Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
8 TOLNIA MEGYEI NÉPOJSAC I960. Január 30. Bizony kíméletlen a természet. Nem vette figyelembe, hogy a mi társadalmunkban egyre kevesebb a hóhányó. A hó csak esett és úgy nőtt, mint egyes hivatalokban az akta- lialmaz és az utak olyan kacskaringósak lettek, mint a bürokrácia útvesztői és olyan síkosak, mint a nőügyek. Mert a nőügyek nagyon síkosak ám! Könnyen elcsúszik rajtuk az ember. Erre miniig gondolni kell, persze előtte és nem utána. Mert aki utána gondol minderre, az könnyen úgy járhat, mint az az angol kozmetikai gyár, amelyet most perel Estella Bell francia filmszínésznő. Es- tella Bell 7500 font sterling kártérítést követel attól a bizonyos angol kozmetikai gyártól, amely az alábbi szöveggel közölte a dúskeblű színésznő lengeruhás fényképét: „Önnek is lehet ilyen szép keble, ha a gyárunkban készült krémeket használja”. Az angyalát! Hát ez mégiscsak felháborító! Estella fel is háborodott a kép és a szöveg láttán, és azon nyomban táviratozott is a gyárnak. A távirat szövege, a következő: „Nem holmiféle kenőcsöknek, hanem édesanyám és édesapám buzgóságának köszönhetem szép keblemet”. Ezek után őszintén szólva nem tudom: kinek a nevében követeli a 7500 font sterlinget, a szülei nevében-e, vagy az övében-e? A követelése mindenesetre jogos. Ez az ő hozománya. .. Ennek kitalálásához nem kell lángész. Mert ugye. ki ezt örökli, ki meg azt. Ö szerencsés voit. Hétezer-ötszáz font sterlinget örökölt. Az öröklésről jut eszembe. Nemrég beszélgettem Gittával, Gina Lollobrigidával. Az átöröklésről vitatkoztunk. Ő azt mondta, hogy a férfiak nem hisznek benne, én azt mondtam, hogy a nők. Végül is így tette la a garast: — Idefigyeljen, Hári! A férfiak mindaddig nem hisznek abban, hogy a lángész örökölhető, amíg fiuk nem születik. Az angyalát! Ez aztán megmondta. Mit lehet erre válaszolni? Mondjam azt, hogy így vannak ezzel a nők is? Nem mondom Én csak annyit mondok, hogy legyen bár fiú, vagy lány, a nők mindig azt hiszik, hogy a gyerekek az összes jó tulajdonságukat tőlük örökölték. Hallom, hogy odahaza nagyon sok a náthás ember. A nátha nagyon veszélyes betegség. Ezt bizonyítja az alábbi történet is. A szerkesztő úr ismeri ügye a táncőló-éneklc német ikerpárt? Nos, ennek az ikerpárnak az egyik tagja. Ellen Kessler eljegyezte magát Umberto Orsini olasz állampolgárral. Addig nem volt semmi baj, amíg Ellent Alice-nak, Alicet meg Ellennek szólította. Ebbe Ellen még belenyugodott. A zűrök akkor kezdődtek, amikor Ellen helyett Alices csókolta meg. A két testvér a problémát remekül megoldotta: Alice és Ellen Kesler egymástól erősen elütő illatszert használnak. Nem is sejtik, hogy micsoda újabb baj fenyegeti őket: mi lesz, ha Imberto Orsini megnáthásodik? Erre fel kell készülniük, mert előbb-utóbb minden férfi megnáthásodik. De erről ne szóljon ám se Ellennek, se másnak a szerkesztő úr. Maradjon ez csak kettőnk titka. Ellenék úgyis rájönnek. Mit ahogy sok mindenre rájönnek az emberek. Addig gondolkoznak, míg csak kitalálják, vagy úgy, hogy előveszik az Ezermestert és annak alapján elkészítenek valamit, vagy úgy, hogy addig kísérleteznek valamivel, amíg csak el nem érik a kívánt eredményt. Nyugat-Németországban is divat a barkácsolás. Hans Müller wetzlari kőművessegéd is benevezett ebbe a csináld meg magad mozgalomba. Csinált is magának egy villamosszéket. Meg kell hagyni, nagyon ügyesen dolgozott. Amint beleült, az áram azon nyomban agyonsújtotta. Mi a tanulság ebből? Az, hogy: amit másnak nem kívánsz, azt ne csináld meg magadnak se. És még egy tanulsága van a dolognak: legalább a saját villamosszékünket csináljuk meg rosszul és ne azt a bútort, azt a cipőt, azt a... szóval mindazt, amit végül mi is a boltban veszünk meg magunknak. És ne vigyünk semmit túlzásba... Ne bizony! Éppen a napokban hallgattam végig egy tárgyalást Stockholmban. Könnyű testi sértés miatt ítéltek el egy tizennyolc éves egyetemi hallgatót. Nem mindennapi bűntettet követett el. Ez a tizennyolc éves dalia olyan tüzesen csókolt meg egy tizenöt éves diáklányt, hogy a leányzónak két metszőfoga rögtön kihullott. Az angyalát! Hát nem hiába mondják, hogy a legerősebb a diákszerelem. Bizony! Na, de elég a sok pletykából. Búcsúzom, szerkesztő úr. Zárom soraimat. Tisztelettel: ° BŰNÜGYI MÚZEUM ° o o Több mint 20000 gyanúsított egy bűnperben A bűnügyi technika bebizonyítja a vádlott ártatlanságát Mi állapítható meg egy gépkocsiról lepattant zománcról ? A „régi, szép idők” idején, 1907- ben történt:' Budapest közelében, Albertirsa és Dánospuszta között a Szarvas-csárdában bestiális rablógyilkosság történt. Az áldozatok: a csárda tulajdonosa, Szarvas István, felesége, Margit lányuk, valamint a csárda alkalmazottja, Tabányi Pál kocsis. Több tucat detektív és mintegy száz csendőr érkezett a helyszínre. Az első vallomások arra utaltak, hogy aznap cigányokat láttak arra. „Vérükben van a gyilkolás ösztöne” — uszítottak az újságok. Más sem kellett, a csendőrök több mint 20 000 cigányt fogdostak össze, kínozták, éheztették őket. A magyar bűnügyi történetben először alkalmazták az ujjlenyomat-vizsgálatot. De mielőtt még — a kezdetleges technika alapján — bármiféle eredményt éftek volna el, a kínzások és éreztetések következtében vallottak” a gyanúsítottak — egymásra. A per soTán az egyik ügyvéd a következőket mondotta: „A tisztelt bíróság is. a tisztelt ügyész úr, de még az esküdt urak is e hetekig tartó tárgyaláson folyton a nép íajhiháit próbálták kidomborítani. Az egész vád nincs konkretizálva, hanem csupán általánosságokban hangzik a vád: a cigányok tették. A perben semmi tárgyi bizonyíték nem támogatja a vádat...” A védöbeszéd nem talált megértésre, holott csak egyedül Balogh Tuta esetében bizonyosodott be úgy-ahogy a vád. — a bíróság hat halálos ítéletet hozott. A tárgyalás 46 napig tartott, de a korabeli dokumentumokból az tűnik ki; az ítélet napján már talán a bíróság sem volt meggyőződve arról, hogy valóban az éltéit cigányok-e a gyilkosok. Lehet, ártatlan emberek kerül- :ek a bitóra ... A bűnügyi technika az elmúlt időkben, de különösen az utóbbi évtizedben nagyot fejlődött. Ez a tény nagy jelentőségű, mert nem egy esetben döntő bizonyítékot produkál a gyanúsított ellen, vagy iavára. Lényegesen hozzájárul az igazság kiderítéséhez. Ennek a technikának a fejlődését mutatja be szakszerű és szemléltető módon Budapesten a Mosonyi utcában levő bűnügyi múzeum egyik osztálya. Tablók, vitrinek, dokumen- ■umanyagok érdekes és tanulságos látnivalót nyújtanak — nem a nagy nyilvánosság számára. — hanem elsősorban a bűnüldözéssel foglalkozó szervek dolgozóinak képzésére. A sok érdekességből csak néhányat. az áldozat baltával támadt rá. A rendőrségnek azt kellett kiderítenie: a vallomás megfelel-e a valóságnak? A nyomozásba bekapcsolódott Krebs Sándor r. őrnagy, a Belügyminisztérium bűnügyi-technikai osztályának fegyverszakértője — a múzeumban kiállított nem egy dokumentum vizsgálati közreműködője. A perdöntő tény ebben az esetben a lövés távolságának meghatározása volt. Ha a lövés nem közelről dördült el, akkor nem igaz a gyanúsított állítása, hogy baltától fenyegettetve, közvetlen életveszélyben, önvédelemből használta fegyverét. A lövés távolságának megállapításakor három eset lehetséges: rászorított, közeli és távoli lövés. Az első esetben a fegyver csöve hozzáér a testfelülethez, ezt azonnal bizonyítja az úgynevezett „márkanyom”. Ha közeli a lövés: a bemeneti nyílás körül füst- és lőpor- szemcséket lehet kimutatni s a szakértő azonnal tudja: a lövést 30—80 centiméter távolságból adták le. A harmadik feltételezésnél ezek a nyomok egyáltalán nem szerepelnek, bizonyítva, hogy a lövés távoli volt. Ez esetben pedig önvédelemről természetesen szó sem lehet. A fegyverszakértő vizsgálatai a csősz vallomását Igazolták: bebizonyította, hogy közvetlen közelből, tehát a baltái támadótól védekezve jogosan használta fegyverét. A vizsgálati anyagot a bíróság is elfogadta: a vádlottat felmentették. Az „eltüntetett“ címzés A múzeum egyik vitriné mellett egy kekszesdobozt látni. Eredeti dokumentum. Az egyik budapesti vasúti aluljáróban ebbe a dobozba csomagolva egy csecsemőholttestet találtak. A doboz tetején olvashatatlan,'kivakart írás volt. A következtetés: valakinek, valamit küldtek a dobozban, az illető címe volt rajta s ezt akarta klvakami a doboz felületéről. A technika ismét nyomra vezetett: színszűrők alkalmazásával kimutatták az írást: Lapadu Aranka. A további nyomozás során megtalálták Lapadut és bebizonyosodott: megölte csecsemőjét és így akart megszabadulni tőle. Egy zománcdarab nyomra vezet A lakkok, festékek vizsgálata is hozzájárulhat bizonyos bűntények kiderítéséhez. A kiállított anyag szemléltető módon mutatja be a bűnügyi technikának ezt a területét, az elért eredményeket. A Váci úton éjjel egy nőt találtak holtan. Szakértők megállapítása szerint: gépjármű ütötte el. A nő hajában kék színű, lencse nagyságú lakk, illetve zománcdarabkát vettek észre, feltehetően az őt elütő gépjárműről valót. A parányi zománcdarabkából a technika segítségével megállapították, hogy teherautóról származhat. Következő lépés: milyen teherautók jártak éjjel a Váci úton? Kiderült: az ÉPFU Skoda-kocsijai szállítottak cementet Vácról ezen az úton. Valamennyi kék Skodáról mintát vettek, megvizsgálták a zománc kereszt- metszetét s az egyik keresztmetszet megegyezett a nő hajában talált zománcéval! A vitrinben kitűnően lehet látni — színes felvételek alapján — a keresztmetszet azonosságát. A múzeum kiállított tárgyai meggyőzik a látogatót: a bűnüldöző szervek kitűnő technikai felszereléssel ellátottak, s a műszerek, vegyszerek megkönnyítik az igazság kiderítését, a bűnös megtalálását, de hozzájárulnak ahhoz is, hogy az ártatlan emberek tisztázhassák magukat a gyanúsítás alól. Garay Ferenc Univerzális oktatógép Önvédelem vagy gyilkosság ? Az eset egy dunántúli faluban történt, almaérés idején. A gyümölcsöst a határban két csősz őrizte: az idősebbnek csak baltája, a fiatalabbnak vadászfegyvere is volt. Esteledett, amikor az idősebb csősz egy almafán két férfit vett észre. A másik csősz rí odasietett, el akarták venni a két férfitől a zsákot. Szóváltás, majd dulakodás támadt, az egyik almatolvai elragadta a baltát, ebben a pillanatban eldördült a puska, a férfi hanyatt vágódott: azonnal meghalt. A vizsgálatkor a fiatalabb csősz, akinek puskájából eldördült a végzetes lövés, azt vallotta: önvédelemből használta a fegyvert, mert Az oktatás hatékonyságát jelentősen növelik a néhány év óta bevezetett oktatógépek. Ezeknek általában két fő típusuk van. Az egyik az examinátor, amelynek működése főleg abból áll, hogy felteszi a tanulónak a kérdéseket és értékeli a feleleteket. A másik a repetitor, amely helytelen felelet esetén azt is megmutatja, hogy miben tévedett a tanuló, tehát a hallgató a saját hibáiból is tanul. E két típusú géppel szerzett tapasztalatok és a gépek működésének felülvizsgálása alapján Csehszlovákiában kidolgozták az egyéni oktatás céljára szolgáló univerzális oktatógépet, amelynek homályos üvege meghatározott mennyiségű információt bocsát a tanulók rendelkezésére. Egy „oktatási szakasz” után ellenőrző kérdéseket tesz fel. Az ezt megelőző információkat a tanuló billentyű lenyomásával megismételheti, s így nagyon hasonlít a tankönyvbe való lapozásra. Erre akkor kerül sor, ha valamilyen kérdéssel kapcsolatban a tanuló tanácstalan. Ha a tananyag megismétlése után sem tudna választ adni, akkor „segítséget” kér a hallgató. Ebben az esetben a gép a tárgyalt tananyagot egy segéd- program alapján még részletesebben és szemléltetőbben magyarázza meg. Ezután ismét felteszi a tanulónak az ellenőrző kérdést. Ha a hallgató még most sem tud helyesen válaszolni, akkor a gép „súg” neki. Mindig csupán az előző szakasz fő kérdésének megválaszolása után térhet rá a tanuló a következő „szakaszra”. A csehszlovák univerzális oktatógép elsősorban individuális oktatást tesz lehetővé, s ennek igen komoly előnyei vannak. Többek között a tehetséges tanulók gyorsabban haladhatnak, a kevésbé tehetségesek pedig valamivel hosszabb idő alatt, de mégis megszerezhetik ugyanazokat az ismereteket és nem nyugtalankodnak lassúbb haladásuk miatt. A fenti oktatógépet a kollektív oktatás céljára is fel lehet használni. Ebben az esetben a tanulók asztalán csak egy lap található a választóbillentyűkkel és a hallgatók összeköttetésben állnak a tanár asztalán lévő kiértékelő rendszerrel. Akár a tanár, akár a gép tartja az előadást, a feltett kérdésekre a tanulók a billentyűk segítségével válaszolnak. Ugyanakkor a gép a feleleteket százalékban vagy számszerűen kiértékeli. Az oktatógépeknek nagy jövőjük van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy pótolnák a pedagógusok munkáját, ellenkezőleg, a gépek alkalmazása nem egy esetben felszabadítja a pedagógusokat a gyakran gépies ellenőrző munkától és így a fennmaradó idejükben nagyobb teret szentelhetnek az igényesebb oktató-nevelő mun* kának, a tanulókkal való egyéni fog* lalkozásnak. SZÉKELY MIM 1
