Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-23 / 19. szám
196TJ. Január 25. ' TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAÖ 3 Félévi vizsgák az esti egyetemen 40 osztályban 804 hallgató készül a vizsgákra Holnap reggel megkezdődnek a félévi vizsgák az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Marxizmus —Leninizmus Esti Egyetemén. Ezen a héten a második évfolyam hallgatói adnak számot felkészültségükről, a kapitalizmus politikai gazdaságtanából vizsgáznak, a következő héten pedig az első és a harmadik évfolyamon tartják meg a vizsgákat. A szakosítón egységesen február elsején lesznek a félévi vizsgák. Holnap a tamási és a dombóvári tagozaton, míg kedden Szek- szárdon kerül sor a második évfolyamosok vizsgájára. Mint Bauer József elvtárstól, az esti egyetem igazgatójától megtudtuk, a mostani tanévben összesen negyven osztály indult, a hároméves tagozaton harmincöt, a kétéves szakosítón pedig öt. A harmincötből huszonhárom osztály vidéken, járási székhelyeken működik, tizenkettő pedig a megyeszékhelyen. Eddig a hallgatók és az osztályok száma évről évre nőtt — tavaly harminchat, két évvel ezelőtt huszonnégy osztály volt — most azonban már kialakultak a végleges keretek, sőt, a következőkben némi csökkenésre kell számítani. Kedvezően alakult a hallgatók összetétele mind iskolai végzettség tekintetében, mind szakma: szerint. Csökkenőben van a párt-, tömegszervezeti és állami funkcionáriusok, vezetők aránya, akik közül igen sokan az első években végezték el az esti egyetemet, viszont erőteljesen nő a gazdasági műszaki vezetők, pedagógusok aránya. Az ősszel felvett 283 első éves hallgató közül 80 a gazdasági vezető, 41 a pedagógusok száma, 13 mérnök és technikus. A tanév kezdete óta a hallgatók száma mintegy ötven fővel csökkent, - 26 hallgatót töröltek, nyolc főt kizártak, a többi vagy más megyébe költözött, vagy halasztást kért. A félévi vizsgán nemcsak az elméleti kérdések alapos elsajátítását kérik számon, hanem azok alkalmazását, napjaink gyakorlati problémáival való kapcsolatukat is. Könyvtár egy cigarettásdobozban fl december 10-i határozat végrehajtásával harcolunk terveink teljesítéséért A december 10-i határozat fűtőházunk területén is megjelölte a politikai és gazdasági feladatokat, amit az 1965-Ös esztendőben második ötéves tervünk utolsó évében meg kell valósítani. A határozatot pártszervezetünk vezetősége megtárgyalta és a Dombóvári Fűtőház területére vonatkoztatta, majd ^ tömegszervezetek széles körű agitációt fejtettek ki, hogy a határozat eljusson fűtőházunk minden dolgozójához, megértsék e határozat politikai és gazdasági fontosságát. Ennek alapján kezdtük el feladataink megoldását. És most, amikor 12 hónap távlatából vizsgáljuk gazdasági és politikai eredményeinket, büszkén megállapíthatjuk, hogy munkánk termékeny talajra talált, és politikai, valamint gazdasági vonalon nagy előrelépést tettünk. Fűtőházunk dolgozói az 1965ös élüzem cím elnyerésének feltételeit minden vonatkozásban túlteljesítették. Az egy mozdonyra eső száz- elegytonna-kilométert 101,61 százalékra teljesítettük. Utazószemélyzet egy szolgálati órára eső kilométert 102,03 százalékra. A kocsijavító fiókműhely a részlegvizsga-tervet 104,8 százalékra, a középjavítási tervet pedig 108,2 százalékra teljesítette. A fiókműhely mozdonyjavítási tervét 100 százalékra valósította meg. Személyzethibás szolgálatképtelenség az 1964-es évhez viszonyítva kettő volt. Az önköltségcsökkentési eredmény 107,44 százalék volt. Ezenkívül az évi tervünket minden vonatkozásban túl teljesítet tűk. Különösen nagy és jelentős hozzájárulást jelentett az önköltségcsökkentéshez, hogy szénből megtakarítást értünk el Ez a műszaki vezetők, a fiókműhely- dol gazók, de nem utolsó sorban a mozdonyvezető és fűtő elvtársak érdeme. " továbbítottunk, ami komoly kihatással volt az önköltség csökkentésére. Elmondhatjuk, hogy a határozat után nemcsak a tervtényezők túlteljesítésében mutatkozott meg az eredmény, hanem javulás állt be a munkaidő-kihasználás területén, a munkafegyelem megszilárdításában, és nem utolsó sorban a takarékosság területén. Ennek az eredménynek az eléréséhez előfeltétel volt, hogy kollektív együttműködés légkörét kellett kialakítani fűtőházunk területén. Az eredményekért db cséretben kell részesíteni fűtőházunk mozdonyvezetőit, fűtőit, a kocsirészleg dolgozóit, de nem utolsó sorban a fiókműhely dolgozóit. Sok esetben túlzott igénybevétel, túlszolgálat, és egyéb ne- ségek leküzdése árán tudták ezeket a terveket ilyen arányban túlteljesíteni. Dicséretben kell részesíteni fűtőházunk vezetőit, művezetőit, és egyéb középvezetőit, akik mindent elkövettek annak érdekében-, hogy biztosítsák dolgozóinknak azokat a feltételeket, ami szűk séges a feladatok megoldásához. Az értékelésnél figyelembe keli venni, hogy dolgozóink az 1965-ös esztendőbein mostoha körülmények között végezték munkájukat. (Hosszú hónapokig javították a fűtőház tetejét.) Ehhez hozzájárult még, hogy ugyanebben az időpontban az öltöző és a fürdő átalakítási munkálatok is megkezdődtek. Ami azt jelentette, hogy dolgozóink a munkavégzés után nem tudtak tisztálkodni. A szakvezetésnek ezenkívül komoly nehézséget okozott, hogy sok esetben a legelemibb, a mozdony biztonságát veszélyeztető meghibásodást nem tudták kellően kijavítani. Sok esetben éjjel-nappal, vasárnap, ünnepnap a fűtőház területén tartózkodtak, hogy segítsék és irányt mutassanak, tanácsot adjanak a problémák megoldásához. még azért akad fűtőházunknál olyan dolgozó, aki a munkafegyelem megszilárdítását enyhén szólva is rosszul értelmezi. , Ezek a szaktársak — különösen fűtő beosztásban lévők — ha nem jelentkeznek szolgálatra, saját maguknak is kárt okoznak, mert az elkövetett vétség arányában különböző adminisztratív szankciót kell velük szemben alkalmazni. Nem veszik tudomásul, hogy kárt okoznak a népgazdaságnak és nem utolsó sorban túlterhelést okoznak azoknak a becsületes dolgozóknak, akik a jól megérdemelt pihenőjüket töltenek, de mivel egyesek nem jelentkeztek szolgálatra, meg kell zavarnunk pihenőjüket, mert a fegyelemsértő helyett pihenő szaktársat kellett soron kívül vezényelni mozdonyszolgálatra. Terveink teljesítésében nagy segítségre voltak a szocialista brigádok. A múlt év márciusában a pártszervezet javaslatára újjászerveztük a szocialista brigádokat, határozatban rögzítettük a pártszervezet, a szakszervezet és a szakvonal idevonatkozó feladatait. Rendszeresen értékeljük a brigádnaplókat, megtartjuk a brigádértekezletet és negyedévenként a párt, a szakszervezet, a szakvonal együttesen összehívja a szocialista brigádvezetőket, és megtárgyalja az elmúlt időszakban elért eredményt, hiányosságot és megszabjuk azokat a feladatokat; amire a szocialista brigádokat mozgósítani kell. A fűtőházban 27 szocialista brigád működik, 165 fővel és az előzetes értékelések azt mutatják, hogy 18—20 brigád érdemes a megtisztelő szocialista brigád cím viselésére; Szólnunk kell arról is, hogy fel- sőbbségünk sem feledkezik meg a fűtőház kollektívájáról. Erkölcsileg és anyagilag, erejéhez mérten igyekszik jutalmazni a kiváló teljesítményt. Csak egy példát szeretnék felhozni: a december havi eredméJanka Gyula, a Budapesti Egyetemi Nyomda igazgatója, régi nyomdászszakember, a miniatűr könyvek rajongója. Háromszázhatvannyolc kötetet számláló gyűjteményének első darabját tíz éve szerezte. Azóta számos külföldi szakgyűjtővel tartja a kapcsolatot. Egy nagyobb cigarettásdobozban elférne az értékes, kis könyvtár, amelynek parányi könyvremekei 16 ország legjobb nyomdászainak, könyvkötőinek szaktudását dicsérik. Mikroszkopikus könyvek a szemüveg mögött. (MTI-foto — Szebeliédy Géza felvétele.) 1965-ben 15 752,26 tonna szenet takarítottunk meg, ami 10 238 800 Eorintat jelent. Az önköltségre hatással van, hogy egy százelegy- tonna-kilométert hány forintért továbbítunk. Az előirányzat 5,54 forint volt, ezzel szemben 5,14 forintos az eredményünk. Ez azt jelenti, hogy minden 100 elegyet 40 fillérrel kevesebb költséggel Az anyagellátással kapcsolatban még ma is komoly problémáink vannak, és sok esetben hátráltatja a feladatok megoldását. A párt- szervezet, karöltve a szakvezetéssel és a szakszervezettel, komoly munkát végzett az anyagbeszerzés érdekében. Eredményeink mellett szólni kell arról is, hogy rendű papírzacskót amiben az iratokat tartják, főként az ellenőrző bizottság jegyzőkönyveit, Azt mondja Zsiga István: — Teljesen elidegenült a tagság a vezetőségtől. Nincs egyetértés és ha az nincs, akkor eredmény sincs. Termelünk mi, de nem becsülik meg. Nagy a hanyagság. Az agronómus is azért megy el, mert nem tud dolgozni az elnökkel. Közbevetjük: az agronómus elérte a nyugdíj'kort és bizonyos dolgokban mulasztásokat követett el. Vállalatokkal tárgyalni, intézkedni felsőbb szerveknél, s más hasonlókat vagy nem tudott, vagy nem szeretett. Pedig enélkül nincs gazdálkodás. — A tagság ezt az agronómust akarta. Maradhatna még néhány évig. — Mit ért azon, hogy nincs megbecsülve, amit termelnek? — A határban mindenfelé lehet találni még lovasgereblyét is, s ezt-azt. Zsák is elveszett kétszázhatvan. Pedig az elnök, meg az agronómus járja a határt. Vitatkozunk ezen, kinek a feladata vigyázni a zsákra. Végül odajutunk, hogy megmondjuk Zsiga Istvánnak: ilyen körülmények között, amikor senki nem fi- .gyelmezteti a másikat, ha az hanyag, vagy éppenséggel lop; mi sem szeretnénk vezetők lenni Szedresen. Más ügyet említ az ellenőrző bizottság elnöke: a főkönyvelőnek szerinte nem járt volna burgonya a háztájiból, mert csak egy hold kukorica termése a megállapodás. De kimért a főkönyvelőnek több mint 6 mázsa krumplit az egyik brigádvezető, ősszel, ök megtudták és csak ezért rendeződött úgy a dolog, hogy a burgonya értékével kevesebb kukoricát kapjon a főkönyvelő az egy hold háztájiról, — Volt már ilyen máskor is — mondja Zsiga István, — ezért van már a tagság önkívületi állapotban. Tavaly egész télen mulatott a vezérkar a borospincében. A brigadérosok, a borász, meg a haverjaik. — Az elnök is? — Nem. Az elnök nem iszik.,, Aztán ott a sok régi vetőmag raktáron, amit nem lehet semmire használni, mert- be van pácolva. Évről évre marad vetőmag. — De miért nem használják fel a következő évben, ami marad? — Nincs rá utasítás. — A raktárosnak kell jeleznie, hogy ennyivel, meg ennyivel kevesebbet csávázzunk, mert még tavalyról is maradt. — De ha nem kap utasítást,«< Ismét vitába szállunk, mert teljesen helytelen felfogás mellett kardoskodik az ellenőrző bizottság elnöke. Ugyanaz az eset, mint a zsákokkal. Miért kellene mindenre utasítást adni? A legvadabb mellébeszélés, pletyka, amit a szövetkezet egy- tonnás zöldségszállító kocsijáról beszélnek az emberek. Meseautó- nak, mások hullaszállítónak nevezik. Zsiga István: — Maszek alapon megy. A tsz- nek egy olyan csukott autója, amit az elnök a saját céljára használ, Zsiga István után felkerestük az elnököt. Sorban elébe tártuk a panaszokat, kifogásokat. Kiderül, hogy a főkönyvelő „krumpli-ügye” nem susmus, a mulatozás nem igaz, nem is olyan a szőlészeti brigádvezető, hogy ezt megengedné magának. Az viszont tény, hogy Zsiga István követelte magának a pincekulcsot. Bizalmatlan és nem az előírás szerint végzi ellenőrzési munkáját. A vetőmag- história sajnos igaz, ebben nagy hibát követtek el. A „meseautó” már az első hónapban meghozta az árát azzal, hogy Komlóra is vittek primőr árut. A szekszárdi vásárcsarnoki stand ellátásához használják egyébként, de a tagok háztáji terményeit, baromfiját is behozza a kocsi Szekszárdra. Tiszta ügy. A tanácselnök megerősíti a tsz- elnök szavait, tárgyilagosan. Megjegyzi viszont, hogy fölényes, nyers modoráért, időnként rossz vezetési módszereiért figyelmeztette már Szűcs Jánost. Igaz, tapasztalható maradiság, például nem szavazta meg a közgyűlés hogy vegyszeres gyomirtást végezzenek a kukoricában. Púderos kukoricának gúnyolják a vegyszerest Az is igaz, hogy a közös vagyon több mint tízszeresére nőtt öt év alatt és ezt nem emlegetik a tagok. De minden maradiság, meg- nemértés ellenére sem nézheti le az elnök a tagokat, nincs joga fölényeskedni. Törekedjék megértésre, érveljen, és ne kövessen el olyan baklövést, hogy még a vezetőségi tagokkal sem beszéli meg néha, amit a közgyűlés elé terjeszt. Bonyolult a szedresi ügy, de nem megoldhatatlan. Természetesen vasvillázással semmiképpen sem oldható meg. Higgadtan, őszintén és megértéssel kell beszélgetni, vitatkozni a zárszámadáskor, mindkét részről. A zárszámadás külön ben jónak í -.érkezik. Gemcnczi József nyűnkért 45 000 forintot juttatott fütőházunk dolgozóinak, ez azt jelentette, hogy 208 dolgozót részesítettünk pénzjutalomban, köztük több szocialista brigádot. Az eredmények arra köteleznek bennünket, hogy különösen most, — amikor a vasutasságnak, de főleg a vontatásnál dolgozóknak egyik legnagyobb ellenségével kell megküzdenie a zord, hideg téllel, — még körültekintőbb, még áldozatosabb munkára van szükség, és tudjuk azt, hogy csak úgy tudjuk mozgósítani erre fűtőházunk dolgozóit, ha a vezetők továbbra is •szívügyüknek tartják fűtőházunk munkáját. Egy nehéz és sok nehézséggel teli esztendőt hagytunk magunk mögött, de az eredmények nem tesznek önteltté bennünket. Most a pártvezetőség, a, szakvezetés azon dolgozik, hogy a legjobb feltételeket tudja biztosítani az 1966- os terv első negyedének megvalósítása érdekében. Az előttünk álló feladatokat, amj az elmúlt évhez viszonyítva nagyobb, akkor tudjuk sikeresen végrehajtani, ha felsőbb vezetőink jobban támaszkodnak azokra a helyes javaslatokra, észrevételekre, ami a feladatok megoldását előbbre viszi. A feladatok megoldásának érdekében egyetlen járható út van: közös erővel, a társszolgálatok helyes együttműködésével, a kollektív szellem további mélyítésével, az elvtársias együttműködéssel cégesen munkálkodni az 1966- ; terv megvalósításán. Kosa József párt titkár
