányú korrekciója, hogy job­ban ösztönözzön a termelési feladatok megoldására, ezen keresztül népgazdaságunk fejlődését gyorsítsa, s az életszín­vonal további emelésének alapját megteremtse. A miniszterhelyettes a népeazdaság stabilitásáról és a második ötéves terv eredményei­ről beszélt, melv szerint a második pfAtrgc; fo'pyj-vo'n 905 T^lll ÍPT*CÍ volt a beruházás összege. Ebből 22—23 milliárd forintot a közleke­dés fejlesztésére fordítottak. Be­szélt az elosztás rendszeréről is, amelynek bevezetését a népgazda­ság további fejlődése tette szüksé­p'^ccó - P pl olyanná kell tenni, hogy a dolgozó kát ösztönözze a nagyobb teljesít­mények elérésére. A gazdaságosság és ésszerűség figyelembevételével a közlekedési tárcán belül néhány intézkedést vezetünk be.-Foglalko- zunk üzemszervezési és bérügyi problémákkal. A béremelés 16 ezer közlekedési dolgozót érint. A ke­retek felosztására a napokban ke­rül sor — mondotta. Kitért a nyugdíj és a családi pótlék emelésére, s a progresszív nyugdíjjárulék bevezetésére is. Foglalkozott és szembeszállt né­hány helytelen nézettel, mely sze­rint a parasztság jövedelmét a munkásosztály rovására emelnénk. — A mezőgazdaság fejlesztésére irányuló intézkedések a munkás- osztály, az egész társadalom ér­dekét szolgálják. A mezőgazdasági termelés növekedése nélkül ugyan­is nem lehetséges az életszínvonal emelése és megoldhatatlan az ipar egészséges fejlesztése — mondotta. — Az ár- és bérintézkedések be. vezetését a józan, átgondolt poli­tikai belátás diktálta, s a népgaz­daság egészséges fejlődését szol­gálják — fejezte be pártnapi elő­adását Horn Dezső miniszter- helyettes, majd a párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszönetét fejezte ki a dombóvári MÁV dolgozóinak, el­múlt évben végzett jó munkáju­kért. * A dombóvári MÁV-forgalomnál szerdán délelőtt Gyenis János, a Kossuth Könyvkiadó Vállalat szer­kesztője tartott pártnapot a bér nyugdíj és családi pótlék emelé­séről, a progresszív nyugdíjjárulék bevezetéséről. Figyelő Megértés van, hely nincs Hetekkel ezelőtt a Tolna me­gyei Tanács VB. mezőgazdasági osztálya meghirdette nők részére a kertitraktor- és kisgépkezelő tanfolyamot. Egy régóta érlelt és hasznos elgondolás lépett ezzel, ahogy mondani szokás, a meg­valósulás útjára. Eredetileg az illetékesek úgy tervezték, hogy két turnusban bonyolítják le és 1965 december 15-én Icezdik el az oktatást. Jelentkezőkben nem volt hiány. A nagyfokú érdeklődésre jellemző, hogy az ország távoli községeiből is érkeztek érdeklő­dő és felvételt kérő leveleit. Fá­bián Mária Vilyvitányból, Kapus Mária Jakabszállctsról küldte el a megyei tanács mezőgazdasági osztályára a felvételi kérelmét. Rajtuk kívül még nyolcán sze­rették volna az ország más ré­széből is, elvégezni a kertitrak­tor- és kisgépkezelő tanfolyamot. Megfelelő volt az érdeklődés a Tolna megyei termelőszövetkeze­tekből is, úgyannyira, hogy a lét­számot tekintve, már semmi aka­dálya nem volt e hasznos kezde­ményezés megvalósításának. A kertitraktor- és kisgépkezelő tanfolyam azonban mégis csődbe jutott, nem lett belőle semmi. Azért nem, mert nincs hol meg­tartani. Hargitai Sándor tanul­mányi felügyelő elmondta, min­dent megpróbáltak. Biztosra vet­ték, hogy valamelyik állami gaz­daságban majdcsak sikerül a tan­folyamot fedél alá juttatni. Az állami gazdaságok igazgatói min­den további nélkül megadták vol­na a kért segítséget, támogatási, ha tudták volna. A megértésben tehát nem volt hiány, sajnos he­lyiségét biztosítani a legnagyobb jóakarattal sem tudnak. Ezen bu­kott el a szóban forgó tanfolyam lebonyolítása, megrendezése. Ez is mutatja, hogy Tolna megyPoen igen nagy gond a tsz-tagok és ve­zetők képzését, továbbképzését megoldani. A szokásos év végi ta­nácskozásokat is Dunaújvárosban kénytelen a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya lebonyo­lítani, nagy költséggel és a ísz- vezetők szempontjából elég sok fáradtsággal. Szó van arról, hogy január 31- én kezdődne a halászok tovább­képzése. Ennek megtartása azon­ban ma még szintén bizonytalan, mert hely nincs. A tsz-elnökök dunaújvárosi tanácskozásán a je­lenlévők arról határoztak, hogy fel kell építeni a Tolna megyei termelőszövetkezetek önálló kö­zös üdülőjét. Fő rendeltetése mel­lett ezt az épületet már csak azért is égetően sürgős lenne tető alá hozni, hogy megoldódjék vég­re a tsz-tagok és vezetők hely­hiány miatt gyakran kudarcra ítélt továbbképzésének a gondja,-ir­Tegnap a délelőtti órákban az MSZMP Tolna megyei Bizottsága nagytermében tartotta ülését a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Az ülésen megjelent Bolyos Jó­zsef, az MSZMP Központi Bizott­sága párt- és tömegszervezeti osz­tályának vezetője, Verbai Lajos a KISZ KB. agit.-prop. osztály- vezetője, Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságá­nak titkára és Kerekes Miklós, az MSZMP Tolna megyei Bizottsá­gának osztályvezetője. A KISZ megyebizottsági ülés el­ső napirendi pontjának előadója Tóth József, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára volt, aki az 1965. évi munkáról, a VI. kong­resszusi határozat és akcióprog­ram végrehajtásáról, valamint az új évben a fiatalok előtt álló fel­adatokról beszélt. — A munka akcióprogramsze­rű végrehajtása jónak bizonyult — kezdte Tóth József. — Sike­rült a demokratizmust kiszélesí­teni, nőtt az alapszervezetek ön- tevékenysége, az alapszervi ve­zetők önállósága. A feladatok meghatározásánál a legtöbb he­lyen támaszkodtak a fiatalok vé­leményére, elképzeléseire. Ezek­kel párhuzamosan erősödött a centralizmus is. Ami annyit je­lent. hogy egységesebb volt a feladatok meghatározása, gyor­sabb azok továbbítása, és így vég­rehajtásuk is. — Elsősorban azokra a nagy­szerű tettekre hivatkozhatunk, amelyeket a fiatalok a mindenna­pos becsületes munkájukkal ér­tek el. amelyekkel nagymérték­ben segítették az 1965. évi nép- gazdasági tervek végrehajtását. Tóth elvtárs részletesen ele­mezte az iparban elért eredmé­nyeket. hangsúlyozva ezekben a fiatalok érdemeit. így elmondot­ta, hogy jelenleg a megyében 205 ifjúsági bri­gád működik, s hogy ezek­ben a brigádokban körülbelül háromezer fiatal dolgozik. Hogy az akcióprogramban vállalt 1,5 millió forintos takarékossági vállalást 1,8 millió forintra tel­jesítették. Beszélt a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok munkájáról is. Ar­ról, hogy 32 mezőgazdasági ifjú­sági munkabrigád nevezett a kü­lönböző versenyekre, hogy tíz if­júsági brigád alakult, amely a szocialista címért küzd. A külön­böző versenyekben részt vett fia­talok és brigádok vállalásaikat teljesítették. A falun élő fiatalok mellett kü­lönösen nagy segítséget nyújtott a tanulóifjúság a különböző me­zőgazdasági jellegű munkák tár­sadalmi munkában való elvégzé­sében. így összesen 818 863 társadal­mi munkaórát — a vállalt tizenhétszeresét — teljesítet­ték a megye fiataljai. A termelési eredmények rész­letes elemzése után Tóth elvtárs foglalkozott az 1966. évi felada­tok megjelölésével. Beszámoló­jában ismertette a fiatalok prob­lematikájával foglalkozó egyéb feladatokat és azok teljesítését is a szervezeti élet alakulását, a kü­lönböző mozgalmak, jelszavak tel­jesítését, a megyében élő több mint 15 ezer KISZ-tag múlt évi munkáját. A megyebizottsági ülés máso­dik napirendi pontjában Király Ernő, a Tolna megyei KISZ-bi- zottság titkára javaslatot tett a bizottság 1966. évi első féléves munkaterére. A beszámolót és a munkaterv­javaslatot széles körű vita követ­te. Többen szólaltak fel és mond­ták el múlt évi tapasztalataikat, valamint elképzeléseiket az új év programjához. A megye idegenforgalmáról, a tanácsok és a népfront együttműködéséről, a megye 1966. évi tervéről tárgyalt a megyei tanács vb Tegnap délelőtt dr. Vígh Dezső elnökhelyettes elnökletével, ülést tartott a megyei tanács végrehaj­tó ’bizottsága. Az ülés harmadik napirendi pontján részt vett Hu­nyadi Károly országgyűlési képvi­selő, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke is. A vb. jogkörében hozott intéz­kedések és lejárt határidejű ha­tározatok megvitatása után Tolna megye idegenforgalmának helyze­téről, fejlesztési lehetőségeiről és az ezzel kapcsolatos feladatokról tárgyaltak a második napirendi pontban. A megyei Idegenforgalmi Hi­vatalt 1964. februárjában hozta létre a Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A hivatal az ország megyeszékhelyei közül utolsó előttiként alakult. Kétség­telen, hogy a hivatal létrejötte előtt is volt bizonyos mértékű idegenforgalmi áramlás a megye területén, néhány lelkes termé­szetbarát, társadalmi munkás se­gítségével. A hivatal megalaku­lásával lehetővé vált, hogy a me­gyébe irányuló idegenforgalom tervezett körülmények között bo­nyolódjék le. Ezt megkívánja az ország megnövekedett idegen- forgalma is. A tapasztalat azt mutatja, hogy nemcsak tradíció­val rendelkező területekre érkez­nek belföldi és külföldi turisták, hanem szívesen keresik fel az or­szág más területeit is. 1964. nyarán megszervezésre ke­rült Szekszárd város területén a fizetővendég-szolgálat, melynek keretében a hivatal 30—35 szobát tartott fenn. Tavaly a szobák szá­mát átmenetileg sikerült növelni a Garay-szálló elkészültével. . A vendégek elhelyezése még így sem biztosított mindaddig, amíg a Kálvária oldalában épülő turista- szálló el nem készül. Jelenleg folyamatban v > ;; Fadd-dombori campingtábor létesítése és a 120 férőhelyes turistaszálló felépítése. Az idegenforgalom helyzetének megbeszélése után a harmadik napirendi pontban a tanácsok és a népfront együttműködését, a tanácsülések és a választókerületi munka tapasztalatait, valamint a felvetett. problémák intézését tár­gyalta a végrehajtó bizottság. A Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága megállapította, hogy a népfront és a tanácsok számos területen kialakították az együttműködés formáit, sok fel­adatot együttesen oldanak meg. A közös munka mérhető eredmé­nyei egyre inkább jelentkeznek a tanácsi, a választókerületi mun­ka minden területén. A jövőben arra kell törekedni, hogy a Hazafias Népfront és a tanácsok kapcsolata alsóbb szinten is ne időszaki, kam­pányjellegű legyen és csupán egy-egy jelentősebb feladat egyszerű elvégzésében nyilvá­nuljon meg. A községekben is keresni kell azokat a formákat, melyek kere­tében a Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködnek. A Hazafias Népfront és a taná­csok együttműködésének egyik igen fontos területe a jövőben is az állandó bizottsági munka szín­vonalának emelése legyen. Közös erőfeszítéssel el kell érni, hogy a gyengébben működő tanácsi állan­dó bizottságok tevékenysége is fel­élénküljön. A végrehajtó bizottság kérte, hogy a Hazafias Népfront Szekszárd városi bizottsága adjon nagyobb segítséget a városi tanács végrehajtó bizottságának a tanács­tagi választókerületi munka meg­szervezéséhez, mivel ott az ezzel kapcsolatos szervező munka, va­lamint az elért eredmények nem kielégítőek. A vb felkérte a Haza­fias Népfront megyei titkárát, se­gítse elő. hogy a népfrontszervek is megfelelően működjenek közre a határozatok végrehajtásában, A következő napirendben a megye 1966. évi tervét tárgyal­ta a végrehajtó bizottság. Ebben az évben a gazdasági mun­ka fő feladata a népgazdasági egyensúly megszilárdítása, az aránytalanságok felszámolásának folytatása. A legfontosabb feladat­nak továbbra is a külkereskedelmi egyenleg és a fizetési mérleg ja­vítását kell tekinteni. A gazdaság­irányító és -szervező .munkában figyelembe kell venni, hogy a ter­melés, a termelékenység emelése, a.termelési költségek csökkentése, az állóeszközök kihasználása, a külkereskedelmi munka, a mű­szaki fejlesztést szolgáló eszközök felhasználása, a készletgazdálko­dás, a beruházások, a költségvetési gazdálkodás területén még jelentős feltáratlan tartalékok vannak. Nagy figyelmet kell forditani a műszaki színvonal, a gyártás és a gyártmánykorszerűsítés terén meglevő elmaradás fel­számolására. A fejlesztési célkitűzések, a kor­szerű technológiák kidolgozásának, az új termékek bevezetésének meggyorsításával is hathatósan se­gíteni kell az exportfeladatok megvalósítását és a belföldi ellá­tás megjavítását. A terv végrehaj. tása során fokozottan törekedni kell a beruházási eszközökkel való takarékosságra, hatékony felhasz­nálásukra. El kell érni, hogy a beruházások az eddiginél jobban szolgálják a meglevő termelőka­pacitások korszerűsítését. Tovább kell növelni a beruházási eszkö­zök koncentrációját, meg kell rö­vidíteni a létesítmények építésé­nek idejét. A befejező napirendi pontként a végrehajtó bizottság különféle be. jelentéseket tárgyalt, Több mint 15 ezer KISZ-tag a megyében Ülést tartott a KISZ-megyebizottság

Next

/
Thumbnails
Contents