Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
2 I TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. január 23. Á költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról) Az ipari és mezőgazdasági termelés alakulásával összhangban a külkereskedelmi forgalom 6— 8 százalékkal haladja meg az előző évit. A költségvetés bevételeinek mintegy 80 százalékát az állami vállalatok befizetései nyújtják, amelyek 76 milliárd forintot tesznek ki. Számolunk azzal, hogy a munkaszeryezési intézkedéseket, amelyeket vállalataink 1965 folyamán megkezdték, tovább fejlesztik. Meg kell akadályozni az adminisztratív létszám növekedését. Nagyobb figyelmet kell fordítani — elsősorban a kohó- és gépipar területén — az anyag- gazdálkodásra, az anyagfelhasználásra. Szólni kell néhány szót a készletekről is. Az elemzések azt mutatják, hogy vállalataink jelentős részénél az 1966-os termelési feladatok megoldhatók változatlan nagyságú készlettel. Ezért az anyagi érdekeltség eszközeivel, vagy szükség szerint adminisztratív intézkedésekkel is — a termelést irányító minisztériumoknak, a bankoknak el kell érniük, hogy ne halmozódjanak fel indokolatlanul készletek és biztosítsák a szükségletre történő termelést, az összetétel kedvező irányú változását. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a készletek terén még mindig jelentősek a tartalékok, s elsősorban a vállalati vezetés feladata, hogy ezeket megfelelő szervezési és értékesítési módszerekkel felszabadítsa. A költségvetés bevételi oldalán a kisipari és földművesszövetkezetek adóbefizetése több mint 3 milliárd forint. Ennek* zöme a kisipari szövetkezeteket terheli. Termelésük 1966-ban 8,5 százalékkal haladja meg az előző évit. Az adóbevétel azonban nem emelkedik ilyen arányban, mert a szövetkezetek exporttermelése — örvendetesen — az össztermelésnél nagyobb mértékben (mintegy 13 százalékkal) nő, ami forgalmiadó-mentes és jövedelemadó-kedvezményben részesül. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetési előirányzata — összesen 1625 millió forint — az előző évihez képest némi emelkedést mutat. A kenyérgabona felvásárlási áremelésből származó bevétel egy részét adókedvezmény formájában kapják meg a szövetkezetek. Gondoskodni kell a költségvetést megillető adóbefizetések és a hitelvisszafizetések pontos teljesítéséről. A termelőszövetkezeteknél úgy kell tovább fejleszteni az ösztönző jövedelemelosztási formákat, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a végzett munkához és ne okozzanak üzemen belüli aránytalanságokat. Meg kell akadályozni minden olyan juttatást, amely mögött nem áll tényleges teljesítmény. A lakosság befizetései összesen 6 291 millió forintot tesznek ki, ami a költségvetés összbevételeinek 6,6 százaléka. Ez évben adórendszerünkön néhány változtatást eszközlünk, amelyek előreláthatólag mintegy 150 millió forintos többletbevételt eredményeznek. Ezek az intézkedések elsősorban a magas jövedelmű kisiparosokat, kiskereskedőket és szabadfoglalkozá- súakat érintik. Az államháztartás bevételei szempontjából ez viszonylag nem jelentős összeg, az intézkedések mégis szükségesek a jövedelemelosztás aránytalanságainak mérséklése végett. Bizonyos — nem széles — rétegnél ugyanis olyan kirívó aránytalanságok mutatkoznak, amelyek nem indokoltak és nem is engedhetők meg. Az adóemelés nem fogja érinteni a kis jövedelmű szolgáltató, javító és más iparosokat. 45,1 milliárd forint beruházásokra A népgazdaság beruházásainak összvolumene 1966-ban 45,1 milliárd forint, mintegy 5—7 százalékkal több az előző évinél. Ennek több mint felét — elsősorban a nagyobb létesítményeket — az állami költségvetés finanszírozza — mondotta és megemlítette, hogy új tételként jelennek meg — egymilliárdos keretben — az exportnövelő és importcsökkentő kisebb beruházások. Ezek számára egyszerűsített engedélyezési és bonyolítási eljárást biztosítunk, ami lehetővé teszi, hogy viszonylag gyorsan elkészülő létesítményekkel kedvező irányba befolyásoljuk külkereskedelmi mérlegünket. A termelőszövetkezeti beruhá - zások megvalósításához hosszú és középlejáratú hitelek formájában 4 472 millió forintot, beruházási és üzemviteli juttatásokra pedig 4 434 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Termelőszövetkezeteink 1966-ban a felvásárlási áremelés nyújtotta bevételi többletek felhasználásával amortizációs alapot létesítenek. Az alap — egyelőre — gépek és gépi berendezések pótlására és fejlesztésére használható fel. Az alap képzése és elszámolása fontos lépés az önálló gazdálkodás erősítését célzó intézkedések sorában. Növekszik a korábbi években megvalósított beruházásokkal, ültetvénytelepítésekkel kapcsolatos járulékos létesítményekre fordított összeg. így az előző éveknél nagyobb mértékben létesülnek csomagolok, tárolószínek, tejházak, takarmány-előkészítők Gépállomási díjkedvezmény címén 820 millió forintot, a gyenge termelőszövetkezetek állami támogatására — az előző évhez hasonlóan — 700 millió forintot biztosít a költségvetés. Az. államháztartás a vállalatok forgóeszköz-szükségletének finanszírozására 2 350 millió forint ösz- szeget irányoz elő. A' vállalatok pénzellátása keretében a költségvetés 4,8 milliárd forintot fordít külkereskedelmi árkiegyenlítésre. E hatalmas ösz- szeg a hazai és világpiaci árak eltéréseit fedezi, s arra figyelmeztet, hogy exportcikkeink önköltsége sok esetben megengedhetetlenül magas, gazdaságosságuk nem kielégítő. Tímár Mátyás elmondotta, hogy a költségvetési szervek kiadásai összesen 39,4 milliárd forintot tesznek, ki. Efón belül elsősorban a nyugdíjak növekednek. Ebben az évben 1 186 000 állami és szövetkezeti nyugdíjas ellátásáról gondoskodik államunk. A nyugdíjkiadások teljes összege 7 350 millió forint, míg a nyugdíjjárulékból eredő bevétel — az újonnan bevezetett progresszióval együtt — 5 460 millió forint. A hiányt az államháztartás biztosítja. Ugyancsak a költségvetés fedezi a tsz-nyugdíjalap 330 millió forintos hiányát is. A társadalombiztosítási kiadásokra fordított teljes összeg — figyelembe véve a bevezetésre kerülő intéz- kezéseket is — az előző évinél 2 milliárd forinttal lesz magasabb. A szónok elmondotta, hogy egészségügyi ellátásra 5.68Ó millió forintot, kulturális kiadásokra 9,920 millió forintot fordítunk. A védelmi, valamint rend- és jogbiztonsági kiadások az előző évhez képest lényegében változatlan szinten vannak, hasonlóképpen az igazgatási kiadások is. Az államigazgatási szervek létszáma, az előirányzatok szerint valamelyest csökken. Bízunk abban, hogy a csökkenés a költség- vetés végrehajtása során nagyobb lesz, mert a megtakarított összeg felét e szervek béremelésére használhatják fel. A tanácsok költségvetése az előző évvel szemben 360 millió forinttal emelkedik. Gazdálkodási rendszerünkben 1966-ban számos változás következik be. Így szélesedik az átengedett bevételek köre. Ez évtől kezdve a tanácsok bevételi forrásait növeli a földadó, valamint az illeték- befizetések jelentős része is. A helyi szervek előirányzatai a korábbi gyakorlattól eltérően magukba foglalják az év során megvalósuló új egészségügyi, szociális és kulturális intézmények működéséhez szükséges összegek nagyobb részét, amit a múltban a minisztérium költségvetése tartalmazott. A községfej lesztésd alapot illetően január 1-én életbe lépett a kormány rendelete az állami hozzájárulási rendszer módosításáról. Ennek alapján elsősorban a városok helyzete javul. Az állami hozzájárulás 130 millió forinttal nő. Tímár Mátyás kiemelte, hogy a fogyasztási alap a terv szerint 2,5 —3 százalékkal nő. A reálbéreknél az emelkedés 1,5 százalék. Áz árintézkedések célja a jobb árarányok megteremtése A megjelent remdeletekből és nyilatkozatokból ismeretes, hogy a Központi Bizottság és a kormány határozata alapján hozott árintézkedések célja az értéket jobban kifejező árarányok megteremtése, a termelés ösztönzése, a dotációk csökkentése, a fogyasztás ösz- szetételének bizonyos változtatása. Közismert, hogy húsáraink lényegesen alacsonyabbak, mint számos szocialista országban és általában a tőkés országokban. Mivel a hús fogyasztási ára, s ennek következtében felvásárlási ára is alacsony volt, ez nem ösztönözte megfelelően az állattenyésztést. Ugyanakkor az alacsony árral összefüggően 1957 óta 30 százalékkal nőtt a fogyasztás. Ugyancsak tudott dolog ma már. hogy például a fővárosi közlekedésnél az állami dotáció évenként 600 millió forint, azaz az önköltség 73 százaléka. Ismert az is, hogy a textíliák egy része nálunk lényegesen drágább, mint más országokban, Eaeket az aránytalanságokat, amelyek a termelést, a keresletet és a kínálatot nem megfelelő irányba befolyásolják, előbb vagy utóbb rendezni kell. A fogyasztói ár-, a bér- és társadalombiztosítási intézkedések a költségvetés egyenlegét nem érintik A felvásárlási árak emelése bizonyos többletterhet ró az államháztartásra, amelynek fedezetét előirányoztuk. Az intézkedések részletes költségkihatását az érdekelt szervek decemberben és januárban kidolgozták. A hús és állati termékek, a tüzelőanyagok árainak emelése, a helyi közlekedési tarifák emelése, a progresz- szív nyugdíjjárulék és egyes magas jövedelmű kategóriák adójának növelése a költségvetés bevételeit növelni fogja, illetőleg kiadásait (a dotációkat) csökkenti. Ezzel szemben a béremelések, a családi pótlék, nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási juttatások, valamint a textil és egyéb árleszállítás a költségvetés kiadásait növeli, illetőleg bevételeit csökkenti. Ilyen nagy horderejű intézkedésnél a fogyasztási struktúra alakulása és így hatása a költségvetésre teljes pontossággal természetesen nem számítható ki, feltehető azonban, hogy a tervezettnél jelentősebb eltérés nem lesz. A határozatok nyilvánosságra hozatala után elsősorban a lakosság jövedelmét csökkentő intézkedések: az ár-, a közlekedési tarifa- és a nyugdíjjárulék emelése volt az érdeklődés előterében. A jövedelemnövelő intézkedések közül a béremelések részletei a közelmúltban váltak ismertté. A béremelések összesen körülbelül 800 ezer dolgozót érintenek. így az állami iparban és az egyéb ágazatokban mintegy 300 000 munkás részesül 7—8 százalékos béremelésben. Körülbelül 100 000 pedagógus 15—16 százalékos, 140 000 belkereskedelmi dolgozó 8—9 százalékos és több mint 50 000 egészségügyi dolgozó havi átlagban 170 —180 forintos fizetésemelést kap. többek között olyan keresett árukat, mint egyes ágyneműk, körkötött női harisnya, kártolt gyapjúszövetek, szintetikus és műselyem kötött áru, néhány cipőfajta és más áru — mintegy 15—20 százalékkal olcsóbban vásárolhat a lakosság — mondotta, majd hangsúlyozta* hogy az 1966. évi népgazdasági terv és költségvetés sikeres megvalósítása szempontjából jelentősek a Központi Bizottság határozata nyomán ez évben bevezetésre kerülő gazdaságirányítási intézkedések. A kormány nem írt elő teljes termelési mutatót az ipari tárcák részére, ami elősegíti a szükségletre termelés jobb érvényesítését. Előremutató intézkedés a szál* lítási szerződések reformja is. A kidolgozott új jogszabály megAz állami építőiparban 100 000 főt érint a különélési, és 10 000 főt a munkahelyi pótlék felemelése. A művezetők béremelése körülbelül 40 000 főt érint A családi pótlék rendezése 600 000 családot, a nyugdíjemelés 367 000 főt érint. Kétségtelen, hogy a jövedelem- növekedés inkább az alacsony keresetű, a csökkenés pedig a magas jövedelmű családoknál mutatkozik. Bár ez a jövedelmek differenciálásával szemben hat, úgy véljük, hogy a jövőt illetően a differenciálás helyes elvét fennt kell tartani és lehetőséget kell biztosítani a bérezési és anyagi érdekeltségi rendszeren keresztül ennek érvényesítésére. Február 1-ével életbe lép a textil-árleszállításra vonatkozó határozat is, amely azt jelenti, hogy számos ruházati cikket — szünteti a terv és a szerződések, illetőleg a tervidőszak és a szerződési időszakok mechanikus kapcsolatát. Néhány új rendelkezés lép életbe a beruházások, felújítások lebonyolítási rendszerében. Tovább fejlesztjük a prémium- és nyereségrészesedési rendszert* a vállalatok érdekeltségét a deviza-gazdálkodásban. A gazdaság- irányítási reform céljaival összhangban 1966-ban javítjuk a költségvetési szervek tervezési és gazdálkodási rendszerét is. Vállalatainknak az új gazdaságirányítási intézkedésekkel kapcsolatban már 1966-ban fokozott figyelmet kell fordítaniok a piacra, az itt jelentkező szükségletekre. Az a vállalat, amely erre időben felfigyel, anyagilag nem fog rosszul járni. Az idén már érvényesítjük a Központi Bizottság által megerősített Az elmondottakból is kitűnik, hogy az 1966. évi gazdálkodásban már számos vonatkozásban érvényesítjük a Központi Bizottság által megerősített irányelveket. A jelentősebb intézkedésekre azonban 1967-ben és főleg 1968 január elsején kerül sor, amikor a reform teljes egészében életbe lép, — jelentette ki Timár Mátyás, majd befejezésül többek között ezeket mondotta: — 1966 harmadik ötéves tervünk kezdete. A terv fő arányai már kialakultak. A még hátralévő munka megvalósításakor biztosítani kell a beruházások koncentrációját azokra a terüleirányelveket tekre, ahol az új létesítmények leginkább elősegítik a gazdasági egyensúlyt és a fejlődés fokozott ütemét. Meg kell vizsgálni széles összefüggéseiben a fő felhasználók és más érdekelt szervek bevonásával — néhány olyan kérdést, amely alapvetően befolyásolja jövőnket. így energiagazdálkodásunk fejlesztését, ezen belül a gázfelhasználás programját, alumíniumfeldolgozó iparunk fejlesztését, vegyiparunk, járműgyártási iparunk feladatait, a gépipar egyéb területein kialakítandó súlypontokat, a mezőgazdasági járulékos beruházások kérdését, az élelmiszeripar fejlesztési lehetőségeit. Ki kell dolgozni, illétve tovább kell fejleszteni azokat a koncep(Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozik az országgyűlés. (Bozsáa Endre felvétele.)
