Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
1966. január 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Á költségvetés az országgyűlés előtt r (Folytatás a 2. oldalról) ciókat, melyek a következő 10— 15 évre meghatározzák feladatainkat. A vállalatok vezetői törekedjenek a belkereskedelem áruellátásának javítására, az export terven felüli növelésére. Biztosítsák, hogy valódi kereslettel alá nem támasztott termelés sehol ne legyen. A felhasználók ne termeltessenek és ne vegyenek át olyan termékeket, amelyeknek minősége nem kielégítő és amelyeknek realizálása bizonytalan. A tervet azokon a területeken teljesítsék túl, ahol ezt a népgazdaság érdekei valóban szükségessé teszik. Javítani kell az exportcikkek gazdaságosságát, helyt kell állni a világpiacon is cikkeink minőségével, korszerűségével. El kell érni, hogy a folyamatban levő nagy beruházások az előírt határidőre és a tervezett költségekkel valósuljanak meg. Fokozott szigorral kell fellépniök az állami és társadalmi ellenőrzés szerveinek a rendet sértő, hanyagul gazdálkodó vállalatokkal szemben. Az irányító szerveknek és a bankoknak fel kell figyelniük minden rendellenességre. Terveink végrehajtásában a legnagyobb feladatok a vezetőkre hárulnak mind az államapparátus intézményeinél, mind a vállalatoknál. Rajtuk áll, hogy kihasználják azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyek a szocialista rendszerben, a tömegek munkájában rejlenek. Dr. Tímár Mátyás pénzügy- miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Pesta László, a terv- és költségvetési bizottság előadója arról beszélt, hogy ma már tömegesen foglalkoznak az emberek a várható és megvalósuló reformok kérdéseivel. Szólt az elért eredményekről, s kijelentette, hogy ezeket nem értük volna el a párt 1964 decemberi határozatai nélkül. Kiemelte, ha a mutatkozó kedvező tendenciák megszilárdulnak, a nemzeti jövedelem szolid, 3—4 százalékos emelkedésével számolhatunk. Az országgyűlés dr. Pesta László javaslatára elhatározta, hogy a költségvetésről előterjesztett törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együtt tárgyalja meg. Szünet után Vida István, dr. Stark Janka Pest megyei, majd Szabó István Hajdű-Bihar megyei és dr. Hornung Mátyás Szabolcs megyei képviselő szólalt fel. Szünet után Nagy Józsefné könnyűipari miniszter emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a tavalyi 12,8 milliárd forintról 13,4 milliárdra emelkednek a könnyűipari vállalatok idei befizetései. A könnyűipar munkáját azonban nehéz lenne csupán ezekből a milliárdos számokból megítélni. Hangsúlyozta, az utóbbi években a vásárlóközönség igényesebb lett, az ipari és kereskedelmi vállalatok pedig mind jobban alkalmazkodnak a vásárlók igényeihez. A fejlődésnek elsősorban az a magyarázata, hogy 1957 óta és különösen a második ötéves terv időszakában a párt és a kormány figyelme mindinkább a lakosság szükségleteinek kielégítésére irányult. Számadatokkal bizonyította r. könnyűipar fejlődését, majd így folytatta: — Az idén jelentős erőfeszítéseket kíván a könnyűipar és a belkereskedelem ruházati ágazatában dolgozóktól az a kormányintézkedés — mondotta —, amely kereken 730 millió forint értékben leszállítja számos ruházati cikk ánát. Az árleszállítás zömében a keresett, a tömegek szükségleteit kielégítő cikkeket érinti és ezért máris intézkedtünk, hogy ha a kereskedelem ezt igényli, akkor az ioarvállalatok menet közben is álljanak át ezeknek a cikkeknek a fokozottabb gyártására, így például a Harisnyagyár az eredetileg tervezettnél mintegy félmillió párral több szintetikus harisnyát fog készíteni. Az ellátás javítására ezenkívül mintegy másfél millió négyzetméter ágyneműanyag, több mint másfél millió pár szintetikus zokni, csaknem negyed- millió darab különböző szintetikus alsóruházati cikk és sok más áru terven felüli átadásáról intézkedett a kormány már eddig is. — Természetesen előfordulhat, hogy egy-egy városban, egy-egy üzletben akár a vásárlások hirtelen megélénkülése, akár a rossz elosztás, vagy más szervezési hiba miatt egy-egy cikk egy ideig nem kapható. Előfordulhat egy-egy téves ármegállapítás is, ezt azonban helytelen lenne az árleszállítási intézkedések hibájának tulajdonítani. Úgy vélem, az ipari és a kereskedelmi vállalatok és a minisztériumi vezetők nevében is mondhatom: mindent el fogunk követni, hogy a leszállított árucikkeket változatlan minőségben általában kapni lehessen. Ezután Mohácsi Imre Szolnok megyei képviselő szólalt fel. Juhász János Fejér megyei képviselő után Friss István budapesti képviselő rámutatott, hogy a népgazdaság ötéves fejlődése szemléletesen tükröződik a költségvetés fontosabb előirányzatainak évenkénti alakulásában is. Az Idei állami költségvetés bevételeinek, illetve kiadásainak összege például mintegy 95 milliárd forint — szemben az elmúlt esztendei 90 milliárd forintos végösszeggel. Az emelkedés összességében tehát körülbelül 6 százalékos. A képviselő kifejtette, hogy a költségvetés számaiból kirajzolódó helyes irányú fejlődés olyan esztendő után következik be, amelyben népgazdaságunknak súlyos elemi csapásokkal, a kedvezőtlen időjárás miatt számottevő terméskieséssel, száj- és körömfájással, stb. kellett megküzdenie. Friss István ezután rámutatott, hogy rendkívül fontos az elmúlt esztendőkben felgyülemlett tapasztalatok mielőbbi gyakorlati hasznosítása. Példaként említette, hogy az elmúlt esztendők egyértelműen bebizonyították: a mezőgazdaság több beruházást igényel, mint amennyire korábban gondoltunk. Ugyancsak figyelemre méltó tapasztalat, hogy a beruházásokat komplex módon kell megtervezni és végrehajtani, mert ez rendkívül fontos tényezője népgazdaságunk fejlődésének. Friss István után Széli János Csongrád megyei képviselő szólalt fel. Ezután dr. Törő Imre akadémikus, Pest megyei képviselő elmondotta: Államunk, kormányzatunk esztendőről esztendőre mind több pénzt fordít kulturális célokra, művelődésre. A társadalomnak érdeke, hogy ezeket az anyagiakat csakis ilyen célokra fordítsák. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben tartott vizsgálata mégis megállapította, hogy több helyütt nem a rendeltetésének megfelelően gazdálkodnak ezekkel az összegekkel. Felszólalása befejező részében a képviselő a nemrégiben megalakított Országos Népművelési Tanács és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai mellett működő megyei népművelési tanácsok tevékenységét, feladatait körvonalazta. Ezután Mihályfi Ernő Nógrád megyei képviselő kulturális, elsősorban képzőművészeti kérdésekkel foglalkozott, majd Varga István budapesti képviselő a műszaki fejlesztés kérdéséről beszélt Kovács József Békés megyei képviselő arra hívta fel a figyelmet hogy a mezőgazdaság fejlesztésére szánt összegeket a leggazdaságosabban kell felhasználni. Dr. Fekszi István Szabolcs- Szatmár megyei képviselő elégedetten nyugtázta, hogy 1963-tól növekednek a tanácsok bevételi forrásai. Az országgyűlés pénteken délelőtt folytatja munkáját. Ismét megkezdte munkáját a genfi leszerelési értekezlet Genf (MTI). Négyhónapos szünet után csütörtökön délután a genfi Nemzetek Palotájában ismét megkezdte munkáját a tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet. A Szemjon Carapkin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetőjének elnökletével megnyílt 235. munkaülésen Sopinelli, az ENSZ genfi irodájának vezér- igazgatója, U Thant ENSZ-főtit- kár személyes képviselője felolvasta U Thant és VI. Pál pápa üzenetét. U Thant felszólította a tizen- nyolcas bizottság tagjait, hogy minden igyekezetükkel azon cél elérésén fáradozzanak, hogy mielőbb egyezmény szülessen az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról. VI. Pál pápa üzenetében arra kérte a Genfben most ismét ösz- szeült államférfiakat és tudósokat, hogy mindent tegyenek meg az atomháború veszélyének végleges száműzése érdekében. Carapkin és Foster, az értekezlet szovjet, illetve amerikai társelnöke a munkaülés megnyitása előtt 45 percen át tárgyalt ügyrendi kérdésekről. Megállapodtak abban, hogy a konferencia keddi és csütörtöki napokon tartja üléseit. Kedden az atomfegyverek további elterjedésének megakadályozásával összefüggő problémákkal, csütörtökön pedig az általános és teljes leszerelés kérdéseivel foglalkoznak. korcsolyacipő Kiss István minőségi ellenőr, Székely Mihály sarokfelcsavarozó munkaasztala mellett a készülő cipőket vizsgálja. Szekszárdon, a volt Selyemgubó- beváltó egyik épületében kapott helyet a Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz bonyhádi részlege. Kis műhely, kanyargós lépcsőkön lehet megközelíteni. Szűk helyen negyven ember zsúfolódik össze. Kerülgetik egymást vigyázva, a termelés ütemét ez a helyhiány zavarja, de erősen nem befolyásolja, mert a tervezett száz pár naponta lekerül a szalagról. Temérdek hófehér cipő, az északi országok korcsolyázó asszonyainak, lányainak. Angliába, Svédországba, Finnországba szállítják őket, a legkisebb lábú hölgyek részéire és a, legkényelmesebb számú méretig, magas szárú tetszetős kivitelben. — Tavaly tizennyolcezer pár készült — újságolja a szalag egyik dolgozója. Hangsúlyán érződik, hogy büszke a teljesítményükre. Wittner István telepvezető még annyival egészíti ki ezt a közlést, hogy eddig a cipők minőségére sem érkezett külöhösebb panasz, ennek köszönhető, hogy az idei első félévben már 10 000 pár korcsolyacipőre kaptak megrendelést. Kényesek ezek a fehér cipők* készítésük sok figyelmet, elővigyázatosságot kíván. Solymosi Já- nosné kikészítő végzi csomago- Van köztük negyvenhármas is... előtt az utolsó műveleteket. Túri — Moldován Utolsó simítások a kész cipőn. Solymosi Jánosné bőrfestékkel tünteti el az apróbb szennyeződéseket. Etiópiái közlemény Kállai Gyula látogatásáról sára február 8-tól 11-ig látogatást tesz Etiópiában. Ez a látogatás — mondja a külügyminisztériumi közlemény — tovább fogja erősíteni a két ország kapcsolatait. Addisz Abeba (UPI). Az etió- piai külügyminisztérium csütörtökön bejelentette, hogy Kállai Gyula, a magyar kormány elnöke Hailé Szelasszié császár meghívó-
