Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-26 / 21. szám

I960, január 26. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG 3 Még sok a rejtett tartalék Hatvan tsz-asszony kapott elismerő oklevelet NEM VÉLETLEN, hogy ilyen cíiru alatt jelenik meg a tudósí­tás. A tanácskozáson, amelyen jól dolgozó tsz-asszonyok, nőbizottsá­gi tagok vettek részt többször is utalás hangzott el a mezőgazda­ságban eddig fel nem tárt tarta­lékokra, akár a termelés lehető­ségeinek kihasználásáról, a szak­munkásképzésről, a kisgépkeze­lésről, vagy egyébről volt szó. Takács Mihályné, a Nőtanács megyei titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Horváth Jó­zsef, a megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztályának vezetője mondott beszámolót. A beszámoló nagy anyagot ölelt fel. Részletes ismertetésére nincs lehetőség, de néhány dologról feltétlenül szólni kell: — Amikor a mezőgazdasági terv teljesítése került szóba, a megye lakosságának nem kell le­hajtani a fejét. Megyénk mező- gazdasága az elmúlt évben 101 százalékos teljesítést ért el. Emel­kedtek termésátlagaink, s néhány terményféleség termelési átlagát figyelembe véve, országos vi­szonylatban a harmadik-negyedik helyezettek közé kerültünk — mondotta. — Növekedett a ter­melőszövetkezetek gazdasági alap­ja és csökkent a gyenge tsz-ek száma. A javuló gazdálkodás ered­ményei a felvásárlás terén is meg­mutatkoznak. Kenyérgabonából 1150 vagonnal több került felvá­sárlásra. Néhány áruféleséget le­számítva a felvásárlási terv tel­jesítésével nem maradtunk adó­sak. A BESZÁMOLÓ a továbbiak­ban azokról a lehetőségekről be­szélt, amelyek még nincsenek kel­lőképpen kihasználva. Ilyenek a nagyobb önállóság nyújtotta lehe­tőség, az új mezőgazdasági mód­szerek alkalmazása, a szakember- képzés stb. A mezőgazdaságban az uralkodó termelőeszköz a trak­tor. Megyénkben a háború előtti években 350 traktor dolgozott a és kémiai ismeretekre, hozzáértés­re van szükség ahhoz, hogy a le­hetőségek jól, ki legyenek hasz­nálva. És itt kell beszélni arról is, hogy a mezőgazdasági szak­munkásképzés elmarad a mezőgaz­daság általános fejlődésétől. A mezőgazdasági szakemberigényünk nagy. Megyénkben a harmadik öt­éves terv végére 250 mezőgazda- sági mérnökre és 800 szaktechni­kusra lesz szükség. Azt szeret­nénk, ha a mezőgazdaságban dol­gozó tsz-tagok legalább 25—30 százaléka szakmunkás-végzettség­gel rendelkezne. ügy érzem, jó helyen beszélek amikor a megye jól dolgozó úr­asszonyainak segítségére apellá­lok. Számos jó tapasztalatunk van; ha az asszonyok valamit el­határoznak, azt végre is hajtják Arra kérem a jelenlévőket és raj­tuk keresztül a Tolna megyei tsz-asszonyokat, legyenek szó­szólói az itt elhangzottaknak, és maguk is igyekezzenek elsajátíta­ni az új termelési eljárásokat — fejezte be beszédét Horváth elv- társ. A VITÁBAN ELSŐNEK Fe­rencz Imréné kismányoki tsz- asszony kért szót. A baromfi-, hús- és a zöldségellátásról beszélt. — Ha mi, mezőgazdasági dolgo­zók elvárjuk az ipari munkások­tól, hogy megfelelő legyen az iparcikkellátás, viszonzásképpen az a feladatunk, hogy élelmiszer­rel lássuk el a városi dolgozókat. Szabó Istvánné dunaszentgyörgyi tsz-tag arról beszélt, hogy az asz- szonyok szívesen ismerkednek a mezőgazdasági kisgépekkel. Tsz- ünkben versenyezünk egymással, hogy melyik asszony dolgozzék a palántázó géppel. A palántázó gé­pet megszerettük, s ezután már a mezőgazdasági kisgépek kezelésé­től sem riadunk vissza — mon­dotta. Vas Istvánné, a dunaföld­vári Alkotmány Tsz tagja a ná­luk megalakult szocialista brigád eredményeiről beszélt. — A ker­tészetben tavasszal alakult meg a brigád és a kertészet forintbevé­teli tervének 10 százalékos túl­teljesítését vállaltuk. Vállalásunkat jóval túlszárnyal­tuk, s reméljük, az értékelés sem marad el. Miklós Ferencné dom­bóvári tsz-tag a háztáji gazdaság takarmányellátásáról beszélt, amely náluk nincs megoldva. Pur- ger Istvánné harci tsz-asszony ar­ról beszélt, hogy miért nem ma­radnak náluk a fiatalok a tsz-ben. — Sajnos a tsz-ben dolgozó szü­lők részéről sem kapnak olyan biz­tatást a fiatalok, hogy a tsz-ben maradjanak. Sokan úgy érvelnek; miért maradjanak meg a mezőgaz­daságban, amikor ott a legalacso­nyabb a nyugdíj, és a legmagasabb a korhatár? Balogh Ferencné dom­bóvári tsz-tag viszont a dolog má.- sik oldaláról beszélt. Elmondta, hogy náluk a tsz-nőbizottság be­szélgetett a szülőkkel. A beszélge­tésnek az lett az eredménye, hogy néhány fiatal jelentkezett a Len- gyeli Mezőgazdasági Szakiskolára továbbtanulásra. Németh Lajosné kakasdi tsz-asszony a háztáji ba­romfitenyésztés hasznosságáról. Palkó Lászlóné, a bonyhádi Ezüst­kalász Tsz tagja néhány belső problémáról beszélt. SZŰCS LAJOS elvtárs, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályé, nak vezetője válaszolt a vitában felmerülő kérdésekre. Ezután át­adta a megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya elismerő oklevelét 60 tsz-asszonynak, nőbizottsági tagnak. Az asszonyok az elmúlt évben végzett jó munkájukkal se­gítették termelőszövetkezetük gaz­dasági megerősítését. Ezért kap­ták az oklevelet. Pozsonyi Ignácné A hómunkások vizsgája volt... Véget ért a nagy munka, az erőpróba. A megye közút­jai járhatók. Másfél héttel ezelőtt, amikor alig néhány autó­busz közlekedett csupán, és a vihar tombolt, nem gondol­tuk, hogy ilyen jól vizsgázik a Tolna megye útjaiért felelős szerv. Még a tél első próbájakor, éppen a fővárosban mon­dott csődöt egy olyan nagymúltú vállalat, mint a Köztiszta­sági. Űjságok, rádióadások szóltak a nem kellő felkészülés­ről. .. És csak a szigorú intézkedések nyomán javult a fő­városi helyzet Mi, itt Tolna megyében, még az ősz végén rövid hírt adtunk róla: A Közúti Igazgatóság, ennek különböző al­vállalkozói, munkavállalói a lehetőségekhez mérten, fel­készültek a télre, készek a szűkös gépparkkal is a gyors munkára. Hírünk, beigazolódott. Kapkodásmentes volt a közutakon a munka. Tudta a megyei vezetőségtől a mellék­utak útőréig mindenki, mi a teendő. Tudta a zombai térrég­ben Pesti Lajos útőr, a hófúváskor azonnal értesítenie kell a Parasztbecsület Tsz traktorosait és azok jönnek a hóekét vontatni. Tudta Szajkó Lajos gépkocsivezető, Angyal Fe­renc útőr, Mészáros Ferenc útőr, Kovács Ferenc technikus és még nagyon sokan, hogy mi a teendő, hogyan kell cse­lekedni, ha ránk tör a vinar. Tudták, hogy mit kell tenni és ismerték a rájuk váró kötelességet, felelősséget, hogy Tolna megyében az utakat gyorsan kell járhatóvá tenni. A vizsgának vége. Jól vizsgázott az igazgatóság, nem különben dicséret illet minden munkást, gépkezelőt. Amikor ma már vígan, kényelmesen haladó autóbuszban, gépkocsi­ban utazunk célunk felé, a hómunkásokra kell elismeréssel gondolni. És arra is, hogy mivel tehetjük a hó elleni vé­dekezést még eredményesebbé! További, nagy kapacitású gépek szükségesek, a szomszédos megyékkel való szoros együttműködés, a kapcsolat kiépítése a közúfi közlekedésben érdekelt vállalatok között, mind a jövő feladatát is képezi. Úgy, mint eddig. A tél még nem múlott el. Az első komoly erőpróba bizonyította, hogy eljutott a tej, a kenyér a bol­tokba. Az AKÖV és a vállalatok gépkocsivezetői sokat tet­tek annak érdekében, hogy a megye községei ne maradja­nak fogyasztási javak nélkül. A legjobban elzárt községbe is_ öt-hat óra alatt utat nyitottak. Közlekedtek a mentők, a tűzoltók, nem vélt fennakadás a közúti forgalomban — csak korlátozás. És nyilván így lesz a jövőben is, ha ránktör az ítélet­idő, ha ismét a közútra szólítja a kötelesség az útfenntartás derék munkásait, vezetőit. A télnek még nincs vége. Vár­hatunk még hófúvást, jegesedést a közutakon. A Tolna me­gyei elhárító apparátus kész a feladatokra. Ezekben a na­pokban teljes erővel javítják az óhatatlanul meghibásodó gépeket. A vezetők készítik az újabb terveket, már a mos­tani tapasztalatok alapján. Ha kell, már holnap kifuthat­nak a hóekék az utakra. Nem éri meglepetésként a mun­kásokat, a vezetőket a hóvihar okozta akadálv. ....................., - Pj ~ N ÉPÜNK ÜGVC földeken. Jelenleg 2950 traktor dolgozik a megye mezőgazdaságá­ban. Az idei évben még 224 trak­tort kapunk, s ebből 120-at a ter­melőszövetkezeti gazdaságok. A mezőgazdaság fejlődése, a gépesí­tés és a kémiai vegyszerek alkal­mazása mind nagyobb szakmai fel- készültséget igényelnek. Technikai EGÉSZ — A magyar—szovjet barát­ság éltető erőnk. — mondta a szünetben Kiss János veterán, egyik Tolna megyei kongresz­lés előtt el kell végezni a burgo­nyatábla töltögetését. Uj gyomirtó szer a K—64 is. A kukoricaföldeken használják, a Hungazinhoz hasonló, 2557 tonnát igényeltek belőle. Holdanként 4 kilogramm szükséges. Egyébként a kemizálás érdekes­ségeként a megyei tanács vb me­zőgazdasági osztályán elmondták, a Dieldrin kikerül a forgalomból, s mindinkább csökken a DDT és a HCH-készítmények alkalmazása. Helyettük a sok szempontból jobb, foszforos észterkészítmények ke­rülnek majd forgalomba. felsőoktatási intézmények, szín­házak, művészeti szövetségek és más kulturális intézmények, szer­vezetek közvetlen kapcsolatai­nak kialakításához. Formájában is gazdagodik a két ország kulturális együttmű­ködése: csere-tanulmányutakat biztosítanak egyetemi előadók, színművészek, operaénekesek és rendezők részére, lehetővé teszik egyetemi tanulmányok végzését a másik országban, stb. szusi küldöttünk. Készült rá, hogy a vitában felszólalva er­ről beszéljen, de a sok jelent­kezés miatt nem került rá sor. Az MSZBT kongresszusán, amely a múlt hét végén zaj­lott le, 12 Tolna megyei kül­dött vett részt. Szemükben, arcukon látszott a megtisztel­tetés, a meghatottság. Jóleső érzés volt látni, milyen szor­galmasan jegyezgettek, készül­tek arra, hogy otthon, az üzem­ben, munkahelyükön, a község­ben beszámoljanak a látottak­ról, hallottakról, személyes él­ményeikről. * Bánhegyi Vendel, a megyei gépjavító vállalat szocialista brigádjának vezetője az elmúlt évek valamelyik rendezvénye alkalmából már járt a Parla­mentben. Lelkesen magyará­zott és számokkal is szolgált, hány villanyégő világítja be a kongresszusi termet, hány ülő­hely van és az országot vezető személyiségek közül ki, hol hol szokott ülni. Küldötteinket érdekelte a beszámoló és élén­ken figyelték a felszólalásokat is. Ezekhez kapcsolódva a szü­netben megyei példákat mond­tak el, kicserélték tapasztala­taikat. Bánhegyi elvtárs szocialista brigádja a Rohambrigád nevet viseli. Három évvel ezelőtt nyerték el a szocialista brigád címet. Azóta is tartják. Az eredmények jutalmazására a brigád három-három tagja n Szovjetunióban járt, s köztük Bánhegyi elvtárs is. — A látogatás nagy hatással volt ránk, de ezt megelőzően már korábban is volt kapcsola­tunk a Magyar—Szovjet Baráti Társasággal. Üzemünkben a nevezetes évfordulók — ápri­lis 4-e, május 1-e, az alkot­mány ünnepe és november 7-e — alkalmából magyar—szovjet baráti találkozókat rendeztünk, — mondja Bánhegyi elvtárs. Mi, a körülötte álló Tolna me­gyeiek pedig váltig arra bíz­tattuk, szólaljon fel a kongresz- szuson és mondja el, hogy Tol­na megyében hogyan pecsételő­dik újból és újból a magyar— szovjet barátság. * Ifjú Dukai Jánosné így be­szélt kongresszusi élményeiről• — Nem tudom mikor voltam jobban meghatva. Akkor-e, amikor beléptem a Parlament­be, és megláttam a kongresz- szusi termet, vagy akkor, ami­kor J. V. Sikin elvtársnak, a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság küldöttsége vezetőjének fel­szólalását hallottam. Egyszerű­en beszélt, és abból, amit el­mondott a barátság érzése csendült ki. Bárhogy is akar­tam. nem tudtam visszaparan­csolni a könnyeket, amikor a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság ajándékát, a Leninről készült festményt átadta Kristóf elvtársnak. A gyárba vissza­térve — a Dunaföldvári Ken­dergyárban dolgozom — beszá­molok a kongresszusról. A Vietnamból érkező hírek hatá­sára asszonyainkat elfogja a háborútól való félelem. Elmon­dom azt, amit a kongresszusom J. V. Sikin elvtárs mondott- „A magyar népnek hű és men bonthatatlan barátja a 230 mil­liós szovjet nép.” Nagy hatás­sal voltak rám az egyszerű; de sokat mondó szavak, s azt juttatják kifejezésre: a szovjet emberek vigyáznak ránk, hogy a meleg otthonok békéjét és a gyermekek kacagását ne za­varja meg a fegyverek ropo­gása, a háború réme. * Peres Árpád nagyszokolyi ta­nár évek óta aktivistája a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság­nak. Kapcsolata a szovjet em­berekkel még ennél is régebbi. Neki is lett volna mondanivaló­ja a kongresszuson, de erre sem kerülhetett sor. A szünet­ben nekünk beszélt, nekünk mondta el személyes élményeit, — Mint tanárember mindig nagy figyelemmel kísértem a szovjet emberek életét, munká­ját. Csodálattal töltött el az a hatalmas alkotókészség, élni- akarás, amit kintlétem alkal­mával tapasztaltam. A fasisz­ták kiűzése után egy percig sem késlekedtek. Számomra az volt a legmegkapóbb — talán azért, mert pedagógus vagyok —, hogy az üzemekkel egyidős ben az óvodákat és az iskolá­kat kezdték rendbehozni. Tan­könyvük nem volt, nem is le­hetett. A tanárok, tanítók ahogy tudtak, könyv nélkül is, de tanítottak. Azok a gyere­kek, akik akkor a betűvetést tanulták, a mai szovjet ifjú­ság. Ezzel az ifjúsággal baráti kapcsolatban lenni nagy meg­tiszteltetés — mondta. A magyar és a szovjet nép barátságáról, a barátság erősö­déséről tanácskoztak az MSZBT kongresszusán. A szovjet nép nyújtotta felbecsülhetetlen ér­tékű gazdasági, társadalmi és kulturális segítségadásról. a megbonthatatlan magyar—szov­jet barátságról beszéltek, amely egész népünk ügye. P. M. Új, hatásos növényvédő szerek kerülnek forgalomba A megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályán közölték, hogy 1966- ban új növényvédő szerek kerül­nek forgalomba. A Burgonya G. nevű gyomirtó szerből a közös gaz­daságok szükségletét figyelembe véve, 794 tonnát igényeltek. Eb­ből a gyomirtó szerből a kataszt- rális holdankénti szükséglet 2,5—3 kilogramm. Alkalmazásával a kö­zös gazdaságokban egész évre vo­natkozóan megoldják a gyomirtás gondját. A Burgonya G. felhaszná­lásának fontos követelménye, hogy a területen vetés után és még ke­Magyar—jugoszláv kulturális munkatervet írtak alá Kedden a Kulturális Kapcso­latok Intézetében aláírták az 1966—1967 évre szóló magyar ju­goszláv kulturális munkatervet. Az új munkaterv lehetővé teszi a két ország kulturális együttmű­ködésének bővítését, — sok egyéb vonatkozás mellett — az oktatás­ügy, a zene, a színművészet, a képzőművészet, az irodalom, a könyvkiadás, a film, a rádió és a televízió területén. Uj lehető­ségeket biztosít a megállapodás

Next

/
Thumbnails
Contents