Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
I a6t'i. január 30. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MEGYEI LAPOK A hőskorban ketten írták Hányán olvasták? Előnyök és hátrányok Magyarországon a Népszabadság a legnagyobb példányszámban megjelenő napilap. Hétköznap több mint háromnegyedmillió példányszámban jelenik meg, és néhány távoli, nehezen megközelíthető település kivételével még aznap mindenhová eljut. A Népszabadság olvasótábora tehát a legnagyobb. Utána azonban nyomban a megyei lapok következnek. Naponta több mint félmillió példányszámban jelennek meg. Elmondhatjuk tehát, hogy a napilapok közül legtöbb ember a Népszabadságot és a megyei lapokat olvassa. Baranya megyében a Dunántúli Napló, Borsodban az Észak-Magyarország, Hajdúban a Hajdú-Bihari Napló, Győr megyében a Kisalföld, Somogybán a Somogyi Néplap 40 és 60 ezer között mozgó napi megjelenéssel kimondottan vezető orgánumnak számít. Több megyei újság színvonalban mindinkább kezd felzárkózni az országos lapok mögé. A 19 vidéki napilap nevében utalás van arra a megyére, amelyikben megjelenik: Tolna megyei Népújság, Szolnok megyei Néplap, Vas Népe, Zalai Hírlap stb. Néhánynak a fejlécén a kialakult hagyományoknak megfelelően az ország földrajzi elnevezése olvasható: Kisalföld. Kelet-Magyaror- . szag, Dunántúli Napló, Eszak- Magyarország. Bács-Kiskun megyében Kecskeméten jelenik meg a Petőfi Népe. Egyetlen az országban, amely még mintegy a nevével is ápolja a megye nagy : szülöttjének kultuszát. A szerkesztőségek mindenütt a megyeszékhelyen székelnek. A munkatársak innét indulnak el mindennap vidékre. A vidék különben túlzás, mert a munkatársak többsége állandóan együtt él a megye örömeivel, gondjaival. S úgy ismeri az üzemeket, a vállalatokat, tehát az események forrását, akár a tenyerét Ez a közel élés a megyei lapok munkatársainak nagy életismeretet ad, úgy- annyira, hogy a tehetséges és sokoldalú vidéki újságírók például a mai paraszti átalakulás kiváló ismerői, valósággal szakértői. Megadatott nekik az a lehetőség, hogy az élet sűrűjében figyelhetik az ütközőpontokat, és láthatják, hogy mi van a felszín alatt. Nagy kár Viszont, hogy az élet hőjétől izzó témák egy részét elnagyolni kénytelenek, mivel nemcsak gyorsan kell megírni az újságot, hanem sokat is kell írni. Persze a lapcsinálás lehetőségeit és előfeltételeit ma már a 10—15 évvel ezelőtti állapotokkal össze sem lehet hasonlítani. 1948. után kezdődött tulajdonképpen a megyei pártlapok kiépítése. Szerepük, jelentőségük a fordulat éve után megnövekedett. Solt ok miatt viszont még nem lehettek érdekesek, frissek, olvasmányosak. A lappéldányokat főleg beszámolók, tudósítások uralták, S ez nem csoda. Az egyetlen helyiségből álló szerkesztőségekben egy, legfeljebb két munkatárs írta meg az egész újságot, az első betűtől az utolsóig. Az anyaggyűjtés gyalog, kerékpáron, néha lóháton, vagy alkalmi gépkocsin történt. Sok Időt vett igénybe. A lapok hetenként kétszer-háromszor jelentek meg négy oldalterjedelemben. A példányszám alacsony volt, két- háromezor, legfeljebb ötezer. Abban az időben az olvasottságon úgy próbáltak javítani, hogy r megyei kiadóhivatalok létszámát erősen felduzzasztottak szervezőkkel. Több ember foglalkozott a megyei lapok eladásával, mint a megírásával. Szolnok megyében 1951-ben mindegyik járásban és városban működött egy függetlenített kiadóhivatali szervező, és a posta részéről egy másik szervező A munkatársak 90 százaléka úgy került a szerkesztőségbe, hogy a lapcsinálásról azt sem tudta, eszik-e, avagy isszák. Ezek az újságírók később vagy alkalmasságukat, vagy az alkalmatlanságukat mutatták be. A megyei lapok minőségi rostáin általában azóta már ki is hullottak azok, akik nem feleltek meg a követelményeknek, ök visszamentek űzni a régi mesterséget, de van közöttük olyan is, aki megbántva, tüskével a szívében vándorol egyik munkahelyről a másikra, és boldogtalan. A többség viszont évek során eljutott oda, hogy mindenben megfelel a követelményeknek. A szakmát megtanulta, egyetemet, főiskolát végzett, s a szó legteljesebb értelmében kommunista újságíró. Közöttük persze van kiváló, tehetséges és kevésbé tehetséges tollforgató, de ez a lényegen nem változtat semmit, már csak azért sem, mert a minőségi csere tulajdonképpen még ma is tartó folyamat. Napjainkban a személyi feltételeken túlmenően számos más lehetőség áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a megyei sajtó még jobban megfeleljen a követelményeknek és az igényeknek. A szerkesztőségek a megyéket rovatrendszerrel fogják át:- ipar, mezőgazdaság, belpolitika. Mindenütt van főmunkatárs és foto- riporfcer. Bár a fotós munkát nagyon nehezíti a kliséüzemek hiánya. Amelyik megyeszékhely nyomdájában nincs kliséüzem, ott gyakran fordul elő, hogy az indiai eseményeikről készült felvételek hamarabb jelennek meg a lapban, mint a helyi eseményekről készült képek. Néhány évvel ezelőtt a fővárosban megszervezték a megyei lapok budapesti szerkesztőségét. Mostani nevében a Központi Sajtószolgálatot. A KS mindennap postán küldi el a legfrissebb kül- és belpolitikai eseményekről szóló cikkeket, kommentárokat és az egyéb írásokat a megyei lapok szerkesztőségébe. A KS jóvoltából ma mái' a fővárosi lapokkal egyidőben jelennek meg a megyei lapokban is a nagy jelentőségű belföldi és külföldi fotók. Az aktuális napi képanyagot némelyik vidéki szerkesztőségbe a Budapestről induló távolsági autóbusz-járatok gépkocsivezetői viszik el. Szekszárd- ra például este nyolckor érkezik meg Budapestről a távolsági autó- buszjárat, az ügyeletes gépíró minden este megvárja, a sofőrtől átveszi a KS legfrissebb képanyagát (klisézve) és viszi a nyomdába, az ügyeletes szerkesztőnek. A munkatársak megterhelése is mérséklődött. Mintegy 400 újságíró „csinálja” jelenleg a 19 megyei lapot és a két városi újságot. Szekszárdon jelenleg 17-en dolgoznak. A Szegeden megjelenő Dél-Magyarország, Dunaújvárosban a Dunaújvárosi Hírlap járási, illetőleg városi újság. Nagyobb követelményeket lehet támasztani a színvonallal szemben, azért is, mert ma már nincs arra szükség, hogy a vidéki lapok munkatársai írják meg az egész újságot. Tavaly a második negyedévben a megyei lapokban megjelenő anyagok 11,6 százalékát a KS adta, 15,9 százalékát a tudósítók és a levelezők. 15,5 százalékát az MTI és a TERRA, a belső munkatársak írták a cikkeik 40,6 százalékát, hirdetés volt 8.9 százalék, egyéb (képregény sitb.) 7,5 százalék. A vidéki szerkesztőségek mindegyike rendelkezik TELEX-géppel, ezek veszik Budapestről, az MTI- ből a kül-, valamint a belpolitikát. A TELEX-gépert a déli órákban kapcsolják be, és a lapzártától függően este tíz óra körül kapcsolják ki. A profilnak megfelelően a megyei lapokban a megye életét bemutató írások vannak túlsúlyban. De ez korántsem jelent ma már beszűkülést, provincializmust, mert sok írás. országos jelentőségű kérdésekkel foglalkozik, javaslatokkal, hasznos megállapításokkal. Szóval szembetűnő az igényességre való törekvés, nemcsak tördelés-ben, hanem az újságírás műfajainak változatosságaiban is. A MUOSZ egy idő óta minden évben meghirdeti sajtó pályázatát. A pályázatra beküldött írásokból választják ki a legjobbakat. Megfelelő arányban évek óta szerepelnek ezen a pályázaton a vidéki újságírók is. Tavaly, 1065-ben a helyezést elért pályamunkák felét vidéki lapoknál dolgozó munkatársak írták. Régóta nincs már szükség a túlméretezett, szervező gárdára. Kiadóhivatalonként egy, esetleg két ember foglalkozik jelenleg lapterjesztéssel. Ennek ellenére 10 ezer fölötti példány- számban jelenik meg valamennyi megyei lap: hat lap napi példányszáma 15—20 ezer között van, hét 20—30 ezer között, három 40—50 ezer között és egy 50 ezer fölött. A Tolna megyei Népújság naponta több mint 18 ezer példányban jelenik meg. Vasárnapi számai még az idén két színnyomásban kerülnek az olvasóhoz. Az olvasótábor jó részét falusi emberek alkotják. S aki a falvakban a megyei lapot olvassa, az ma még más újságra ritkán fizet elő. Mindez csak növeli a vidéki szerkesztőségek felelősségét. Ebből következik az is, hogy a megyei lapoknak sűrítve ugyan, de vállalniuk kell az irodalmi újságok, a szakfolyóiratok, kicsiben még a Ludas Matyi szerepét is. Szekulity Péter néílnszuinlíözt gEQdQingEQB A helyes fogápolás Kaptuk az alábbi levelet: ,,Huszonhárom éves vagyok, s úgyszólván alig van már fogam. Teljesen két- ségbeejt a tudat, hogy meglévő alsó fogaim nagyon romlanak. Nem tudom mi az oka. Rendszeresen ápolom. Sok almát, befőttet, tejterméket eszem. Ennek ellenére a múlt évben 4 fogat vesztettem. Jelenleg is S rossz. Fogaim a fognyak alatt romlanak el. Még azt akarom kérdezni, lehetséges, hogy a terhesség tönkreteszi a fogakat? Nagyon kérem legyen szíves a helyes fogápolásra vonatkozó részletes válaszát. Ha nincs segítség azt is írja meg. Hálás köszönettel egy olvasó Tévéiről. Fogainak rendben tartása nemcsak egészségi követelmény, hanem jóformán kultúrigény is. Rassz, hiányos, ápolatlan fogazató ember igen rossz benyomást kelt. A rossz fogak nagyon elrontják a különben kellemes külsőt is. Bizonyos, hogy a" fogak jósága elsősorban öröklődő tulajdonság, de azért nagyon sok függ attól, mennyire vannak rendben tartva. Ajánlatos a fogak romlásának meg- gátlására — szükség szerint —, de legalább félévenként a fogorvost felkeresni, aki a fogazatot rendbe hozza. A kezdő hibákat kijavítja, az esetleges fogkövet lekaparja, stb, s Így a nagyfokú helyrehozhatatlan romlásnak elejét veszi.. Ne csak akkor keressük fel a fogorvost, amikor fájdalmat érzünk. Ilyenkor már sokszor a fogat meg sem lehet menteni. A tömés Is sokkal nehezebb és bizonytalanabb. A fogkő eltávolítása Időnként szükséges, mert jelenléte nemcsak rontja a fogakat, hanem azokat meg is lazítja, aminek következtében azok idő előtt kihullanak. Az elülső fogakon nem Is étvágygerjesztő látvány. A fogászati technika ma már nagyon fejlett, A fogtömés a legtökéletesebb Ismert Operáció, amely a fog működését hiánytalanul helyreállítja. Ameddig csak lehetséges tömessük és könnyen ne húzassuk ki fogainkat. Szükséges, hogy fogainkkal megfelelően bánjunk. A nem tisztán tartott fogak között elbomlanak az ételmaradékok, főleg a cukros anyagok. A bomlással savképzűdés jár. A sav pedig, a fog zománcát támadja meg. így képződik a szuvasodás, lyukképződés. A ragadós ételek, főleg amelyek erjedésre alkalmas cukrot, szénhidrátokat is tartalmaznak, különösen megmaradnak fogak között. (Friss fehér kenyér, kalács, stb.) Az erjedés a íogzománcon hiányt okoz. Az ételmaradékok eltávolítása a fogak közül, tehát, minden étkezés után szükséges. Száj mosást sokan csak reggel, fölkelés után végeznek. Egyesek étkezés előtt is, hogy a rossz szájízt megszüntessék. F^ a rossz szájíz azonban többnyire éppen a helytelen fogápolással függ össze, a szájban visszamaradó, bomló ételek miatt. Igen fontos a száj kimosása minden étkezés után, de legfontosabb lefekvés előtt. Fontos körülmény, hogy fogainkat igénybe Is vegyük. A rágással a fogak vérellátása és táplálása javul. Nem szabad a rágás alkalmait elkerülni. Úgy válogassuk meg ételeinket, hogy a rágásra lehetőség le>4 S'i Ä 6 NÉ) ■Mii ;|Öí T*íta*. < ^ ,' •W- - kJ 1 V . . - ■■ , ' - i mff" ü '*•'** MADARAK A TÉLBEN (Foto: Bakó Jenő) gyen. Kenyérhéj. nem túlságosan puha húsok, bőr, porc, stb. megrágá- sa ajánlatos. A rágással egyúttal a fogak felülete lesurlódik, tisztul, a pangás, bomlás, a fogak között megszűnik. Nem szabad az egyik oldal, vagy pedig a fogazat csak első vagy hátsó részét használni, hanem lehetőleg mindenütt egyformán kell rágni. Olyanok, akik fogazatuk csak egy oldal on használják, a nem használt oldaíon erős fogkőképzést mutatnak, mert a fogazat öntisztulása a rágás áltat hiányzik. Övsömör Egy tregszemcsei olvasónk az övsömörről és az ekcémáról szeretne véleményt kapni. Családidban minőkét betegség jelenleg is van, s igen sok kellemetlenséget okoz. Az övsömört egy űltrábilis (szűrhető) vírus okozza. Létrejöttében az Idegrendszernek igen nagy szerepe van. Azokban az esetekben, amikor arzén, bizmuth vagy más gyógyszerek alkalmazása után, mérgezések, más betegségek (influenza, malária, stb.) gerincsérülés kapcsán fejlődik ki, az utóbbiak csupán alkalmi okot szolgáltatnak a vírus szereplésére. Az övsömör bőrelváltozásai az esetek túlnyomó többségében egy, vagy több szomszédos Idegnek a végelágazódási területén jelentkeznek. Csak igen kivételes esetekben keletkeznek egymástól távoli területeken, vagy kétoldalt. Rendszerint zsábaszerű fájdalom kíséri, sokszor meg is előzi őket, amely különösen öreg embereknél Igen kínzó lehet. Fiataloknál többnyire kisfokú. A fájdalom helyett kivételesen viszketés jelentkezhet. A bőrelváltozások kendermagnyi, gombostűfejnyl, tiszta, savóval sűrűn egymás mellé szorult hólyagocskák, amelyek kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak. Bennük néhány nap alatt zavarossá, vagy gennyessé válik, majd varrá szárad be, amelynek leválása után a folyamat súlyossága szerint majd csupán íestékezettség, majd csoportos apró hegecskék maradnak vissza. Gyakori eset, hogy egyes hólyagocskák vérrel teltek. Enyhébb esetekben csupán gyulladásos ptr és savós duzzanat mutatkozik a gócokon és a hólyagképződés elmarad. A hólyagocskák csoportjai kisebb, majd nagyobb számban jelennek meg egyszerre, vagy két-három nap leforgása alatt. Néha csupán egy csoport mutatkozik. Ritkábban olyan nagy számmal jelentkeznek a hólyagocskák, hogy különálló csoportok helyett, összefüggő sáv alakjában nyomulnak egymás mellé, amely a törzsön félkörben, a végtagokon azok hosszában fut. A kiütéssel szomszédos mirigyek megnagyobbodnak, érzékenyek. Az esetek egy részében láz Is keletkezik. Iregszemcsei olvasónknak üzenjük, hogy az ekcémáról, amelyről Ismertetőt kér, helyszűke miatt, a későbbiekben fogunk leírást közölni. A fagyott végtagok Kivonat egy panaszos levélből: Kezeim, lábaim megfagytak, A szenvedés gyötör, fájdalom és viszketés formájában. Mitévő legyek? A fagyás. a végtagok gyakori betegsége. A megfagyott terület kezdetben, halotthalvány, később szederjes lesz, majd hólyagok képződnek, s végül a vérkeringés megszűntével bekövetkezik az elhalás. A lelökődött területeket nehezen gyógyuló fekélyek foglalják el. Nálunk a fagyás enyhébb formái szoktak előfordulni. A végtagok fagy árainak megelőzésére, nem szabad szűk cipőt és szoros kesztyűt viselni. A gyógykezelés sokféle és változatos. Legjobb, ha panaszával felkeres egy bőrgyógyász szakorvost, vagy a Bőr- ’ Vetni gondosó Intézetben jelen" ".. -• így biztosítja szakszerit gyógykezeltetését.
