Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-01 / 1. szám
T9Ö6. Januar 1. ' TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az 1966-os tervév sikeréért! Kétszer annyit épít a megyében az Állami Építőipari Vállalat mint tavaly Egy évvel ezelőtt alakult meg az ÉM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. Pontosabban: A komlói vállalatot telepítették át Szekszárdira, ezért változott meg a neve. Az átköltözés azonban nem mehet gyorsan végbe, évek kellenek ahhoz, hogy kialakítsák itt a központi telepet, minden részleg itt működjön. Annak ellenére, hogy a vállalat már Tolna megyei „illetőségű”, a múlt évben termelésének csak mintegy 40 százalékát végezte a megye területén. Az idén tovább folytatódik az átköltözés, olyan értelemben is, hogy most már a teljes évi programnak háromnegyed részét teljesíti a megyében a vállalat. Míg tavaly 87 millió forint értékű építkezést végzett a vállalat a megye területén, az idén ennek pontosan kétszerese, 174 millió forint az előirányzat. Tovább folytatják a lakásépítkezéseket, újakat kezdenek, de számos egyéb beruházás is indul az új esztendőben, aminek kivitelezője a vállalat lesz. Kijelölést kapott többek között a vállalat a Szekszárd központjában épülő kulturális kombinátra, a Patyolat új üzemére, a dombóvári betonelőregyártó üzem korszerűsítésére, a mözsi zöldség- és gyümölcstároló építésére, a bonyhádi 400 vagonos gabona- tárolóra és a tamási művelődési házra. Befejezik az idén a műszergyár építését, folytatják a Paksi Konzervgyár rekonstrukcióját, ami a vállalat legnagyobb Tolna megyei építkezése lesz. A vállalatnál komoly gondot okoz a megfelelő munkáslétszám biztosítása. Jelenleg megvan a program teljesítéséhez szükséges létszám, azonban a munkások jelentős része Baranyában dolgozik, odavalósi, akiket nem nagyon lehet Tolnába áttelepíteni. Éppen ezért itteni forrásokból kell majd a pótlásról gondoskodni. Az idén — az építőiparról szóló párthatározatnak megfelelően — tovább folytatják a koncentrálást. Míg tavaly — egyidőben — ötven-ötvenöt munkahelyen dolgoztak a vállalat munkásai, az idén ez mintegy 35-re csökken, annak ellenére, hogy a vállalat össztermelése 8—10 százalékkal nő. Ezáltal gazdaságosabbá lehet tenni a munkát, javítani a szervezést, jobban kihasználni a gépeket. Az idén még nehézségek vannak a téli munkaellátottsággal is, noha már a jelenlegi adottságok mellett is úgy számítják, hogy az éves tervnek 16—17 százalékát tudják teljesíteni az első negyedévben, tehát a téli hónapokban. A következő télre azonban már bőven lesz téliesíthető munkahely. Az év folyamán átadásra kerülő mintegy 120 lakáson felül 134-et az év második' felében kezdenek el, 1967-es befejezési határidővel. Tudnak majd téléij dolgozni a dombóvári kórház építkezésén, a Patyolatnál, a bátai „tojásgyárnál”. Tíz százalékkal több műtrágya Százmillió forint értékű gépet kap Tolna megye 1966-ban, körülbelül annyit, mint tavaly. Pontos adatok még nincsenek, de Biczó Ernő, az AGROKER igazgatója úgy tudja, több mint 40 kombájn lesz a mezőgazdasági gépek között és legalább 200 pótkocsi is jut a megyének. Az AGROKER terve főként az, hogy betakarító gépeket és munkagépeket hozzon és tudjon eladni a gazdaságoknak, sokkal többet, mint eddig. örvendetesen javul az ellátás műtrágyából. Biczó Ernő tájékoztatása szerint 1966-ra 8—9 százalékkal több nitrogéntartalmú műtrágya jut megyénknek, foszforból 5—6 százalékkal, kálisókból pedig 25—30 százalékkal több. összesen körülbelül 6—7000 tonnával kap több műtrágyát megyénk az előző évinél, ami tíz százalékos növekedést jelent. A háztáji gazdaságok részére csaknem kétszer annyi műtrágya jut mint eddig. Uj növényvédő szerek kerülnek forgalomba. A rézgálic pótlása feltétlenül biztosítva lesz, továbbá a Hungazin és a Diko- nirt mellett forgalomba kerül a K—64-es gyomirtószer. Ennek hatóanyaga egy évig tart. A burgonya gyomirtásához szintén új szert ad az AGROKER, de egyelőre csak korlátozott mennyiségben, kísérletképpen. A rovarirtó- szerek választéka szintén bővül: a hagyományos DDT és HCH tartalmú szerek mellett a Fiiból és a Metox nevű vegyszereket korlátlan mennyiségben rendelkezésre bocsátják. A talajfertőtlenítő szerek közül a Hungária DL—5-öst. kivonták a forgalomból, helyette a Hungária L—2 és a Hungária L—7 érkezik majd az AGROKER- hez. A kora tavaszi fejtrágyázáshoz, szükséges műtrágyából már 1000 vagonnal megérkezett megyénkbe, tehát az ellátás kielégítő lesz. Jövőre már új csarnokban dolgoznak a zománcgyár sajtoló! Edényégető alagútkemencét is építenek A magyar zománcedénygyártás fellegvára Bonyhádon van. A több mint fél évszázada üzemelő gyár, az elmúlt években a hazai szükségleten kívül már exportra is küldött jelentős mennyiségben edényféleséget. A távlati tervek, amely szerint nő a választék, és a meny- nyiség szükségessé tették a gyár korszerűsítését is. Ezideig, és még napjainkban is abban a sajtolóműhelyben dolgoznak a munkások, ahol a gyár alapításakor kezdték. De a régi üzemrész felett ma már kész a tető. A „fűrészfogas” műhelytető-kiképzés lehetővé tette a műhely különleges berendezését is. A jövő évben, amikor a csaknem hárommilliós létesítmény elkészül, a gépeket úgy fogják a nagycsarnokban csoportosítani, hogy a termelés is növelhető legyen. Jelenleg a munkások nagy nehézségek árán tudják csak a napi feladatukat elvégezni — ha leint esik az eső, még becsurog a tetőn —, de a jövő év tavaszán, nyarán az új, hatalmas csarnok elkészül, kihordják a régi félévszázados műhely falait, tetőzetét. Ugyanis úgy készítették az új üzemcsarnokot hogy közben a régi műhelyben dolgoztak.. Évekkel ezelőtt, egy műszaki fejlesztési terv során a zománcgyár kitűnő szakemberei elkészítették a legmodernebb alagútkemencét, amelyben folyamatosan égethetik a zománcedényeket. Tervüket azonban á budafoki gyárban valósították meg, s majd csak 1966-ban kerül sor arra, hogy „öcsi” hitelből itt Bonyhádon is felépítsék a korszerű edényégető alagútkemencét. MEK kezdemenyezesere a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a megyei KISZ-bizottság minden gazdasággal írásban megállapodik, illetve szerződés jön létre az iskola és a tsz között. A tanulóknak és azok szüleinek is biztonságérzetet ad ez, nem is beszélve a szövetkezetről. A MÉK igazgatója elmondotta továbbá, hogy új zöldpaprika fajtát nemesítettek hazánkban, a Hungaro- fruct kísérletezte ki hazai és olasz fajta keresztezéséből. Az eddigi kísérletek során 2E0— 300 mázsás átlagtermést adott. Az idén próbaképpen Mözsön és Tolnán fogják termeszteni 10 holdon. Két szövetkezet tápkocka- gyártó gépet kap, s ez ugyancsak a korai termesztést szolgálja, tehát lehetővé teszi a MÉK ezzel is, hogy több primőráru kerüljön piacraj Mind a lakosság, mind a termelő gazdaságok számára jó híreket közölt a MÉK igazgatója, Nika Károly. Először nagy vonalakban ismertette az 1966-os év termesztési és felvásárlása adatait. Ebből érdemes megemlíteni néhányat, összességében 3420 vagon burgonya, zöldségféle és gyümölcs felvásárlása a terv, amihez megvannak a termesztési és felvásárlási feltételek. Tehát erre számíthat a népgazdaság, a megye, a város. Tolna megye ellátására ebből a mennyiségből 601 vagon jut, Budapestre 180 vagon árut szánnak, exportra 458 vagonnal, az élelmiszeriparnak 338, különböző vidékek nagyvárosainak pedig 151 vagonnal. Ezek közül főként Veszprém, Tatabánya és Pécs kap nagyobb mennyiségű árut, de Szombathelytől Miskolcig mindenhova kerül zöldségféle Tolnából. A burgonya és a zöldség 95 százalékát a tsz- ekből és állami gazdaságokból vásárolja fel a MÉK. Igen jó, hogy . december 31-ig már 8375 holdra kötöttek szerződést a gazdaságok, ami a tervezett termesztési terület 90 százaléka, és kétszer akkora, mint a múlt év azonos időszakában kötött szerződés. Ennek alapján biztosítottabbnak látszik az idei évben a felvásárlás, mint tavaly. Az igazgató megemTtett néhány szövetkezetei, amelyek a legtöbb áruval járulnak hozzá a lakosság ellátásához és évről évre növelik kertészetüket. j A döbröközi Zöld Mező Tsz 300 holdon akar kertészkedni, mintegy 150 vagon árut ad. A dunaföldvári Alkotmány Tsz 306 holdról hozzávetőlegesen 100 vagon árut értékesít. Az utóbbi gazdasag sokkal több növényféleséget termeszt, mint a döbrököziek és munkaigényesebb, „nemesebb” cikkeket, ezért lasz kevesebb az áruja vagontételben. A mözsi Uj Élet Tsz 305 holdat jelentett be, amiről legalább 150 vagon zöldségfélét fog betakarítani. Mözs és Tolna exportál legtöbbet évek óta. A mözsi Uj Élet Tsz-ben egyébként 3 millió forint beruházással hajtatóház és hollandiágy-telep épül, teljesen saját erőből, s az 1966-ban már üzemel. Ebben az esztendőben megnövelik a kertészeti területüket egyebek között a következő szövetkezetek: Döbrököz, Mözs, a bölcskei Rákóczi Tsz (66 holdról 147-re) a szakcsi Uj Élet Tsz, amely eddig nem foglalkozott kertészkedéssel, s most 80 holdon létesít kertészetet. Érdemes megemlíteni — mondta Nika Károly, a MÉK igazgatója —, hogy a döbrököziek zöldségkertészete méreteiben is valóban nagyüzemi lesz, hiszen 100 holdon termesztenek sárgarépát és 100 holdon petrezselymet; Nagy kedvezményt jelent a termelőknek és egyúttal örömhír a fogyasztóknak is, hogy a paradicsomot nem a teljes éréskor fogják szedetni, hanem szalmasárga állapotban. Ez azt jelenti, hogy mire a fogyasztóhoz kerül, megérik és nem lesz romlás, tovább eláll. A tsz-tagok munkáját is könnyíti ez. hiszen a szedésben sokkal kellemesebb bánni a még nem egészen érett paradicsommal, mint azzal, amelyik összenyomódik. A tsz-ek munkaerő-problémáján akarnak könnyíteni azzal, hogy már most megszervezik a tanulók nyári foglalkoztatását a kertészetekben, A Uj ipari üzem Tamásiban Tamási a megye járási székhelyei közül iparilag a legelmaradottabb, jelentősebb, legalább száz főt foglalkoztató ipari üzeme nincs. A távlati tervekben szerepel a község iparosítása, hiszen itt minden tekintetben megfelelők az adottságok az ipartelepítésre. A nyár végén kezdte meg a működését egy kis üzem, ahol híradástechnikai alkatrészeket gyártanak. Az üzem jelenleg a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat részlegeként működik. Mindössze két szakembert hoztak Budapestről, a többi dolgozó helybeli, akik már itt sajátították el a különféle munkafogásokat és pár hónap alatt elérték a normának megfelelő teljesítményt. Egyelőre huszonötén dolgoznak a tsz-javítóműhelyből átalakított üzemben, az idén azonban újabb tíz fővel emelik meg a létszámot. Maga ez a kis műhely harmincöt főnyi dolgozójával még nem nagyon „iparosítja” Tamásit, azonban nemrég megkezdték a község szélén — a siófoki út mellett — az új híradástechnikai alkatrészüzem építését, aminek még ez évben el kell készülnie. Elkészülte és berendezése után körülbelül kétszáz dolgozót — főleg nőket — foglalkoztat majd. Jelenleg az alapozást végzik az építők. Nyolcmillió tojást ad Báta Távvezeték épiil Dombóvár—Kaposvár között alajtt a megye majd hétharmad részét villamosították. Az • új évben és a következő években a villamosrendszer tökéletesítése, korszerűsítése a legfontosabb feladat. A jövő évi program is ennek szellemében készült el. így a legjelentősebb munka, több mint hárommillió forintos költséggel, a Dombóvár és Kaposvár között épülő 35 kilovoltos távvezeték lesz.' Ehhez részben .már meg is kezdték az anyag kiszállítását. A vezeték elkészülte a dombóvári körzetben teszi biztonságossá az áramellátást. Jelentős munkát végeznek Bomyhádon is. Itt elkészítik az alállomás vezetékrendszerét — egymillió forintba kerül ez a munka is. Szekszárdon végzik a vállalat munkásai a legszebb és legtöbb gondot adó munkát is. A Szakály- testvérek utcától a hármashíd- ig a Rákóczi utcában föld alá viszik a villanyhálózatot. Ezideig a légvezetéken jutott áram a fogyasztókhoz, most kábelek segítségével. Ehhez a munkához a megyei tanács is hozzájárul anyagiakkal, ugyanis egy későbbi programot hoznak előre, és a költségek összeadásával válik csak a kábelezés lehetővé. Még decemberben hozzáfogtak a DÉDÁSZ szekszárdi üzletigazgatóságán az 1966-os program előkészítéséhez. • A szekszárdi, pontosabban Tolna megyei vállalati területen az az 1966. évben is a legfontosabb teendője a vállalat munkásainak, hogy biztosítsák a lakások, az ipari és mezőgadasági fogyasztók áramellátását. Az elmúlt húsz év lió forintba került a beruházás. Évente körülbelül 200 vagon abraktakarmányt használnak fel a baromfiak ellátására. Ötezres csoportokban tartják a tyúkokat, 28 gondozó látja el az etetés és egyéb közvetlen gondozás feladatait. Rajtuk kívül még heten fognak dolgozni a telepen; Egy biztost a rendkívül nagy jelentőségű beruházás sokat segít majd Tolna megye, elsősorban Szekszárd tojásellátásában is. Dél-Dunántúl legnagyobb szövetkezeti tojástermelő telepe, amit a bátai November 7. Tsz-ben építenek fel, 1966-ban már üzemel. Márczy Tivadar tsz-elnök tájékoztatása szerint évente 8 millió tojást várnak a tojóteleptől, ezenkívül 5—6 vagon húst is tudnak eladni. Húsz hold területen fekszik a telep a Bátaszék—mohácsi út mellett, 19 épületből áll, amelyek között két ikerház is található, szolgálati lakások, összesen 26 milJó kilátások és kedvezmények a zöldségtermesztésben
