Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
4 TOLVA MEGYÉI NfPtfJSÄG 1066. január 21. Élők a hazugság birodalmában Egy újságot olvasok. Amerikában nyomták és a magyaroknak szól. Az ottani magyaroknak. De nekünk is üzen. Üzennek az élők a hazugság birodalmából. Mert nemcsak a viszonylagos jólét, a hazugság országa is Amerika. Hazugságok szorításában élnek itt az emberek. Óriási propagandagépezet gyúrja szisztematikusan olyanná az embereket., amilyenné a tőkések kívánják. Itt a propagandában a Goebbels hirdette elmélet az úr, persze kimondatlanul. Az tudniillik, hogy minél abszurdabb egy hazugság, annál inkább elhiszik, ha folyton ismétlik. Ennek a propagandának a szorításában éltünk mi is a második világháború idején, amikor karmos ördögbőrbe öltöztetve vicsorított ránk a plakát várótermekben és mindenütt, hirdetve: ez a kommunizmus. Ezt kapjátok. És melléje nyugtatónak adták a csodafegyvereket, amelyben sokan még akkor is hittek — pontosan a propaganda hatására —. amikor a szomszéd utcában már szovjet géppisztolyok ropogtak. Amerikában is kondicionálják az agyakat. Versenyeznek, hogy ki tudja jobban gyalázni azt, akit gyalázni kell! És a gyalázkodás ellen szólni nagyon nehéz. Húszezer példányban hirdetni az igazságot, és sokmillióban a hazugságot — nem egy. Amerikában is foglalkoznak azzal, amivel mi is szembe- szállunk. Mi azt mondjuk: az ember helyes a testével szabadon rendelkezik, ha akar szül, ha akar nem, de fellép a társadalom azok ellen, akik csupán kényelemszeretetből nem akarnak szülni. És mit írnak, mit mondanak a mi abortusbizottságainkról, egyáltalán az abortusról Amerikában? „A szovjet az abortussal akarja kihalatni a magyarokat”. Megdöbbentő, felháborító következtetés. És a legborzasztóbb. hogy az amerikaiak nagy része ezt el is hiszi. Elhitt és elhisz ennél különbeket is. 1961-ben propagandával puhították a Kuba-ellenes invázió talaját. Megdolgozták a közvéleményt. Újságokban, a rádióállomások százaiban, politikai gyűléseken és másutt, csak a lényeget említve mást sem hallottak, olvastak az amerikai emberek: mint: Kuba egész népe felkelt Castro ellen. Kínaiak szállták meg a szigetet, el akarták rabolni Gazolinét. Tönkrementek a cukornádültetvények. Castro a kommunisták rabja. Raul Castro meghalt. Guevara öngyilkos lett, Castro eltűnt, és így tovább, és így tovább. Ezek után mi mást kellett tenni, mint a szabadságszéretö amerikai népre apellálni és megkezdeni az inváziót, amely nem Kuba leigázása lett volna, de felszabadítása. Olyan felszabadítása, amilyen felszabadításról álmodoznak a mi esetünkben is. Ezt hallja, ezt olvassa az amerikai nép minden nap, minden órában, minden percben. Negyvennyolc éve egyfolytában jósolgatják a Szovjetunió összeomlását és ezt minden módon „bizonyítják”. Kiadtak annak idején egy hamis Zi- novjev-levelet, ál Litvinov-önéletrajzot, Sztálin „fiának” memoárjait. És ezt teszik ma is. Ma is tele vannak az újságok a Szovjetunióban dühöngő éhínségről, a Szovjetuniónak olyan „tervével”, mely szerint eíőször Nyugat-Európai akarja lerohanni, majd elpusztítani az VSA-t hidrogén- bombával. .. Hazugságok áradatát zúdítják ránk. Piszkolnak, mocskolnak bennünket. A hazugsággépezet még működik. De egyszer ez is felmondja a szolgálatot. Az igazság malmai lassan, de biztosan őrölnek. Az igazságot nem lehet sokáig eltakarni. A Vietnamról szólót sem, a Magyarországról szólót sem, az NDK-ról szólót sem, a Szovjetunióról szólót sem. Az igazság egyszer győzni fog a hazugság birodalmában is. És akkor jaj lesz a hazudozóknak. Saját népük állítja őket az itélőszék elé. SZALAI JÁNOS Rab Ferenc: Júdáép en<z Merre tart a radiológia ? Beszélgetés dr. Rodé Iván professzorral. az Országos Onkológiai Intézet vezető radiológusával Rómában a XI. Nemzetközi Radiológus Kongresszuson, 71 ország 56(M) résztvevőjével, a magyar tudósok is szép sikereket értek el. Különösen figyelemre méltó volt dr. Rodé Iván professzornak, az orvostudományok doktorának, az Országos Onkológiai Intézet vezető radiológusának nagy sikerű előadása. melyre a külföldi szakkörök is felfigyeltek. Felkértük dr. Rodé professzort, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. — Miként látja a radiológiának, mint tudománynak a helyzetét? — A kongresszus működése alapján megállapítható, hogy a radiológia tevékenységi köre az alapvető kutatásoktól a mindennapos gyakorlati alkalmazásokig terjed, és ezzel segítségünkre van az élet- jelenségek és a betegségtünetek megismerésében —, mondotta dr. Rodé Iván professzor. — A radiológia jelenleg rendkívül szerteágazó tudomány, melynek egyes ágazatai: a sugárzások fizikája és biológiája, a röntgendiagnosztika és röntgenterápia, az adagolással foglalkozó dozimetria, a sugárvédelem, és talán legkorszerűbb ága, mely a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot: a radioaktív izotópok orvosi alkalmazása, az úgynevezett nukleáris orvostudomány. — Nagyon érdekelné olvasóinkat a nukleáris orvostudomány jelentősége és teljesítménye. — A nukleáris orvostudomány lényege, hogy radioaktív izotópokat viszünk az emberi szervezetbe azzal a céllal, hogy tanulmányozzuk az egyes szervek normális felépítését és működését, vagy a szervek kóros elváltozásait. A radioaktív izotópok bevitele szájon keresztül, vagy pedig injekció formájában történhetik. A vizsgálandó szervben felhalmozódott radioaktív izotóp sugárzása megfelelő műszerek segítségével kimutatható és valósággal kirajzolható a szervnek a képe. Az így nyert képet szcintigrammnak nevezzük azon az alapon, hogy a kép egyes pontjai a radioaktív izotóp által kibocsátott sugárzó részecskék elektronikusan átalakított felvillanásaiból tevődik össze. Ez a kép tényleges kép, melyet papírlapokon ábrázolunk. Az egyszerű kétdimenziós szcintigrammok mellett újabban több dimenziósakat is készítünk, melyek felvilágosítást adnak az izotópok térbeli megoszlásáról. Többlépcsős optikai és elektronikus rendszerekkel kombinált televíziós monitoron „dinamikusan” tanulmányozhatók az izotópokkal jelzett szervek. „Szimultán funkcionális diagnosztika” is végezhető olyan módon, hogy nemcsak egy, hanem két, vagy több izotóp egyidejű beadása után többféle működési rendszert rögzíthetünk: így például a radioaktív vas és króm beadása után 16 féle, a vérkeringésre jellemző értéket. — Mit tart az izotópos diagnosztika területén a legjelentősebb lépésnek? — Talán az úgynevezett egésztestszámláló berendezéssel végzett méréseket, melyek a radioaktív izotópok gammasugárzásának kimutatásán alapulnak és általánosan elterjedt elnevezéssel gamma- spektrometriának nevezünk. Ennek a módszernek előnye az, hogy egészen csekély mennyiségű radioaktív izotóp kimutatására képes (0,1—0,2 mikrocurie rádium) és a kimutatás nem csupán mennyiségi, hanem minőségi is. Sokcsatornás analizátorok segítségével ugyanis meghatározható a kérdéses radioaktív izotópnak a mibenléte is. A csekély mennyiségű izotóp semmiféle károsodást nem okoz a szervezetben, viszont lehetővé teszi, hogy radioaktív kalcium bevitele után a csontrendszert, vagy radioaktív jód bevitele után a pajzsmirigyet tanulmányozzuk. Alkalmas a módszer arra is, hogy radioaktív izotóppal jelzett gyógyszerek anyagcseréjét kövessük a szervezetben. Baleseti körülmények között az is előfordulhat, hogy radiológusoknak a szervezetébe radioaktív izotópok kerülnek, illetőleg felmerül annak a gyanúja, hogy sugárzó anyagokkal való szennyeződés történt. Ilyen esetekben is ki tudjuk mutatni a sugárzó anyagok jelenlétét, vagy ki tudjuk zárni az esetleges szennyeződést. Mindent egybevetve tehát a módszer igen változatos élettani és kórélettani, diagnosztikai és gyógyszertani, illetőleg törvényszéki orvostani információkat szolgáltathat. — Megtudhatnánk valamit a radioaktív izotópok korszerű terápiás alkalmazásáról is? — Változatlanul a tudományos érdeklődés előterében állnak a nagymennyiségű izotóppal működő sugárágyúk, melyek közül a legismertebb a nagyközönség előtt a kobaltágyú. Az Országos Onkológiai Intézet radiológiai osztályán a közelmúltban állítottuk üzembe a második kobaltágyúnkat, mely mozgó besugárzások végzésére szolgál. Lassan bevonul a klinikai alkalmazásba a céziumágyú is, melytől azt reméljük, hogy átveszi az eddig általánosan használt röntgenterápiás készülékek szere» pét, azok hátrányai nélkül. Szinte forradalmi jellegű módszertani kísérletnek tartjuk az úgynevezett utántöltéses módszer bevezetését a méhrákok és általában a szerve, zet üregeiben keletkezett daganatok kezelésében. A módszert nemcsak a méhnák, hanem az orr- és garatüregi, valamint a nyelőcső- rák kezelésében is bevezették. Halácsi Dezső Az Onkológiai Intézet radiológiai osztályán üzemel a „Rota- cert”-telekobalt készülék, a Medicor Röntgenművek gyártmánya. Segítségével sok ezren nyerik vissza egészségüket. Képünkön a kobaltágyú beállítása a gyógykezelés előtt (MTI-foto — Fényes Tamás felvétele.) FfmmTTfiymTfrrfTTTTTTTTTTTTTTTTnmmill — 145 — A portás hosszasan keresett valakit telefonon, míg végül is közölték velük, hogy hol várják őket. Szegedi tárgyalt valakivel, majd beültek a gyár mozitermébe és végignéztek egy riportfilmet. Azaz, hogy csak addig pergették a filmet, míg Szegedi hirtelen közbe nem szólt — Itt jó lesz! Szegedi azután felsietett a gépházba, azzal a fehérköpenyes műszakival, aki kísérte őket. A leállított filmszalagon a főhadnagy megmutatta a kockát, amelyre neki szüksége lenne. — Ezt kérem. — A műszaki megvakarta a fejét. — Sürgős...? — Hát bizony... nagyon sürgős lenne — felelte a főhadnagy, — Ugyanis eléggé bonyolult képet csinálni ebből, de azért... Rendben van. Mire kell? — Délután kettőre ideküldöm érte a kocsit... — Azaz másfél óra múlva — nézett az órájára a műszaki. Visszafelé menet beültek egy fodrászüzletbe. Neményi az újságokat böngészte, Szegedit pedig pamacsolta a borbély. — Mit tippel holnapra? — érdeklődött közvetlen hangon a derék „figaró”. — Magyarország—Ausztria? — Igen... Szegedi kipiszkálta szájából a habot. Eszébe jutott, hogy a héten nem vette meg a szokásos totószelvényét. Ma még van idő rá, este nyolcig bedobhatja a Nemzetinél. — Egyest... — felelte — 146 — — Én is azt tippeltem. Tudja, ez a Bozsik, ez mostanában jó formában van, és. .. a múltkor is, kérem tisztelettel.. . Szegedi mindig megadással tűrte a borbélyok csevegését, de most idegesítette. Nem akart kiesni abból a „szerepből” amelyet a körülmények megszabtak részére és éppen ezért nem volt kedve gondjaitól, problémáitól merőben elvont dolgokkal foglalkozni. Lassan megy az idő, még egy óra hátra van — ha egyáltalán a filmesek betartják szavukat és pontosak lesznek. — Az áll alatt kiborotváljam a kedves vendéget? Kérem tisztelettel? — Lehet... Szóval ez az egyetlen egy kép sok mindent el- iönthet. Ha szerencséje van persze. A szerencse nagy közkedveltségnek örvend az ember előtt, csak az a baj, hogy kiszámíthatatlan. Szeszélyes. — Alkoholt, krémet, pudert, kölnit parancsol? — Alko. .. semmit, semmit. Fizetett, aztán elindultak. Egyenesen Judit lakására. A ház előtt meghagyta a gépkocsivezetőnek, hogy fél óra múlva indulhat a filmgyár elé, ott várjon, s egy borítékot kap, azt hozza ide a lakásra. Neményivel belépett a kapun. — Kereste-e valaki a mémöknőt, amíg elvoltam? — kérdezte a házmesternét Szegedi. — Nem... Senki. Legalábbis nem láttam, hogy valaki felment volna hozzá. Szegedi vállatvont. Tulajdonképpen csak az ismeretlen udvarló jutott eszébe. Miért nem keresi? Vagy talán nem tud Judit haláláról? Hihetetlen. , — 147 — Szegedi kíváncsian bontotta fel a borítékot. Az ablakhoz vitte a levelezőlap nagyságú képet, s gondosan szemügyre vette. Csodálkozva húzta fel a szemöldökét: — Mindenre számítottam, csak erre nem... — mormogta, s a képet odadobta Neményi elé. Neményi is megnézte, de csak megvonta a vállát: — Strandolok... Sorban állnak a Palatínus pénztára előtt — magyarázta Szegedi s elővette töltőtollát, két alakot bekeretezett: — Ez a nő Sólymossy Judit, mellette a férfi pedig az udvarlója, egyben gyilkosa. .. Sós, a technikus. Legalábbis ezen a néven fut... — Biztos vagy benne? — Biztos! — felelte kurtán. Szegedit mindenesetre nagyon meglepte ez a váratlan fordulat. Hát ezzel az emberrel tölti el a szabad délutánjait az étteremben, immár néhány hónap óta. Elcsevegtek apróbb hétköznapi dolgokról, Sós lassan^ törzsvendége lett az étteremnek, úgy, mint ő. És Szegedi most már emlékezett a furcsa alakú üvegbuborékra is, amelyet a levált sarkú címke alatt ő pillantott meg tegnap délután, amikor Sós elbúcsúzott tőle. Előtte vagy egy héttel Sóssal a szokásos időben találkozott, — de talán két hete is van már —, és azt a barna játékmedvét akkor a technikus az asztal Garkára tette. Ha jól emlékszik, valami rugószakadás volt és Soós éppen aznap javíttatta meg. Tehát a medve, Judité volt...