Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-04 / 2. szám

r TOLVA MFC.YFI NÉPÜJSAO 1906. jar.uúr 1. As újév kellemes meglepetése: A Dombóvári VSE női asztalitenisz- csapata az NB ll-ben Az év utolsó napján értesültünk arról, hogy a Dombóvári VSE női asztalitenisz-csapatát beosztották - az NB II-be. Ezzel kapcsolatban Békefi György, a Dombóvári VSE asztalitenisz-szakosztályának ve­zetője és edzője a következő nyi­latkozatot adta: — A Tolha megyei Népújság karácsonyi számában megjelent hír után két nappal telefonon be­széltünk a Magyar Asztalitenisz Szövetséggel, ahol ígéretet tettek hogy csapatunkat beosztják az NB II-be. Az év utolsó napján jött a hivatalos értesítés; az osz- tályozón elért eredményünk alap­ján — mint a legjobb második helyezett — a Dombóvári VSE 1966-ban már az NB II-ben sze­repelhet.' — A kellemes hír néhány óra alatt bejárta Dombó várt, és azt mindenütt örömmel fogadták. Az osztályozón mutatott játék alap­ján bizakodunk, hogy sikerül meg-* kapaszkodnunk az NB Ií-ben. Hodász Gyuláné, Czimmermann Teréz, Szabó Klára és Urbán Eme­se összetételű csapatunk, már az osztályozón is jól játszott, de ha Heller Erzsébet is helyet kapha­tott volna a csapatban — áld csa­ládi okok miatt nem jöhetett ve­lünk — az Egri Dózsa ellen is győzünk és csoportelsők lehettünk volna. Az NB II-be jutástól re­méljük még azt is, hogy megnő az érdeklődés az asztaliteniszsport iránt, és nemcsak Dombóvárott, hanem megyénkben is a fejlődést hozza magával. — Mint a Magyar Asztalitenisz Szövetség közölte, a sorsolást két- három héten belül elkészítik és a bajnokság február második felé­ben kezdődik. A hátralévő hat hetet szeretnénk kihasználni, az eredményesség, a siker érdeké­ben. Régen tapasztalt aktivitás Nagydorogon A Nagydorogi Tsz SK vezető­ségválasztó és beszámoló taggyű­lése iránt nagy volt, az érdeklődés. Az elmúlt két év munkájáról Bodó Zoltán, a sportkör elnöke tájékoztatta a tagságot. Részle­tesen elemezte a szakosztályok munkáját, őszintén feltárta a hi­bákat, de ahol kellett és erre rá­szolgáltak, nem fukarkodott a dicsérettel sem. A feladatok kö­zött megemlítette, hogy tagszer­vezés terén kell előrelépni, pár­toló tagságot szervezni, mert ez erkölcsileg és anyagilag egyaránt kihatással van qiz egyesületi élet­re. A feladatok között említette továbbá a tömegsport-bizottság életre hívását, majd bejelentet­te: megalakítják a röplabda-szak­osztályt. Az elnökség beszámolója után tizenöt hozzászólás következett. A termelőszövetkezet és a ta­nács képviselői további támoga­tásukról biztosították az egyesü­letet, míg a tagság a különböző problémákat vetette fel. amelyek megoldásra várnak. A vezetőség­választó közgyűlésen részt vett és felszólalt Kardos György, a megyei TS főelőadója, valamint Kunfalvi János, a Paksi Járási TS elnöke. Házi vívóbajnokság Szekszárdon A szekszárdi Balassa János kórház vívószakosztálya decem­ber .'. utolsó- ' napjaiban két rész­ben rendezte házi tÖfvfvó-bajhok- ságát. a Garay téri általános is­kola tornatermében. Egy éves rendszeres edzés után . ez. volt. a szakosztály .első háziversenye, me­lyén a Vívók sportszerű maga­tartásról és küzdeni akarásról tettek bizonyságot. A háziver­seny elérte célját, mert alkalmat adott a versenyrendezés gyakor­lására, sikerült régebbi vívókat, hozzáértő sporttársakat bekap­csolni a bíráskodásba. A házi­verseny alapján a jövőben tovább bi érdeklődés és színvonal-emel­kedés várható. Eredmények: Úttörő lányok: 1. Pétérfi Zsu­zsa, 2. Papp Zsuzsa, .Úttörő fiúk:. 1. Kercsmár Károly, ,2. Váci László, 3.''Mohái !lö jós, 4. Simon László, 5. Bakó Béla, 6. Nedél- kovics Péter. Ifjúsági lányok: 1. Balogh Má­ria, 2. Meskó Annamária. 3, Nagy Jolán, 4. Tóth Zsuzsa, 5—6. Ju­hász Sarolta, Varga Dóin. Ifjú­sági fiúk: 1. Alexy .Zsolt,. 2- Ba­logh Lajos, 3. Erdélyi János. 4. Nedelkovics Antal, 5. Meskó Bé­la, 6. Gabnai Sándor. Kit tart megyénk 1965. évi legjobb sportolójának? A Tolna megyei TS mellett működő aglt.-prop. bizottság — lapunkkal közösen — megrendezi a megye legjobb női és férfi sportolóinak megválasztását. A lapunkban megjelenő szavazólapok beküldése 1965. január 8-án kerül értékelésre. A szelvényeket a megyei TS-hez (Szekszárd, Hunyadi u. 5.) kell beküldeni. Egy szavazó több szelvénnyel is részt vehet. A legtöbb szavazatot elérő sportolók értékes tiszteletdíj- bafi részesülnek. Az első hirom-három helyezett értékes tárgyjutalomban részesül. Kit tart megyénk 1965. évi legjobb sportolójának?1 Nők: 1. .......................................................................................................................... 2 ................................................................................ 3 . .............................................................................................. F érfiak: Í-. ...................................................................................................... 2. ................................................................................................. 3 ....................................................................................................................................... B eküldő neve, lakhelye: Beküldési határidő: 1966. január 7. Atlétika Jönnek a f atalok a női ügyességi számokban Az elmúlt évhez viszonyítva lényeges visszaesés van a női ügyességi versenyszámokban is. Törökné először nem szerepel a magasugrás listáján, de akik sze­repelnek, azok is lényegesen gyengébb eredménnyel, vagy leg­feljebb az 1964 évi eredményt hozzák, fejlődni nem fejlődtek semmit sem. így volt ez Cseke Gizellával és Bárdos Erzsébettel, hogy csak a legismertebbeket említsük és a többiekkel is. Egyedül az a bíztató, hogy jön­nek már a fiatalok, akik között megtalál iuk már az új tehetsé­geket, akiknél valóban méltó ke­zekbe kerül a ..váttóbot". Deé Márta. Felföldi Éva és a többiek. Találkozunk a listán Budavári Zsuzsával, a kosárlabda váloga­tott kereket tagjával is, aki mint alkalmi atléta is nagyszerűen megállta a helyét. Leányaink Visszaesése intő jel azonban a jövőre vonatkozólag. Alapos fel­készülésre és kitartásra, sok ver­senyen való indulásra lesz szük­ség, ha azt akarjuk,' hogy a me gye női atlétikájának a szekere ismét magaslatok felé tarthasson. Dombóvárott. Bonyhádon egyet­len olyan lány sem . akadt, aki legalább az első 10 közé be tu­dott volna kerülni, paksi is csak egy van. Ahogyan Bátaszéken és Dunaföldvárott is lehet nevelni olyan versenyzőket, akik méltó ellenfelei a szekszárdi lányoknak, ezeken a helyeken is minden bi­zonnyal vannak tehetségek, akik felvennék a versenyt a legjob- bakkal, ha tehetségüket valaki kibontakoztatná. Magasugrás: 1. Budavári, Sz. Dózsa 143 2. Felföldi, BVSK 140 3. N. Kovács, BVSK 140 4. Móricz Anna, D.f.vári VL. 140 3. Cseké, Sz. Dózsa 6. Bendes, Sz. Dózsa 7. Virág, Sz. Dózsa 8. Eördögh. Sz. Dózsa Távolugrás: 1. Cseke, Sz.. Dózsa 2. Deé, Sz. Dózsa 3. Bendes, Sz. Dózsa 4. Virág, Sz. Dózsa 5. Bárdos, Sz. Dózsa 6. Felföldi. BVSK 7. Schuller, Sz. Dózsa 8. Lendvai,, Sz. Dózsa 9. Kajtár, Sz. Dózsa 10. Surány, Paksi gimn. 140 140 140 Tél az országutakon A téli időjárási viszonyok nem­csak a nagyvárosok közlekedésé­ben okoznak gondokat, hanem az országutakon is, A mérsékelt égöv alatt — így hazánkban is — a téli szolgálat költségei az összes útfenntartási költségeknek mintegy ötödrészét emésztik fel. Ebben főleg a hó- védő kerítések beszerzése és tol - állítása, á szóróanyagok és ol­vasztószerek beszerzése, valamint a téli szolgálati eszközök fenn­tartása és üzemelése szerepei a legnagyobb százalékban. Termé­szetesen ehhez még hozzá kell számítani a segéd- és alkalmi munkások bérét is. A téli karbantartás gazdaságos­sága függ magától az út megépí­tésétől. ahnak magassági és emel­kedési viszonyaitól, vonalvezeté­sétől. Befolyásolja az időjárás, a forgalom erőssége, a' járhatóvá- tétel napi időtartama és a gépesí­tés színvonala. Az országúti közlekedést min­den körülmények között bizton­ságosabbá tehetjük a téli szolgá­lati helyek megfelelő elhelyezésé­vel és a szóróanyag tárolásával. Egy tehergépkocsi-rakomány anyag 8—10 km útszakasz fel­szólására elegendő. Gondoskodni, kell tehát arról, hogy a járművek ilyen távolságokban újra megrak­hatok legyenek. Sokat jelent a szóróanyag minősége is. Lehető­leg törekedni kell a helyi anya­gok (homok, salak, stb.) felhasz­nálására, de gyakran célszerű ezek minőségének javítása. Kül­földön a homokot sóval keverik össze és így azonos útszakaszon a súrlódási érték 20 százalékkal nagyobb, mint só nélkül. Lényeges költségcsökkehés ér­hető el a hóeltakarítás gépesíté­sével. A nagyteljesítményű hó­marógépek alkalmazásával a munkaerő-nehézségeken is segít­hetünk. Igen fontos az ország­utak melletti távbeszélő-szolgálat kiépítése, amely nemcsak az eset­leges szükséges gyors munkaerő­átcsoportosítást teszi lehetővé, de csökkenti a baleseti veszélyt is. Néháhy országban kísérletek történjek az útburkolatok fitté cére, főleg az autópályák veszé­lyeztetett szakaszain, ahol két­fajta villamos fűtőberendezést vettek számításba. A nagy- feszültségű fűtésnél az egyes ele­meket szigetelt kábelek formájá­ban építik be és azokat 220—240 voltos hálózatról táplálják. A másik eljárásnál a kisfeszült­ségű (legfeljebb 35 volt) áram­mal fűtött fémtestek szigetelés nélkül kerülnek a burkolatba. Ez esetben feszültség-átalakító transz­formátorok építésére is szükség van. Az országutak fűtésének álta­lános elterjedésére azonban csak a nagyon távoli jövőben kerül­het sor. Hiszen a rendkívül költ­séges fűtőelemeken kívül azok automatikus szabályozásáról is gondoskodni kellene. Ezért még hosszú ideig a mai módon kell biztosítani télen is. mind a városi, mind az ország­úti közlekedést. Természetesen előrelátó, jó szervezéssel az em­berek, a gépek és az anyagok legjobb felhasználásával. Kémény, kályha, tüzelő Napjainkban állandó feladat a tüzelés. Nem mindegy azonban, miben és hogyan tüzelünk. A hi­bás kályhában nehezebben ég a tüzelő, s hővisszaadása is rosz- szabb. Jól karbantartott kályhá­val, helyes tüzeléssel kevesebb fűtőanyagot használunk. mégis melegebb lesz. KARBANTARTÁS — SAMOTT ÉS EPOKITT Az állandó tüzelés következté­ben gyakran megrepedezhet a kályha sarhottbélése, vagy egy da­rab letörik belőle. Javítása, pót­lása egyszerű; a háztartási bolt­ban vásároljunk samottport, víz­üveggel sársűrűségüre keverjük, s a masszával kitöltjük a repedése­ket, ptótoljuk a letört darabokat. Ha nagyobb felületen javítottunk, fokozatosan fűtsünk; előbb csak kevés fát égessünk, majd szénnel keverve fokozzuk a tüzelést, a gyors melegedés következtében ugyanis szétesik a samottbélés. Ugyanígy teszünk akkor is, ha több napig nem fűtöttünk, mert a lehűlt kémény „visszafújja” a füstöt és gázt, ha nem fokozato­Totóeredmények 140 I. Catania—Spal 0:0 X 2. Juventus—Intem. 0:0 X 3. Lanero.ssi—Torino 0:0 X 510 4. Milan—At alant a 1:0 1 503 5. Napoli—Cagliari 2:0 1 502 6. Róma—Foggia 1:0 1 7. Sampdoria—Lazio 2:1 1 500 8. Varese—Fiorentina 1:1 X 491 9. Alessandria—Verona 1:2 2 484 10. Novara—AS Reggina 1:4 2 477 11. Palermo—Lccco 2:3 2 12. Potenza—Mantova 0:1 2 467 13. Pro Patria—Genoa 1:0 1 466 465, 14. +1 Trani—Catauzaro 0:0 X san melegítjük fel. A rosszul záródó kályhaajtókat új azbeszt- zsinórral tömítsilk, ha az nem megoldható, ajánlatos a csere, mert az ajtó mellett beszivárgó levegőtől gyorsabban izzik a pa­rázs, melege a kéményen át tá­vozik. A cserépkályha csempéi közöt­ti hézagokat is tömítsük. Erre az Epokitt ragasztó- és tömítő­anyag a legalkalmasabb. Tömítés után a csempékre került Ep>okit- tet töröljük le ronggyal, vagy pa­pírral, mert ha megszárad, már nem jön le! FÜSTCSÖKLINIKA A gazdaságos tüzelés egyik alapvető feltétele a jól össze­illesztett és korommentes füstcső. Ha a kéménybe több füstcső csat­lakozik, közöttük legalább 30 cm távolság legyen, s a füstcső a mennyezethez se kerüljön 50 cm- nél közelebb. Az egyes füstcső- darabokat pontosan illesszük egy­másba — alulról felfelé haladva — mert ha hézag van közöttük, a beáramló hideg levegő hűti a csövet, a kéményt, csökken az égés hatásfoka. A füstcsövekből nagyobb pi­szok nélkül is kiszedhetjük a kormot: a cső egyik végére gumi- karilcával vagy zsineggel erősít­sünk műanyag zacskót. Farúdra vagy vastagabb drótdarabra kös­sünk rongycsomót, s azzal kitol­juk a kormot. Ha a huzalra — farúdra — előzőleg egy karton­korongot húzunk, s azt rászorítjuk a füstcső felső nyílására, akkor ott sem száll ki a korom. Erős tüzeléskor sem ég át a füstcső — különösen a kályhá­hoz közeli részen — ha azt be­lülről 2—3 mm vastagon samott- p>or és vízüveg keverékéből ké­szített híg péppel bekenjük,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents