Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-05 / 3. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1966. január 5. Teljesül életem legnagyobb kívánsága — mondja Sofia Loren, és közeli „igazi“ esküvőjére gondol De sok probléma volt emiatt! S ezt el is hisszük, hiszen Carlo Ponti tizennégy éve vár arra, hogy elválhasson feleségétől. Türelmetlenül várt, kigondolt mindent, amit csak ki lehet gondolni, de a lényeges kérdést egyedül nem oldhatta meg. Carlo Ponti még csaknem telje sen ismeretlen volt a filmvilágban, amikor 1946. tavaszán elvette feleségül Giuliana Fiastrit. De öt év múlva, amikor különváltak, Ponti már ismert produ- cens volt. Kétszer kérte, hogy semmisnek mondják ki házasságát, de kére sét mindkét esetben elutasították. 1957. szeptemberében a mexikói Ciudad Juarez városában az anyakönyvvezető elé vezette Sofia Lorent. De ezt a polgári házasságot Olaszországban sohasem ismerték el. Sőt, eljárást indítottak Carlo Ponti ellen, bigámiával vádolták. S a vád bizony igen alapos volt, hiszen Ponti úgy vette el Sofia Lorent, hogy közben még el sem vált első fele ségétől. 1962-ben a mexikói hatóságok semmisnek mondják ki Carlo Ponti és Sofia Loren házasságát. Utólag ugyanis megállapították, hogy nem is jöhetett volna létre. És a két tanú ellen eljárás indult. Carlo Ponti sokat törte a fejét, ÓL Janii aOQBM biztosit lMű mit is tegyen. A kiutat csak abban látta, ha lemond olasz állampolgárságáról és felveszi valamely más állam állampolgárságát. Erre a lépésre nem szívesen határozta el magát. De ez sem ment éppen olyan simán. Aki francia állampolgárságot akar kapni, annak érdemeket kell szereznie, annak rá kell szolgálnia, Carlo Ponti fáradhatatlan volt, a legnagyobb vállalkozásokból is kivette a részét, mint ko- producens, sokat tett azért, hogy a legjelentősebb olasz—francia filmek létrejöjjenek (La Strada, Háború és béke), s ugyanakkor a legnagyobb sikerű francia filmek forgatásában is fontos szerepet vállalt. 1965. januárjában végre megkapta a francia állampolgárságot Ezután még csak az hiányzott, hogy akar-e francia állampolgárságot felvenni Giuliana Fiastri, Ponti első felesége. Mert csak úgy válhatnának el egymástól törvényesen. (Olasz országban ugyanis a válást egy törvényszék sem adhatja meg). Négy hónappal ezelőtt — nagy titokban — Giuliana Fiastri is megkapta a francia állampolgárságot. Ezután pedig már úgyszólván semmi sem akadályozta meg azt, hogy egy napon a válni szándékozó házasok megjelenjenek egy párizsi törvényszék előtt. ök meg is jelentek, s Carlo Ponti házasságát Giuliana Fiastri- val felbontották — Ponti kárára, — hangzik az ítélet. Ez pedig azt is jelentette, hogy Giuliana Fiastri megtarthatja lányát, akit eddig is nevelt. Pontiék a napokban New Yorkban jártak, ott volt a Doktor Zi- vago című film bemutatója. (Ennek a filmnek is Carlo Ponti a producense). Sofia Lorent igen nagy ünneplésben részesítették. Sofia Lor ennek most igen nagy tervei vannak. Már januárban Londonban lesz, Chaplin nagy érdeklődéssel várt filmjében játssza majd a főszerepet. Utána? Utána következik az esküvői — Nincs nagyobb kívánságom, mint az, hogy végre Carlo Pontival rendezhessem családi helyzetemet. Utána pedig — a gyermekeket is nagyon szeretem... A hattyú nyakú sárkány és az ember méreteinek az ősz» szehasonlítása. II harmónia törvényei szerint Hetenként négyszer esténként a Lett Művészeti Akadémia előadótermeit megtöltik a rigai vállalatok és főiskolák mérnökei, konstruktőrei. Speciális tanfolyamokat tartanak az egyes tárgyak tervezésének módszertani kérdéseiről. A szerkesztés kérdésével foglalkoznak az egyszerű csavarhúzótól a legbonyolultabb gépig. A tanfolyamok hallgatói tanulmányozzák a műanyagokat, az anatómiát, a belső helységek berendezését, a világítást, a munkahelyek berendezését, a reklámot és az árucsomagolást. Rajzolnak, mintáznak, megformálják a geometrikus testek sajátos kombinációit, tanulmányozzák a színek fizikai tulaj donságait és az emberre tett érzelmi hatásaikat. Mindezek lehetővé teszik olyan konstrukciók ki- dolgozását, melyek nemcsak észszerűségben, gyakorlatiasságban, kényelemben és szépségben, de külső formában is elérik a kívánt szintért. Kiállították azokat a tárgyakat (képünkön), melyeket a tanfolyam hallgatói készítettek. Találhatók itt egészen szokatlan alakú telefonkészülékek, szép formájú vil- lanyvasalők, csavarhúzók és más tárgyak. VVTW Rab Ferenc: Jddáépén<z gyakran kimásztak a parti iszapzátonyra napozni, akárcsak ma a fókák vagy a rozmárok. Az állatok egyike-másika páncélzatával együtt megmaradt. Meg. kövesült a bőr, és teljes egészükben megmaradtak az evezőlábak. A hosszá nyak és a kitartó úszás segítette őket halászat közben. Az ős haittyúnyakú sárkány, ez a tengeri ragadozó őshüllő ugyanis halakkal, polipokkal, kisebb tengeri teknősökkel s más, egyszerűbb tengeri gerinctelen állatokkal táplálkozott. Bár gyorsan mozgott, mégsem egész testével vetődött a zsákmány után. Elég volt a rugó módjára előrevágódó nyak egyetlen villanása, s az állkapcsok máris megragadták az áldozatot... Azt kérdezhetné valaki, homnét tudjuk, hogy ez a hosszú nyakú mit evett? Nos, az elpusztult állat teteme annak idején alászál- lott a finom szemcséjű, lágy iszapba, s a képlékeny anyag nemcsak a teljes csontvázat, hanem a belek és a gyomor tartalmát is megóvta. így derül világosság hüllőnk átlagos étlapjára. Nejn volt válogatós. Megette, ami elébe került. Az egyik csontváz testüregében egy teljes polip, egy jókora hal és egy repülősárkány megkövesedett maradványait találták a szakemberek. Sem a tenger, sem a levegő lakói nem voltak biztonságban tőle. Amikor a repülősárkány nagy bőrszámyain suhanva lecsapott a víztükörre* hogy elkapja a napfényben ficánkoló halat, a hattyúnyakú sárkány hosszú nyaka, mint a rugó pattant feléje és az éles fogak fűrésze beléhasított a visongó, repülő hüllőbe s lerántotta a mélybe, ahol azután szempillantás alatt lenyelte. Az elmondottakból látjuk, mint .segíti” a természet a szakembereket munkájuk közben. Sok mindent megőriz, aminek ismerete hozzájárul az letűnt időszakok életének kutatásához és tanulmányozásához. Tusnádi Kubacska András ITTTTTI — 103 — Nem fejeztem be a mondatot. Ebből érthet már mindent. De Judit még mindig csak a fejét rázta, nem tudott szóhoz jutni, csak nézett rám, valami furcsa megdöbbenéssel. — Beszélj világosan, Miklós! — mondotta emeltebb hangon. Kényelmesebben elfeküdtem a rekamién, tarkómon összekulcsoltam a tenyeremet. — Nézd, Juditkám. Te ott dolgozol az intézetben. Minden jelentés, rajz és egyebek átfutnak a kezeden. Ha azokat az iratokat... —■, Miklós...!!! — kiáltott fel Judit. Mint egy gyönyörű testű párduc, úgy pattant ki hirtelen a fotelből. Két térdére ugrott fel a rekamiéra, két kezével megragadta mellemen az inget, egészen belehajolt az arcomba és megrázott: — Megőrültél...? Elment az eszed...? Hogy gondolod ezt? Hogy merészeled feltételezni... Megfogtam nyugodtan két csuklóját, lefejtettem az ingemről és magam mellé döntöttem. Átkaroltam a fejét és ráhajtottam a mellkasomra. — Nyugodjál meg, Juditkám. Gondolkozz csak szépen, mielőtt kitörsz. Nem hinném, hogy olyan bolondság az, amit mondtam neked... Judit kiszabadította magát karjaimból és ismét feltérdelt. Szemében könyörgés volt: — Miklóskám, édes, nagyon szépen kérlek, beszélj őszintén. Olyan szörnyű gyanúm van, hogy..., hogy beleszakad a szívem. Mondd meg nekem, van valami közöd hozzájuk...? — kérdezte, szinte suttogva. — Kikhez? — kérdeztem én, de a kérdés, tu— 104 — dóm, hogy ostoba volt, de mindenesetre arra J6, hogy vontatottá tegyem ezt a beszélgetést. — Kikhez? Hát a külföldiekhez? Az amerikaiakhoz. ..! Eltűnődve gondolkoztam, pedig Judit úgy leste a számon a választ, hogy rriég a szemét is tágra nyitotta. — Igen, Judit — feleltem halkan. Judit hisztérikusan kitört. Fejét fogta, végigrohant a szobán, visszajött, leroskadt mellém, felső testével ráfeküdt a mellemre, arcát szorította oda és olyan heves zokogás tört fel belőle, hogy egész teste belerázkódott. Szinte eszelősen, egyre csak ezt hajtogatta: — Miklóskám! Drágám! Ne tedd velem ezt! Hagyd abba, amíg nem késő, az isten szerelmére kérlek! Két tenyere közé fogta arcomat és annyira közel hajolt, hogy ajkunk már-már összeért, éreztem a leheletét — miközben ezt mondta suttogva: — Én még soha, soha senkit nem szerettem. Te vagy az első, ne tedd hát tönkre a boldogságomat. Én megbocsátok... hidd el..., megbocsátok. .., de ne folytasd tovább. Szavai ismét sírásba fulladtak. Nem hittem volna, hogy ennyire kétségbeesik, ennyire megtöri ez a beszélgetés. S ebben a pillanatban döbbentem rá, hogy az emberi becsület milyen szilárd, milyen kemény, amelyet talán — Júditot illetően — át sem hatolhatok, semmiféle ígérgetéssel. — .. .Én megbocsátok neked, soha, soha többé — 105 — még csak szóba sem hozom előtted ezt a szörnyű ügyet, ha megteszd, amit kérek tőled — könyörgött tovább Judit. — Ne kívánj tőlem lehetetlent..! — Nem lehetetlen, amit kérek tőled. Csak tedd meg. — Jelentkezzél önként... Miklós... hallod? Jelentkezz önként a rendőrségen. Hidd el, ha őszinte leszel, ők ezt méltányolják és semmi bántódásod nem esik. És akkor visszanyered nyugalmadat, boldogan élhetünk... Tedd meg... nagyon kérlek téged... Tönkreteszed kettőnk életét, ha tovább folytatod... Az életeddel játszol! Szó nélkül felálltam, nyúltam a kabátomért. Ezt nem lehet kibírni. Mindenre számítottam, csak Judit ostoba ötletére nem. Hát rúgjak fel mindent, amit kint elkezdtem? Még arra is képes lettem volna, hogy egy idő múlva Juditot magammal vigyem. Elég szoros szálak fűznek már Judithoz, mintsem könnyen lemondjak róla. Lucy szerelmét, barátságát is feláldoznám, ha Judit velem jönne, mondjuk egy év múlva, ha már sikerült a rendszeres vonalat kiépítenem az intézetnél. De addig ir keményen — minden veszély közepette — meg kell dolgoznunk azért a gondtalan életért, amellyel a CIC jutalmazná a munkámat. S ezt nem tudom Judittal megértetni. Hirtelen Lucy jutott eszembe, Lucy talpraesettsége, hihetetlen vakmerősége, férfias biztonságérzete. Hol van mindettől Judit? a szomszéd szobába tolhatnánk fejünket, hogy szétnézhessünk. Jó és kitartó úszók lehettek, mert mind a négy végtagjuk hatalmas, széles és erős evezőlapáttá alakult át. Elsősorban a partmenti sekélyebb vizekben éltek s A Plesiosaur üst magyarul haty- tyúnyakú sárkánynak nevezik. Különös állat volt. Törzse a teknősére emlékeztetett: lapított, paizssze- rű tömeg, amelyből messzire kinyúlt az aránylag vékony nyak s szén a teknősbékáéhoz hasonló tej ült. Ez az állat messzemenően szemlélteti, hogyan alkalmazkodik az Slő szervezet bizonyos esetekben. \z egyik hattyúnyakú sárkányfajnak, az Elasmosaurusnak 73 csigo- yából állott a nyaka. Igaz, hogy *z állat 13 méter hosszú volt. Vlégis, mindenesetre ez a legnagyobb csigolyaszám, amit akár kínait, akár ma élő állaton meg- igyeltek. Képzeljük el, tízszer nlyan hosszú lenne a nyakunk, nint amilyen. Ülő helyzetünkből Hattyú nyakú sárkány
