Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-23 / 19. szám
TOLNA MEGYEL VTT.AG PHOtETARTM, EGYFStTT TÉTEK i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVL évfolyam. 19. szám ARA: 80 FILLER Vasárnap, 1966. január 33. Nyilatkozatok a labdarúgó vb-ről Befejezte munkáját az MSZBT kongresszusa A Magyar—Szovjet Baráti Társaság kongresszusa szombaton folytatta tanácskozását. A kongresszus második napjtán az elnökségben foglalt helyet Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. A tanácskozást Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Kerkai An- domé, az MSZBT alelnöke, a Székesfehérvári Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárának főmérnöke arról adott számot, hogy a gyár az ötéves tervidőszak alatt tulajdonképpen hatévi termelést adott a népgazdaságnak. Ebben a sikerben nagy szerepe van a Szovjetuniótól kapott baráti műszaki és tudományos támogatásnak, tapasztalatátadásnak. Szovjet segítséggel tért vissza az élet 1945-ben felperzselt, gépeitől megfosAott gyárba és ugyancsak szovjet útmutatás, dokumentáció alapján fejlődött a gyár igényes finommechanikai gyártmányokat termelő korszerű nagy- füzemmé, amelynek termelési értéke az 1949-es évi 20 millió forinttal szemben ma már napi 5 millió forint. Ezután Kolos Richárd, a Műszáki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének alelnöke vázolta a MTESZ és a magyar műszaki tudományos egyesületek, valamint a szovjet össz-szövetségi műszaki tudományos egyesületek tanácsa, a tudományos és felső- oktatási dolgozók szakszervezete, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, továbbá a műszaki és tudományos propaganda házai közötti rendszeres együttműködés eredményeit. Szakács Józsefné kapuvári tsz- tag után Nagy Béla a Dunai Vasmű dolgozója, Fejér megyei küldött elmondta, hogy az első magyar szocialista város üzemei a magyar—szovjet barátság élő dokumentumai. Az elnöklő Demeter Sándor ezután bejelentette, hogy újabb üdvözlő táviratok érkeztek a kongresszushoz a Szovjetunióból és magyar társadalmi szervezetektől, üzemi, termelőszövetkezeti kollektíváktól, dolgozóktól. Szabó János, a KISZ Központi Bizottságának titkára a Központi Bizottság és csaknem kétmillió KISZ-tag, úttörő és kisdobos, a magyar ifjúság üdvözletét tolmácsolta. Hangoztatta, hogy a magyar ifjúság is a maga ügyének tekinti a két nép barátságának elmélyítését és ebben a munkában az MSZBT mindig számíthat a fiatalok közreműködésére. gyár—Szovjet Baráti Társaság IV. kongresszusának emelvényéről is szeretném biztosítani Önöket, hogy a magyar népnek hű és megbízható barátja a 230 milliós szovjet nép. Éljen a testvéri magyar nép és kipróbált élcsapata — a Magyar Szocialista Munkáspárt! Örökké erősödjék és virágozzék a szovjet—magyar barátság! Hosszan tartó tapssal fogadott beszéde végén J. V. Sikin átnyújtotta a tanácskozás elnökségének azt a vörös színű dossziéba foglalt üdvözlő levelet, amelyet a Szovjet—Magyar Baráti Társaság, valamint a külföldi bánáti és kulturális kapcsolatok szovjet társaságai szövetségének elnöksége küldött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság IV. kongresszusához. A levél felolvasása után J. V. Sikin a kongresszus tapsa közben átadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság ajándékát a Vlagyimir Iljics Lenint ábrázoló nagyméretű olajfestményt. Ezután még több felszólalás hangzott el, melyekre Kristóf István válaszolt. A kongresszus a beszámolót és a választ tudomásul vette, majd fölmentette az eddigi országos elnökséget. Ezután 89 tagú új országos elnökséget választottak. A választást követő szünetben az elnökség megtartotta alakuló ülését és megválasztotta az MSZBT tisztségviselőit. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke Mihályfi Ernő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Magyar Nem. zet főszerkesztője lett. Alelnökök: Kardos László Kossuth-díjas egyetemi tanár, Kerkai Andomé. a Székesfehérvári Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárának főmérnöke, Ligeti Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus. Főtitkárrá ismét Kristóf Istvánt választották: Titkár Kiss László, az MSZBT eddigi osztály- vezetője lett. fl szovjet is a magyar nép barátsága kiállta az idők próbáját 3. V. Sikin felszólalása Szünet után nagy taps iogau- ta az elnöklő Trencsényi-Waldap- fel Imre akadémikus bejelentését, hogy J. V. Sikin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának tagja, a Szovjetunió népi ellenőrzési bizottságának elnökhelyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság delegációjának vezetője kíván szólni. A szónok elismeréssel szólt arról a sokrétű munkáról, amelyet a társaság — a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, a Hazafias Népfronttal és más tömegszervezetekkel együttműködve — végez. — A szovjet és a magyar nép barátsága kiállta az idők próbáját. Ezt a barátságot a szovjet és a magyar nép legjobb fiainak vére pecsételte meg. E barátság tartalma országaink azonos ideológiájában és társadalmi fejlődésünk közös távlataiban rejlik. Népeink barátságát a Nagv Októberi Szocialista Forradalom, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság harcainak és a ■fasizmus ellen vívott közös küzdelmek tüze edzette szilárddá. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Magyar Szocialista Munkáspártnak a marxizmus— leninizmus halhatatlan eszmei alapján álló megbonthatatlan egysége — biztos záloga az országaink közötti testvéri kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztésének. Ezután részletesen beszélt a magyar—szovjet kapcsolatokról, • • Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1966. január 27. napján (csütörtökön) délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács felhívása a termelőszövetkezetek tagságához Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács január 18-i üléséről az alábbi felhívást intézte a termelőszövetkezetek tagságához: A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése utáni években a termelőszövetkezetek szervezetileg, gazdaságilag sokat erősödtek. Többségük eredményesen oldotta meg a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésével járó nem kis feladatokat, s küzdötte le a természeti csapások okozta nehézségeket. A termelőszövetkezetek közös gazdaságában a termelés és az árutermelés az országosnál gyorsabb ütemben növekedett. Ez nagymértékben járult hozzá a lakosság megfelelő élelmiszerellátásához, az ipar mezőgazdasági nyersanyag-igényének kielégítéséhez, az exportfeladatok teljesítéséhez. A termelés növelésének eredményeként nőtt a termelőszövetkezeti tagok közös munkából származó jövedelme, a szövetkezetek közös vagyona, javultak a tagság élet- és munkakörülményei, szilárdultak a szocialista termelési viszonyok. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésében és a termelés fejlesztésében elért eredményekhez a szövetkezeti tagok szorgalmas munkája mellett hozzájárult a munkásosztály nyújtotta jelentős politikai, gazdasági segítség is. Bár a termelőszövetkezetek gazdálkodása az elmúlt években sokat fejlődött, mégsem sikerült a nagyüzemi termelés tartalékait megfelelően kihasználni. Ennek okai egyrészt a termelőszövetkezetek gazdálkodásának közgazdasági feltételeiben, másrészt a közös gazdaságok működésében található. Még mindig sok az olyan szövetkezet, amely lényegesen gyengébben gazdálkodik, tagjainak alacsonyabb jövedelmet nyújt, mint más, azonos feltételekkel rendelkező közös gazdaság. A termelőszövetkezetek további szervezeti, gazdasági erősödését, önállóságuk kibontakozását, a még gyengén gazdálkodók szi- lárdulását nagymértékben elősegítik a pártnak és a kormánynak a gazdasági irányítási rendszer továbbfejlesztésére hozott határozatai, valamint az ezzel kapcsolatos árintézkedések. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács 1966. január 18-i ülésén megtárgyalta a mezőgazdaság 1966. évi tervét, és az ezzel kapcsolatos gazdaságpolitikai intézkedéseket. Az intézkedéseket helyesli, azokkal egyetért, mivel ezek a mezőgazdaság és a népgazdaság egyéb ágai közötti áru- kapcsolatban a2 értéktörvény fokozottabb érvényesítését és a térmelőszövetkezetek önálló gazdálkodásának erősítését szolgálja. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács minden erőfeszítést megtesz megvalósításuk érdekében* annál is inkább, mert meggyőződése, hogy ezek az intézkedések az egész magyar dolgozó nép fel- emelkedésének az érdekeit is szolgálják. Az 1966. évi népgazdasági terv szerint a mezőgazdasági termelést és felvásárlást az előző évihez képest 5 százalékkal kell emelni. A terv megvalósításának érdekében a kormány az anyagi eszközök biztosítéka mellett több jelentős intézkedést is hozott. A termelőszövetkezetek 1966. évi termelési tervüket már a termeltető és felvásárló vállalatokkal kötött szerződések alapján önállóan, adminisztratív jellegű központi beavatkozás nélkül készíthetik el. Ennek tapasztalatai — kisebb hiányosságoktól eltekintve — kedvezőek. Az önálló tervezés a népgazdasági szükségletek ilymódon történő biztosítása ugyanakkor nagymértékben növelik a szövetkezetek tagjainak felelősségét. A kormány mintegy 2,4 milliárd forinttal növelte több termény és termék felvásárlási árát. Ebből mintegy 1,9 milliárd forint a termelőszövetkezeteket és a háztáji gazdaságokat érinti. Ez az összeg elsősorban nem a személyi jövedelmet növeli, hanem a termelőszövetkezetek önálló gazdálkodását erősítő amortizációs alap képzéséhez szolgál, lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági üzemek bevételeikből pótolhassák elhasznált termelőeszközeik egy részét. A kormány további lépést tett annak érdekében, hogy fokozatosan megszűnjék a termelőszövetkezeti tagság szociális ellátásának elmaradása a többi dolgozó réteghez képest. Mindezek az intézkedések azt mutatják, hogy a párt és a kormány nagyra értékeli a mezőgazdaság szerepét a népgazdaságban; bízik a dolgozó parasztságban, abban, hogy ugyanúgy, mint az előző években, hivatásának megfelelően teljesíti kötelességét. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács meg van győződve arról, hogy a mezőgazdaság dolgozói, a termelőszövetkezeti tagok jó munkájukkal bebizonyítják: méltóak erre a bizalomra és kötelességüknek érzik, hogy gondoskodjanak az ország jobb ellátásáról és az exportfeladatok maradéktalan teljesítéséről. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács az 1966. évi mező- gazdasági terv megvalósítása érdekében a következő főbb feladatok megoldását tartja különösen fontosnak: — Ebben az évben is saját termésből biztosítsuk az ország (Folytatás a 2. oldalon) Az NDK kormányának hárompontos javaslata az európai biztonság garantálására enyhülés lépésről lépésre történő megteremtése. 2. A jelenlegi határok elismerése és sérthetetlenségük szigorú megtartása; lemondás a határok revíziójára irányuló mindenfajta törekvésről. 3. Az összes európai államok kapcsolatainak normalizálása, beleértve, hogy az európai államok a két német állammal is normalizálják kapcsolataikat. Az NDK kormányának e javaslatait Otto Winzer külügyminiszter szombaton a külügyminisztériumban tartott nemzetközi sajtóérkezetekleten mintegy kétszáz hazai és külföldi újságíró jelenlétében hozta nyilvánosságra. majd befejezésül ezeket mondotta: — Munkánkhoz nagy segítséget kapunk az önök társaságától. Az önöktől kapott Írásos kiadványok, kiállítások anyagai lehetővé teszik, hogy a szovjet közvélemény még jobban megismerhesse a testvéri magyar nép eredményeit. Ilymódon egyre inkább kielégíthetjük azt az óriási érdeklődést, amelyet a szovjet emberek táplálnak a mai Magyarország élete iránt. — Kedves Elvtársak! A MaBerhn (MTI) Az európai es általában a nemzetközi enyhülést szolgáló újabb fontos kezdeményezéssel lépett a nyilvánosság elé a Német Demokratikus Köztársaság kormánya: az európai biztonság szavatolásáról szóló hárompontos javaslatot nyújtott át valamennyi európai állam kormányának. A javaslatok a következőképpen hangzanak: 1. A fegyverkezés korlátozására vonatkozó megállapodás révén, különösen pedig olyan módon, hogy az atomfegyverrel nem rendelkező összes európai államok lemondanak az atomfegyver valamennyi fajtájáról, az európai
