Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-08 / 6. szám
1966. január 8. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hogyan segíti a pártszervezet az 1966-os terv teljesítését? A termelésre és a tudatformálásra ható pártmunka A pártalapszervezet, a kommunisták a terv teljesítését elsősorban úgy segíthetik, hogy példa- mutatásukkal munkahelyükön magukkal vonják a többi dolgozót is. Erre mindig is szükség volt, kiváltképpen ez az idén válik szükségessé. Az elmúlt évi tapasztalat alapján a gyári pártvezető- ség bízik abban, hogy a kommunisták az idén is a termelés minden vonalán példát mutatnák. Miután az 1966-os év elindult, ezzel egyidőben a pártmunka is megkezdődött a gyárban, sőt a pártalapszervezet útmutatása nyomán a szakszervezet már az idei munka verseny szervezését is lényegében befejezte. Olyan új helyzetet teremtett ez a „készenléti” állapot, hogy a továbbiakban már csak a pártszervezet és a gazdaságvezetés összehangolt együttműködésének tervét kell kiigazítani, módosítani, ahogyan azt majd a mindennapi munka megkívánja. A feladat azonban, hogy a termelésre hasson a pártmunka, nem kicsi, mert számos összetevő teszi ezt egésszé és érvényessé. Az első és a legfontosabb teendő, hogy a párt 1964. december 10-i határozatát most is érvényesnek, hatónak és folyamatosnak tartsák. A bőrgyárban külön jelentősége van az importanyaggal való takarékosságnak, hisz itt nemcsak a nyersanyag, bőr, hanem a segédanyag nagy része is — például a festék — importból származik, s nem mindegy, hogy a nyers bőr felületének hány százaléka és milyen minőségben kerül értékesítésre. A kulcsfontosságú munkahelyeken, például ahol Farkas József a „B” alapszervezet termelési felelőse dolgozik, itt a legfontosabb, hogy a felsőbőrök válogatása, munkába adása a további termelőláncot egyenletessé, ütemessé, s gazdaságossá tegye. A legnagyobb figyelmet éppen a pártmunkában is azokra a munkahelyekre, s azokra az elvtársakra kell fordítani, akiken múlik szinte az egész gyár termelése. A szakszervezeti szervezés alatt álló munka verseny fő célja idén, mint ahogy a pártvezetőség ezt a gazdasági feladatokból megállapította, a minőség javítása minden területen. A munkaverseny-szer- ződések ennek szellemében készültek. A legfontosabbak közé tartozik az idei pártmunkában az emberek tudatának formálása a felelősség felébresztése mindenkiben, hogy minden vezető a maga területén gazda legyen, hogy minden dolgozó a maga munkahelyén gazda módjára felelős azért, amit tesz. Különösképpen vonatkozik ez a kommunistákra, akiknek a gazdasági munkán felül még azt is kötelességükké tették hogy a munkahelyeken rendszeresen beszélgessenek a munkáról, a munka jobbá tételéről és politikai kérdésekről is. A pártmunka egyik igen jó módszere a Simontornyai Bőrgyárban a csoportos beszélgetés. A munkaelosztás már évekkel ezelőtt arra épült, hogy lehetőleg minden munkabrigádban egy-két párttag dolgozzék. S így az idén is a januári taggyűlések után csak úgy, mint évekkel ezelőtt is volt, már a párttagok feleletet tudnak adni sok, ma még tisztázatlan kérdésre, és meg tudják mondani, hogy hol és mit kell tenni a dolgozóknak. A gyárban több mint nyolcvan műszaki dolgozó irányítja a termelést különböző fokokról. A jövőben azt tervezik a bőrgyári kommunisták, hogy a műszakiak részére nagyobb csoportokban tartanak vitadélutánokat, megbeszéléseket. , Ezt indítja el a kommunista műszakiak fóruma, amikor is negyven műszaki dolgozóval, körülbelül e hónap végén, tanácskoznak a múlt évi tapasztalatok alapján az idei feladatokról. Az 1966-os terv végrehajtása a bőrgyárban is a fegyelem további szilárdítását kívánja meg. Mint mondják a simontornyai elvtársak; náluk a munkafegyelem nem rossz. Néha a technológiai fegyelem megsértésével találkozhatunk. Előfordul, hogy valaki nem dolgozza le lelkiismeretesen a nyolc órát, főleg az időbéres munkahelyeken. De van mód és lehetőség a fegyelem további javítására, szilárdítására. Az „A” alapszervezet, amelyhez a növényi gyár, a karbantartás és az adminisztratív dolgozók is tartoznak, az idén nagy felada tot kapott a csúcsvezetőségtől. Ugyanis a múlt évben jelentős bérügyi intézkedésekkel javították a karbantartók keresetét. Az idén már az kívánják elérni, hogy a karbantartók körében a munka hatékonysága, — ugyanis időbérben dolgoznak — látszólagosan is növekedjék. A bérintézkedések nyomán a hangulat a karbantartók körében jó. Hogy csak egy példát mondjunk erre: új műhelyt építettek saját erővel, legalább olyan minőségben, mint a speciális kivitelezők. Az adminisztratívak körében is bizonyos értelemben szigorítások várhatók, hisz nem ritka, hogy jelenleg is párhuzamos munkákat végeznek egyes munkakörökben. Most az lesz a feladat, hogy a gazdaságvezetés felülvizsgálata nyomán a pártszervezet, ennek tagjai megmagyarázzák, miért és hol szükséges szorítani az adminisztratív munkán. Az idén a bőrgyárban kevesebb kötelező mutatót kaptak. Most nagyobb lehetőség nyílik a gyár minden dolgozójának a képességek kibontakoztatására, az új eljárások bevezetésére. A nagyobb önállóság természetesein több munkát is jelent. A gyár megkapta, hogy a költségszintet bizonyos százalékban csökkentse, de azt már a felsőbb hatóság a gyárra bízza, hogy a kapun belül hogyan. oldják meg a lehető legjobban. A gyártmányfejlesztés mint egy régi és jó tartalék, az üzemfejlesztés, az újítómozgalom és még számos módszer és lehetőség áll a Simontornyai Bőrgyárban az 1966-os terv teljesítéséhez. A legfontosabb azonban az ember, s az idein a munkások nagyobb felelősséggel végzik munkájukat. Példamutatást kapnak a párttagoktól. Pálkovács Jenő A mezőgazdasági szakmunkásképzésről tanácskoztak Tamásiban A Tamási Járási Pártbizottság pénteken délelőtt áktívaértekezle- tet tartott Tamásiban. Az aktívaértekezleten a párttitkárok, tanács és tsz-vezetők. általános iskolai igazgatók, mezőgazdasági szakemberek és tömegszervezeti vezetők vettek részt. A tájékoztatót; A szakmunkásképzés helyzete a tamási járásban címmel Magyari Béla, a pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője tartotta. A tájékoztató áttekintést adott a szakmunkásképzésről. Megállapította — bár a szakmunkásképzés területén pozitív fejlődés van, a járás adottságait jobban is ki lehetett volna használni. Megállapították, hogy a technikai eszközök és a kémia fejlődésével — amely nagyobb szakmai felkészültséget kíván — egyes területeken nem fejlődött megfelelően a szövetkezeti parasztság általános műveltsége, szakmai felkészültsége. A járás termelőszövetkezeteiben, mezőgazdasági üzemeiben több traktorosra, szerelőre, növényvédő és állattenyésztő szakmunkásra van szükség ahhoz, hogy a technikai és kémiai eszközöket, az anyagi jövedelem emelésének szolgálatába állíthassák. A mezőgazda- sági szakmunkás-utánpótlást a jövőben tervszerűbbé és átfogóbbá kell tenni. A beszámoló szépítés nélkül a valóságot adta. A vitában részt vevők mondanivalójukat a témához kapcsolták, s őszintén beszéltek a saját területükön tapasztalható problémákról. Többen beszéltek azokról a kérdésekről, amelyeket a beszámoló külön is kihangsúlyozott Ezek egyike a mezőgazdasági szakmunkás-utánpótlás kérdése. Többen is megemlítették, hogy amikor az iskolában a fiatalok előtt a pályaválasztásról beszélnek, gyakran találkoznak a mezőgazdasági munkát lebecsülő hangulattal. Ennek egyik oka. hogy az iparban, vagy más munkahelyen biztosabb és nagyobb a kereseti lehetőség, s ez is vonzza a falusi fiatalokat. Másrészt maguk a szülők is táplálják a fiatalokban a mezőgazdasági munkát lebecsülő hangulatot. Gyakran lehet hallani szülők részéről olyan megnyilvánulást, azért dolgoznak, hogy gyerekeik fiatalsága ne legyen olyan, mint az övéké volt. Az ilyen megnyilvánulások mögött a fizikai munka lebecsülése húzódik meg. s a szülő, aki így vélekedik, olyan munkahelyet képzelne el gyerekének, ahol jól öltözötten, fehér köpenyben, vagy íróasztal mellett dolgozhatna. A beszámoló és a vita helyesen szabta meg a mezőgazdasági szakmunkásképzéssel kapcsolatos tennivalókat, amelyet többen így fogalmaztak meg: Társadalmi ügy a mezőgazda- sági szakmunkásképzés és minden szerv, a párt, a tanács, a nevelőtestület, a tsz-vezetők és a társadalmi szervezetek maguk is sokat tehetnek a szakmunkásképzés javításáért. Főleg sokat tehetnek akkor, ha nemcsak beszélnek róla, hanem tettekkel is bizonyítanak. Titkári értekezlet Szekszárdon Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága titkári értekezletet tartott pénteken délelőtt a megyei pártbizottság nagytermében. A meghívottakat Rúzsa János, a pártbizottság titkára tájékoztatta a második ötéves terv befejezésé- i ről, az 1964. évi decemberi párthatározat végrehajtásáról. Foglal, kozott a pártépítés időszerű feladataival és az 1966-os terv politikai és szervezeti előkészítésével kapcsolatos tennivalókkal. A beszámolót vita követte. szabad lehurrogni azt, aki valamiben téved, leinteni, ha valaki valamit rosszul lát; az elhallgattatással még nem tisztázódnak a félreértések és félremagyarázások, a téveszmék nem lepleződ- nek le. A nyílt fórum valóban nyíltságot kell, hogy jelentsen pártszervezeteink életében: felkészült előadók, s a kommunisták meggyőződéstől fűtött állás- foglalása jelenti a biztosítékát annak, hogy a vélemények e nyílt fórumán az igazság bizonyuljon erősebbnek, s — meggyőzve embereket — a feladatokhoz, a tettekhez, a mindennapok cselekvéséhez új és új segítőtársakat szerezzen. Az elmúlt év végén nyilvánosságra került ár- és bérintézkedések, az 1966 évi tervben szereplő feladatok, az új gazdaság- irányítási rendszer mind-mind olyan kérdések, amelyekről hasznos az eszmecsere, a vita. Igen, a vita; mert a téves nézetekkel vitatkozni kell! Érvelni, alaposan feltárni okok és okozatok összefüggéseit, nem hallgatva a gondokról, de bátran szólva az eredményekről is. A pártnapok jó megrendezése sokrétű feladat elé állítja pártszervezeteinket: biztosítani kell a megfelelő előkészítést, az időpont s a téma széles körű megismertetését, a kérdések esetleges előzetes összegyűjtését, s a jó felkészültségű előadót. A jó előkészítés már fél siker: az érdeklődés felkeltése nemcsak a hallgatóság számát nagyobbítja, hanem azokét is, akik úgy jönnek el, hogy kérdezni akarnak, választ kapni legkülönfélébb problémáikra. A külpolitikában, s hazánk életében is sok az olyan kérdés, amelyre nem felelet az „igen” vagy a „nem”, hanem csakis alapos, minden tényezőt figyelembe vevő magyarázat lehet a válasz. E kérdések nyílt és szókimondó megfogalmazására teremt lehetőséget a pártnap, s ugyanakkor a válaszok meggyőző kifejtésére is. Az őszinte, állandó és kétoldalú véleménycsere, melyre a pártnapok rendszeres megtartása lehetőséget teremt, a felvilágosító munka korábban is nagy eredményekkel járó formája. A napokban — régi hagyományt felújítva — a Népszabadság közölte a fővárosban és a megyékben januárban tartandó pártnapok „menetrendjét”. Ennek átnézése egyben azt is tanúsítja; a párt milyen jelentőséget tulajdonít a pártnapoknak, hiszen politikai életünk vezető személyiségei is az előadók között szerepelnek. A pártnapok e nagy • jelentőségét kell, hogy megértsék helyben is minden pártalapszer- vezetnél, s ennek megfelelően foglalkozzanak megrendezésükkel. (m.) Segítettek a fiatalok Közel 900000 társadalmi munkaóra A KISZ VI. kongresszusa az MSZMP december 10-i határozatának szellemében azt a feladatot állította a magyar ifjúság elé, hogy hatványozott mértékben vegyen részt népgazdaságunk fejlesztésében, az előttünk álló feladatok megoldásában. Ezen belül fontos szerepet kapott a mezőgazda- sági termelés segítése. A Tolna megyei KISZ- bizottság az 1965. évi megyei akcióprogramja ötvenezer társadalmi munkaórát ajánlott fel a tavaszi, nyári és őszi mezőgazdasági munkák segítésére. Az elmúlt tizenkét hónap alatt a kedvezőtlen körülmények fokozott erőfeszítést, társadalmi összefogást kívántak a fiataloktól is. Mérlegelve a megye ifjúságának munkáját, megállapítható, hogy a jelentős feladatok végrehajtásában nagy segítséget nyújtott. A tavaszi időszakban közel ezerkétszáz KISZ- tag és 4300 úttörő 150 ezer társadalmi órát végzett a pocokirtási munkában. A tavaszi mezőgazdasági munkákban — főleg növényápolás, szénagyűjtés, szállítási és kertészeti munkák —, 25 630 órát dolgoztak társadalmi munkában a fiatalok. A nyári időszakra több mint 150 ezer társadalmi munkaóra esik. Ezen belül a kanacsi és a biritói munkatáborokban részt vett ezer tanuló, 72 ezer társadalmi munkaórát töltött el szőlészeti, zöldség- és gyümölcsbetakarítási munkálatokkal. Az aratási időszakban a megyében nyolc ifjú nratóbrigád alakult. Segítettek ott, ahol szükség volt gyors kézi aratásra. Teljesítményük 125 hold. Ezenkívül 6280 holdon kévehordást, 450 holdon pedig növényápolási munkákat végeztek el a fiatalok. Huszonhat készenléti brigád segített a szalmalehúzásnál, a szőlészetekben, a gyümölcsös zöldségbetakarításnál, a szállítási munkáknál. Az őszi mezőgazdasági munkák idején összesen több mint 551 ezer társadalmi munkaórát dolgozlak a fiatalok. Többek között 7821 holdon törték le a kukoricát, 1622 holdon szedték fel a burgonyát, 581 holdon pedig a cukorrépát, 420 holdon elvégezték a napraforgó betakarítását. Szállítási munkával 18 625 órát töltöttek el. Harminckét készenléti brigádban 306 fiatal segített, hogy a szállításokat minél gyorsabban tudják lebonyolítani. Egyéb munkaterületekről 42 fiatal jelentkezett traktorosmunkára. Az egész év folyamán így a megye fiatalsága összesen 876 863 társadalmi munkaórát teljesített, tehát a KISZ-bizottság évi vállalásának több mint tizenhétszeresét. A fiatalok áldozatkész munkavállalásának köszönhető ez a szép eredmény. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok a nagy munkacsúcsok idején felelősségteljesen álltak helyt, fokozott erőfeszítéssel, jobb munkával segítették elő a mezőgazda- sági tervek sikeres végrehajtását. Szívesen dolgoztak szombat délutánonként, sőt vasárnapokon is, ha a feladatok sürgőssége úgy kívánta. Az iparban dolgozó fiatalok szívesen segítettek a mezőgazdasági munkákban. Űj vonásként jelentkezett, hogy például a Simontornyai Bőrgyár azon fiataljai, akik. traktorvezetési jogosítvánnyal rendelkeznek, a két műszak szervezésénél szívesen vállaltak mezőgazdasági munkát. A megye tanuló ifjúsága is rendkívülien nagy mértékben vette ki részét a társadalmi munkából. A közel kilencszázezer társadalmi munkaóra fényes bizonysága a Tolna megyei fiatalok áldozatkész, becsületes munkájának.
